Vas Népe, 1964. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
li aterikai laptudósítók Castro beszédéről New York (MTI). A Santiago De Cubában megrendezett július 26-i évfordulós ünnepségekre több amerikai laptudósítót hívtak meg Kubába. Az amerikai újságírók, akik lapjaik hasábjain szívesen nevezik Kubát a zűrzavar és a szerencsétlenség országának, s gyakran állítják azt, hogy a lakosság 90 százaléka ellenáll a forradalmi kormánynak. Castro beszédének meghallgatása után „kissé” módosították véleményüket A New York Times szemleírója, Lerner például elismeri, hogy Fidel Castro „a kubaiak valódi hőse, forradalmuk megtestesítője”. Goodsell, a Christian Science Monitor tudósítója megjegyzi: „Castro miniszterelnök hatalma Kubában szilárd, sőt lehetséges, hogy szilárdabb, mint valaha. A kubai miniszterelnök és kormánya igen népszerű”. Ciprusi helyzetkép Nicosia (MTI). Cipruson viszonylagos nyugalom uralkodik, öszszecsapásokról nem érkezett jelentés. A ciprusi parlament csütörtöki ülésén vitát kezdett arról a határozati javaslatról, amelynek értelmében a törvényhozás ünnepélyesen kinyilvánítaná Ciprus népének jogát az önrendelkezésre. A vitában felszólaló Potamitesz képviselő hangoztatta, hogy a szigeten levő angol támaszpontok veszélyt jelentenek a ciprusi köztársaságra, akadályt gördítenek a ciprusi függetlenség útjába és ellentétbe állnak a ciprusi kormány által követett el nem kötelezettségi politikával. Frangosz képviselőhangoztatta, hogy a támaszpontokat az angolok a Ciprus közelében fekvő arab országok ellen használják fel. A vita végeztével a parlament egyhangú határozatot hozott, amely megállapítja, hogy a ciprusi népnek „szabadon kell döntenie az egész sziget jövőjéről és teljes mértékben élnie kell az önrendelkezés jogával”. Egy Nicosiában tartott , tömeggyűlésen Makariosz bejelentette, hogy a görög kormánnyal létrejött megállapodás értelmében Ciprus az ENSZ novemberi közgyűlésének napirendjére kívánja tűzetni a ciprusi kérdést. Az október 18-án benyújtandó kérelemben a ciprusi kormány felhívja a közgyűlést, mondja ed a szigetország korlátozás nélküli függetlenségét és a ciprusiak azon jogát, hogy maguk dönthessenek jövőjükről. Makariosz hangoztatta, hogy athéni tárgyalásai után derűlátóbban tekint a ciprusi kérdés végső megoldásának lehetőségére. Amennyiben azonban a szigetországot török invázió érné, Ciprus népe a végsőkig harcol hazája szabadságáért. Török parlamenti képviselőknek az Egyesült Államokban tartózkodó egy csoportja csütörtökön felkereste Dean Rusk külügyminisztert és kifejezte reményét, hogy Törökország a Ciprus miatti görög—török viszályban „hatékony támogatást kap majd barátjától és szövetségesétől, az Egyesült Államoktól”. A megbeszélés után a parlamenti küldöttség vezetője újságírók előtt kijelentette, hogy nincs megelégedve az Egyesült Államok ciprusi politikájával. Zezmatt közelében az Alpokban megtalálták egy megfagyott alpinista holttestét, akiről — a mellette talált okmányok alapján — kiderült, hogy a 40 évvel ezelőtt eltűnt Magyar Lajos, magyar alpinista volt Az idei bordigherai humorfesztiválon második díjat nyert Kaján Tibor, magyar karikaturista, akinek karikatúrája a Milos Vénuszt ábrázolja, miközben Tokio címkével ellátott bőrödöktől körülvéve hordárt keres. Tűz ütött ki egy baltimorei házban, ahol az egyik lakásban a családanya minden kétségbeesett mentőkísérlete ellenére bentégett öt nyolc éven aluli kisgyermek. Kolerajárvány tört ki Közép-Indiában, ahol Bombaytól északkeletre július 1-e óta 202 személy halt meg. Pénteken a lisszaboni bíróság 16 hónaptól 22 hónapig tartó börtönbüntetésre ítélte az illegális portugál kommunista párt négy tagját, akiket „felforgató” tevékenységgel vádoltak. De Gaulle francia köztársasági elnök feleségével és fiával két hétre szabadságra utazott, ahonnét augusztus 14-én tér vissza Párizsba, hogy részt vegyen a francia minisztertanácson. Ünnepélyes keretek között nyitották meg pénteken a leningrádi filmfesztivált, amelyen 28 szovjet játékfilmet, 8 rajzfilmet, 62 ismeretterjesztő, illetve dokumentumfilmet vetítenek le. Észak-Rhodesiában napok óta öldöklő vallásháború folyik, amelynek eddig több száz áldozata van. Tokióban az olimpiai stadion közelében megnyitották Japán első körpanorámás moziját, amelynek teljes berendezését a Szovjetunió szállította. A várnai felkelés 20. évfordulójára Tragikus évfordulóra emlékezik ezekben a napokban a lengyel nép, s vele az egész haladó emberiség: húsz évvel ezelőtt, 1944. augusztus 1-én robbant ki az oly sok — és ami a legfájdalmasabb: felesleges — véráldozatot követelő varsói felkelés. 1944 augusztusában megdöbbenten értesült róla a világ, hogy a hosszú évek óta fasiszta csizmák alatt nyögő Lengyelország fővárosában felkelés tört ki. Döbbenetet keltett a hír és méltán, mert ez a felkelés — és ez már akkor láthatóvá vált —, eleve kudarcra volt ítélve. Mi e tragikus esemény háttere, melyek voltak a cselekmények rugói? 1944. július végén a felszabadító szovjet csapatok lengyel földre léptek. A már felszabadult területeken azonnal megindult az újjáépítés és az új élet építése. Az 1944. július 20-át követő napokban a Lengyel Munkáspárt és a köréje tömörülő demokratikus erők megalakították az első népi államhatalmi szervet, a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot. Ez — a lengyel társadalom legszélesebb rétegeinek a támogatásával —, megkezdte a népi szervek kiépítését; deklarációjában felvázolta az új, demokratikus Lengyelország alapjait, a felszólította e népet: a Szovjetunióval szövetségben segítse a lengyel föld teljes felszabadítását. Mindez rendkívüli nyugtalanságot váltott ki a londoni lengyel emigrációs kormány körében. Angol sugallatra lázas tevékenységbe kezdett annak éredekében, hogy a szovjet kormánnyal 1943-ban megszakadt diplomáciai kapcsolatokat újból felvegye. Mikolajczyk, a londoni emigrációs kormány feje Moszkvába repült, hogy ott tárgyalásokat kezdjen a szovjet kormánynyal, és saját kabinetjét — tehát a londoni emigrációs kormányt —, ismertesse el Lengyelország hivatalos kormányaként. Ehhez a politikai—hatalmi manőverhez kellett a varsói felkelés, amelyet a londoni kormány hazai képviselete robbantott ki. A hatalomból való kiszorulás veszélye késztette őket arra, hogy a világ közvéleménye előtt dokumentálják, mekkora befolyásuk van az országra, annak lakosságára. Erre valóban Varsó volt a legmegfelelőbb, hiszen a hadiesemények következtében közvetlenül a front előterébe került, s az egész világ feszült figyelemmel kísérte a város sorsát. E felkelésnek tehát Mikolajczyék kezében az volt a célja, hogy visszasegítse a volt lengyel uralkodó osztályokat a hatalomba és demonstráljon a már megalakult s óráról órára, napról napra izmosabb lengyel népi hatalom ellen. Az augusztus 1-én kirobbant felkelés nemcsak a Lengyel Munkáspártot, a hazai antifasiszta mozgalmat érte teljesen váratlanul, hanem Varsó népét is. A varsóiak természetesen nem látták a háttérben meghúzódó politikai célokat, s gyenge fegyverzettel is egyemberként vetették magukat a harcba az anynyira gyűlölt német fasiszták ellen. Küzdelmüket táplálta az a remény, hogy a felszabadulás napja közel van. A hamis politikai célok érdekében kirobbantott felkelés így vált Varsó hősi lakossága hatalmas szabadságharcává. A szovjet hadsereg csak 1944. szeptember 10—14 között — rendkívül súlyos harcok árán tudott a város közelébe jutni, s arra gondolni, hogy közvetlen segítséget nyújtson Varsó hősi harcának. A felkelés ezekben a napokban már vége felé tartott. A szovjet csapatok s a velük együtt harcoló lengyel egységek nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a felkelőket átmentsék a Visztula másik oldalára. A felkelés vezetősége azonban a város központi területei felé rendelte el a visszavonulást, ahol a varsóiak tíz- és százezerszámra az SS kezei közé kerültek. A varsói felkelés hőseire gondolva, mi is meghajtjuk az emlékezés zászlaját bátorságuk, hazafiságuk előtt. (V. L.) Új bankjegyek az NDK-ban Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaságban augusztus elsejével új, az eddigieknél kisebb bankjegyeket bocsátanak ki. Az új bankjegyeket egyebek között az NDK címere, a német történelem olyan kimagasló személyiségeinek arcképe díszíti, mint Humboldt, Schiller, Goethe, Marx és Engels. Az új bankjegyek kibocsátása nem érinti a márka eddigi aranytartalmát, árfolyamát, változatlan marad vásárlóereje és változatlanok maradnak az árak is. Augusztus 1-től az NDK polgárai esedékes bérüket, járulékaikat, nyugdíjaikat, ösztöndíjaikat, stb. az új bankjegyekben kapják meg. A régi bankjegyeket fokozatosan vonják ki a forgalomból, s azok vásárlásra, különböző szolgáltatások fedezésére még kilenc hónapig felhasználhatók. Négy év után Afrika területileg legnagyobb állama a 2 345 000 km2 nagyságú és 15 millió lakosú (volt belga) Kongó. Államjogi függetlenségének elnyerése (1960. július 1.) óta az ország az imperializmus és helyi kiszolgálói, valamint a kongói hazafias erők, továbbá a különböző nemzetközi — belga, angol és amerikai — monopóliumok egymásközti harcának küzdőtere. A belga kolonizátorok kongói gyarmatukat hosszú évtizedeken keresztül erősen centralizáltan — a területet hat, hatáskörrel alig rendelkező tartományra felosztva — kormányozták. (A Patrice Lumumba vezette első független kongói kormány által átvett közigazgatás beosztását ábrázoló melléktérképünket lásd fent.) Ismeretes, hogy Kongó függetlenségének kikiáltása után atig néhány nappal, a nemzetközi imperializmus hathatós támogatásával Kongó kincses bányája Katanga tartomány, továbbá Dél-Kasai a központi kormánytól elszakva önnállósult és „független,, állammá nyilvánította magát. A hirtelen jött szeparista önnállósulási megnyilvánulások mögött a monopolista társaságok állottak, mert az említett területek bányakincsekben rendkívül gazdagok (Katanga a réz, a horgany, a kobalt, az urán és a wolfram, Dél-Kasai pedig az ipari gyémánt termelésében a kapitalista világ termelési ranglistáján előkelő helyet foglal el) s a monopoltőkés társaságoknak a felsorolt ásványkincsek kitermelése óriási extraprofitot biztosított. A nemzetközi imperalizmus a kongói nép igazi érdekeit szolgáló erőket szétverte (részint fizikailag megsemmisítette) és gazdasági-politikai befolyásának további biztosítására teljesen anarchikus állapotokat teremtett A kongói rend helyreállítására érkezett ENSZ erők pedig sajnálatos módon az amerikai monopoltőke szálláscsinálóinak bizonyultak. Az ENSZ egységek ez év június végén hagyták el Kongót, melynek jelenlgi államigazgatási beosztása is jól tükrözi (az időközben teljesen kapitalista politikai irányzatot felvevő) központi kormány ingatag helyzetét. Kongó jelenleg húsz — erősen a törzsi alapokra felépített, nagyfokú politikai és gazdasági önállósággal rendelkező — föderációs jellegű — „tartományból” és a főváros Leopoldville területéből áll. A „tartományok” határait több ízben módosították, de számos terület hovatartozásáról még ma sem döntöttek. Az imperializmust alig leleplezve kiszolgáló politika azonban a kongói nép ellenállásába ütközik. Három tartományban (soraikat már újjászervezett) kongói hazafiak vezetésével partizánharc indult meg s nem kétséges, hogy a partizánok győzelemre viszik a kongói nép ügyét. Jelmagyarázat: 1. Tartományok ahol a partizánok fegyveres harcot indítottak az új független Kongó létrehozásáért. 2. A jelenlegi tartományokhoz még be nem osztott területek. — Terra — Véget ért a Közös Piac ülésszaka Az európai gazdasági közösség Brüsszelben ülésező miniszteri tanácsa csütörtökön este elhatározta, megbízza az állandó képviselőket, hogy készítsék elő az Ausztria társulását célzó tárgyalásokat. A „hatok” között nagy nézeteltérések állnak fenn továbbra is arra nézve, hogy kívánatos-e Ausztria társulása és az milyen feltételek mellett történjen meg. Problémát jelent az is, hogy a Közös Piachoz történt társulása után Ausztria tagja maradhat-e az európai szabadkereskedelmi társulásnak, az EFTA- nak. A csütörtöki ülésen a külügyminiszterek hosszú vitát folytattak az Egyesült Államokkal Genfben folytatandó tárgyalásokról, az úgynevezett „Kennedy-fordulóról”. A zárt ajtók mögött lefolyt tárgyalásokról kiszivárgott értesülések szerint a miniszterek végül is megállapodtak abban, hogy mezőgazdasági területen Genfben jelentős haladást lehet elérni anélkül is, hogy előzőleg a „hatok” egymás között megállapodnának a közösen kialakítandó gabonaárakról. Ezzel a közös piac miniszteri tanácsának kétnapos ülésszaka véget ért. A külügyminiszterek legközelebbi találkozójára előreláthatólag szeptember 18- án kerül sor.