Vas Népe, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
Jobban megismerni és segíteni egymást Folytatás az 1. oldalról, dés olyan magas kulturáltságáról adtak nekünk példát, amilyent nálunk elképzelni is sokan csak nehezen tudtak. Ugyanakkor ezek az emberek a munkában olyan szorgalmat, szívósságot, magánéletükben példamutató szerénységet és becsületességet árultak el, amely népszerűvé tette őket hazánkban. Ezek az emberek éppen a munkájukon és a magatartásukon keresztül sok őszinte hívet és barátot szereztek a bolgár népnek, és ma- amikor a szocialista Bulgária nagy eredményeiről hallunk szinte csodálatos híreket, akkor pontosan értjük mindezt. Megemlékezett Tóth elvtárs bolgár testvérnépünknek az elnyomók elleni harcáról is. — A bolgár nép forradalmi öröksége közül kiemelkedő esemény volt az 1923 szeptemberi felkelés. Ezt a munkásosztállyal szövetkezett parasztság már a kommunista párt vezetésével vívta meg. A fegyveres felkelés azonban elbukott, és a bolgár burzsoázia ölt, gyilkolt és rombolt. Tanult azonban a munkásosztály is. A föld alá kényszerített kommunista párt készült a burzsoáziával való leszámolásra, készült a szocialista Bulgária megteremtésére — mondotta erről többek között. 1944. szeptember 7-én a szovjet hadsereg a német fasiszta csapatokkal vívott harc során Románián keresztül elérkezett a bolgár határig. Ez a tény kedvező feltételeket teremtett a forradalmi elemek megerősödéséhez. A már négy éve folyamatban levő hatalmas méretű partizán tevékenység kiszélesedett. Szeptember 9-énáltalános fegyveres és politikai felkelés bontakozott ki az egész országban. A hadsereg szinte teljes egészében átállt a partizánegységek oldalára, és együttes erővel megdöntötte a fasiszta államhatalmat. A Hazafias Arcvonal szervei révén népi hatalom jött létre. A felszabadulás után a fejlődés politikai, gazdasági és kulturális téren nagy léptekkel haladt. A felszabadult nép kibontakozó ereje szárnyakat adott a fejlődésnek. Egy-egy esztendő alatt annyit haladtak előre, amennyit a kapitalista Bulgária csak évtizedek alatt tudott megtássra. A kömmunista párt bölcs politikája, Dimitrov elvtársnak, a nemzetközi munkásmozgalom nagy fiának a vezetésével maga köré tudta tömöríteni az ország összes haladó erőit. Jelentős esemény a népi Bulgária történetében 1947. december negyedike, amikor elfogadták az új alkotmányt. Ennek alapján pár hét leforgásán belül állami tulajdonba vették az ipari üzemeket, bankokat, valamint a külkereskedelmet és a belső nagykereskedelmet. Mindezekkel az intézkedésekkel megteremtették a szocializmus építésének gazdasági előfeltételeit. A Bulgár Kommunista Párt V. kongresszusa 1943 decemberében már a szocializmus alapjainak a lerakását tűzte ki. A kongresszus az ország gyorsított ütemű iparosítását tűzte ki célul. Eszerint 15—20 év alatt felszámolják a gazdasági elmaradottságot és az országot fejlett ipari-agrár országgá alakítják át. A gyors fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy amíg a kapitalista Bulgária az utolsó 15 évben mindössze 35 százalékkal emelte az ipari termelést, addig a Népi Demokratikus Bulgária 1939-hez viszonyítva 1960-ig tizenkétszeresére emelte azt. Ezen belül az egy főre eső villamosenergia-termelést 14- szeresére, a kőszéntermelést 6,2-szeresére, az acéltermelést 35-szörösére, a cementtermelést 5,6-szeresére, a pamutszövetét 5,1- szeresére, a konzervtermelést 22-szeresére, a cukorét 21,7-szeresére emelték. Látható tehát, hogy Bulgáriában jelenleg a termelőerők gyors ütemű fejlődése megy végbe. Az iparban modern technikával felszerelt nehézipari és vegyipari üzemek jönnek létre. Ezeket a nagy eredményeket Bulgária, csakúgy mint mi, a testvéri Szovjetunió és más szocializmust építő népek segítségével tudta elérni. Szovjet segítséggel épült a Dimitrovgrádi Vegyi Kombinát, a Lenin Kohászati Művek, a Marx Károly Szódagyár, a kardzsali ólom- és cinkgyár, valamint a damjanovi rézkitermelő kombinát —, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az említett üzemek már mind felépültek és termelnek, fűrost épül, és szovjet segítséggel 1967-re elkészül a külszidi fejtéssel ketermelhető vasércbázison alapuló Kremikovszki Nehézipari Kombinát. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a bolgár sajátságok következtében a miénknél lényegesen gyorsabb ütemben ment végbe. Amikor mi itt a megyében, de az egész országban is az első szövetkezeteket hoztuk létre, náluk már akkor, 1950-ben a földterületnek 51 százalékára terjedt ki a termelőszövetkezeti mozgalom. 1956 ban már elérték a 77 százalékot és 1958-ra Bulgária lényegében termelőszövetkezeti országgá vált. A népgazdaságban elért eredményekről szólva Tóth elvtárs kiemelte: — Sikeresen teljesítették az 1958 és 1962-es évek közötti harmadik ötéves tervüket, amelynek eredményeként a társadalmi össztermék 1961-ben 54 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. Az ipari termelés 70 százalékkal emelkedett ez idő alatt. Kulturális téren is hatalmas fejlődés ment végbe Bulgáriában, ötvenéves korig bezárólag megszüntették az analfabétizmust. Amíg a felszabadulás előtt mindössze öt felsőfokú intézmény volt Bulgáriában, jelenleg húsz működik. Ma már 79 ezer egyetemi és főiskolai végzettségű ember dolgozik Bulgáriában a gazdasági és kulturális élet különböző területein. Jogos büszkeséggel jegyzik meg bolgár barátaink, hogy ezek közül 69 ezret már a népi hatalom képzett ki. A tudományos és kulturális élet fellendülését mutatja az is, hogy 35 tudományos intézetben több száz kutató dolgozik. Negyvenegy színház és hat opera is jelzi a kulturális élet fellendülését. Részletesen szólt ezek után Tóth elvtárs országaink egészséges kapcsolatairól, amelyek kiterjednek életünk minden területére, egymás megismerésére, barátságunk mind szorosabbá fűződésére, együttműködésünkre az élet számtalan területén. Majd a megyénkben tett látogatásaik néhány fontos tapasztalatát említette Tóth elvtárs, amelyek a két megye kapcsolatainak további elmélyítését segítik elő. Befejezésül ezeket mondotta: — Kérjük kedves Barátainkat, hazamenve adiák átt Vas megye és Szombatfrály dolgozóinak forró, elvtársi, baráti üdvözletét. Híren követve pártjaink Központi Bizottságának helyes politikai vonalát, erősítsük a minden kommunista számára legszentebbet, a proletár internacionalizmust. Nagygyűlésünk minden résztvevője, megyénk minden dolgozója Önökön keresztül gratulál a bolgár népnek, hazájuk felszabadulásának húszéves évfordulója alkalmából. Erőt, egészséget, sok boldogságot, és sikert kívánunk egy újabb húszéves küzdelemhez, amelynek eredménye önöknél és — Fogadják a Razgrád megye dolgozóinak, a Bolgár Kommunista Párt megyei bizottságának és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának szívből jövő, forró, baráti üdvözletét — mondotta beszéde elején, majd arról beszélt, hogy a látogatásra a két párt Központi Bizottságának kezdeményezésére került sor. Köszönetet mondott a szíves fogadtatásért, a mindenütt megmutatkozó figyelemért, szeretetért, amellyel útja során a küldöttség találkozott. — Mi szeretjük a ma nálunk is a kommunizmus győzelmét fogja elősegíteni. Éljen a bolgár és a magyar dolgozók örök, megbonthatatlan barátsága! Erősödjön a két megye testvéri együttműködése! A nagy tetszéssel fogadott beszéd végén Horváth Éva Mária megyénk ifjúsága nevében virágcsokorral köszöntötte kedves vendégeinket, majd Ljubomir Kazakov, a bolgár pártküldöttség vezetője emelkedett szólásra: gyárembereket. Tudjuk, hogy kedvesen fogadnak majd minket, de a Vas megyei fogadtatás messze túlszárnyalta még a mi várakozásunkat is. Mindenütt, városokban és falvakban, ipari üzemekben és termelőszövetkezetekben éreztük a közvetlen megnyilvánuló, felénk áradó baráti szeretetet. Különösen felejthetetlen élmény számunkra a gyermekekkel való sok találkozásunk. A két nép korábbi kapcsolatairól, a látogatás céljáról, a két megye életének megismeréséről szólt ezek után Kszakov elvtárs, majd látogatásaik élményeiről és a szerzett tapasztalatokról bespert Kiemelte a Szombathelyi Cipőgyárban látottakat, a két meglátogatott termelőszövetkezet jó eredményeit és így folytatta: — Megismertünk néhány itt kikísérletezett búzafajtát, a vegyszeres gyomirtás eredményeit. Még sok feladat van megyénk előtt, s ezeket a feladatokat vagy ezeknek legalább egy részét — véleményünk szerint, — közösen oldhatnánk meg. — Ellátogattunk Vépre, a Mezőgazdasági Traktorosképző Szakiskolába. Itt még építkezések is folynak. Az építkezés is és a felszerelések is, amelyeket láttunk, megnyerték a tetszésünket. Ezután a párt- és az állami szerveknél tett látogatások hasznos tapasztalatcseréjéről beszélt Kazakov elvtárs, s megállapította, hogy jelenleg soksok munkaterületen hasonlóak a feladataink, majd Bulgária felszabadulásának huszadik évfordulója jelentőségéről beszélt. Örömének adott kifejezést, hogy a kölcsönös látogatásban ők lehettek az elsők, de mint mondotta: — Kétszeresen fogunk örülni, ha Vas megye küldötteit nálunk üdvözölhetjük. — Beszéde befejezéseként Kazakov elvtárs hangoztatta: Nagyon fogunk örülni a jövőben az önök sikereinek, mert úgy érezzük, hogy azok a sajátjaink is. Tiszta szívvel kívánjuk, hogy az eddigieknél is kiválóbb eredményeket és mind nagyobb sikereket érjenek el dolgozó népük javára. Ha pedig valamivel a jövőben is hozzájárulhatunk az önök sikereihez, örömünk még teljesebb lesz. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak vezetője, Kádár János elvtárs! Éljen a Bolgár Kommunista Párt és annak vezetője, Todor Zsivkov elvtárs! Éljenek Razgrád és Vas megye dolgozói! Mind jobban erősödjék és virágozzék a bolgár és magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! A hallgatóság lelkes, hosszas tapssal fejezte ki egyetértését és tetszését az elhangzott beszédek fölött, majd Czirizek Miklós elvtárs bezárta az ünnepi gyűlést. A magyar—bolgár barátsági est az Internacionálé hangjaival ért véget. ljubomir Kazakov elvtárs válasza Ljubomir Kazakov elvtárs válaszbeszédét mondja. Tóth Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a nagygyűlés ünnepi szónoka beszédét mondja: A hallgatóság. VAS SIPE , 1961. svept. l. V