Vas Népe, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

Csehszlovák vendégeink a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (Folytatás az 1. oldalról.)­ző ötéves terv átgondolt, körültekintő előkészítése. A további fejlődés fel­tételei jók — hangoztatta Kádár János —, s maga­biztosan, nyugodtan dol­gozhatunk, mert építőmun­kánk, fejlődésünk nemzet­közi előfeltételei is kedve­zőek. A nemzetközi hely­zet legjellemzőbb vonása, hogy a haladás erői sza­kadatlanul növekszenek, az erőviszonyok a mi javunk­ra változnak. Bizonyos, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a jövőben is ez a tendencia érvényesül. Kádár János szólt arról is, hogy a magyar nép so­kat szenvedett a kapitalis­ta időkben, s népünk tör­ténelmi tapasztalatok alap­ján győződhetett meg arról, hogy a felemelkedés, a boldogabb emberi élet, az ország fejlődésének útja a szocializmus. Most ezt az utat járjuk, a céljaink vi­lágosak. Szocialista demok­ráciában akarunk élni, együtt akarunk küzdeni, a világ haladó erőivel, a bé­ke és a szocializmus világ­méretű győzelméért. Né­pünk nem kér a jobbol­dali revizionisták nézetei­ből, s elhatárolja magát attól a dogmatikus, szek­tás politikától is, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetői hirdetnek. Nagy erő forrása szá­munkra, hogy szocialista céljaink valóra váltásáért csehszlovák elvtársainkkal, barátainkkal, a csehszlovák testvérpárttal teljes egyet­értésben, harmóniában dol­gozunk együtt. Az együtt­működésnek ez a szelleme jellemzi a két baráti or­­­­szág vezetőinek tárgyalá­sait is, amelyeket kapcso­lataink még szorosabbra fűzéséről folytatnak. Ba­rátságunk, együttműködé­sünk az élet minden terü­letén erősödik, fejlődik. Kádár János Csehszlová­kia Kommunista Pártja és a testvérpárt Antonin No­votny vezette Központi Bi­zottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a csehszlovák—magyar ba­rátság, a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be beszédét. Kádár János beszéde után hosszat zúgott a taps. Ezután nagy taps közben Novotny lépett a mikrofon­hoz. Ciprus függetlenségének napján Ciprus népe ma, október 1-én ünnepli független­ségének napját. A Földközi-tenger keleti medencé­jében fekvő kis szigetország idegen katonák jelenlé­tében emlékezik az idén erre a napra, s bár Ciprus már négy éve elnyerte önállóságát , még mindig nem szabadul meg gyarmatosítójának katonai tá­maszpontjaitól, a NATO árnyékától. Közel egy esz­tendeje pedig barikádok, drótakadályok, lövészárkok osztják ketté a szigetet görög és török lakosok szerint. Az amerikai és angol diplomácia változatlanul a NATO-megszállás állandósítására törekszik Cipruson. A ciprusiak ebben az esztendőben nem az év­százados megszállás keserűségeire emlékeznek a füg­getlenség napján, hanem a mai gondokra és elsősor­ban a jövő, a holnap kérdései foglalkoztatják őket. Immár Ciprus népe előtt is világossá vált, hogy a NATO-országoktól aligha várhatják a ciprusi kérdés rendezését, a görög—török ellentétek megszüntetését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyó tárgyalások sem bizonyultak eddig eredményesnek. Kiprianu cip­rusi külügyminiszter éppen a napokban kérte a cip­rusi kérdésnek az ENSZ közgyűlése elé­terjesztését. A külügyminiszter jelenleg Moszkvában tárgyal a szovjet kormánnyal a Ciprusnak nyújtandó segítség­ről, s a szovjet—ciprusi kapcsolatok kiszélesítéséről. Ciprus képviseletében Makariosz elnök Kairóba uta­zik, az el nem kötelezett országok konferenciájára. Népköztársaságunk kezdettől fogva építette a jó kapcsolatokat Ciprus népével és kormányával, kife­jezte támogatását ahhoz a harchoz, amelyet a szi­getország népei egységükért, függetlenségük meg­őrzéséért folytatnak. Népünk azt kívánja, hogy vég­legesen szűnjék meg a vérontás Ciprus szigetén, a görög és török lakosság jó egyetértésben éljen egy­mással, szűnjék meg a NATO-hatalmak beavatkozá­sa, távozzanak az idegen megszállók, hogy a cipru­siak valóban függetlenségben élhessenek. 2 VAS NÉPE 194. okt 1. Csütörtök Dobi István üdvözlő távirata Ciprus nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Makariosz érseknek, a Cip­rusi Köztársaság elnöké­nek, Ciprus nemzeti ünne­pe alkalmából. Ebből az alkalomból Pé­ter János külügyminiszter is táviratban fejezte ki jó­kívánságait S. Kipoianunak, a Ciprusi Köztársaság kül­ügyminiszterének. Antonin Novotny beszéde A csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezető­je szerettei köszöntötte a Beloiannisz Gyár munkás­gárdáját, amelynek terme­lési eredményeiről — mint mondta — már sok jót hallottak, s termékei Cseh­szlovákiában is ismertek. A továbbiakban arról beszélt, hogy a csehszlo­vák és a magyar nép szem­pontjából egyaránt örven­detes és nagyjelentőségű a két ország közötti határok megnyitása, a turistaforga­lom sokoldalú megkönnyí­tése. Ez nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy a csehszlo­vák és a magyar dolgozók közvetlenül is megismerjék egymás életét és munká­ját. A csehszlovák—magyar utasforgalom növekedését jellemezve megemlítette, az idén mintegy 800 000 ma­gyar állampolgár járt Csehszlovákiában, körülbe­lül 600 000 csehszlovák ál­lampolgár Magyarországon. Antonin Novotny beszélt a kölcsönös találkozások nemzetközi politikai jelen­tőségéről. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a tárgya­lásokat a nézetek azonos­sága jellemzi. A további­akban bírálta a Kínai Kommunista Párt vezetői­nek szakadár tevékenysé­gét, majd arról beszélt, hogy a szocialista országok növekvő nemzetközi tekin­télye, politikai súlya ab­ból ered: következetesen a békés egymás mellett élés elveinek megvalósításáért dolgoznak, harcolnak az agresszív imperialista tö­rekvések ellen, s támogat­ják a szabadságukért küz­dő népeket. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezető­je hangoztatta: bizonyos abban, hogy tovább erősö­dik és fejlődik a magyar és a csehszlovák nép ba­rátsága, szövetsége, mar­xista-leninista pártjaink egysége. Szavait a Magyar Szocialista Munkáspárt, az MSZMP Kádár János ve­zette Központi Bizottsága, a világ békéjének éltetésé­vel fejezte be. Antonin Novotny beszé­de után hosszan zúgott a taps, majd a találkozó az Internazionale hangjaival ért véget. Bozena Novotna látogatása a Szépművészeti Múzeumban Hágában a Szépművészeti Múzeumba látogatott el. Velük tartott Cséby La­josáé, hazánk prágai nagy­követének felesége is. A vendégeket Molnár János művelődésügyi miniszter­­helyettes, és Garas Klára, a múzeum főigazgatója üd­vözölte. Bozena Novotna megte­kintette a régi képtár gaz­dag anyagát, érdeklődéssel nézte végig a reneszánsz gyűjteményt, s különösen megragadták figyelmét a híres corvinák. A látogatás végén Garas Klára búcsúzóul átnyújtot­ta a kedves vendégnek a múzeum anyagát ismertető kiadványokat, albumokat. Bozena Novotna, Anto­nin Novotny felesége szer­dán Kádár Jánosné társa­ Skopjéban, Macedónia fővárosában megkezdte munkáját az UNESCO véd­nöksége alatt álló nem­zetközi szeizmológiai ér­tekezlet. Belgrádban Timár Má­tyás pénzügyminiszter megbeszélést folytatott Kiro Gilgorov szövetségi pénzügyminiszterrel és szerdán meglátogatta a Crvena Zasztava autó­gyárat. A norvég és az olasz szövetkezeti delegáció, amely a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége vendé­geként tartózkodott az el­múlt napokban hazánk­ban, szerdán elutazott Budapestről. Hoang Bao Son, a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagy­követe szerdán baráti be­szélgetésre hívta meg a magyar sajtó munkatár­sait és ismertette az ame­rikaiak Vietnam ellen irá­nyuló agresszív politiká­ját. A New York-i Metropo­litan Operában befejező­dött a leningrádi Kirov Opera balettegyüttesének háromhetes vendégjátéka. A TASZSZ-nak, a szov­jet távirati irodának a vi­lág 80 különböző pontján van külföldi tudósítói iro­dája vagy szerkesztősége és harminc külföldi or­szággal van hírcsere meg­állapodása. Hailé Szelasszié, Etiópia császára hosszú kelet­európai körutazása után különrepülőgépen Zágráb­ból Genfbe érkezett. De Gaulle latin-amerikai „marathoni” útjának első félideje véget ért és a je­lenleg Argentínában tar­tózkodó elnök látogatásait 12 ezer főnyi karhatalmi erő biztosítja. Nácia Herb Brown, aki többek között az Ének az esőben című film zenéjét szerezte, San Franciscóban kedden meghalt. De Gaulle üzenete Csem­béhoz Leopoldville (AFP). Az AFP jelentése szerint Csembe kongói miniszter­elnök kedden sajtóértekez­letet tartott és többször megismételte, hogy ő ve­zeti az el nem kötelezett országok október 5-én Kai­róban megnyíló értekezle­tén részt vevő kongói kül­döttséget. Ismét közölte, hogy a hét végén szemé­lyesen Kairóba indul. Mint ismeretes, az el nem köte­lezett országok nagy több­sége ellenzi, hogy Lumum­ba gyilkosa, az imperializ­mus mellett, nagyon is „el­kötelezett” Csembe helyet foglaljon az értekezlet tár­gyalóasztalánál. Az AFP jelentése szerint Franciaország Leopoldvil­­le-i nagykövete átnyújtot­ta Csombénak De Gaulle elnök személyes üzenetét. Újságír­ói körökben úgy vélik, hogy az üzenetben a francia elnök válaszolt Csombe kérésére a műsza­ki, szakértői és anyagi se­gítséget illetően. De Gaulle válasza a jelek szerint ked­vező. A francia elnök kü­lönösen a Kongón belüli hírközlési hálózat tökélete­sítése dolgában jelent be segélynyújtási hajlandósá­got Tizenöt éves a Kínai Népköztársaság Tizenöt esztendővel ez­előtt alakult meg a Kínai Népköztársaság. A kínai nép hosszan tartó, véres harcok után vívta ki függetlenségét és azt a jogát, hogy elindulhasson a szocialista építés útján. Ez az ünnep nemcsak a kínai népe­k ünnepe világszerte mindazoknak, akik a kínai nép forradalmi harcá­nak betetőzését, ezt a világra szóló győzelmet úgy köszöntötték, mint a nép sikerét. A második világ­háborút követő időszak nagy történelmi eseménye volt a Kínai Népköztársaság megalakulása, az a tény, hogy a nép, a Kommunista Párt vezetésével a földkerekség legnépesebb országában győzelmet aratott, s felszabadította hazáját az imperializmus láncából. Ha az ünnepi évfordulón végigtekintünk azokon az erőfeszítéseken, amelyeket a kínai népnek meg kellett tennie, hogy elmaradott, szegény országból korszerű iparral, mezőgazdasággal, fejlett tudomány­nyal és technikával rendelkező szocialista országgá építse hazáját, nem feledkezhetünk meg arról a je­lentős segítségről sem, amelyet a kínai­­nép harcá­nak minden szakaszában kapott a haladás és a de­mokrácia nemzetközi erőitől, mindenekelőtt pedig a szocialista nagyhatalomtól, a Szovjetuniótól. Az in­ternacionalista támogatás kétségtelenül hozzájárult azokhoz a sikerekhez, amelyeket a munkaszerető kí­nai nép áldozatos, alkotó erőfeszítéssel elért mind az iparosításban, mind a mezőgazdaság fejlesztésében, mind a kulturális forradalom területén. Természetes, ma­gától értetődő, hogy a népi Kína barátokra és szö­vetségesekre talált a szocialista országokban; annál ink­ább sajnálatos, hogy a kínai vezetők az elmúlt esztendők során elutasították a jószándékkal nyúj­tott baráti kezeket. A nemzetközi kommunista moz­galom bomlasztása a kínai nép érdekeivel is ellen­kezik, amint nyilvánvaló az is, hogy a szocialista célok megvalósítása feltételezi az internacionalizmust, a marxista-leninista elvek tiszteletben tartását. A Kínai Népköztársaság megalakulása interna­cionalista ünnep, amelyet köszönt a magyar nép is. Népünk Kína népének igaz barátja, ezért küldi jó­kívánságait az ünnep alkalmából a Kínai Népköz­­társaság dolgozó népének. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság vezetőihez Mao Ce-Tung Elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, Liu Sao-Csi Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Csu Te elvtársnak, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése állandó bizottsága elnökének, Csou En-Laj Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének PEKING. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében jókívánságainkat küldjük Önöknek, a nagy kínai népnek. 15 évvel ezelőtt a kínai nép forradalmi harcának eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság. Ezzel megnyílt a felemelkedéséhez és felvirágzásá­hoz, a szocializmus felépítéséhez vezető út a kínai nép előtt. A magyar népet őszinte örömmel tölt el minden eredmény, amelyet a testvéri kínai nép ezen az úton előrehaladva elért. Népeinket és országainkat összefűzi a szocializ­mus felépítésének közös ügye, az imperializmus el­len, a béke megvédéséért folytatott harc közös ér­deke. őszintén óhajtjuk, hogy országaink kapcsola­tai és népeink barátsága a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletárinternacionalizmus szellemé­ben fejlődjék. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából további sike­reket kívánunk a testvéri kínai népnek. Kádár János, Dobi István, az MSZMP KB első a Magyar Népköztársaság titkára, a kormány elnöke Elnöki Tanácsa elnöke . Péter János külügyminiszter is táviratban fe­jezte ki jókívánságait, Csen Ji-nek, a Kínai Nép­köztársaság külügyminiszterének az évforduló alkal­mából. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága ugyan­csak üdvözlő táviratot küldött az évforduló alkal­mából. Franciaország csökkenti fekete-afrikai csapatainak létszámát Párizs (MTI). Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Messmer francia had­ügyminiszter egy sajtóér­tekezleten bejelentette, hogy a Fekete-Afrikában állomásozó francia csapa­tok létszámát a jelenlegi­nek egynegyedére csök­kentik. Franciaországnak 1965 július elsején 6600 katonája marad a volt fekete-afrikai országok­ban, a jelenlegi 27 800-zal szemben. A miniszter aláhúzta, a tervezett intézkedés nem kisebbíti a francia fegy­veres erők akcióképessé­gét Afrikában. A Francia­­országban állomásozó ejtő­ernyős csapatok­, — mon­dotta — az afrikai kormá­nyok kérésére néhány óra alatt a helyszínre érkez­hetnek. A miniszter ezzel nem zárta le egy, a Ga­­bonihoz hasonló beavatko­zás lehetőségét. A hadügyminiszter ki­tért a francia atomfegy­verkezésre és kiemelte, hogy a hadsereg ereje ma már nem a létszámtól, ha­nem a bombák kilotonnák­­ban és megatonnákban ki­fejezett pusztító hatásától függ. Az egyik újságíró kérdé­sére, hogy a csendes­óceáni országok miként fo­gadják a polinéziai Korall­­szigeteken épülő francia atomlőtér tervét, Messmer kijelentette, a szomszédos országok mind ellene van­nak, kivéve Kínát.

Next