Vas Népe, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

A főpróba sikerült Új év elején a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság Október elsejével új gaz­dasági év kezdődött a Szombathelyi Állami Er­dőgazdaságnál. Az eredmé­nyesen végzett munka jó érzésével kezdtek új fel­adataikhoz a sok ezer hek­táros üzem vezetői, dolgo­zói, mert a múlt gazdasági évet adósság nélkül hagy­ták maguk mögött. A most induló évben is — a többi között — 130 ezer köbmé­ter fát kell majd kitermel­niük. Az óriási feladatot komoly mértékben meg­könnyíti a nagyarányú gé­pesítés. A fakitermelésnek 85 százalékát gépesítették e vasi erdőkben.­­ Ezektől a kis motorfű­részektől sokat várok — mondta a kép szélén álló Mihályka Gyula igazgató. A gazdasági és műszaki vezetők jelenlétében az el­múlt napokban tartották meg a szokásos év végi, illetve új év eleji gép­szemléket, amelyekre a ki­javított Contra Lidl és a Druzsba motorfűrészek, UNIMOG vontatók, pótko­csik, traktorok, fürge ker­ti traktorok, közelítő ke­rékpárok egész hadát vo­nultatták fel. A szemlén egy drótkötélpályát is be­mutattak. A tapasztalatok kedvezőek voltak. Mihály­ka Gyulának, a gazdaság igazgatójának, Kocsis Fe­renc szb-titkárnak és Ben­­kő Gyuláné munkavédelmi előadónak egybehangzó vé­leménye szerint jó munkát végeztek a szerelők, a gép­javítók. A nagy feladat főpróbája tehát jól sike­rült. Fotó: Abert I. A kis traktorokat és teller autókat is rendben találta a szemlebizottság. Többszörös véradókat tüntetnek ki Nagyszabású ünnepélyt rendez Körmenden október 3-án délután öt órai kezdettel a járás Vöröskereszt szer­vezete és a körmendi Véradó Állomás. Az ünnepélyt — amelyen a járás véradói vesznek részt — dr. Zaletnyik Pál körzeti orvos, a járási Vöröskereszt elnöke nyitja meg, majd Németh Istvánné, a megyei Vöröskereszt tit­kára mond ünnepi beszédet. Ezt követően kiosztják a ki­tüntetéseket a járás többszörös véradóinak. Az ünnepé­lyen 32 kiváló, 60 érdemes véradói kitüntetést osztanak ij el, 120 véradót pedig úrtlev­éllel jutalmaznak. « - -» ■ - * * - M ' Néhány nap óta egy hegyaljai községben való­sággal lázban égtek az embe­­berek egy Rigó nevezetű kétéves sodrott, kancacsi­kó miatt. Rigó — a faj­tája vérmérsék­letétől eltérően — olyan makran­cos és kényes lett, mint egy angol telivér, pe­dig már a szüle­tése pillanatában sejthette, hogy neki is fel kell venni egyszer a hámot, s mint ahogy szüleinek húzni az igát. El is érkezett ez a pillanat, de Rigó - „aki” egyéb­ként eddig gond­talanul ficánkolt a szérűskert és az istállók körül — nem volt haj­landó feladni a szabadságát. Néhány napi „szélhámoskodás” után, végigis be­látta, hogy hiá­ba szaggatja az istrángot, ebből M »-» * --» n—0 *.* t van elég a tsz raktárában. Rigó betört, ha­nem a ,,papu­csot”, vagyis a patkót semmi­képpen sem volt Rigó nagykorú lett hajlandó tűrni. Rúgott, harapott, prüszkölt és olyan dolgokat is mű­velt, ami még egy lókisasszony­hoz sem illik Tegnapelőtt im­már negyedszer vitték a kovács­műhely elé, hogy a mester ráverje a patkókat, de Rigó még a pe­­dikűrözést sem tűrte. Kiszakítot­ta.' magát ,az, em­­berek gyűrűjéből, r^i • m » ■ m n. - -* s meg sem állt, a szérűskertig. ' Zabbal, korpás- [ répával, sőt cu-, korral is csalo-' gatták, de nem £ hagyta magát már , megfogni sem. ' Tegnap reggel- £ re azonban újra, kézrekerült és a' falu négy leg- £ markosabb légé-, nyének kíséreté-­ vel megint csak a £ mester elé von-, szoltatott. Az' utóbbi napok fcu-i harcain okulva a, kovács, ó jaj!' ,,Pipát”- helyezett­­ Rigó szájába, ami, kegyetlenebb do-' log a köz£pkcrr­ legválogatottabb , kínzási eszközei- a■ nél is. [ Szegény Rigó, nyikkani sem tu-' dott, de annál in-[ kább az iskolás-, gyerekek és a* gyengébb nem,( akik sírva nézték, végig a paci pat-' kolását, nagykő- á­rúsítását, vagyis, magyarul a lóvá-'., tételét. ( ~ d — «■I r-» DTM* ír*'» Ú­j falatozó nyílik ma S­zombathelyen Ma reggel nyílik meg a szombathelyi piactéren, a kétes hírű Kis pipa boro­zóból átalakított Falatozó. A régi, elavult berende­zéseket kicserélték, meg­szüntették az ülvefogyasz­­tást,­­ álló fogyasztásra alkalmas asztalokat állí­tottak a színes mozaikla­pokkal kirakott padozatra. A helyiségben új cserép­­kályha is helyet kapott. Korszerűsítették a személy­zeti öltözőket, bővítették a raktárhelyiségeket. A de­rűs színekben pompázó fa­lakon ötletes felirat kéri a vendégeket, hogy a sze­mélyzettel együtt őrködje­nek a renden és tisztasá­gon, hiszen az átalakítás, korszerűsítés az ő érdekük­ben történt. A felújítási munkálato­kat a Vas megyei Vendég­látó Vállalat karbantartó részlege rendkívül gyors és minőségi munkával há­rom hét alatt végezte el. A "Vendéglátó Vállalat tervei között szerepel a közeljövőben egy új fővá­rosi színvonalú presszó és lokál megnyitása a Vidám étterem Köztársaság tér felé eső részében, így a napokban megszüntetett rossz hírű Béke-presszó nem fog hiányozni a ven­déglátó-hálózatból. A Ke­­ringő­ben október 7-től minden délután lesz táncos ötórai tea. Későbbiekben, ugyancsak a város terüle­tén, egyelőre még nem meghatározott helyen, a Vendéglátó Vállalat a vá­rosi KISZ-bizottsággal kar­öltve ifjúsági zenés-táncos, alkoholmentes szórakozó­helyet nyit meg a tanuló ifjúság és a dolgozó fiata­lok részére. Ugyancsak a közeljövőben nyílik meg a Savaria Nagyszálló jelen­leg kihasználatlanul álló első emeleti volt bárhelyi­ségében az Újságíró Klub is. (zentai) VAS NÉPE 196­1. okt. 3. Csütörtök 5 .D­ivat az útibeszámoló. Elha­­tároztam, hogy interjút folytatok vele. A neve Trabant CH 48—19. A napkdban­ jött meg Angliá­ból. Több, mint négyezer kilomé­tert szaladt. — Hogy bírta az utat? — Köszönöm, egészen jól. Nem volt egy defektem sem. Kopogja csak le a motorházamon, kissé ba­bonás vagyok. Pedig felkészültem a defektre, azért vittem magammal az Ön kollégáját, ki mellesleg gaz­dám is. No persze azért is, mivel egyelőre nem vagyok automatizálva és távvezérlésre berendezve. Remé­lem hamarosan... Ugyanis legkö­zelebb egészen egyedül óhajtok ellá­togatni ködös Albionba. Tudja, az ember szabadabb... Hát ez érthető. Az ember sza­badságra, függetlenségre vágyik, még ha Trabantnak nevezik is. — Úgy tudom nyugaton szerfö­lött problematikus a közlekedés. Óriási a forgalom és nagy az iram. Van benne valami Tudja az a fő, hogy az ember, illetve a Tra­bant ne veszítse el a nyugalmát. És helyén legyen a szíve, illetve a mo­torja. Ez nálam megvolt. A 140-el száguldó autók nem hoztak 3d a sodromból, és kitartottam a * .lassan járj, tová­bb érsz..elve mellett Elég volt nekem a 60—70 kilométer, ha 80-ra kapcsoltam, az már sok volt Fitten értem haza. Sajnos, uta­saimról ezt nem mondhatom el. Két hét alatt teljesen kimerültek. __ Utazásának legszebb élmé­n­­ye? — A tenger. Nem tudom, el­mondhatja-e magáról még egy Tra­bant hogy átkelt a La­ Manche csa­tornán. Sajnos, egy hajó gyomrá­ban tettem meg az utat, de nem kaptam tengeri betegséget. Az a pillanat felejthetetlen, mikor partra szaladtam.. . megpillantottam Lower fehér­­ szikláit. Higgye el, nagy szó­­egy kétütemű autónak. Sose remél­tem ezt, miko­r a megye rögös út­jait róttam... — Apropó, utak. Mi a vélemé­nye az utakról? — Szűk utat találtam ugyan (persze olyant nem, amelyen el ne fértem volna), de rossz utat egyet sem. És tudja minek örültem? Ang­liában, ha valahol gödör van az úton, feltűnően körültűzdelik piros lámpákkal. De nem talál ám sok gödröt. Az utat ott vészes gyorsa­sággal megjavítják. — így hát az utak nem okoz­tak gondot. — Az utak nem, de az útjelző táblák, a közlekedési táblák annál többet Tudja, Angliában minden visszájára fordul. Jobbra hajts he­lyett balra tartás uralkodik, kilomé­ter helyett mérföldeket mérnek, az üzemanyagot nem literre, hanem gallonra adják. S a nemzetközi KRESZ-ismeret csődöt mond: a nemzetközi jelek helyett feliratok adnak útmutatást a szabályos köz­lekedésre. Persze gazdám elég jól tud angolul és így nem került sor szabálysértésre. A­zaz is szerencse, hogy az an­­golok köztudomásúlag nyugodt, udvarias emberek. — így van. Persze nem annyira a gépkocsikkal és az emberekkel, in­kább az állatokkal szemben tanúsí­tanak nagy nyugalmat és türelmet a közúti közlekedés dzsungelében. London sűrűjében küszködtem ép­pen, s azt hittem, itt a vég, mikor az engem is veszélyeztető forgalom egyszer csak„­­ mérséklőd­ött aztán egészen megállt Gondoltam? nekem szól a figyelmesség. Aztán csaló­dottan láttam, hogy egy úttestre té­vedt kis pincsikutya állította le a forgalmat. — Valóban lehangoló. Majd sürgetni fogjuk a sajtóban, hogy szervezzenek a_z Állatvédő Liga min­tájára Trabantvédő Ligát. __ Csak ne gúnyolódjon. Ln­vn­kább azért agitáljon, hogy javítsák meg az utakat, s tartsák be az emberek a közleke­dési szabályokat. Az angolok betart­ják. De képzelje mi lenne, ha nem tartanák be. Londonnak 8 millió lakosa és kétmillió személykocsija van. Ott ritka a rendőri büntetés. Aki nem tud közlekedni, az az életét kockáztatja. — Megijeszt. Inkább egy de­rűsebb kérdés. Mi a véleménye az angol hidegvérről? — Persze túlzás azt hinni, hogy az angolokban nincs temperamen­tum. Bár kétségtelenül flegmatiku­sak. Képzelje, egész idő alatt rám se nézett odakint senki. Meg se kér­dezték ki vagyok, mennyit fogyasz­tok, milyen gyorsan tudok szaladni. Pedig egész Londonban nem látni Trabantot. Mit szól? — Csodálatos. Egyébként gra­tulálok. Remélem, rövidesen talál­kozunk. __ fej­em hiszem. Gazdát cse­­­rélek, s ki tudja vele merre visz az utam. (al) B­eszélgetés egy Trabanttal, „aki" átment a La­ Manche-csatornán

Next