Vas Népe, 1964. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

A kommunisták méltán számíthatnak a körmendi járás kiszistáira Pénteken Körmenden a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum dísztermében tartották meg a járás KISZ fiataljainak küldöttértekezletét A járás fiatalságának képviselőin kívül megjelent a megyei párt-végrehajtó bizottság részéről dr. Vincze Béla, a rendőrfőkapi­tányság vezetője, a KISZ Központi Bizottságától Fekete Károly vett részt a tanácskozáson. Ott volt továbbá Lőrincz Káro­ly, a járási pártbizottság első titkára, Sí­pos Béla, nyugdíjas veterán, Takács László, megyei KISZ-titkár és Nagy Károlyné országgyűlési képviselő. A tanácskozás elnökéül Szalai Jánost, a járási ta­nács elnökhelyettesét választották meg a fiatalok, aki­nek megnyitó szavai után Kálmán Jenő, a járási KISZ- bizottság titkára mondta el a vezetőség beszámolóját. * Miről szólt a beszámoló, milyen tapasztalatokkal, gondolatokkal tért vissza munkahelyére, falujába a mintegy hetven küldött? Az ifjú kommunisták, a termelőszövetkezetek és az üzemek fiataljai, a tanu­lóifjúság képviselői kap­tak-e valamit ettől a ta­nácskozástól? Gazdagabb lett-e a küldöttértekezleten elhangzottaktól Stipkovics Ferenc, a körmendi Asztalos Kisz küldötte, vagy miről tud számot adni. Éder An­na Magyarszecsődön a fia­taloknak, akik megbízták, hogy képviselje őket ezen a tanácskozáson? A hazatérő küldöttek­nek lesz miről beszélniük. A tanácskozás mélyreható­an elemezte a járás fiatal­jainak helyzetét. A beszá­molóban pontos és reális képet alkotott a vezetőség arról a négy évről, amely a legutóbbi kongresszus óta eltelt. Az akkor elhang­zott jelszó: „Munkával, tanulással a szocializmus építéséért” megtelt tarta­lommal, s a körmendi já­rás fiataljai joggal elmond­hatják: derekas munkát végeztek. Ugyanakkor a beszámoló önkritikusan és nagyon bátran feltárta azo­kat a még meglévő hiá­nyosságokat is, amelyek egyes alapszervezetekben lassítják a munkát. A beszámolóból két fon­tos momentum minden bi­zonnyal megragadta a küldötteket. Az egyik, hogy a járás fiataljai minde­nütt ott vannak a termelés frontján, élen járnak a munkában, a szocializmus építésében. A cipőgyárban a fiatalok a felnőttekkel együtt küzdenek a Szocia­lista brigád cím elnyeré­séért, a termelőszövetke­zetekben ugyancsak ifi­­brigádokat alakítanak, s szinte minden munkából kiveszik a részüket. A gép­állomás ifjúmunkásai pél­dául garanciát vállalnak a termelőszövetkezetek gép­jeinek javítására, szigorú­an betartják a javítási ha­táridőket. Derekasan helytálltak a járás fiataljai a társadalmi munkában is. A legutóbbi négy év során több mint egymillió kétszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A másik fontos momen­tum a beszámolóból , amely egyúttal aláhúzza a KISZ-munka elismerését és megbecsülését —, hogy a járás kommunistái méltán számíthatnak fiatalabb test­véreikre. Az ötven KISZ alapszervezetben 28 olyan fiatal tevékenykedik, aki tagja, vagy jelöltje a párt­nak. A KISZ-titkárok kö­zül öt párttag, öt tagjelölt, négynek pedig most van folyamatban a felvétele. A KISZ járási bizottságának 27 tagja közül 13 párttag, 7 pedig tagjelölt A 11 ta­gú végrehajtó bizottságban pedig mindössze csak ket­ten pártonkívüliek. Az elmúlt négy évben összesen 85 KISZ-tag kérte felvételét a pártba, ezek közül 62-en már meg is kapták a piros tagsági könyvet E tények nagyszerűen bi­zonyítják, hogy a körmen­di járásban a KISZ párt­építő tevékenysége egyre tervszerűbbé válik. A párt nemcsak akkor számíthat a fiatalságra, ha a hét­köznapi feladatok megol­dása kerül napirendre, ha­nem akkor is, ha a kom­munisták sorait akarják frissíteni. A legjobb KISZ- tagokból verbuválódik az a tartalék, amely az idő­sebbek kezéből átveszi a sta­fétabotot A szatmai fiatalok például büszkék lehetnek Gaál Dezsőre, aki több éves KISZ-titkári tevé­kenység után párt­titkár lett Nemes Zoltán, Marton Ödön, Kapitány Zoltán, Bognár Miklós ugyancsak egy-egy KISZ alapszervezet élén álltak és szereztek sok-sok tapasztalatot mos­tani „beosztásukhoz”. Őket is párttitkárnak választot­ták falujukban. * A hozzászólók közül töb­ben is vetettek fel ilyen kérdéseket: „Milyen a mai fiatalság?”, „Érdemes-e dolgozni, cselekedni a jö­vőért?”, „Mit jelent ifjú kommunistának lenni?” stb. E kérdésekre főleg az idősebb nemzedék képvise­lői, a meghívott vendégek adtak feleletet. Ezekben benne volt, hogy a mai fiatalok kora a legszebb kor. Tele harccal, küzde­lemmel, cselekvéssel. S akit ma tettvágy fűt, annak az élete nem lehet unalmas, az ilyen fiatal megtalálja helyét ebben a korban. Vincze elvtáns, Lőrincz elvtáns szavai, gondolatai bizonyára mély nyomot hagytak a jelenlevőkben. Megértették azt az igazsá­got, amely tömören így summázható: „Az élet olyan kísérlet, amelyet nem lehet megismételni”. Úgy kell élni tehát, hogy az élet tartalmas legyen, ér­telmes legyen. Aki után nem marad semmi, az üre­sen élt, életének szinte nem is volt értelme. A mi ko­runk az alkotó embert igényli. Úgy dolgozni a kö­zösségért, hogy közben elő­segítsük önmagunk boldo­gulását Ezeket a gondolatokat is magukkal vitték a kör­mendi járás KISZ-küldöttei. Valamennyiüknek, a ta­nácskozáson újjáválasztott járási vezetőknek is tanul­ságos volt ez a nap. Az ifjúsági szervezet vezetői, tag­jai előtt megvilágosodott a további cél. Az elkövetke­zendő időben a járás felnőtt nemzedékével együtt a KISZ-fiatalok is úgy élnek, dolgoznak, hogy méltó mun­kásai legyenek a szocializmus teljes felépítésének. * Szombaton, a Savaria Nagyszálló télikertjében ta­nácsokozott Szombathely, város ifjúkommunistáinak küldö­ttértekezlete. A tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget. Az elhangzottakról legközelebbi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Horváth János Több mezőgazdasági szakmunkást Évről évre több korszerű termelési eszköz és eljárás terjedt el a mezőgaz­dasági termelésben, s mindezek alkal­mazásához egyre több magasabb szak­képzettségű dolgozó szükséges. A ter­melőszövetkezeti tagság elöregedése is sürgeti a fiatal szakképzett munkaerő számának növelését Az ifjúsági szakmunkásképzés eddi­gi formája már nem felel meg a kö­vetelményeknek, főként azért, mert kevés az elméleti oktatásra szám idő. Megoldatlan a tanulók gyakorlati okta­tása a szerződtető gazdaságoknál. Az üzemek szakemberei napi munkájuk mellett nem foglalkozhatnak kellő mér­tékben a fiatalokkal. Igen sok helyen hiányoznak az oktatás technikai feltéte­lei is: mindezek következtében magas a szakmunkástanulók lemorzsolódása. Nem sokkal jobb a helyzet a felnőtt szakmunkásképzésben sem, ahol elsősor­ban a technológiai ismeretek oktatásán kell javítani. A szakmunkásképzés most kidolgo­zott új rendszere e fogyatékosságokon kíván segíteni. Az ifjúsági oktatást a jövőben kizárólag bentlakásos szakmun­kásképző iskolákban folytatják, az egyes szakmák fontossági sorrendjének és igé­nyének megfelelően. Különösen fontos, hogy a jövőben fokozott gondot fordít­sanak az erő- és munkagépek keze­lésére, a kemizálással kapcsolatos gépek és vegyianyagok ismeretére, használa­tára. A felnőtt szakmunkásképzést to­vábbra is az üzemi tanfolyamok látják el, és a fő figyelmet a technológiai is­meretek elsajátítására fordítják. E tan­folyamokra lehetőleg olyan dolgozóidat küldenek a gazdaságok, akik korábban már betanított munkás képesítést nyer­tek. Az új oktatási forma legfőbb célja az alapfokú traktorvezetői tanfolyamok kiszélesítése, hiszen egyre több jól kép­zett trailervezetőre van szükség min­denütt. Az új rendelkezés irányelveket tar­talmaz egyes szakmunkások díjazására. Az irányelvek szerint annak a mező­­gazdasági szakmunkásnak, akit a vele azonos munkát végző emberek irányí­tásával és ellenőrzésével is megbíznak, átlagkeresetének 5—15 százalékát fizet­hetik munkabéren felül. Az 1965—66-os tanévet a mezőgaz­dasági szakkmunkásképzésben már az új oktatási rendszer alapján szervezik és indítják meg. Megyénk idegenforgalmát­­ a belső forgalom növelésével alapozzuk meg Elfogadták a megye költségvetését A megyei tanács üléséről Mint arról tegnap beszámoltunk, pénteken ülést tartott a megyei tanács. Az ülésen megjelent Tóth Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Máté Endre, a Pénzügyminisztérium és dr. Nagy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Hivatal képviseletében. Az idegenforgalom helyzete A tanácsülés első beszá­molóját, amely a megye idegenforgalmának hely­zetéről szólt, Lénárt La­jos, a vb elnökhelyettese terjesztette a tanácsülés elé. A beszámoló részlete­sen foglalkozik idegenfor­galmunk fejlődésével és megállapítja, hogy az az elmúlt két évben jelentő­sen megnőtt. Megyénk mind természeti szépsé­gekben, mind történelmi nevezetességekben, művé­szeti értékekben, kirán­duló helyekben gazdag megye. Mind a jelentés, mind a jelentést követő vita fel­szólalói megállapították, hogy az idegenforgalom növelése érdekében köz­vetlen és a közeli évekre vonatkozó teendők is áll­nak előttünk. A közvetlen feladatok elsősorban a vendégek elszállásolására, étkeztetésére, a kulturált, korszerű vendégfogadás körülményeinek megterem­tésére vonatkoznak. Kü­lönösen Szombathelyen szükséges néhány fontos építkezés mielőbbi elvég­zése. Kőszeg az utóbbi időben sokat fejlődött. A vár, az egész város szinte telje­sen megújult. A Szabó­hegyi kisvendéglő, a Vár­presszó, a Borharapó, az Elit-éterem és a Zwinger megnyitása elegendő az idegenforgalom ellátására. Szombathelyen viszont a helyi igények kielégítésére is kevés a Keringő, a Sport, és a Mosoly-presz- S20, a Rózsafa, az átalakí­tott Pannónia­, a Gyön­gyös- és a Vidám étter­mek. Mindezeket figyelem­be véve a megyei tanács­ülés elhatározta, hogy Szombathelyen már a kö­zeljövőben feltétlenül lét­re kell hozni egy új ven­déglátóipari­ egységet. A teendők Az igények szükségessé teszik, hogy Szombathe­lyen mielőbb új szállodát építsenek. Bővíteni kell a szombathelyi és a kőszegi turistaszállókat is. A köz­vetlen feladatokhoz tarto­zik még, hogy Szombathe­lyen már a jövő esztendő­ben egy négy-ötszáz férő­helyes campinget építse­nek a Csónakázó-tó köze­lében. Illetékes hatóságok ok­tóber elsejével tizenhá­rom olyan határátkelő­he­lyet jelöltek ki az ország különböző pontjain, ahol kedvezményes vízumot adnak ád a határállomá­son jelentkező turistáiknak. Ezen átkelőhelyek közé tizennegyediknek Kőszeg is besorolható abban az esetben, ha fűthető épüle­teket építenek és ezzel megteremtik a kedvezmé­nyes vízum­kiadás, a vám­vizsgálat és a pénzváltás feltételeit. Minden remény megvan arra, hogy ezt az építkezést néhány hónap­ alatt megvalósítják, azon­ban az illetékes főhatósá­gok segítségével a nem távoli jövőben végleges át­kelőhelyet is kell majd Kőszegen építeni. Javítani kell az idegen­forgalom propagandáját. Erre, mind a beszámoló, mind a hozzászólók ki­tértek. A megye lakossá­ga ugyanis a megye ne­vezetességeit nem ismeri eléggé, még kevésbbé is­meri az ország lakossága. A megye lakosságának fi­gyelmét fel kell hívni a jelenleginél figyelmesebb vendégfogadásra is. Főleg a nemzetközi utak mentén, megfelelő távol­ságokban benzinkutak, autószervizek, bisztrók, fa­latozók, létrehozása szük­séges. A nemzetközi utak mentén fekvő községekben mielőbb meg kell építeni a járdákat is, hogy a la­kosság ne az utakon köz­lekedjen, mert ez egyre több baleset okozója. A vita A rendkívüli nagy ér­deklődéssel kísért jelentés­hez tizenhárman szóltak hozzá. A megyei tanács­tagok közül felszólalt Gomba György, a megyei tanács vb elnöke, dr. Zsig­­mond László megyei főál­­latorvos, Szabó József, Pásti István, Takács Jó­zsef, Zsitek József, Bony­hádi Károlyné és Krilov Sándorné, a vendégek kö­zül pedig dr. Nagy Gyula, az Országos Idegenforgal­mi Hivatal osztályvezetője, Biró József, a Szentgott­hárdi Járási Tanács elnö­k megye 1965. évi költ­ségvetését és a községfej­lesztés költségvetési ter­vét Hock Károly, a pénz­ügyi osztály vezetője ter­jesztette jóváhagyásra a tanácsülés elé, amely mindkét költségvetési ja­vaslatot egyhangúlag jó­váhagyta. A költségvetés vitájához többen szóltak hozzá, leg­többen a megye néhány el­hanyagolt útjának gyor­sabb ütemű javítását sür­gették. Többen kitértek a költségvetést jellemző kulturális, egészségügyi és szociális keretek növeke­désének hasznosságára, fontosságára. Örömmel vették tudomásul, hogy a költségvetés összegének jelentős többségét ezekre a célokra fordítják. Gonda elvtárs a népgaz­daság helyzetéről szólva kiemelte, hogy a megye költségvetése fedezi a kul­turális, az egészségügyi, és az egyéb ágazatok zavarta­lan működését. Felhívta a tanácsülés figyelmét a be­vételi tervek teljesítésének jelentőségére és a taka­rékosságra. Végezetül a felszabadulás huszadik év­fordulójára való felkészü­lésről beszélt, felhívta a tanács tagságának figyel­mét az ezzel kapcsolatos teendőkre. A költségvetés elfoga­dása után a folyó ügyek tárgyalására került sor. Gonda György, a megyei tanács vb. elnöke meleg szavakkal köszöntötte a nemrég nyugalomba vo­nult és most tíz éve me­gyei tanácstag Szabó Jó­zsefet, majd ajándékot adott át a megye tanács­be, Péczeli László, a Kő­szegi Városi Tanács elnö­ke, és Betti Edit, a Me­gyei Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője, Gonda György évtárs felszólalásában a többi között hangsúlyozta, hogy megyénk idegenforgalmá­nak a belső forgalom le­het csak a reális alapja. A megye látogatóinak zöme — 75 százaléka — jelenleg iskolás. Ez ugyan nem baj, sőt jó, de a jövőben arra kell törekedni, hogy minél több, elsősorban a megyében lakó, továbbá az ország más vidékéről hoz­zánk látogató felnőtt ke­resse fel megyénk neveze­tességeit. Tervezésünknél figyelembe kell venni, hogy megyénkbe főleg a nyári, balatoni­ idény előtt és után, tehát inkább ősz­szel és tavasszal látogatnak el az érdeklődők. Több hozzászóló beszélt a velünk szomszédos Bur­genland lakosai között végzendő propaganda fon­tosságáról. A tanácsülés az előter­jesztés és a vita alapján a szombathelyi szálloda épí­tését, a szombathelyi és kőszegi turistaszállók bő­vítését, a szombathelyi camping, a kőszegi határ­­átkelőhely építését és a propagandamunka javítá­sával kapcsolatos teendő­ket foglalta határozatba. A következő öt év felada­tai között megyénk több — Sárvár, Bük, Ják, Velem — idegenforgalmi neveze­tességének a fejlesztése szerepel, nevében. Szabó József meghatottan mondott kö­szönetet a nem várt meg­emlékezésért. Interpellációk A folyó ügyek tárgyalá­sa után interpellációkra került sor. Ennek során Török Tiborné intézkedést kért a körmendi tej ivó boltban jelentkező áruel­látási és a körmendi új zöldségüzlet raktározási problémáinak megoldásá­ra. Pezenhoffer Kálmán be­jelentette, hogy a felső­csatári Pinka-híd életve­szélyes állapotba került. Intézkedést kért, hogy az esti nyolc órai autóbusz ne csak Búcsúig közlekedj­en, hanem vigye át Nardára is az utasokat. Gyurácz Géza, a hegy­falui , állomáson a szabad­ban járott nagymennyisé­gű kukoricára hívta fel az illetékesek figyelmét. Krilov Sándorné a So­rok patak gyakori kiön­tése miatt veszélyeztetett Soro­kpolány, Balogunyom és Kisunyom községek fo­kozottabb védelmére kérte az illetékeseket. A megyei tanácsülés a tanács szakosztályainak a vezetőit utasította, hogy a felmerült kérdésekben az intézkedéseket tizenöt na­pon belül tegyék meg. Ez­zel a tanácsülés befejezte a munkáját Elfogadták a megye 1965. évi költségvetését VAS NÉPE Q ML MI. 1 -Vásárán® V

Next