Vas Népe, 1964. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-24 / 301. szám
Egyre izgalmasabbak lesznek a percek. Hiába, felnőttek a vizsgázók, éppúgy drukkolnak, mint 20— 30 és több évvel ezelőtt az iskola padjaiban. A vizsgabizottság elfoglalja helyét. Ott ülnek a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében dr. Csillag Lajos, és Gém Ferenc elvtársak, Erdősi László, a Vas megyei Növényvédő Állomás igazgatója, s Nagy Endre, az állomás főagronómusa. — Három ember fáradjon be — szólnak ki a folyosóra. Elsőnek Erőss Kálmán bácsi vasegerszegi, utána Leistinger József sorokpolányi, majd Peszt János olmódi tsz-tag ül szembe a vizsgáztatókkal. Tételt húznak, aztán előkerülnek a szemüvegek, a ceruzák, s szaporodnak a sorok a papíron. Erőss Kálmán bácsi a rétek és legelők vegyszeres gyomirtásáról ad szép feleletet, majd a vegyszerekkel összefüggő óvórendszabályok betartását ismerteti. Felsorolja a lucerna kártevőit és elmondja az ellenük való védekezés módját is. Az elnökség megköszöni a szép, szabatos feleletet, aztán a következő vizsgázót hallgatja meg. Tanakajdon, a Növényvédő Állomás épületében folyik a termelőszövetkezeti növényvédő szakmunkások vizsgája. Ez alkalommal, mintegy harmincan azok adnak számot a tanultakról, akik még korábban ezüstkalászos tanfolyamot végeztek és a növényvédő állomás által rendezett 3 hetes tanfolyamokat is végighallgatták. Nagy szükség van a vegyszerekkel bánni tudó szakmunkásokra, hiszen az országban évente 6—8 milliárd, megyénkben pedig 700—900 millió forint kárt okoznak a mezőgazdaságban a növényi és az állati kártevők, amelyekkel szemben, csak vegyszerekkel lehet védekezni a leghatásosabban. A büki Kossuth Termelőszövetkezetben 1961-ben a mezei pocok kártétele 12,1 forinttal csökkentette a munkaegység értékét. Nem csoda, ha kormányrendelet írja elő, hogy belátható időn belül minden termelőszövetkezetnek legyen saját, jól képzett növényvédelmi felelőse. Ennek a célkitűzésnek akar eleget tenni a Vas megyei Növényvédő Állomás, amikor vállalja, hogy szakember gárdájával évről évre több tsz-taggal ismerteti meg a kártevők elleni védekezés módját, így lehetőség lesz rá, hogy legkésőbb három éven belül minden Vas megyei termelőszövetkezetnek saját és képzett növényvédő szakembere legyen. A jó felkészülés eredményeként gyorsan folyik a vizsgáztatás, s kevéssel a déli 12 óra után dr. Csillag Lajos átadja a már volt hallgatóknak járó szakmunkás oklevelet. — a — Foglalkozásuk ! növényvédő szakmunkás Erőss Kálmán felel. Nagy az öröm — közben a szakmunkás oklevél. Mit nyújt a kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás ? Január elsején ismét esedékes a kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás díjának a befizetése. Nem egy autós, motoros nyúl ilyenkor kelletlenül a zsebébe és „ha kötelező, hát kötelező” sóhajjal fizeti be a pénzt. Sokan nem tudják, nem is gondolnak arra, mi aszavatossági biztosítás. A társadalom tagjai felelősséggel tartoznak a tetteikért. Ezt a felelősséget törvények rögzítik. Ha valaki kárt okoz mások testi épségében, vagyonát vam, ezért a következményeket viselnie kel Gépárművel okozott kár esetében még akkor is, ha a Szsár előidézésében nem vétkes, aki okozta. A kötelező szavatossági biztosítás alapján az üzemben tartó törvényes kártérítési kötbelezettséget fizet. Afizetett összeg legtöbbször sok ezer forint. A balesetet szenvedett ugyanis nemcsak gyógykezelési költségeinek megtérítését kérheti, hanem felgyógyulásáig jogosan igényelheti a keresetéből kiesett összeget. Ugyancsak a szavatossági biztosítás alapján téríti meg a biztosító a károkozó helyett a vagyontárgyakban keletkezett károkat, leggyakrabban a megrongált másik autó, vagy a motorkerékpár helyreállításának, pótlásának költségét. A biztosító iratszekrényei sok ezer kártérítési aktát rejtenek, egyet idézünk belőlük: A balatoni országúton egy magánautó karambolozott egy másik, szabályosan haladó Wartburg , autóval. A balesetet okozó helyett a biztosító jég és keresetkiesés címénfizetett 70 ezer forintot, továbbá az egyik sérültnek, a maradandó rokkantságot szenvedett élethosszig 1070 forint havi járadékot folyósít. Ezenkívül megtérítette a tönkrement Wartburg kocsi értékét. Az 1995. évi biztosítási igazolásit a szövetkezeti és magántulajdonban levő gépjárművek tulajdonosainak ki kell váltaniuk. Helyes, ha ezt a gépjármű iratai között tartják, mert a rendőrhatóság közegeinek felszólítására fel kell mutatniuk. Bár a biztosítás csak a nem állami tulajdonban levő gépjárművekre kötelező, az állami kocsik által okozott károkat is — kivéve a célfuvarozási vállalatokét — az Állami Biztosítónak (tar* tyMraofran* Óvjuk meg gépeinket az időjárás viszontagságától Nekem még megadatott, hogy lépésről lépésre megfigyelhettem — s ma is figyelem — azt az óriási forradalmi átalakulást, ami a paraszti világ termelésében, munkájában, a gépesítés vonalán történt, s történik napjainkban is. Csak az a parasztember tudja igazán, mit jelent a kombájn, aki kézi kaszával, sarlóval legalább egy aratást végigverejtékezett és az a gazda értékeli nagyra a gépet, sídnek lova sem volt, s a mindennapi tejet adó tehénkékkel volt kénytelen szántani a földjét. De a paraszti munka területén ez csak két eset. Vannak állami gazdaságok, ahol — a kertészetet kivéve — nemcsak a növénytermesztés, hanem nagyobbrészt már az állattenyésztés is gépesítve van, s a mezőgazdasági munkás is szakember, bonyolult szerkezetű gépeket kezel. A mai falusi fiatalok mindezt természetesnek veszik, s ez így is van rendjén, mert az új világ, a szocializmust építő társadalom nemcsak az általános emberi szabadságot hozta a népnek, hanem megszabadította az embertelenül nehéz munkáktól is. A baj ott kezdődik — s mondandómat erre szeretném kihegyezni — amikor egyesek vandál módon bánnak a géppel, erején, képességein felül „kínozzák", s ha végezitek egy munkával, a következő hasznosításig rá sem néznek. Még jó ha szín alá, fedett helyre kerül, de láttam — s naponta látok — munkagépeket kint a határban, dülőutak mentén. Marja őket az idő, a rozsda, s lehet, hogy tavasszal, amikor nagyon kellenének, már csak ócskavasnak lesznek jók. Lényegében — ha az időjárás miatt késve is — a mezőgazdaságban is befejeződtek a kinti munkák. A szállítógépeket kivéve minden gépnek a szín alatt, vagy a javítóműhelyekben van a helye. Igen ám, csakhogy — mondaná erre több tszvezető — nincs gépszínünk, vagy még nincs akkora, hogy minden gépünket tető alá tehetnénk. Bármennyire furcsán hangzik is, erre csak azzal a jó paraszti mondással tudok válaszolni, hogy nem akarásnak nyögés a vége. A kinthagyott gépek esetéban meg felbecsülhetetlen kár, tavaszszal pedig egy csomó mérgelődés. Minden faluban akad jó néhány kihasználatlan csűr a háztáji gazdaságokban. Nem hiszem, hogy az tsz-gazda, aki egyéni korában óvta, becsülte szerszámait, gazdasági felszerelését, ne becsülné most azokat, melyek éppen a nehéz munkától szabadították meg, s ne adna helyet csűrjében a tavaszig való tárolásra. De ha a tsz valami módon egyes forintot is áldoz az effajta bérleményre, akkor is olcsóbban jön ki, mintha a sok ezer forintot érő munkagépek (erőgépekről és drágább eszközökről nem is szólva) tavaszig a szabad ég alatt sárban, vízben rozsdásodnak. Vannak gazdák, termelőszövetkezeti vezetők, akiknek természetesen mondani sem kell ezt, de sajnos többen vannak azok, akik azzal a felkiáltással, hogy nincs szín, mit csináltak, nem is próbálnak semmit tenni azért, hogy védett helyet keressenek a sok ezer forintos értéknek. Még nem késő. Most ember is akad bőven minden közös gazdaságban, akik gondosan letisztítanák, leolajoznák, és födél alá helyeznék a gépeket, segítőtársukat, hogy a következő évben újra keményebb legyen a munka, s ne kelljen feleslegesen újabb pénzt adni olyan gépeikért, amelyek megvannak, csak meg kell óvni őket az időjárás viszontagságaitól . — dj — Az évi tervteljesítésekről jelentjük A LATEX BEFEJEZTE Kedd reggel már csak egy fél műszak munkája hiányzott ahhoz, hogy a LATEX pontot tegyen évi munkájára. Kedden 11-kor jelentették: a vállalat eleget tett évi vállalásának. 1964-ben összesen hétmillió négyzetméter szövetet gyártottak ennek nagyobb része bútorszövet, a fennmaradó rész kétharmada takaró, másfélmillió négyzetméterből pedig szőnyeget készítettek. 33 százalékot exportra vittek a világ 17 országába. Helyes munkaerő-csoportosítással és a helyes profilbeosztással sikerült közel két héttel a határidő előtt teljesíteni tervüket. Várják, hogy az év hátralévő részében még hetvenezer négyzetméter szövetet tudnak adni terven felül. Sikerült elkerülniök az év végi hajrát is, és a dolgozók nagy részének szabadságot tudnak adni az év utolsó napjaiban. Értékekben 1,3 százalékos túlteljesítés várható, ami annyit jelent,hogy a tervezettnél értékesebb cipőket hoztak forgalomba. Jelenleg a decemberi, illetve a negyedik negyedévi tervük időarányos részét teljesítették, exporttervüket pedig már december 18-ára, 788 ezer pár cipőt gyártottak 1964-ben a külföld számára, 40 százalékkal (!) többet, mint a múlt esztendőben. Javult a minőség, kevesebb volt az anyaghibás árujuk is, mint a bázisidőszakban. Várható, hogy az alaprentábilitás is lényegesen nagyobb lesz, mint 1963- ban és ez a nyereségosztásnál is minden bizonnyal éreztetni fogja a hatását. — t7 •— KEDVEZŐ KILÁTÁSOK A SZOMBATHELYI CIPŐGYÁRBAN Javultak az elmúlt évihez viszonyítva a Szombathelyi Cipőgyár különböző mutatószámai és ez az éves terv teljesítésében is mutatkozik. Jó volt az év során bér alapgazdálkodásuk, negyedévenként sem volt baj a tervekkel, minden esetben teljesítették, nem lépték túl az önköltségi mutatót sem, és bár az éves tervet jelen pitaraiban meg nem teremtették, év végére ennek ellenére néhány tizedes túlteljesí...agAmafaufe- Egészségügyi előadás a szombathelyi veterán klubban Tanulságos szakelőadás hangzott el kedden este a szombathelyi veterán klubban. Dr. Tiborcz Sándor, sebészfőorvos látogatott el a veteránok közé, s előadást tartott az öregkorban előforduló balesetekről, illetve azok elhárításáról. A régi időkben az öregeket legtöbbször semmibe vették. Ha betegen a kórházba került, azt mondták: eleget élt már, hadd haljon meg. Manapság pedig a beteg öreget éppen olyan lelkiismerettel gyógyítják, mint bármelyik fiatalt A mi kórházainkban legfőbb érték az ember, az orvosoknak az a céljuk, hogy a betegeknek visszaadják az egészségüket — hangoztatta az előadó. A főorvos sok-sok gyakorlati példával bizonyította, hogy ez mennyire így van. Amíg a század elején 54 év volt az átlagos életkor, ma 67. Ez nem kis mértékben a fokozottabb orvosi ellátásnak köszönhető. Hat év alatt több mint 700 balesetes beteget gyógyítottak a szombathelyi kórházban, köztük 85— 90 éves öregeket. Arról is beszélt, hogy az idős emberek igen sokszor nem számolnak az öregséggel járó elnehezedéssel, vigyázatlanok, felületesek, s ebből sok baleset következik. Ezután az alkohol romboló, káros következményeiről szólt, diafilmekkel mutatott be néhány nagyon súlyos esetet. Szólt még a mezőgazdaságban előforduló gyakori balesetekről, végül felhívta hallgatói figyelmét arra, hogy legyenek óvatosak, vigyázzanak testi épségükre. A veterán klub helyiségét zsúfolásig megtöltő öregek nevében Szabó Imre, a veteránbizottság vezetője mondott köszönetet a tanulságos és érdekes előadásért.