Vas Népe, 1965. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

világ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! X. évfolyam, Ti­­szál» Ára 60 fülés 1965. ápr. 1. Csütörtök Johnson nyilatkozata az USA saigoni nagykövetsége elleni bombamerényletről * Újabb légitámadás a UCSS ellen Saigon (MTI). A saigoni amerikai nagy­­követség épületén romelta­­karító munkások dolgoz­nak. A nyugati hírügynök­ségi jelentések szerint a keddi bombatámadás az első három emeletet telje­sen használhatatlanná tet­te, csak a negyedik és ötö­dik emelet irodáiban tar­tózkodhatnak a követségi alkalmazottak. Az épületet, amelyet szögesdrót akadá­lyokkal vettek körül, dél­vietnami és amerikai kato­nák őrzik. A robbanás ha­lálos áldozatainak száma­­— a rendőrség közlése sze­rint — szerdáig 21-re emel­kedett. A halottak közül kettő amerikai és egy is­meretlen állampolgárságú külföldi személy. A sebe­sültek közül 47 amerikait és több mint száz vietna­mit részesítettek kórházi ápolásban. A TASZSZ-iroda jelen­tése szerint Szarig Un Kim délkoreai hadügyminiszter Stedden Saigonba érkezett, hhogy további délkoreai ka­tonai alakulatok Dél-Viet­­n­amba küldéséről tárgyal­­tjam. Washington Johnson elnök kedden Bush külügyminiszterrel,­­McNamara hadügyminisz­terrel és NcGeorge Bundy­val, nemzetbiztonsági Ügyekkel foglalkozó rend­kívüli tanácsadójával foly­tatott tanácskozása után Nyilatkozatot bocsátott ki a saigoni amerikai nagy­követség ellen végrehajtott bombatámadással kapcso­lta­tban. A támadást ke­gyetlen és oktalan csele­kedetnek” nevezte, amely megszilárdította az Egye­sült Államok azon elhatá­rozását, hogy folytatja és fokozza a Dél-Vietnamnak­­nyújtott „támogatást”. Az '■elnök bejelentette, felhatal­­­imazást és hitelt kér a­­ kongresszustól egy új sai- ’ gorni amerikai nagykövet­ség építésére. Nyugati hírügynökségek i­s rámutatnak, hogy az elnöki f­ő nyilatkozat nem tett em- 1 ütést Észak-Vietnam ellen­­ intézendő esetleges meg-B­dókról, s ebből azt eztetést vonják le, amerikai kormány­­ván valamilyen­es, „látványos” ssal visszavágni a szsog ellen végre­­támadásra. Úgy­­gondolják, hogy ehelyett fez Észak-Vietinamra gya­korolt nyomás fokozását,­­azaz a bombatámadások lépcsőzetes” kiter­jeszté-­sét folytatják majd az el­­következő időszakban is. Hátúul A vietnamoi néphadsereg­­ főparancsnokksága erélyes szórtakozást jelentet­t be a­­ N nemzetközi felügyelő bizottságnál a Dong Hei és Vinh Linh helységek ellen kedden végrehajtott amerikai légi­támadás miatt. Az üzenet elmondja, hogy az Egyesült Államok 7. flottájának repülőgép­­anyahajóiról felszálló su­gárhajtású repülőgépek több hullámban bombáz­ták és fedélzeti fegyvere­ikkel lőtték Long Hoi vá­rosán­ak több kerületét. A gépek a Vinh Linh körze­tében fekvő Vinh Thai fa­lu közelében halászcsóna­­­kokat is gépfegyvereztek. A VDK főparancsnoksá­ga követeli, hogy az Egye­sült Államok szüntessen meg minden harci cselek­ményt és agressziót Észak- Vietnam ellen, vonja ki katonai egységeit Dél-Viet­­namból és tartsa tisztelet­ben a Vietnamról szóló 1954-es genfi egyezménye­ket.­­ Negyvenöt amerikai és dél-vietnami vadászbombá­zó szerdán újabb légitáma­dást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Az AP ame­rikai hírügynökség jelen­tése szerint a gépek a Vinh várostól 16 kilomé­ternyire északkeletre levő Cu Lao és 64 kilométer­nyire délkeletre levő Ha Tinh helységeket, vala­mint Hon Nieu és Hon Matt partmenti szigeteket bombázták. A támadó gé­pek közül — az amerikai hírügynökség szerint h egyet lelőttek, de pilótáját megmentették. Az AP hoz­záfűzi, hogy „ez a támadás nem­ tekinthető megtorlás­nak a saigoni amerikai nagykövetség ellen kedden elkövetett bombamerény­letre, de nincs kizárva, hogy a közeljövőben ilyen megtorló akcióra is sor ke­rül”. Ugyancsak az AP közli, hogy bizonyos értesülések szerint ezen a támadáson kívül az amerikai tenge­részet repülőgépjei is vég­rehajtottak szerdán egy bombázási akciót, de ezt a hírt egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg. Készül a (negye­d 20. évfozám­ára 13. oldal) tu­dom­ány - technika 10. oldal) Népgazdasági érdekből (5. old­al) Egy rendelet margójára 16 oldali Rendőrségi krónika (3. oldal) Újjáépítik a volt bajánsenyei téglagyárat. (Képes riport az 5. oldalon.) London adódik a vietnami események miatt Stewart brit külügymi­niszter személyesen fejezte ki David Bruce londoni amerikai nagykövetnek „az angol nép elszörnyedé­­sét” az Egyesült Államok saigoni nagykövetsége el­len intézett bombatámadás miatt és kormánya nevé­ben „legmélyebb rokon­­szenvéről” biztosította az amerikai kormányt. A kül­ügyminiszter arról nem tett említést, hogy az an­gol nép legkülönbözőbb rétegei valójában az ame­rikaiak mocskos háborúja miatt fejezik ki elszörnye­­désüket az országszerte tartott tiltakozó megmoz­dulásokon. Londoni politikai megfi­gyelők ugyanakkor szem­betűnőnek találták, hogy Wilson miniszterelnök a keddi interpellációs vitá­ban nem tett említést a sai­goni amerikai nagykövet­séget ért támadásról. En­nek magyarázatát abban látják, hogy a miniszter­­elnök mindenáron szeret­né elkerülni a szenvedé­lyek fellángolását a csü­törtökön esedékes külügyi vitában, amelynek közép­pontjában a vietnami há­borús válság kerül. Wil­­sonnak ugyanis számolnia kell azzal, hogy eddig csak­nem száz munkáspárti és három liberális képviselő írta alá azt a határozati javaslatot, amely elítéli az Egyesült Államokat a ter­rorfegyverek alkalmazá­sáért és követeli Nagy- Britannia elhatárolódását az Egyesült Államok viet­nami agressziójától. Kedden a késő esti órákban a munkáspárt parlamenti külügyi bizott­sága zártkörű ülésen vi­tatta meg, a vietnami helye­zet legújabb fejleményeit. A képviselők követelték­: a csütörtö­ki külügyi vitá­ban a kormány adjon biz­tosítékokat arra, hogy a jövőben nem nyújt „feltét­len támogatást” az Egye­sült Államok vietnami po­litikájához. A csütörtöki külügyi vitában a kormány világosan határozza meg Nagy-Britannia politikáját és szerepét a vietnami kérdésben. A kormánypártban ural­kodó feszültségre való te­kintettel Wilson miniszter­­elnök úgy döntött, hogy — a szokásoktól eltérően — maga fogja tartani a vitazáró beszédet közvetle­nül Párizsba való elutazá­sa előtt. Londonban arra számítanak, hogy a vietna­mi kérdés Wilson és De Gaulle elnök találkozóján is előtérbe kerül. Összeomlott a laoszi puccskísérlet A bangko­ki száműzetésben élő Phoumi Nosavan tábornoknak meghiú­sult az a kísérlete, hogy jobboldali tá­mogatóinak segítségével visszatérjen Laoszba és magához ragadja a hatalmat. Kedden délután ugyanis — mint az AP amerikai hírügynökség jelenti — a Souvanna Fhouma miniszterelnök kormányához hűséges csapatok körül­fogták, majd puskalövés nélkül elfog­lalták a nosavanista lázadók által tar­tott Tha Khek városát. Két hónapon belül másodszor omlott össze jobbol­dali puccskísérlet Laoszban. A március 28-i lázadást Khamsy és Sykosy ezredesek, Nosavan elvbará­tai kezdeményezték. Csapataik élén bir­tokukba vették Tha Khek városát és mozgalmuk, hírügynökségi tudósítások szerint átterjedt a Pakseban és Savan­­natchetben — a laoszi jobboldal fel­legvárában — állomásozó jobboldali ala­kulatokra is. Ez utóbbi hírek azonban sciffifeBBek irzányultak. A kormány március 28-án este röp­cédulák útján hasztalan próbálta meg­adásra bírni a lázadókat. Utóbbiak azonban két nappal később, látva re­ménytelen helyzetüket és a kormány­­csapatok túlerejét, mégis megadták ma­gukat. Az AP jelentése szerint Khamsy és Sykosy kereket oldott, bevette magát a dzsungelbe. A múlt hónapban Nosavan tábor­nok az általa kirobbantott lázadás ku­darca után szintén a dzsungeleken át menekülve nyert egérutat. A tábornokot, aki mint ismeretes, annak idején politikai menedéket kért és kapott a thaiföldi hatóságoktól, házi­őrizetben tartják Bangkokiban. A thai­földi kormány kedden közölte: „Ha igaz­nak bizonyul a Nosavan és a lázadók kapcsolatáról szóló hír, akkor a tábor­nokot még távolabbi vidékre szállítják''. Ki lesz Willy Brandt utóda­­ Nyugat-Berlinben nyitt titok, hgy az SPD orszá­gos elnökségének határo­zata alapján Willy Brandt nyugat-berlini polgármes­ter, aki egyúttal az SPD elnöke, az idén ősszel a nyugatnémet­­­i választások eredményétől függetlenül végleg elhagyja Nyugat- Berlint és Bonnba költö­zik. Nyugat-Berlin Spandau kerületének egyik pártren­dezvényén a tagok apár nyíltan azt követelték a kerületi pár­tvezetőségtől, tegyen lépéseket, hogy mi­nél előbb tisztázzák. Itt lesz Brandt utóda a pol­gármesteri székben. A leg­esélyesebb jelölt: Heinrich Albertz polgármesterhe­lyettes, aki Brandt legköz­vetlenebb bizalmasai és tanácsadói közé tartozik, s akit Brandt már régóta „trónörökösének” tekint. Albertz személye azonban nem nagyon közkedvelt a párttagság előtt. A pártve­­zetőség tagjai sorából pe­dig többen állhatatlanság­­gal és politikai kapkodás­sal vádolják a polgármes­terjelöltet. E­ttől függetle­nül a szociáldemokrata jobboldal sokkal szíveseb­ben látná Kurt Mattickot a nyugat-berlini SPD je­lenlegi elnökét. Amerikai felderítő gépet lőttek le Kína felett Peking (MTI). Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint egy pilótanélkü­li, amerikai gyártmányú felderítő gép szer­dán délután nagy magasságban berepült a Kínai Népköztársaság déli részének légi terébe. A kínai ha­ditengerészet légelhárító egységei a gépet lelőtték. Mint az Új Kína rámutat, az elmúlt három hó­nap során ez volt a negyedik ellenséges repülőgép, amelyet kínai terület felett lelőttek. A csangkajsekis­­­ták által Kína fölé küldött, s az ott lelőtt amerikai gyártmányú repülőgépek U—2, illetve BP—101 tí­pusúak voltak.

Next