Vas Népe, 1965. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

Papandreu nem kíván részt venni a korona­­anácson Az EDA nyilatkozata Noha a 25 éves Konstantin görög király a politikai vál­ság megoldása érdekében haj­landó összehívni a koronata­­nácsot, megfigyelők még tá­volinak minősítik az immár hét hete tartó válság rende­zésének lehetőségét. A király nehéz döntés előtt áll: felkérje-e Ci­imokosz és Athanassziadesz-Novasz bu­kott miniszterelnököket a ta­nács ülésén való részvételre, és meghívja-e a baloldali EDA képviselőit? Papandreu, a törvénytelenül eltávolított kormányfő hétfő este egyér­telműen kijelentette, hogy a koronatanácsban ne számít­sanak megjelenésére. A görög fővárosból érkező távirati jelentések szerint ko­rántsem hárult el a helyzet alkotmányellenes rendezésé­nek veszélye. A szélsőjobbol­dali ERE (Nemzeti Radikális Unió) vezetői most mindent egy lapra tettek fel, azon fá­radoznak, hogy semmiképpen se engedjék a közeljövőben a parlamenti választások meg­tartását, mivel a népakarat kinyilvánítása egyet jelentene politikai pozícióik jelentős meggyengülésével. „A legutób­bi események azonban — Ci­imokosz csúfos bukása és a demokratikus jogok védel­mében fellépő tömegek akció­ja — egyértelműen megmu­tatta, hogy nagymértékben korlátozódott a Papandreu volt miniszterelnököt puccs­szerűen eltávolító elemek cse­lekvési szabadsága” — álla­pítja meg Bragin, a Pravda tudósítója. * Az udvar közleményben je­lentette be, hogy szerdára hívták össze a koronatanács ülését. A tanács ülésén általá­ban a parlamentben képviselt politikai pártok vezetői és a volt miniszterelnökök vesz­nek részt. Ezideig bizonytalan, hogy Papandreu ott lesz-e a megbeszélésen. Az UPI úgy tudja, hogy az EDA képvise­lőjét nem hívták meg a koro­natanács ülésére. Hírügynöksé­gek felhívják a figyelmet ar­ra, hogy a koronatanács ülé­sétől nem szabad a hetedik hete tartó görög válság meg­oldását várni. Az EDA, a görög Egységes Demokratikus Baloldali Párt nyilatkozatában ügyvivő kor­mány kinevezését követeli, amelynek az alkotmány meg­szabta határidőn belül meg kell rendeznie a választásokat. A nép vissza fogja utasítani az ERE hatalomátvételi kísér­letét, bármiféle katonai pucs­­csot vagy diktatórikus be­rendezkedést — állapítja meg a nyilatkozat. Pireuszban ötezer vegyipari munkás lépett kedden 24 órás sztrájkba. A politikai sztrájk résztvevői a választások azon­nali kiírását és az augusztus 20-i tüntetés letartóztatottjai­nak szabadlábra helyezését követelik. Lemondott a dominikaiImbert-junta Imbert tábornok úgyneve­zett nemzeti újjáépítési kor­mánya hétfőn este a rádión és televízión keresztül beje­lentette lemondását. A jobb­oldali juntához két tábornok és három polgári személy tar­tozik. Imbert televízió-­nyilat­­kozatában kijelentette, hogy a junta tagjai helyükön ma­radnak mint ügyvivő kor­mány, mindaddig, amíg létre, nem jön ideiglenes kor­mány,­­ a maga részéről azonban haladéktalanul visz­­szalép. Az Imbert-junta tagjai a televízió-nyilatkozat során aláírt okmányban hangsú­lyozzák, hogy a visszalépés végérvényes. Imbert hozzáfűz­te nyilatkozatához: „A junta tagjai mint az ország állam­polgárai ígérik, hogy abb­an őrzik Dominikát az ellenség­gel szemben”. Imbert azt is bejelentette, hogy a junta tagjai nem írják alá a meg­békélést szolgáló AÁSZ-ter­­vet. Mint ismeretes, az alkot­mányos Caamano-kormány már kijelentette, hogy némi módosításokkal kész a megbé­kélési terv aláírására, amely lehetővé tenné az átmeneti Godoy-kormány megalakulá­sát. A jobboldali junta meglepe­­tésszerű lemondása közvetle­nül azután következett be, hogy a polgárháború dúlta Dominika fővárosában súlyos incidens történt. Az incidens súlyosságára jellemző, hogy dr. Cury, a Caamano-kormány külügy­minisztere az ENSZ főtitkárá­hoz intézett különü­zenetben hívja fel az ENSZ figyelmét a helyzet súlyosságára és kéri az ENSZ közbelépését. ­ Beszámolnak az űr­hajósok Gordon Cooper és Charles Conrad, a Gemini 5 hősei hét­főn délután a Cape Kennedy rakétakísérleti telepen műsza­ki tájékoztatást adtak űruta­zásukról. Tapasztalataikat magnetofonszalagra rögzítet­ték. A tudományos tanácsko­zás még 9 napig tart. Dr. Berry az űrhajósok or­vosa elmondta, hogy Cooper és Conrad rövid idő alatt visszanyert valamit az űruta­zás során elszenvedett tetemes testsúlycsökkenésből. Pulzus­­számuk és vérnyomásuk is­mét normálisak. A Gemini 5 űrhajót ked­den reggel szállították Cape Kennedybe, ahol a tudósok és műszaki szakértője alapos vizsgálatnak vetik alá. Cooper és Conrad űrhajósok a G­emini 5 leszállása után a Champlain repülőgép-anyahajáról rádió­telefonon hívták fel hozzátartozóikat. Szeptember 14-én kezdődik a zsinat IV. ülésszaka VI. Pál pápa kompromisszumra készül A Santa Crocae templomból a San Giovanni bazilikához vezető ünnepélyes köm­en­et­tel kezdődik majd szeptember 14-én a zsinat negyedik ülés­szaka. Mint a Vatikán részé­ről közölték, a körmenetet a pápa vezeti majd és a kato­likus egyház több mint há­romszáz vezető személyisége, bíborosok, püspökök, stb. vesz részt rajta. A Vatikán azt is közölte, hogy a pápa akarata folytán ez lesz a zsinat utolsó ülés­szaka. Nagy figyelmet keltett ez a bejelentés, mert — mint ismeretes — a zsinat munkája még távol áll a befejezéstől. Egyelőre nem tudni, hogyan ak­arják egy ülésszak folya­mán elvégezni mindazt, amit nem sikerült három év vitái során elintézni. Úgy tűnik, hogy a pápa lényegében meg­hajlott a kúria bíborosainak véleménye előtt. Az elmúlt napokban a kúria bíborosai és a konzervatív csoportok nyílt támadásba mentek át nemcsak Olaszor­szágban. Elég, ha emlékezte­tünk a holland egyház, va­lamint az angol jezsuiták lap­ja elleni éles támadásra. Az igazi támadás Alfrink bíboros ellen irányul, aki tudvalevő­leg az egyház és a zsinat újí­tó csoportjának vezetője, il­letve egyik legfőbb képviselő­­­­je. Egyes megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy VI. Pál pápa igyekszik komp­romisszumot létrehozni a két szembenálló irányzat között, s nem akarja, hogy az egyik vagy másik, csoport felülkere­kedjék. Annyi bizonyos, ha azt akarják, hogy a zsinat komoly munkát végezzen, akkor a szeptember 14-én kezdődő ülésszaknak — karácsonyi szünettel egybekötve — lega­lább tavaszig kell tartania. Hajnal Hanoiban Napfényes reggel virradt Hanoira. Már a hajnali órák­ban sűrű sorokban áramlott a tömeg a Ba Dinh térre, mindenki tudta és érezte, hogy történelmi órák tanúja lesz. Ho Si Minh lépett a szónoki emelvényre és bejelentette: megalakult a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, az ország függetlenné vált. Akik jelen voltak ennél a felemelő pillanatnál, elmondták, hogy az elnök megállt e szavak ki­mondása után és feltette a kérdést: — Jól értettétek, hon­fi­társaim? A honfitársak, a vietnami nép, megértette a szavakat. Hiszen a bejelentés nyolcvan esztendős gyarmati múltat zárt le, sőt akármilyen messze ku­tatunk a vietnami nép törté­netében, az szinte mindig sza­kadatlan harc volt a­­hódítók és elnyomók ellen. A két év­tizeddel ezelőtti nap, 1045 szep­tember másodika, így lett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság születésnapja Ez a dátum azóta is az ország leg­nagyobb nemzeti ünnepe. A nagy fordulópont után, a vietnami nép minden erővel nekifeszült a békés építő mun­kának, hogy gyors ütemben pótolja mindazt, amit saját hibáján kívül elmulasztott. Nagyszerű tervek születtek, de megvalósulásukat félbeszakí­totta a háború. A francia gyarmatosítók, egy esztendő­vel a VDK megalakulása után, megtámadták az országot. Megindították szennyes hábo­rújukat, hogy ismét gyarma­tosítsák Vietnamot. Csaknem kilenc esztendőn át dörögtek a fegyverek, Párizs óriási erő­ket vonultatott fel, de képte­len volt legyűrni a szabadsá­gáért harcoló népet. A parti­zánmozgalom átfogta az egész országot, az ellenállás megte­remtette a maga reguláris nép­hadseregét, s elkövetkezett Dien Bien Phu katlana, amely­ben végkép szertefoszlottak a kolonialisták ábrándjai. Lét­rejött a fegyverszünet és Genf­ben megállapodás született a tárgyalóasztal mellett. Az or­szágot ugyan ideiglenes de­markációs vonal szelte ketté a 17. szélességi fok mellett, de az egyezmény betűje és szel­leme az egyesülés két éven belül történő végrehajtásáról határozott A genfi egyezmények azon­ban nem valósulhattak meg, mert a franciák helyébe lépő amerikai imperialisták elsza­botálták azokat. Dél-Vietna­mot támaszpontjukká változ­tatták, csatlós­ rendszert eről­tettek Saigonra, a terror és elnyomás légkörét valósították meg földjén. Mindezzel ellen­tétes folyamat játszódott le Északon, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban. A gaz­dasági újjáépítés évei után megkezdték az első ötéves terv végrehajtását, a szocialista forradalom megvalósítását. Nyolc évtizedes gyarmati múlt után Történelmi lecke Dien Elen Phu-nál Adatok és tények hosszú lis­táját lehetne felsorolni a viet­nami nép eredményeinek érzé­keltetésére. Egy évtizeddel ezelőtt negyvenegy üzem mű­ködött a VDK-ban,­­ ma 1014 dolgozik, köztük nehézipari üzemek. A rizstermelés túlha­ladta a hatmillió tonnát, ez duplája az 1939-es színvonal­nak. Tíz évvel ezelőtt még csak hat országgal voltak kül­kereskedelmi kapcsolatai a VDK-nak­­, ma negyvenöt államba jut el exportja. Az arány megfordult, míg a fel­­szabadulás előtt a lakosság 95 százaléka volt írástudatlan — ma már 95 százalék sajátította­ el a betűvetést. Régen egész Indo-Kínában nem volt egyet­len felsőoktatási intézmény­­, ma 15 főiskola működik a VDK-ban. Jóllehet a hosszú háború romok halmazát hagy­ta maga után, a szabadság így bontakoztatta ki a vietnami nép állandó energiáit és sike­reivel jogosan büszkélkedhe­tett ország-világ előtt Az északi országrész szocia­lista építő munkája, ugyanak­kor a DÉL elnyomatottsága és reménytelensége, természetes ösztönzője volt annak, hogy a dél-vietnami hazafiak fegyvert fogjanak és harcra keljenek az amerikaiak és szövetségeseik ellen. Washington gyakran be­szél „északi beavatkozásról”. Közismert, hogy az interven­ciót az Egyesült Államok hajt­ja végre. Hanoi legfeljebb pél­dájával, a VDK megváltozott életével serkentette ét ser­kenti küzdelemre Dél-Vietnam népét A vietnami válság ma már túlnőtt az ország határain, s a világpolitika centrumába került. Az amerikai agresszió szinte a végletekig fokozódik Délen, s az elszenvedett vere­ségekért Északon próbálnak revansot venni. A háború lép­csőzetes kiterjesztésének je­gyében rendszeres légitáma­dásokat hajtanak végre a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe ellen. Fél év alatt tízezer tonna bombát dobtak le a VDK területére, igaz megűzették az árát: a le­lőtt repülőgépek száma­­a 500-at meghaladta. A vietnami nép ma az ame­rikai beavatkozás elleni szün­telen harcban, egyik kezében a kalapáccsal, másikban a puskával, emlékezik meg nem­zeti ünnepéről. Hazaszeretete, hősiessége, szocialista vívmá­nyainak védelme erőt ad szá­mára, hogy miközben ellenáll az agresszoroknak, helyreállít­sa a károkat , építse orszá­gát. Négymillió vietnami fiatal csatlakozott a harcra­készsé­­get kifejező „három készenlét mozgalomhoz”, miközben a lányok és asszonyok a „há­rom kötelezettségben” vállal­ták, hogy helytállnak az or­szág függetlenségét védő fér­fiak helyett is. A vietnami nép harcában nincs egyedül. Mellette állnak a szocialista országok, de min­den jószándékú, békét kívánó ember. A szocialista országok a legmesszebbmenő segítséget ajánlották fel számára, de a szolidaritásnak olyan jelei is megmutatkoztak, mint a tábo­ri kórházra százmillió lírát gyűjtő olasz dolgozók, vagy a vért adó amerikai egyetem­isták példája. Az együttérzés hullámában, az egész magyar nép gondolatait fejezte ki Népköztársaságunk kormány­­nyilatksozata, amellyel ugyan­csak teljes szolidaritásáról biztosította a vietnami népet. Ennek jegyében száll testvéri üdvözletünk. Szívből jövő, harcos jókívánságunkat küld­jük a távoli, de mégis közeli­nek érzett Vietnamnak, nagy nemzeti ünnepén. Réti Ervin A VDK Hlen Loc termelőszövetkezetének dolgozói puská­val a hátukon aratják a jó termést ígérő rizst. Az USA légitámadásai miatt a dolgozók állandóan készen állnak a harcra. (MTI Külföldi Képszolgálat) Gleccseromlás -103 halott A dél-svájci Zermatt köze­lében hétfőn délután glec­­­­e­romlás történt. A jég-, hó- és sziklatömeg a Saas folyón épülő vízierőmű felvonulási épületeire, munkásszállások­ra, valamint az étkezdére zú­dult és több mint 100 embert eltemetett. A katasztrófa színhelyén kedden reggel megszólaltak a szirénák, mert az Allalin gleccser a hajnali órákban is­mét mozgásba lendült és a mentőket is közvetlen életve­széllyel fenyegette. Rövid időn belül elszállították a hely­színről a mentésben résztvevő ezer katonát, rendőrt, tűzol­tót, alpesi vezetőt. A hatósá­gok ideiglenesen beszüntették a mentési munkálatokat. Tegnap magyar idő szerint 13 órakor ideiglenes hivatalos jelentést tettek közzé, amely szerint a katasztrófa követ­keztében 103 ember halt meg, illetve tűnt el, legtöbbjük olasz, de vannak közöttük svájciak, spanyolok és osztrá­kok is. Az anyagi kár lega­lább nyolcmillió svájci frankra tehető. A mentési munkálatokat kedden reggel hét órától szüneteltették, hogy lehetővé tegyék a szerencsétlenség szín­helye fölött keringő helikop­terek és repülőgépek számára a gleccser széleinek 25—39, illetve 100 kilogrammos bom­bákkal történő szétveretését. Egyelőre nem tudni, hogy mi­kor kezdik újra a mentési munkálatokat. VAS NÉPE 1965. szept. 1. Szerda

Next