Vas Népe, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
A bírálat formális kezelése súlyos fegyelmi vétség ssyakorlati jelenség mostanában — még kommunistáknál is előfordul —, hogy munkahelyükön, értekezleteken, testületi üléseken bólogatnak, semmit nem kifogásolnak, de már a lépcsőházban, a büfében, az italboltban néhány fröccs mellett csak úgy árad a becsmérlés, a lekicsinylés, a „forradalmi” kritikai megjegyzés. Annyira, hogy még azt sem veszik észre, ha érdekeik, szándékaik ellenében fogamzanak elmarasztaló megjegyzések, a pártot, a rendszert rosszindulatúan támadó, sértő kinyilatkoztatások. Mi lehet ezek eredője, miből táplálkozhatnak? Miért meddő és megengedhetetlen az ilyen bírálat? Hogyan értelmezzék és alkalmazzák a kommunisták az előrehaladáshoz nélkülözhetetlen bírálatot? — ezekre a kérdésekre is igyekezett választ keresni a megyei pártbizottság, amikor a párt belső helyzetét elemezte. Értelmetlen, sőt súlyos károkat okoz a kocsmaszintre süllyesztett, gátlástalan locsogás. A bírálat csak akkor segítő, ha az jó szándékból fakad, nemcsak üres szólamok hangoztatásából áll, hanem a követendő cselekvéssel példáz. Akkor, ha nem mindent elutasít, lekicsinylően megsemmisít, hanem észreveszi a jót, az átvehetőt, a tovább fejleszthetőt. Elmarasztalja a rosszat, a hibásat, de megmutatja a már elért hasznosat, értékeset és lehetővé teszi annak további fejlesztését. •Természetesen az ilyen értelmű bírálat meghonosításának meghatározott feltételei vannak. Mindenekelőtt az, amit a szervezeti szabályzat is törvénybe iktat: „Aki a bírálatot elfojtja és a bírálót hátrányban részesíti, azt felelősségre kell vonni”. Az ilyen esetek, amikor a bírálatot megtorlás követi — bár még előfordulnak —, egyre ritkábbak. Sokkal gyakoribb viszont a bírálat formális kezelése, meghallgatása, de a javasolt intézkedések mellőzése, elhanyagolása. Ezért törekszik a pártbizottság, szorgalmazzák a pártszervezetek minden szinten az olyan közszellem megteremtését, amelyben nemcsak meghallgatják a jogos észrevételeket, a józan, megvalósítható javaslatokat, hanem azokat megfelelő intézkedés is követi. Ezért szögezte le a pártbizott félreérthetetlen álláspontját, teszi minden pártszervezet feladatává, súlyos fegyelmi vétségnek minősítsenek a kritika elnyomását, formális kezelését jelző minden esetet. A vezetők, az érintettek kritikához való viszonyát a hibák kijavításán keresztül mérjék. Nem lehet teret engedni olyan gyakorlatnak, hogy egyesek mindig, mindent és mindenkit bírálnak, a saját munkájukat viszont elhanyagolják, a más szemében a szókat is észreveszik, a magukéban a gerendát sem. Jogos követelmény, hogy mindenki olyan magasra emelheti bíráló hangját, amennyit tesz, ahogyan dolgozik. A kifogásolásra, az újabb javaslatokra a meggyőződéses cselekvés, az őszinte önbírálat ad igazán erkölcsi alapot. A kommunista bírálat lényege tehát nem a papolás, nem az ügyes szónoki fogás, hanem cselekvés és arra való ösztönzés. Az is jogos igény, hogy ennek elsősorban a párton belül kell meghonosodnia, hogy egész társadalmunkban érvényesülhessen. D. M. Emelkedik a termelékenység Kitűnő eredmények a körmendi téglagyárakban Az idén a téglagyárak is kedvező körülmények között dolgozhatnak. A körmendiek is jól indultak: kihasználva a jó időt, minden erőt a termelékenység emelkedésére összpontosítanak. A télen gondosan megjavított gépek, berendezések ,most üzemzavar-mentesen működnek. Jelentős az idei tervfeladat. A két telep nyerstéglából: 13 millió 600 ezer darabot irányzott elő, égetettből pedig, 10 millió 800 ezer darab az éves terv. Sikerült az első negyedév terve, most pedig, szinte napról napra növekedik a termelékenység. Tavaly 20—25 ezer égetett tégla került ki naponta az üzemből, ezekben a napokban viszont ez a szám eléri a 26—32 ezret. A nyersgyártás teljesítménye a tavalyi 45 ezerrel szemben, ma gyakran felülmúlja az 50 ezer darabot. Az idén könnyebben sikerült biztosítani az üzemek munkásellátását. Sokat segített a kormány bérintézkedése, amely jelentősen növelte a téglagyárak dolgozóinak kereseti lehetőségét. A kedvező lehetőségekkel a körmendieknek így, munkaerőben, s fegyelemben kitűnő gárdát sikerült összeállítaniuk: megalakultak a brigádok, összesen öt. Kettő a nyersgyártásnál, kettő a kemencéknél, s egy műszaki brigád. Jó versenyfeltételek teremtődtek, s így a két telep jelentős tervekkel, elképzelésekkel készül a kongresszusi verseny elindítására, illetve a vállalás megtételére. Még ezen a héten elkészülnek a feladatok kidolgozásával, s mint az üzem vezetői mondották: a körmendi téglagyárak dolgozóinak kongresszusi versenye számottevő tervtúlteljesítéssel köszönti majd a párt IX. kongresszusát. Megnégyszereződik a Szombathelyi Élelmiszeripari Gépgyár termelése Mint ismeretes, a harmadik ötéves terv egyik jelentős megyei beruházása lesz a Szombathelyi Élelmiszeripari Gépgyár, bővítése, rekonstrukciója: 60 millió forint beruházással három korszerű szerelőcsarnok épül. A KGST-n belül a magyar ipar feladata az élelmiszeripari gépgyártás. A Szovjetunió részére például mintegy 1 milliárd rubel értékű sajtgyári berendezést szállít a magyar ipar pontosabban 70 komplett sajtgyárat. Ennek tekintélyes része a szombathelyi üzem munkája lesz, s e feladat megoldását szolgálja a nagy bővítés is. A két szerelő- és a forgácsolócsarnok a legkorszerűbb elvek szerint épül, ugyanis az itt sorra kerülő munka magas minőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljen: az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező gépfelületeket speciálisan, savállóan képezik ki. Pikkelyezett, vagy márványozott felületeket állítanak elő. Az építkezésnél rezgéscsillapító eljárásokat alkalmaznak a MEO-részlegben, hogy a minőségvizsgálat tökéletes legyen. Gondoskodnak a hangszigetelésről és a magyar, csehszlovák, NDK és nyugatnémet gépeket szektoronként, úgynevezett egyenszilárdságú betonlapra helyezik, hogy a technológiai változtatások igényelte gépátcsoportosítások, könnyen megoldhatók legyenek. Az építkezés befejezésével a szombathelyi üzem termelése és munkáslétszáma megnégyszereződik, évente 160—200 millió forint értékű gépet gyártanak. A tervek szerint a beruházás jövő évi szeptemberére fejeződik be, s az új csarnokokon kívül, iroda, kazánház és szociális létesítmények is épülnek. 1966. június 1. Szerda Korszerűsítik a MÁV hírközlő berendezéseit A magyar államvasutak igazgatóságai évről évre sok millió forintot fordítanak a gép- és kocsipark, valamint a pályatestek felújítására, karbantartására. Az idén több millió forintos költséggel megkezdték a távbeszélő hálózat rekonstrukcióját a MÁV szombathelyi igazgatóságának területén is. Az igazgatóság területe majdnem a fél Dunántúlt felöleli, ezért a korszerűsítés több évig tart. A rekonstrukciós munkák célja, hogy az állomások vezetői — egyelőre csak a MÁV szombathelyi igazgatóságának körzetében — egy tárcsázással bármelyik vasútállomással kapcsolatot tudjanak teremteni. Ez az összehangoltabb, korszerűbb munkát segíti elő. Elkészült az első 200-as kapacitású, új gépi kapcsolású távbeszélő központ Veszprémben, amelyet már átadtak rendeltetésének. Celldömölkön a közelmúltban egy 100-as kapacitású központot 200-asra bővítettek. Jelenleg Zalaegerszegen építik az új 200-as kapacitású, gépi kapcsolású távbeszélő központ helyiségét. Hasonló berendezéseket helyeznek üzembe Tapolcán és Sopronban is. A fővonalakon több csatornás vívőberendezéseket telepítettek a MÁV szakemberei. A vívőberendezések alkalmasak arra, hogy egy pár vezetéken egyszerre 12 beszélgetés folyhat anélkül, hogy a beszélgetők egymást zavarnák. Több pótáramforrást is elhelyeztek a vezetékek mellett, hogy a berendezéseket függetlenítsék a hálózati áramtól, amelynek ingadozása, vagy esetleges szünetelése komoly zavarokat okozhatna a vasúti forgalom lebonyolításában. — tai — Hasznos volt a bő csapadék, károkat okozott a szél Május utolsó harmadában többszöri kisebb, vagy legalább egyszeri kiadós esőt kapott az országnak szinte valamennyi vidéke. Dr. Szabó József, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tájékoztatásul elmondta, hogy a csapadékos időszak megszüntette a — helyenként még mindig károsító pangó vizek ellenére — — már-már aggasztóvá vált májusi szárazságot, felfrissítette, gyorsabb fejlődésre serkentette a gabonákat, a zsenge vagy most kelő kapásokat, ugyanakkor az esőkkel együtt érkezett erős, időnként viharos szelek érzékeny károkat okoztak. Főleg a teljes virágzásban levő, többnyire 1,7—2 méter hosszúra nyúlt rozsok és az ugyancsak dúsnövésű őszi árpák viselték a viharos időjárás terhét: sok helyütt megdőltek, összekuszálódtak. Féltő, hogy a vegetációs időszak végefelé járó gabonák egy része aratásig már nem tud kiegyenesedni. Éppen ezért gazdaságonként idejében meg kell majd vizsgálni a táblákat, s ha szükséges, úgy az előzetesen tervezettnél nagyobb területekre kell előirányozni a kézi betakarítást. A búzavetések sokkal jobban bírták a szelet és a zivatarokat. A viharos szél megtépázta gyümölcsösöket: helyenként egész fákat döntött ki, ágakat szaggatott le és sok fejletlen kis gyümölcsöt levert. A tavaszi fagyok helyett érkezett borús, csapadékos, szeles idő okozta kártételeket, kieséseket remélhetőleg hamarosan beköszöntő új felmelegedési időszak gyorsan helyrehozhatja. KÉPEK —t)vániapról Ifjúnak, felnőttnek sokáig emlékezetes lesz az úttörőmozgalom huszadik évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi ünnepségsorozat megyénkben. Különösen gazdag és színes programot nyújtott a vasárnap. Tegnapi számunkban már részletesen leszámoltunk az eseményekről, most néhány képet közlünk —s pótlólag — a délutáni programból. „Lucza Panna megy a kútra..Az aranyérmesek kulturális bemutatóján pattogó, vidám dalokkal nyújtottak maradandó élményt a csepregi énekkar tagjai. A kórust Zátonyi János vezényelte. A Vasvári Általános Iskola népi tánccal szerepelt a kultúrála bemutatón. A táncot Kardos Tibor tanította. A Derkovits Gyula utcában ugyancsak sok nézője volt az aszfalt-rajzversenynek. A kispajtások nagy buzgalommal és sok ötlettel készítették színes krétarajzaikat. VAS NÉPE Legelőgazdálkodást bemutató Sorokpolányban és Rumban Tegnap tapasztalatcserével egybekötött legelőgazdálkodási bemutatót tartottak Sorokpodányban és Rumban. A bemutatókon a mintalegelőkkel rendelkező termelőszövetkezetek elnökei és agronómusai vettek részt. Sorokpolányban a szombathelyi, a körmendi és a szentgotthárdi, Rumban a vasvári járás tszeinek fent említett vezetői és szakemberei tanulmányozták a korszerű, sávosan adagolt legeltetés módszerét. A módszer előnye, hogy minimálisra lehet csökkenteni a tiprási veszteséget, s a legkorszerűbben lehet hasznosítani a gyep hozamát. Az érdeklődők nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy a sorokpolányi 43 holdas mintalegelőről — a legeltetés mellett — eddig 10 vagon jó minőségű borjúszénát takarítottak be előkaszálással. A látottak után az érdeklődők és a helybeliek — a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai illetékes munkatársainak jelenlétében megvitatták a bemutató tapasztalatait. Csütörtökön a nyőgéri tsz-ben lesz hasonló rendezvény, ahol a celldömölki és a sárvári járás tsz-einek vezetői tanulmányozzák a szövetkezet legelőgazdálkodását.