Vas Népe, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

A bírálat formális kezelése­­ súlyos fegyelmi vétség ss­yakorlati jelenség mostanában — még kommunis­­táknál is előfordul —, hogy munkahelyükön, érte­kezleteken, testületi üléseken bólogatnak, semmit nem ki­fogásolnak, de már a lépcsőházban, a büfében, az italbolt­ban néhány fröccs mellett csak úgy árad a becsmérlés, a lekicsinylés, a „forradalmi” kritikai megjegyzés. Annyira, hogy még azt sem veszik észre, ha érdekeik, szándékaik el­lenében fogamzanak elmarasztaló megjegyzések, a pártot, a rendszert rosszindulatúan támadó, sértő kinyilatkoztatások. Mi lehet ezek eredője, miből táplálkozhatnak? Miért meddő és megengedhetetlen az ilyen bírálat? Hogyan ér­telmezzék és alkalmazzák a kommunisták az előre­hala­dáshoz nélkülözhetetlen bírálatot? — ezekre a kérdésekre is igyekezett választ keresni a megyei pártbizottság, ami­kor a párt belső helyzetét elemezte. Értelmetlen, sőt súlyos károkat okoz a kocsmaszintre süllyesztett, gátlástalan locsogás. A bírálat csak akkor se­gítő, ha az jó szándékból fakad, nemcsak üres szólamok hangoztatásából áll, hanem a követendő cselekvéssel pél­dáz. Akkor, ha nem mindent elutasít, lekicsinylően meg­semmisít, hanem észreveszi a jót, az átvehetőt, a tovább fejleszthetőt. Elmarasztalja a rosszat, a hibásat, de meg­mutatja a már elért hasznosat, értékeset és lehetővé teszi annak további fejlesztését. •T­­ermészetesen az ilyen értelmű bírálat meghonosí­­­­tásának meghatározott feltételei vannak. Minde­nekelőtt az, amit a szervezeti szabályzat is törvénybe iktat: „Aki a bírálatot elfojtja és a bírálót hátrányban részesíti, azt felelősségre kell vonni”. Az ilyen esetek, amikor a bí­rálatot megtorlás követi — bár még előfordulnak —, egyre ritkábbak. Sokkal gyakoribb viszont a bírálat formális ke­zelése, meghallgatása, de a javasolt intézkedések mellőzése, elhanyagolása. Ezért törekszik a pártbizottság, szorgalmaz­zák a pártszervezetek minden szinten az olyan közszellem megteremtését, amelyben nemcsak meghallgatják a jogos észrevételeket, a józan, megvalósítható javaslatokat, hanem azokat megfelelő intézkedés is követi. Ezért szögezte le a pártbizott félreérthetetlen álláspontját, teszi minden pártszervezet feladatává, súlyos fegyelmi vétségnek minő­sítsenek a kritika elnyomását, formális kezelését jelző min­den esetet. A vezetők, az érintettek kritikához való viszo­nyát a hibák kijavításán keresztül mérjék. Nem lehet teret engedni olyan gyakorlatnak, hogy egye­sek mindig, mindent és mindenkit bírálnak, a saját mun­kájukat viszont elhanyagolják, a más szemében a szó­kat is észreveszik, a magukéban a gerendát sem. Jogos köve­telmény, hogy mindenki olyan magasra emelheti bíráló hangját, amennyit tesz, ahogyan dolgozik. A kifogásolásra, az újabb javaslatokra a meggyőződéses cselekvés, az őszinte önbírálat ad igazán erkölcsi alapot. A kommunista bírálat lényege tehát nem a papolás, nem az ügyes szónoki fogás, hanem cselekvés és arra való ösztönzés. Az is jogos igény, hogy ennek elsősor­ban a párton belül kell meghonosodnia, hogy egész társa­dalmunkban érvényesülhessen. D. M. Emelkedik a termelékenység Kitűnő eredmények a körmendi téglagyárakban Az idén a téglagyárak is kedvező körülmények között dolgozhatnak. A körmendiek is jól indultak: kihasználva a jó időt, minden erőt a terme­lékenység emelkedésére össz­pontosítanak. A télen gondo­san megjavított gépek, beren­dezések ,most üzemzavar-men­tesen működnek. Jelentős az idei tervfeladat. A két telep nyerstéglából: 13 millió 600 ezer darabot irányzott elő, égetettből pedig, 10 millió 800 ezer darab az éves terv. Si­került az első negyedév ter­ve, most pedig, szinte napról napra növekedik a termelé­kenység. Tavaly 20—25 ezer égetett tégla került ki napon­ta az üzemből, ezekben a na­pokban viszont ez a szám el­éri a 26—32 ezret. A nyers­gyártás teljesítménye a tava­lyi 45 ezerrel szemben, ma gyakran felülmúlja az 50 ezer darabot. Az idén könnyebben sike­rült biztosítani az üzemek munkásellátását. Sokat segí­tett a kormány bérintézkedé­se, amely jelentősen növelte a téglagyárak dolgozóinak ke­reseti lehetőségét. A kedvező lehetőségekkel a körmendiek­nek így, munkaerőben, s fe­gyelemben kitűnő gárdát si­került összeállítaniuk: meg­alakultak a brigádok, össze­sen öt. Kettő a nyersgyártás­nál, kettő a kemencéknél, s egy műszaki brigád. Jó ver­senyfel­tételek teremtődtek, s így a két telep jelentős ter­vekkel, elképzelésekkel készül a kongresszusi verseny elin­dítására, illetve a vállalás megtételére. Még ezen a hé­ten elkészülnek a feladatok kidolgozásával, s mint az üzem vezetői mondották: a körmendi téglagyárak dolgo­zóinak kongresszusi versenye számottevő tervtúlteljesítéssel köszönti majd a párt IX. kongresszusát. Megnégyszereződik a Szombathelyi Élelmiszeripari Gépgyár termelése Mint ismeretes, a harmadik ötéves terv egyik jelentős megyei beruházása lesz a Szom­bathelyi Élelmiszeripari Gépgyár, bővítése, re­konstrukciója: 60 millió forint beruházással három korszerű szerelőcsarnok épül. A KGST-n belül a magyar ipar feladata az élelmiszeripari gépgyártás. A Szovjetunió részére például mint­egy 1 milliárd rubel értékű sajtgyári berende­zést szállít a magyar ipar pontosabban 70 komplett sajtgyárat. Ennek tekintélyes része a szombathelyi üzem munkája lesz, s e fel­adat megoldását szolgálja a nagy bővítés is. A két szerelő- és a forgácsolócsarnok a leg­korszerűbb elvek szerint épül, ugyanis az itt sorra kerülő munka magas minőségi követel­ményeknek kell, hogy megfeleljen: az élelmi­szerekkel közvetlenül érintkező gépfelületeket speciálisan, savállóan képezik ki. Pikkelyezett, vagy márványozott felületeket állítanak elő. Az építkezésnél rezgéscsillapító eljárásokat alkal­maznak a MEO-részlegben, hogy a minőség­vizsgálat tökéletes legyen. Gondoskodnak a hangszigetelésről és a magyar, csehszlovák, NDK és nyugatnémet gépeket szektoronként, úgynevezett egyenszilárdságú betonlapra helye­zik, hogy a technológiai változtatások igényelte gépátcsoportosítások, könnyen megoldhatók le­gyenek. Az építkezés befejezésével a szombathelyi üzem termelése és munkáslétszáma megnégy­szereződik, évente 160—200 millió forint értékű gépet gyártanak. A tervek szerint a beruházás jövő évi szeptemberére fejeződik be, s az új csarnokokon kívül, iroda, kazánház és szociá­lis létesítmények is épülnek. 1966. június 1. Szerda Korszerűsítik a MÁV hírközlő berendezéseit A magyar államvasutak igazgatóságai évről évre sok millió forintot fordítanak a gép- és kocsipark, valamint a pályatestek felújítására, kar­bantartására. Az idén több millió forintos költséggel meg­kezdték a távbeszélő hálózat rekonstrukcióját a MÁV szombathelyi igazgatóságának területén is. Az igazgatóság területe majdnem a fél Du­nántúlt felöleli, ezért a kor­szerűsítés több évig tart. A rekonstrukciós munkák cél­ja, hogy az állomások vezetői — egyelőre csak a MÁV szombathelyi igazgatóságának körzetében — egy tárcsázással bármelyik vasútállomással kapcsolatot tudjanak teremte­ni. Ez az összehangoltabb, korszerűbb munkát segíti elő. Elkészült az első 200-as kapa­citású, új gépi kapcsolású távbeszélő központ Veszprém­ben, amelyet már átadtak ren­deltetésének. Celldömölkön a közelmúltban egy 100-as ka­pacitású központot 200-asra bővítettek. Jelenleg Zalaeger­szegen építik az új 200-as kapacitású, gépi kapcsolású távbeszélő központ helyisé­gét. Hasonló berendezéseket helyeznek üzembe Tapolcán és Sopronban is. A fővonalakon több csa­tornás vívőberendezéseket te­lepítettek a MÁV szakembe­rei. A vívőberendezések al­­­kalmasak arra, hogy egy pár vezetéken egyszerre 12 be­szélgetés folyhat anélkül, hogy a beszélgetők egymást zavarnák. Több pótáramfor­rást is elhelyeztek a vezeté­kek mellett, hogy a berende­zéseket függetlenítsék a háló­zati áramtól, amelynek inga­dozása, vagy esetleges szüne­telése komoly zavarokat okoz­hatna a vasúti forgalom le­bonyolításában. — tai — Hasznos volt a bő csapadék, károkat okozott a szél Május utolsó harmadában többszöri kisebb, vagy legalább egyszeri kiadós esőt kapott az országnak szinte valamennyi vidéke. Dr. Szabó József, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tájékoztatásul elmondta, hogy a csapa­dékos időszak megszüntette a — helyenként még mindig károsító pangó vizek ellenére — — már-már aggasztóvá vált májusi szárazságot, felfrissítette, gyorsabb fejlődésre serkentette a gabonákat, a zsenge vagy most kelő kapásokat, ugyanakkor az esőkkel együtt érkezett erős, időnként viharos szelek érzékeny károkat okoz­tak. Főleg a teljes virágzásban levő, többnyire 1,7—2 méter hosszúra nyúlt rozsok és az ugyan­csak dúsnövésű őszi árpák viselték a viharos időjárás terhét: sok helyütt megdőltek, össze­­kuszálódta­k. Féltő, hogy a vegetációs­ időszak végefelé járó gabonák egy része aratásig már nem tud kiegyenesedni. Éppen ezért gazdasá­gonként idejében meg kell majd vizsgálni a táblákat, s ha szükséges, úgy az előzetesen tervezettnél nagyobb területekre kell előirá­nyozni a kézi betakarítást. A búzavetések sokkal jobban bírták a szelet és a zivatarokat. A viharos szél megtépázta gyümölcsösöket: helyenként egész fákat döntött ki, ágakat szag­gatott le és sok fejletlen kis gyümölcsöt levert. A tavaszi fagyok helyett érkezett borús, csa­padékos, szeles idő okozta kártételeket, kiesése­ket remélhetőleg hamarosan beköszöntő új fel­melegedési időszak gyorsan helyrehozhatja. KÉPEK —­t)­vániapról Ifjúnak, felnőttnek sokáig emlékezetes lesz az úttörőmozgalom huszadik évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi ünnepségso­rozat megyénkben. Különösen gazdag és szí­nes programot nyújtott a vasárnap. Tegnapi számunkban már részletesen leszámoltunk az eseményekről, most néhány képet közlünk —­s pótlólag — a délutáni programból. „Lucza Panna megy a kútr­a..Az aranyérmesek kult­urális bemutatóján pattogó, vidám dalokkal nyújtottak maradandó élményt a csepregi énekkar tagjai. A kórust Zátonyi János vezényelte. A Vasvári Általános Iskola népi tánccal szerepelt a kul­túrál­a bemutatón. A táncot Kardos Tibor tanította. A Derkovits Gyula utcában ugyancsak sok nézője volt az aszfalt-rajzversenynek. A kispajtások nagy buzgalommal és sok ötlettel készítették színes krétarajzaikat. VAS NÉPE Legelőgazdálkodást bemutató Sorok­polányban és Rumban Tegnap tapasztalatcserével egybekötött legelőgazdálkodá­si bemutatót tartottak Sorok­­podányban és Rumban. A bemutatókon a mintalegelők­kel rendelkező termelőszövet­kezetek elnökei és agronómu­­sai vettek részt. Sorokpolány­­ban a szombathelyi, a kör­mendi és a szentgotthárdi, Rumban a vasvári járás tsz­­einek fent említett vezetői és szakemberei tanulmányozták a korszerű, sávosan adagolt legeltetés módszerét. A mód­szer előnye, hogy minimális­ra lehet csökkenteni a tiprási veszteséget, s a legkorsze­rűbben lehet hasznosítani a gyep hozamát. Az érdeklődők nagy meg­elégedéssel vették tudomásul, hogy a sorokpolányi 43 holdas mintalegelőről — a legeltetés mellett — eddig 10 vagon jó minőségű borjúszénát takarí­tottak be előkaszálással. A látottak után az érdeklődők és a helybeliek — a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai illetékes munkatársainak jelenlétében megvitatták a bemutató ta­pasztalatait. Csütörtökön a nyőgéri tsz-ben lesz hasonló rendezvény, ahol a celldömöl­­ki és a sárvári járás tsz-einek vezetői tanulmányozzák a szövetkezet legelőgazdálkodá­sát.

Next