Vas Népe, 1967. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

XII. «»folyam, 40. szám Ara­tO fillér 1967. február 16. Csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága február 15-én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első tit­kárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság ülésén Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára beszámolt az időszerű nemzetközi kérdések­ről, ismertette a választott szervek 1967-es nemzetközi kapcsolatainak tervét és a Nagy Októberi­­ Szocialis­ta Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére vonatkozó javas­latokat. Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizott­ság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit az országgyűlési képviselő és tanácstag vá­lasztások előkészületeiről és menetéről. Az elfogadott napirendnek megfelelően foglalkozott a Központi Bizottság a terme­lőszövetkezeti kongresszuson részt vevő kom­munisták állásfoglalására vonatkozó irány­elvekkel. A javaslatokat Nyers Rezső elvtárs, a KB titkára ismertette. A beszámolókat, javaslatokat és az elő­terjesztett irányelveket a Központi Bizott­ság egyhangúlag jóváhagyta és elhatározta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának megünneplésére vo­natkozó határozatát nyilvánosságra hozza. Az MSZMP KB határozata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnepléséről I. Fél évszázaddal ezelőtt, 1917. november 7-én Októberi Szocialista Forrada­lom, létrejött a vitag első munkás-paraszt áU^társa­^A^el­ső győztes proletárfor­ra^okal a­­ marxizmus­leninizmus elmélete, a­­ kososztály ideológiája gyalo­lattá vált. Megszületett a vi­ta munkáshatalma, a pártjának, a nagy vezetésével létrehozta a P ■ letárdiktatúrát, a szociálist forradalom álamhatalmat. A marxizmus eszméi, amelyek háromnegyed évszázaddal­­ előtt még ..kisértetként jártak be Európát”, a világ egyhato­­dán élő valósággá, világot formáló erővé . Az Októberi Forradalom az emberiség eddigi történelmé­nek legnagyobb fordulata. Megkezdődött a kizsákmányo­lás több ezer éves uralmának felszámolása, elkezdődött az emberiség legújabb kon­té­nelme. Fél évszázad alatt megváltozott a világ arculata. Az Októberi Forradalom megmutatta az emberiség leg­égetőbb problémáinak mego­dását és a világforradalmi fo­lyamat azóta feltartóztathatat­lanul halad előre. A Szovjet­unió léte, harca és forradal­masító példája nyom­án már tizenhárom ország népei vív­ták meg sikerrel harcukat néphatalom megteremtéséért. A Szovjetunió a második világháborúban a háború ó­ta terhét viselve, szétzúzta az im­perializmus rohamcsapatát, az állig felfegyverzett náci fa­sizmust. Győzelme Világszerte új lendületet adott a társadal­mi haladásért és a függetlenségért folyó harcnak. Az elmúlt két évtizedben lét­rejött a szocialista világrend­szer, amely ma a világtörténe­lem alakulásának­­fonto te­rvezője. Példátlanul gyors történelmi fejlődésében a sszo­cializmus életereje és fölény fejeződik ki. Az Októberi Forradalom, majd a szocialista világrend­szer létrejötte és támogatása lehetővé tette, hogy a népek szabadságharcának csat­ái, szétzúzzák a szegletes gyarmati rendszert. Újabb és újabb népek léptek és lépnek a függetlenség útjára, önálló fejlődésükért vívott harcuk legfőbb támasza ma a Szov­jetunió és a szocialista vilag­rendSmgy Októberi Forrada­lom a szocializmus eszme, ural­ják karunkat es mind t­öbb ember agyát issz­vét hatják A Szovjetunió es a szo­cial­ista világrendszer az im­perializmus, a kizsákmányolás ellen nemzetközi méretekben folyó osztályharc legfonto­sabb bázisa. Harca, eredmé­nyei az egész emberisége szolgálják. A valósággá val szocializmussal az imperializ­mus minden vonatkozásában számolni kénytelen, és ez ked­vező feltételeket teremt a ka­pitalista világ dolgozóinak po­litikai jogaikért, gazdaság helyzetük javításáért, a bé­­kéért és a társadalmi hala­dásért vívott harcához. A Szovjetunió népei hatal­mas áldozatokat vállalnak a világ-imperializmus elleni küz­delemben és a hazájuk­­ fel­virágoztatásáért folyó óriási építőmunkában. A megvaló­sult leghaladóbb társadalmi rend a forradalom előtti el­­maradott országból szocialista nagyhatalmat teremtett, amely a földkerekség egyik legfeltet­tebb országa, és egy sor alap­vető területen első helyen áll a világon. Termelése a mo­dern tudomány és a­­technika vívmányainak segítségével vi­haros gyorsasággal fejlődik. A világ első szocialista or­­szága az emberiség békéjének legfőbb, legbiztosabb támasza. Hadserege, amely a legerősebb a világon, őrködik a béke fenntartásán, hatalmas ereje visszarettenti az agresszorokat. Az imperializmus minden erejét arra összpontosítja, hogy megállítsa a szocializmus előretörését, visszaszerezze el­vesztett pozícióit. A profitért és a világuralomért folyó esztelen hajsza az emberiség létét, fennmaradását fenyegető atomháborúba is belesodorhat­­ja a világot. Az imnertalizmus agresszív köreit csak a népek harca, az emberiség békeaka­rata és mindenekelőtt a Szov­jetunió és a szocialista világ­­rendszer ereje fékezheti meg. A Szovjetunió az emberi ha­ladásért, a demokráciáért, és a szocializmusért küzdő erők példaké-pe és legfőbb támasza. A függetlenné vált, vagy füg­getlenségükért harcoló ázsiai, afrikai, latin-amerikai­­ népe­ket a történelem tényei győ­zik meg egyre inkább arról, hogy önzetlen segítséget a Szovjetuniótól és a szocialista orvozásoktól várhatnak. Ma, amikor kibékíthetetlen harcban állnak egymással a szocializmus és az imperializ­mus erői, nemcsak a kommu­nisták hatalmas serege sora­kozik fel a Szovjetunió mel­lett, hanem ott áll száz és százmillió olyan becsületes ember is, akinek drága a bé­ke, a haladás és a nemzet­közi függetlenség ügye. Ki­alakulóban van és egyre szi­lárdabb az emberiség legjava, kommunisták és nem kommu­nisták összefogása, a béke, a haladás és a nemzeti függet­lenség védelmében. II. A magyar dolgozó nép éle­te, küzdelmeinek láncolata az e­lmúlt fél évzázadban elsza­l­kíthatatlanul összeforrt a Nagy Októberi Szocialista for­radalommal. A magyar dolgo­zó nép meghallotta október szavát, megértette, hogy a for­radalom minden ország dol­gozójának utat mutat. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a szocialista forradalom Orosz­ország után az 1919-es magyar tanácsköztársaság létrejöttével a mi hazánkban győzött elő­ször, és hogy az Októberi Forradalom oroszországi har­caiban százezernyi magyar in­ternacionalista harcos vett részt. Függetlenségünk, önálló nemzeti létünk sokszor for­gott veszélyben történelmünk során. A felszabadulás után a szocializmusban, az Októberi Forradalom által feltárt út­ban megtaláltuk a nemzeti függetlenség megszilárdításá­nak, népünk felemelkedésének, anyagiakban és kulturáltan gazdag élete megteremtésének útját. Testvéri barátságunk és szövetségünk a Szovjetunióval szilárd és megbonthatatlan, mert a proletár internaciona­lizmus elvi alapján áll és össz­(Folytatás­­a 2. oldalon) így készülnek kocsonyástálak. (Képes riport a 3. oldalon) 42 város általános rendezési tervét készítik el 1978-ig Az eddigi felmérések alap­ján a korábban kialakított egyszerű és ideiglenes város­­fejlesztési elképzelések helyett 1970-ig összesen 42 város vég­leges általános rendezési ter­vét készítik el és hagyják jó­vá. Ezen felül további 28 vá­rosban és nagyobb községben kell megkezdeni a kiegészítő munkákat, amelyekkel majd végső formába öntik a rende­zési terveket. Új városrendezési feladatot jelent a beruházásokban elő­irányzott létesítményeknek egy területre koncentrálása és összehangolt felépítése. Ezzel a módszerrel nagyon jelentős megtakarításokat érhet el a népgazdaság, mert az egy te­rületre és egy időszakra össze­vont építményeket központi szolgáltatással, közös közmű­vel és közintézményekkel lát­hatják el. Ezeknek a felada­toknak a megoldására újfajta, úgynevezett koordinációs ter­veket készítenek. A vasvári járás a községfejlesztési verseny­­ első helyezettje Ülésezett a megyei tanács vb Tegnap Szombathelyen — dr. Gonda György elnökleté­vel — ülésezett a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ülésen több napirendi pontot vitattak meg. A végrehajtó bizottság csekély módosítással jóváhagyta az áthúzódó beru­házások alakulásáról és az idei beruházásokról szóló elő­terjesztést. Ezután dr. Horváth Sándor, a vb titkára adott tá­jékoztatót a közelgő válasz­tások előkészületeiről, majd különfélékről volt szó. Ennek keretében értékelték az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére indított községfej­lesztési versenyben a járások által elért helyezések sorrend­jét. A versenyben első helye­zést ért el a vasvári, máso­dikat a szombathelyi járás, és rövidesen megkapják a leg­jobbakat megillető 200, illetve 150 ezer forint községfejleszté­si jutalmat. A végrehajtó bi­zottság jegyzőkönyvi elisme­résben részesítette a község­fejlesztésben elért szép ered­ményeiért a szombathelyi vá­rosi tanácsot, a körmendi és a szentgotthárdi járási taná­csokat. A vb jóváhagyta a söptei székhellyel működő termelő­­szövetkezetek gépjavító önálló közös vállalkozását, amit a vasasszonyfai, az acsádi, a meszleni, a saskövetkúti és a vassurányi termelőszövetkeze­tek létesítettek. Ugyancsak jó­váhagyta a Vönöckön működő baromfikeltető önálló közös vállalkozást, amit a kemenes­­aljai Úttörő, a kemenesmagas Haladás tsz-ek, a Baromfipari Országos Vállalat sárvári gyár­egysége és a kemenesmagasi körzeti földművesszövetkezet alakított Tizenkétezer olvasó nyolcvannégy rendezvény a szakszervezeti könyvtárakban Az SZMT elnökségének ülése Tegnap délelőtt tárgyalta a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának elnöksége a szak­­szervezeti könyvtárak 1966. évi tevékenységét és a háló­zat ötéves tervét Gergely Ist­ván könyvtárvezető előterjesz­tése alapján. Megállapították, hogy bár még nem kellően, de javultak a könyvtárak működési kö­rülményei: korszerű, szabad­polcos kölcsönzés van ma már például a LATEX Takarógyá­rában, a Kőszegi Bútorszövet­gyárban, a Pamutiparban és a pedagógusklubban. Javultak a könyvtár elhelyezésének kö­rülményei a Mezőgazdasági Gépgyárban, a Járóműjavító Vállalatnál és a Körmendi Ci­pőgyárban. Örvendetes ez a korszerűsítés is, de még szám­talan olyan üzem és vállalat van, ahol az eddiginél jobb körülmények megteremtésére van szükség az üzemi könyv­táraknál. Lényegese­n jobb a könyvtárak anyagi ellátottsá­ga,­ amelyre tavaly kétszáz­ezer forinttal többet — 780 ezer forintot — költöttek, mint az 1960-as esztendőben. A szakszervezeti hálózat 148 . könyvtárában 127 205 kötet­­ várta tavaly az üzemek 38 134 . dolgozóját. Csaknem tizenkét­­ezrest iratkoztak be közülük a könyvtárakba, s összesen 1 176 666 kötetet kölcsönöztek, egy-egy olvasó átlagban tizen­ötöt. A könyvtárak fellendítésé­re főleg olyan üzemekben tö­rekedtek, ahol a dolgozók lét­száma meghaladja az ezer főt. Így a munka kedvező fel­tételeinek megteremtése, a kul­­túráit környezet az olvasók számának lényeges emelkedé­sét vonta maga után a Pa­­mutiparban, a LATEX-ben, a Bútorszövetgyárban, s a mos­toha körülmények ellenére to­vább nőtt az érdeklődés a könyvek iránt a REMIX-ben, s a szentgotthárdi Kaszagyár­ban, ahol a korábbi évek 30— 40 olvasójával szemben ta­valy már 206 beiratkozott lá­togatója volt a könyvtárnak. Az átlagosnál jobb az olva­sottság a Postás és az Épí­tők szakszervezete egyes üze­meinél, a HVDSZ üzemek többségénél, a Cipőgyárban és a vasutas könyvtárakban. Ta­valy 84 rendezvényt 94 kiál­lítást szerveztek a szakszerve­zeti könyvtárak. Népszerű a Hírlapolvasó, amelyet tavaly több, mint tizenegyezren látogattak. Ta­valy tovább bővítették a le­téti könyvtári hálózatot, újabb munkahelyeket kapcsoltak be Szentgotthárdon és a szombat­­hvn­yi Derkovits Művelődési Otthon könyvtárának hálóza­tába. Az SZMT központi könyvtára öt újabb üzember létesített letéti könyvtárat. A központi könyvtár ezenkívül a helyszínen nyújtott segítsége a szabadpolcos könyvtárait létrehozásához, a megyei könyvtárral közösen kiadta gyarapodási jegyzékét, s két szakmai továbbképzést, s egy kéthetes alapfokú könyvtáros tanfolyamot szervezett az üze­mi könyvtárosok részére. A harmadik ötéves terv leg­főbb feladatának tekintik a szakszervezeti könyvtári há­lózat rendezését, az elhelye­zési körülmények további ja­vítását, s ezen keresztül is a könyvtári munka hatékony­ságának, színvonalának to­vábbi emelését. Ennek érde­kében új letéti könyvtárakat létesítenek az új üzemekben, a meglevőket tovább bővítik, ötvenezer kötettel növelik az állományt — nagy gondot he­lyeznek az ismeretterjesztő, valamint alap- és középfokú szakkönyvek beszerzésére —, s az eddigi negyvenezer dolgo­zó­­helyett az üzemi létszám növekedése során negyvenöt­­ezer dolgozóra terjed ki a szakszervezeti könyvtárak te­vékenysége.­ A szép tervek megvalósítá­sához nagy anyagi áldozattal és személyi felelősséggel lát­nak hozzá. | ,——— J—1—*— Jyé —* A tanúkat elnémítják p­artdjaf Útkeresés a.­oumí­ m a népművelésben M. oldoo Március elején húzzák az I., az V. és a V. Békekö­csönt Az Országos Takarékpénz­tár a megszabott rend szerint folytatja az idén is az állam­­kölcsön-sorsolásokat Az idei első sorsolást, az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1967. első félévi húzását, már­cius 6-án és 7-én Budapesten rendezi az Országos Takarék­­pénztár. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből ösz­­szesen 906 550 kötvényre 140,9 millió forintot sorsolnak ki.

Next