Vas Népe, 1967. március (12. évfolyam, 52-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

Mindenki a fedélzeten... Haladás—SZSE 6:0 (1:0) Tegnap délután a Rohonci úti sporttelep nagyszerű álla­potban levő gyepszőnyegén tartotta a bajnoki nyitány előtti utolsó nyilvános edző­mérkőzését a Haladás NB I-es labdarúgócsapata. Part­nere az NB III-as SZSE volt. Mintegy 500 érdeklődő előtt Tátrai Sándor edző játékve­zetésével a két csapat a kö­vetkező összeállításban ját­szott. Haladás: Szarka (Tor­mási) — Szabó B, Szántai, Mester (Varga L), Gyarmati, Homolya, Szabó S, Himer (Halmosi), Hegedűs, Iszak, Tóth. SZSE: Pungor — Pol­gár, Kántor, Hegyi, Kovács F, Marton, Molnár J, Fülöp, Döbrőssy, Boznár, Janzsó. A kitűnő képességű edző­­társ ellen a Haladás 50 per­cen át csak játszadozott. Eb­ben a játékrészben az NB III-as csapata nagy becsvágy­­gyal és kitűnően játszott, öt­ven perc után felőrlődött az SZSE ereje, a meg-megújuló Haladás rohamok közepette potyogtak a gólok. Ezekből néhány nyíltszíni tapsot váltott ki a nézőkből. Góllövők sorrendben: Hege­­düs, Szabó S, Hegedűs, Hege­dűs, Szabó S, Halmosi. Edzés közben megkérdeztük Kovács István szakosztályve­zetőt: nincs-e valami problé­ma a nyitány előtt? — Mindenki a fedélzeten, bizakodva tekintünk első mér­kőzésünk elé. Pénteken dél­ben már útra kelünk, a mér­kőzés vasárnap délután 3 óra­kor kezdődik. Remélem, most már nem lesz valamilyen, kel­lemetlen meglepetés, így a legjobb összeállításunkban léphetünk pályára Szegeden. , . Sz. J. Győri ET0- Sport-ng Liege 2:1 Győri Vasas ETO—Sporting Liege labdarúgó-mérkőzés a kupagyőztesek Európa-kupájá­ért: 2:1 (2:0). Győr, 20 ezer néző, vezette Mccabe (skót). Góllövők: Stolcz és Szaló, illetve Semmeling. Sir AH Ramsey nyilatkozata a Központi Sajtószolgálatnak A londoni Buckingham palotá­ban a közelmúltban került sor arra a hivatalos ünnepségre, amelyen II. Erzsébet angol király­nő lovaggá ütötte Sir Alfred Ramsey-t­, a világbajnokságot nyert angol labdarúgó-válogatott edzőjét. A Központi Sajtószolgá­lat ebből az alkalomból kérdése­ket intézett Sir Alf Ramsey-hez. Sir Alfred Ramsey megköszönte magas kitüntetése alkalmából küldött jókívánságainkat, majd válaszolt kérdéseinkre. KÉRDÉS: Kinek nem tetszett az a tény, hogy önt a királynő lo­vaggá ütötte? ! VÁLASZ: Nem akadt senki, tu­domásom szerint, akiben ez visz­­szai­itszést váltott volna ki. KÉRDÉS: Megváltozott-e élet­módja a fenti esemény óta? VÁLASZ: Életmódom a kitünte­tés óta semmiben sem változott, legfőképpen azért nem, mert nem óhajtottam bármilyen változ­tatást is eszközölni. KÉRDÉS: Véleménye szerint minek köszönhető tíz angol lab­darúgás előretörése? Megnyerte volna csapata a világbajnokságot akkor is, ha a színhely törté­netesen n­em An­gl­i­a ? VÁLASZ: Az angol futball már néhány év óta felfelé, ível, s ha tekintetbe vesszük, hogy sok ki­váló képességű fiatal játékos is pályára lépett, a jövő is biz­tató képet, rajzol elénk. A labda­­rú­gó-világbajnokságok története azt mutatja, hogy a vendéglátó országok általában jól szerepel­nek. S ez azt jelenti, hogy a ha­rm pálya előnyt biztosít a ren­dező országnak. Bizonyos vagyok benne, hogy Anglia szerepe sok­kal nehezebb lett volna, ha a vi­lágbajnokságra más országban ke­rül sor. KÉRDÉS: Hogyan nevelik hazá­jában az utánpótlást? VÁLASZ: Az utánpótlást az if­júsági csapatokban és az úgyne­vezett 23 éven aluli csoportokban nevelik. KÉRDÉS: Mi a véleménye az európai és a dél-amerikai labdarú­gás párbajáról? VÁLASZ: Az európai és a dél­amerikai futball egymás közötti versengése nagyon fontos a két kontinens közötti fó kapcsolatok és a futball fejlődése szempont­jából. Ezzel kapcsolatban azt sze­retném, ha végre megoldódna egy valamennyiünket érintő problé­ma: a játékszabályok egységes értelmezése. KÉRDÉS: Figyelemmel kíséri-e a magyar labdarúgó sportot? VÁLASZ: Nagy figyelemmel kí­sértem a magyar labdarúgás fej­lődését, illetőleg azt az utat, ame­lyet a magyar csapat a világ­bajnokságig megtett. Bizonyára emlékeznek arra, hogy 1965-ben Anglia a Wembley-i stadionban játszott Magyarországat és arra, hogy 1965-ben az önök hazájába látogattam megtekinteni a ma­gyar-osztrák mérkőzést. Nagyra­­becsülöm az Önök játékosait és a magyar válogatott csapatot a világ egyik legerősebb együttesé­nek tartom. KÉRDÉS: Van-e olyan magyar labdarúgó, akit szívesen látna az angol válogatottban? VÁLASZ: Erre a kérdésre sze­retném, ha nem kellene válaszol­nom. Ha az ember megnevez olyan játékosokat, akiket szíve­sen látna saját csapatában, ez bizonyára rossz érzéseket keltene csa­k atom j­átékosaiban. KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg na­gyobb távlatokban az amatőr és a­­ profi­ labdarúgás helyzetét? VAJ­ASZ: Itt is szükség van a dolgok pontos meghatározására. A professzionista cím __ önmagát magyarázza. Az amatőrséget vi­szont az egyes európai országok­ban különbözőképpen értik. Ang­liában az amatőr nem kap pénzt a játékáért, de munkaadójától sem kap fizetést, ha nem dolgo­zik. Azért sportol, mert élvezi azt. A legnagyobb sikereket el­érő amatőrök szabad idejük zö­mét edzésre é© játékra fordítják. Bizonyos szempontból lehet ha­sonlítani ezt a helyzetet az önök országának sportolóival. (COPYRIGHT BY CENTROPRESS) A Sárváron megtartott északnyugati területi ifjúsági egyéni ökölvívó-bajnokság egyik meglepetése a nehézsúlyban szüle­tett: Molnár (Sárvár) feladásra kényszerítette Horváth Gyu­lát, az Sz. Dózsa versenyzőjét. Képünkön szemben Horváth. ______ 0j rendeld idő A Vas megyei Testnevelési és Sportegészségügyi Rendelő félfogadása a következőkbe­n módosult. Rendelési napok: Hétfő: 9—13.30-ig, kedd: 13— 18.30-ig, szerdán rendelés nincs, csütörtök: 13—18.30-ig, péntek: 10—15.30-ig, szombat: 9—12-ig. Szombaton csak a betegek és a sérültek vizsgá­lata történik, a minősítő vizsgá­lat nincs­. SAKK AZ ELŐZŐ FELADVÁNYOK MEGFEJTÉSE: 201. sz. feladvány (Joralf Grande) 1. Vb3 Fg4­, Kf5 2. Bc6 + , Bb5+ 202. sz. feladvány (Jevgenyij L­o­­patinszkij) 1. Fa6+, Fd4, c5, Hé€ 2. Bf2, Bf5, Vd3+, Vc2 + 203. sz. feladvány: KIRIL SZTOJANOV Világos: Ka3, Va5, Bd8, Fa7, Fh7, Hb3, Hél, gyalogok: b2, b4, c3 (10) Sötét: Kc4, Vg7, Bg3, Bh2, Fgl, Fhl, Ha6, gyalogok: b7, c2, él, f6 (11) 204. sz. feladvány: GUSTAV JONSSON Világos: Ka6, Vc6, Bél, Bgl, Fb8, Fhl, Hc7, Hc3, gyalogok: c5, h5 (10) Sötét: Kf4, Vh6, Bc5, Fal, Fh7, Hfl, gyalogok: a5, c6, d4, f5, f6 (11) Mindkét feladványnál a világos indul és a második lépésben mattot ad. 203. sz. játszma Hollandi védelem MECKING—BOTVTNTsmC Nemzetközi sakkverseny, Has­tings, 1966. 1. d4, g6 2. Hf3, Fg7 3. C4. f5 4. Hc3, Hf6 5. g3. 0-0 6. Fg2. d6 7. 0-0, c6 8. Vc2, Kh8 9. Fg5, Fe6 10. d5. cd: 11. Hd4, Fg8­ 12. cd., Ha6 13. Brdl, BcB 14. Vd2, Hc5 15. Hb3, Hce4 16. Hc4:, Hc4: 17. Fe4:. fe: 18. FeS, Bf5 19. Vb4, Bd5: 20. Vb7:, Bc7 21. Va6, Bc4 22. Va3?, Vd7­ 23. Bd5:. Fd5: 24. Bd1. Fe8 25. Va7:?, Va7: 26. Fa7:. Ba4 27. Fd4, B32: 28. Fff7 Kg7: 29. Hd­4, Bb2: 30. Hc6. Kf6 31. e3. Fe6 32. h4, Fa4 33. Ba1, e5 34. Ba7, h5 25. Hd8. Fb1+ 36. Kh2. g5 37. Kg­+, Kg5­ 38. Bg7 + , Kf6 39. Bf7+, Kg6 40. Bb7. Bdf 41. Hf7. Ff3 42. Hh8 + . Kf5 - világos feladta (0:1). 204. sz. játszma CADO—KAM­ SZPASSZKT­T (Lokomotív)—BOT­­V Tlanszrk (Trud) Szovjetunió 1966. évi csapatbaj­­noksága 1. e4. c6 2. d4. d5 3. Hc3. de­ 4. Hc4., Ff5 5. Hg3. Fg6 6. h4, h6 7. Hf3, Hd7 8. h5, Fh7 9. Fd3, Fd3: 10. Vd3:, Hgf6 11. Fd?, Vc7 12. 0-0-0. 0-0-0 13. Ve1, e6 14 He5, He5: 15. de:. Hd5! 16. f4, C5 17. c4, Hb4 16. Fb4:, Bdl:+ 19. Bdl:. eb: 20. He4. Fe7 21. Hr1 61. KM! 22. Hf7:. BfS 23. Hd6. Bf4: 24. fb3, Bf3 25. VH4, Vd17 211. Kbl. Fe5 27. Hb5. Bfi! 28. Kc2. Bdl: 29. vdiVdi:-t- 30. Kdl:, FeS 31. Kés, Fel 32. b3, Fb2 33. Hd6. Fe5­ 34. He4, Kd7 35 g4. Ke6 36. Kd3, b5! 37. ob:+, Kd5 38. g5?, Kf?: 30. H05­. Ff4 40. He4, Fh6 41. Hf2, Fg5 42. Hg4, Fft 43. Hf2, Fd6 44. Hg4, Fe5 45. h6. gh: 46. Hh8­. e5 47. Hf6. e4-t- 48. Ke7, Ke6 49. Hb4, Kd4 50. Hf5+, Kd5 51. HT16, Fe7 52. FTg4, Fg5 53. Hf2, K­d4 54. Hdl, Fe1 55. Hf2, Kd5 58. H­f­4, Fg5 57. Hf2, Ff8 59. Hg4, Fd4 59. Hh2, Fe5 60. Hf1, Kd4 61. Hd2, Fb6 62. Hc4, Kc3 63. Kdl, Fd4 64. Ke2, e3 65 Ha5, Kb? 66. Hf­6, Fc5 67. He5, Ka2, 68. Hd3 Fé7 - világos feladta (0:1). T. G. * Március 5-én, vasárnap reggel há­romnegyed 8 órakor folytatódnak a megyei középiskolai és ifjúsági egyéni sakkbajnokság küzdelmei. Az egyéni küzdelmek végeztével adja át a megyei sakkszövetség a bajnoki érmeket és okleveleket. A versenybíróság kéri az összes rész­­vevő fontos megjelenését az SZMT székházban (Szombathely, Széche­nyi utca 4-6. sz.) A gondokban egyformán osztoznak Jakon harminc földm­­vesszövetkezeti tagot jelöltek a helyi tanácsba A politikai élet mozgalmas napjai peregnek ezekben a hetekben, hónapokban. A föld­művesszövetkezeti mozgalom­ban most vitatja a tagság azokat a tennivalókat, ame­lyek a falu jobb ellátását cé­lozzák. Márciusban tanácsvá­lasztásra kerül sor. Ez tükrö­ződik a mindennapok tevé­kenységéből, közvetlen a föld­művesszövetkezeti munkából is. Azzal együtt, hogy a szövet­kezeti tagság kialakítja leg­­jobbjaiból a választott testüle­teket, más fórumon jelöli képviselőit a tanácsokba és az országgyűlésbe. Ezt példáz­zák a jáki földművesszövetke­zet körzetében lezajlott kö­zös földmű­vesszövet­kezeti tag­gyűlések és tanácstag jelölő gyűlések. A jáki föl­dm­ű­vess­zö­ve­t­ke­­­zet, amely Kisunyomtól Szentpéterfáig 6400 ember el­látásáról gondoskodik, nem­csak kizárólagosan a szövet­kezeti tennivalókban tapint­ható, hanem a falu társadal­mi életének minden vonatko­zásában. Unger Ferenc, az említett földművesszövetkezet igazgatósági elnöke arról tá­jékoztatta a járás és a ME­SZÖV illetékeseit, hogy csu­pán Jakon a szövetkezeti ta­gok és a választott vezetősé­gi tagok közül harmincat je­löltek a helyi tanácsba. Úgy érezzük ehhez nem kell ma­gyarázat, nem kívánkozik bi­zonyításra e tény. Mégis hadd mondjuk el, hogy Szabó László, felügyelő bizottsági elnök, Marics Gyula vezető­ségi tag, Horváth László ál­­lami gazdasági dolgozó Jakon egyszerre kapott bizalmat a szövetkezeti választott testü­leti munkára és a tanácstag­ságra. Kérdezhetné bárki,­­hogyan lehetséges ez, hiszen a kettő nem ugyanaz. Mások a fel­adatai­­ az egyiknek, másfélék a másiknak. A földművesszö­vetkezetben a falu ellátásáért fáradozik, és kiteljesíti a földművesszövetkezeti alapsza­bályt, Ő részt vesz a kulturális munkában, sőt önállóan is fejleszti azt, sokoldalúan se­gíti a háztáji termeltetést is. Egyszóval — ez az élet való­sága — szorosan kapcsolódik társadalmunk közigazgatási és tömegszervezeti célkitűzé­seihez. Aki földművesszövet­kezeti tag — Jakon a felnőtt lakosságnak a nagyobbik há­­nyada az — és részt vesz a tanács munkájában, vagy más helyi alapszervezet tevékeny­ségében — a falu program­­ját valósítja meg. Számokkal, adatokkal is bizonyíthat, hogy ha­ bizonyos vonatkozásokban m­ások i­s az alapvető­ tenniva­lók, a falu gondjaiban már egyformán osztoznak. Közös gondjuk volt a járdaépítés, a­­községfejlesztés. Tervük, kö­zös elképzelésük valósult meg, amikor megnyitották a korsze­rű vendéglátóipari üzletüket,­­amikor a régi bolt helyén ön­kiválasztó szaküzletet rendez­­tettek be. Sorolhatnánk az­tán tovább is. A falu kíván­sága volt, hogy működjék Ja­kon takarékszövetkezet. Hogy kit illet ezért az elismerés? A tanács végrehajtó bizottsá­ga nem egyszer foglalkozott e fontos témával, hasonlóan a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztálya is. Úgy gondoljuk, ezt most senki sem kérdezi. •Mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy megvan a takarékszövetkezetük is. Ami pedig az elismerést illeti, azoknak kell címezni, akik a falu, a tagság bizalmából, a választott testületekbe, illetve a tanácstagjelöltek listára ke­rültek. Takács Ferenc Hílérekkel — milliók ! Sikeres évet zártak a szombathelyi fodrászok Bizonyára megbocsátották a kedves vendégek kedd este fodrászaiknak, hogy a szo­kottnál korábban lehúzták a redőnyt, hiszen még a saját frizurájukra is kellett valami időt szakítani. Nem holmi hiúságból,­­ így illett az ünnepi alkalomra. Ezen az estén ünnepségre gyülekeztek a megyeszékhely fodrászai, akik zsúfolásig megtöltötték a Savaria szálló különtermét. Itt tartották év­záró közgyűlésüket. Muszka István, a ktsz elnöke számolt be az elmúlt év eredményei­ről. Az általa elmondottakból idézünk néhány adatot. A ktsz múlt évi termelési érté­ke elérte a hatmillió három­­százezer forintot. Ennyit köl­tött tavaly a megyeszékhely lakossága frizurájának rend­ben tartására. Bár számsze­rű adatot nem tudtak monda­ni, annyi bizonyos, hogy 1965-höz viszonyítva 30 száza­lékkal nőtt a fodrászüzletek forgalma. Köszönhető ez el­sősorban az üzlethálózat kor­szerűsítésének (tavaly talán minden eddiginél többet for­dítottak ilyen célra) és azt is mutatja, hogy kényelmeseb­bek, vagy éppen magukra „többet adók”” lettek a szom­bathelyiek. Az üzletekkel va­ló ellátás jónak mondható és ígéret van arra is, hogy a Derkovits telep is kap fod­rászatot. A kozmetika volt­ a legjö­vedelmezőbb üzletág:­­ egy átlagkozmetikus 53 ezer fo­rint­­feletti bevételhez juttatta a szövetkezetét. Úgy tervezik, hogy amennyiben a helyprob­­lémák véglegesen megoldód­nak, minden női fodrászatban berendeznek kozmetikai rész­leget is. A megnövekedett forgalomnak — közvetve a jó munkának — tudható be az is, hogy a bérek 10 százalék­kal emelkedtek a múlt év­ben. Erősödtek a szervezeti keretek: nyolcan érték el a Szakma Kiváló Dolgozója és hatan a Szakma Ifjú Mestere szintet, illetve címet. A me­gye kiváló szövetkezete cí­mért folyó versenyben az előkelő harmadik helyet sze­rezték meg a fodrászok. Si­kere volt a közelmúltban le­zajlott megyei válogató ver­senynek, amelynek első há­rom helyezettje vesz részt — úgy a nőknél, mint a férfiak­nál — a márciusban megren­dezendő országos szövetkezeti versenyben. A férfiaknál Je­nei Géza, a nőknél pedig Krutzler Károlyné nyerte a megyeit, de a második és har­madik helyezettek is a szom­bathelyi fodrászok közül ke­rültek ki. A vezetőség élesen kritizálta a vendégekkel kivé­telező dolgozóit, és fokozott figyelmességet kért. Figyel­messég dolgában feltétlen az élre kívánkozik a szolgáltató ház férfifodrászatának fiata­lokból álló szocialista brigád­ja, melynek tagjai most csat­lakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére indított szövetkezeti munkaversenyhez. Kezdemé­nyezésük nyomán valameny­­nyien így határoztak. T. Z. - t Öten elhatározták . . ? Nem volt még példa a Víz­ügyi Igazgatóságnál az admi­nisztratív munkaerők ehhez fog­ható összekovácsolódására. Az igazgatóság e­lső admi­nisztratív szocialista brigádja — vezetője Keszei Tibor — a közel­múltban nyerte el a címet. Mit is végeztek valójában a megalakulásuk óta eltelt év fo­lyamán? A leglényegesebb:­­ olyan kollektívát teremtettek ők, az anyagkönyvelők, hogy többen kérték­­ már, hadd jöhessenek közéjük, a brigádba. Naplójuk minden egyes oldala szemet gyönyörködtető, el kel időzni az esztétikusan elrende­zett fotók, gyöngybetűk, rajzok láttán, minden lapon. Szabó La­­josné keze munkáját, pontossá­gát dicséri minden betű, s a rajzos, szellemes motívumok is. A tartalom sem kevésbé meg­kapó. Munkatársaik kórházi látogatásáról adnak számot a sorok, és sok szürke hétköz­nap megannyi eseményéről. Az igazgatóság területén ők ellenőrzik a raktárakat, s ők állapították meg a kanizsai és a lenti raktárakban a szabály­talan anyagkiadást. Egyszerűsí­tették a raktári bizonylati ren­det: 200 tétellel kevesebbet kell azóta könyvelni. Vizsgálták a készletnorma alakulását és ér­zékeny műszerként jelezték az ilyen vagy olyan eltéréseket. Eszébe nyúlóan ültek koráb­ban egy-egy kampányban az­­ íróasztalok mellett az anyag­­könyvelők. Nos, mostanában hiába keresné őket bárki is a munkaidő lejárta után. Meg­szűnt a túlóra. — Szervezéssel vettük elejét! — Így a brigád vezetője, aki másodmagával képviseli az „erősebb nemet” a kis kollektí­vában. Egy munkahelyen — főként, ahol zömmel nők dolgoznak — „elkerülhetetlen” a pletyka. A Vízügyi Igazgatóságom nagyszá­mú női munkaerő dolgozik. Az anyagkönyvelésen hiába érdek­­­­lődnek mostanában „intim” dol­gok iránt... ők öten, elhatározták magu­­­­kat az induláskor! Ásták a szavukat. Pontosan, szépen dol­goztak. Valójában megérdemel­nek egy-egy kézszorítást. Jutal­mat is — a munkáért, az úttö­rő munkáért. Megérdemlik. Név szerint — a már leírtakon kí­vül — Kovács Sándorné, Soko­­rai Rozália és Szilvágyi Fe­renc. VAS NÉPE l­en tévesztjük össze! Nemrégiben egy hirdetésre fi­gyeltem fel. Illetékesek közük ve­lünk vevőkkel, hogy megjelent a TIP—«7 folyékony mosogatószer. S hogy össze ne tévesszük az ugyanolyan műanyag flakonban kapható Unimo mosószerrel, azt is közük, hogy a TIP—«7 flakonja korai piros lesz, az Unimo fehér flakonjával szemben. Eddig a TIP-et, amely por alakú volt, _­­»közönséges’» papírdobozba­n­ árulták. Sosem jutott volna eszem­be, hogy ez ellen tiltakozzam, mert minden papírdoboz eltartott addig — körülbelül két hét —, amíg a mosogatópor is elfogyott. de belátom, a folyékony TIP— 67-et nem árulhatják papírdoboz­ban. Műanyag flakonra van szük­ség, mégpedig korálpirosra, hogy össze ne tévessze a háziasszony egy másik hasonló formájú mosó­szer flakonjával. Azt azonban nem látom be, hogy ez a TIP—67 miért kerül 2 forint 20 fillérrel többe, mint papírdobozban árult testvére, amely eskü alatt val­lom, ugyancsak kiváló mosogató­­szer. Persze, ha meggondolom, nem ez az első figyelmesség, amellyel különféle illetékesek meglepnek bennünket. Szinte hagyománnyá vált már, ha megváltozik valami­nek a csomagolása, az drágább lesz. Az árkülönbözet okát az il­letékesek valahányszor a minő­séggel magyarázzák. Mi vevők, lévén, hogy nem vagyunk szak­emberek, nem tudjuk bebizonyí- t tani, hogy a minőség nem vál­tozott, legalább is nem javult. De itt van például az úgyneve­zett VTM-betétek esete. Ez egy papírzacskóba csomagolt VIM adag volt, amelyet a háziasszony 1 forint 30 fillérért vehetett meg, hogy aztán odahaza átöntse a 4 forint 50 fillérért megvásárolt bádog vimszóróba. Ezt a bádog vimszórót érdemes megvenni. Ha egy életen át nem tart is ki, 10— 15 évig mindenesetre „elél”. Most néhány hónapja azonban a VTTVt­­betét eltűnt az üzletekből­ Van ugyan helyette a keménypapír dobozba csomagolt VIM, 2 forint 70 fillérért. Ezt természetesen át­­ö­nthetjük a bádog szóródobozba, ebben senki nem akadályoz meg bennünket. Mindössze 80 fillért I fizetünk rá csomagonként. I A TIP—67-re 2 forint 20 fillért I fizetünk rá, a TIP mosogatópor­­­­ral szemben. (Igaz, kapunk egy­­ korálpiros műanyag flakont is.) Ha összeszámolom, ez a VIM- nél 20—40 forint, a TIP—67-nél 40—80 forint különbözet évente. Most csak azért nem számolom a többit, aminek a csomagolásával együtt az ára is megváltozott, mert félek, hogy túlságosan nagy szám jönne ki. Egy kérdést azonban úgy gon­dolom még megengedhetik,­­ háziasszonyok nevében. Mi lenne, ha egyszer, csak egyetlen egy­szer, olyasmivel lepnének meg bennünket az illetékesek, amire nem mi fizetünk rá? Szanati Anna 1967. március 2. Csütörtök

Next