Vas Népe, 1967. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-03 / 102. szám
felavatták a Népek Barátsága Útját (Folytatás az 1. oldalról.) Gyula, a Zala megyei tanács Vb-elnökhelyettese. Megyénket Czirák Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kelemen Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese képviselte, akik a vendégeket egész napos útjukon elkísérték. * Örökzöld fenyőfácskákból álló ligetet varázsoltak a kőszegiek a kiinduló állomás három zászlóárbóca köré. Az árbocokon magyar, jugoszláv és osztrák zászlók. Áradó, zuhogó napfény, felhőtlen égbolt, mosolygó úttörők sorfala, indulók dallama fogadta az érkezőket. Mind megannyi békés szimbólum, melynek varázsa alól senki nem tudta, de nem is akarta kivonni magát. Az avató beszédet mondó dr. Kelemen Ferenc hangsúlyozta: „Az az út amelyen most állunk, s amelyet a Népek Barátsága Útjának akarunk elnevezni, Európa népeinek történelmében mindig jelentős szerepet töltött be. Adatok és tárgyi emlékek bizonyítják, hogy ez az út már az ókorban is a déli népeket az északiakkal összekötő útvonal volt, jelentős szerepet játszott a népvándorlás idején, a középkor és az újkor embereinek az életében. Az utak sajátsága, hogy azokba sok más út is betorkollik, s így nemcsak az északi és déli, hanem a keleti és nyugati népeket is összeköti egymással... Abból az alkalomból, amikor ezt az útvonalat a Népek Barátsága Útjának elnevezem és nyilvánítom, kívánom, hogy az ezen az útvonalon haladók mindig a béke és barátság gondolatát hordozzák magukban és vigyék országról országra a népek között...” • Hasonló szellemben mondott rövid beszédet dr. Erich Oberländer, az osztrák és Rudi Csacsinovics a jugoszláv delegáció tagja is. Az induló állomás ünnepélyes felavatása után a kőszegi vár lovagtermében Péczeli László, a városi tanács vb-elnöke, délután pedig Szombathelyen, a Művelődési és Sportházban Gyurácz János, a városi tanács vbelnöke fogadta a Népek Barátsága Útjának avatóit. A vendégek mindkét városban megismerkedtek a nevezetességekkel, majd Jakra, azután Körmendre utaztak, ahol a Barátság Fasor avatására került sor. A Batthyánykastélyhoz vezető fasort Bencsik Zoltán, a körmendi járási tanács vb-elnöke avatta a Barátság Fasorrá. Este a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban adott műsorral zárult a vasi útszakasz avatásának ünnepségsorozata, ahonnan másnap, május elsején a Zala megyei szakasz avatási ünnepélyére utazott a népes küldöttség. A két megye határán, Nádasdon, a megye és Nádasd község vezetői búcsúztatták a vendégeket. Valamennyiük kabátja hajtókáján ott ékeskedett az a jelvény, amelyet a kőszegiúttörőktől kaptak emlékül, s amelyet egy-egy vörös szegfű kíséretében az egyik kis úttörő következő szavai kíséretében adtak át a delegáció tagjainak: — Kérjük, vigyék el üzenetünket hazájukba és mondják el mindenütt azt a tiszta szívből fakadó óhajunkat, hogy ez a most felavatott út olyan szilárdan kösse össze a népeket a béke és barátság nemes kapcsaival, amilyen szilárdan állnak a kétezer éves római út kövei. — v — 1 — Körmenden a Barátság Fasor avatásán. Dr. Kelemen Ferenc beszélt Kőszegen. „Kultúrával a népek barátságáért 111 vMit Ku túr für die Freundschaft der Völker!“ ,,$ kulturom za narodnov prijatelstvo!“ A földön gyermekláncfű és virágzó fák, az égen barátságos fények, ünnepi hangulatban gyülekező csoportok színfoltjai a művelődési otthon udvarán, s az emelvény fölött ez a három nyelvű felirat. Ez a kép tárult a szemlélő elé vasárnap délelőtt Alsószölnökön. A nemzetiségi napra összesereglett ünneplőket, ezúttal ez a 6—700 lelkes kis község várta-fogadta nyílt szívvel, szíves szóval, hogy immáron tizenegyszer hangozzanak fel az őrségi dombvonulatok élén a testvériség és barátság szavai. Az érkező vendégeket úttörők sorfala köszöntötte és a fehér blúzos, piros nyakkendős kislányok virággal üdvözölték Kovács Antalt, a megyei pártbizottság első titkárát, Ognyenovics Milánt, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkárát és Illés Imrét, a szentgotthárdi járási pártbizottság első titkárát, akik Fegyveres István, Rádócs Antal országgyűlési képviselők, Machó István, a Hazafias Népfront megyei titkára, a szentgotthárdi járás, a község párt- és tömegszervezeti vezetőinek társaságában helyet foglaltak az elnöki emelvényen. A Himnusz hangjai után Borbély Istvánné községi tanácstitkár nyitotta meg az ünnepi ülést, majd Machó István emelkedett szólásra. Beszédében hangot adott a Magyarországon élő nemzetiségiek teljes értékű és jogú állampolgári méltóságának, s a többi között a következőket mondotta: „—... nemzetiségi dolgozóink tehát megtalálták a helyüket. Fokozódik a munkakedvük és eredményességük megyeszerte a szocialista mezőgazdaságban. Termelőszövetkezetekben, szakcsoportokban magyaroknak és nemzetiségieknek közös céljuk van: a jobbért, a többért való törekvés, hogy jobban éljenek, művelődjenek. Ez a közös törekvés valamennyiük elvévé, meggyőződésévé válik és így már nem azt nézik, ki milyen nyelven beszél, hanem hogy milyen becsületesen dolgozik a faluban, hogyan fáradozik a közösségért és saját boldogulásáért. Így mélyül el a magyar és a nemzetiségi dolgozók kölcsönös barátsága, megbecsülése. Így semmisítik meg a nemzetiségi ellentétek szításának minden lehetőségét. Ezzel hozzájárulnak dolgozó népünk teljes politikai és erkölcsi egységének maradéktalan megvalósításához.” A szépszámú közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a szónokot, s az üde nyírfaágakkal szegélyezett napfényes udvar úgy fogta össze az alkalmi közösséget mintha csak az elhangzottak eleven illusztrációja lenne. Madic elvtárs után Ognyenovics Milán szólt az ünnepi gyűlés résztvevőihez három nyelven: magyarul, szlovénül és horvátul. Beszédében kifejtette, hogy a szlovének a németekkel, románokkal együtt a magyar testvérekkel mindenütt ott vannak, ahol a dolgozó emberek sorsáról döntenek. S hogy ez így lehet — folytatta a szónok —, a Szovjetuniónak köszönhetjük elsősorban és annak a politikának, amelynek fő törekvése a barátságban élés megvalósítása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünneplésében nem maradhatnak el a nemzetiségiek sem, mert az 50 év pecsét a népek közös harcán a testvériségért — hangoztatta Ognyenovics elvtárs. Az ünnepi beszédek után az egyre szaporodó közönség, színes-kedves kultúrműsort láthatott, amely a délutáni órákbanfolytatódott és este bállal zárult. Igazi szívet melegítő májusi derű ragyogta be az Őrség eme festői zugát, s benne az embereket, akik egyre őszintébb, egyre testvéribb közösségben élnek, itt éppúgy, mint bárhol másutt az országban. Úgy véljük, ez a nap sokáig emlékezetes marad Alsószölnökön. (vár) 1967. május 3. Szerda A 23. szabad május elsején (Folytatás az X. oldalról) Az ünneplők arcán átsuhannak a vihar felhői, a komor harag néhány pillanatra letörli a mosolyt, majd ismét elömlik a derű, a vidámság. A szónok a szocialista országok győzelmes építőmunkájáról beszél, örömteli szavakkal üdvözli népünk alkotó fiait, megyénk kiváló munkásait, a dolgozók ezreit. A hullámzó tömegben itt vannak a Járóműjavító Vállalat dolgozói, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának büszke tulajdonosai, akik kemény, megfeszített munkával, jó vezetéssel, a munkások tevékeny és kezdeményező részvételével szereztek újabb hírnevet, megbecsülést a munkának, üzemüknek. Köszöntő száll az ugyancsak vörös vándorzászlós Tejipari Vállalat dolgozóihoz, az élüzem címet elnyert vállalatok munkásaihoz, mérnökeihez, adminisztratív dolgozóihoz, ők az élharcosai népünk felemelkedésének, akik az első vonalban küzdenek a párt célkitűzéseinek megvalósításáért, felemelkedésünkért, tartalmasabb életünkért. A hallgatóság soraiban itt vannak a szocialista brigádok tagjai akik nemcsak a munkaasztalok mellett, hanem az ünneplésben, a pihenésben, a szórakozásban is együtt akarnak lenni, s az összetartás szimbólumaként egybehangolt cselekvéseikkel magukkal viszik munkahelyük valamennyi dolgozóját. Színes ballonok úsznak, zászlók suhognak körben, mindenütt. Az emberek arcán igazi, jókedv, derű, az alkotás öröme ragyog. Megyénk dolgozói, Szombathely lakói büszkék lehetnek mindarra, ami a felszabadulás óta létesült szőkébb hazánkban. Iparunk felnőtt, mezőgazdaságunk egyre erősebb lesz a dolgozók élet- és munkakörülményei mind jobbá válnak, s erőteljesen fejlődik a szocialista demokrácia, amelynek kibontakoztatása, szélesítése egybe esik a nemzeti egység erősítésével. Az ünnepi köszöntő felszáll a könnyű szélben. Május elseje meghozta az igazi tavaszt is. A természetben és a szívekben egyaránt tavasz lett. Ez a májusi napfény, amely életre kelti a magot, a szellő, amely aranyat érő esőt hoz, azoknak hoz bőséget, akik ezer évig voltak a föld rabjai, akik ma szabad hazánkban szabadon ünnepelnek. Az árnyas fák alatt egész nap hullámzik a tömeg, szól a zenekar, ének csap fel a kék égre. Az emelvényen fiatalok gyerekek, öntevékeny művészeti csoportok szerepelnek, táncolnak, dalolnak. A május teljesítette nagy ígéretét, igazi, szép munkásünnepet hozott. (pósfai) Az ifjúgárdisták új egyenruhájában feszítettek ezek a lányok. Ezrek hallgatták az ünnepi köszöntőt a Jókai parkban is. VAS NÉPE 3 • Vas megyei Műszaki hetek -1967 Ünnepélye® keretek között nyitotta meg vasárnap, délelőtt a Művelődési és Sportház galériáján a Vas megyei Műszaki Hetek keretében megrendezett megyei könnyűipari kiállítást Németh István, a megyei pártbizottság titkára. Beszédében kiemelte :— szimbolikus jelentése is van ennek a kiállításnak — és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozatnak — amenynyiben megnyitása egybeesik a munka ünnepével. Elmondta, hogy a megye iparának nincs mit szégyenlenie, méltán reprezentálja ez a bemutató is a megye munkásságának tehetségét, alkotókészségét. — A hétköznapok során szinte fel sem tűnik az alkotás, a mostanihoz hasonló összegezéseken tükröződik a köznapok odaadása,— mondta, majd arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt a megye ipari termelése és több ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma is. A szónok ezután arról szólt, hogy megújhodó gazdasági struktúránkban nagyobb szerepet kell kapnia az ötletgazdaságnak. Munkánk eredménye nagymértékben attól függ, milyen szívvel, szorgalommal és felelősséggel munkálkodunk azok megvalósításáért. Ezt követően köszönetet mondott a kiállítás és rendezvény Megnyílt a könnyűipari kiállítás sorozat szervezőinek , majd a tömegszervezetek, a kiállításon résztvevő vállalatok vezetői, s a szép számmal megjelent érdeklődők jelenlétében megnyitottnak nyilvánította a kiállítást, és a Vas megyei Műszaki Heteket. * A teljesség igénye nélkül villantunk* fel néhány képet a kiállítás anyagából. A Lakástextil Vállalat műszőrméivel jelentkezett, ebből a termékből az idén már 300—100 ezer négyzetmétert visznek a piacra. Általános tetszést váltott ki már a nyitva tartás első perceiben is a viszkóz műszál takaró és a tavaly „Az év legszebb terméke” címet elnyert másodfüggöny anyag is. A Pamutipar gazdag színskálával jelentkezett. Amit hiányolni lehet, az — az újszerű törekvések mellett , is— talán a minták változatossága. A Vas megyei Cipészipari Vállalat bemutatott termékein az új keresése érezhető. Leginkább nemezkészítményeik metszettek, s vászonnal kombinált cipőik is általános tetszést váltottak ki. A Cipőgyár gazdag kollekciója a divat igényeihez igazodik, a régihez való ragaszkodás jegyei nélkül. Ha rangsorolni kéne — a női és férfi kollekciót megelőzve — a gyermekcipőkre szavaznánk. Kár, hogy nagy munkaigényességük miatt* nemsikerült még olyan árakat kialakítani, amely széleskörű belföldi forgalomba hozatalukat is mielőbb lehetővé tenné. A háromféle célra is használható gyógycipők is az ötletességet dicsérik. Ha több kerülne belőlük a piacra, bizonyára nagy elismerést váltana ki az álló foglalkozásúak körében. A Szentgotthárdi Selyemgyár termékei elsősorban a nők érdeklődésére tarthatnak számot. Egybehangzó vélemény szerint a lágyabb tónlusú és kevésbé körülhatárolt mintáké a pálma. A Vas megyei Ruházati Vállalat már felhasználta a LATEX által készített műszőrmét és az ebből készült női kabát kiemelkedett a bemutatott kollekcióból. A kiállítás május 6-ig tart nyitva. — (7 _