Vas Népe, 1967. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Podgornij Kabulban Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke szerdán folytatta megbeszéléseit Mo­­hammed Zahir Sahhal, Afga­nisztán királyával. Megvitat­ták a Szovjetunió és Afganisz­tán baráti kapcsolatainak el­mélyítésével összefüggő kér­déseket. Mindkét fél mély aggodalmát fejezte ki a hely­zet komoly kiéleződése miatt a világ egyes részeiben, min­denekelőtt Vietnamban és a Közép-Keleten. A megbeszélések baráti, szí­vélyes légkörben folytak. KGST-értekezlet Szerdán a Gelért szálló kü­löntermében megkezdődött a KGST mezőgazdasági állandó­­bizottságának 23. ülésszaka, amelyen Bulgária, Csehszlo­vákia, Magyarország, Mongó­lia, Lengyelország, NDK, Ro­­mánia és a Szovjetunió kül­döttségein kívül megfigyelő­ként a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság képviselői is részt vesznek. De Gaulle a pápánál Mint a hírügynökségek je­lentik, VI. Pál pápa szerdán kora délelőtt fogadta De Gaulle-t. A francia államel­nök ebben a minőségében el­ső ízben tett hivatalos látoga­tást a római katolikus egyház jelenlegi felénél. Az AP érte­sülése szerint a pápa és De Gaulle az európai egység kér­déséről beszélgetett. Görögországi helyzetkép Miután kinevezték az új al­kotmány-előkészítő húsztagú bizottságot, Koliasz, a görög katonai kormány miniszterel­nöke kijelentette, hogy kor­mánya nem gondol a parla­menti rendszer megszünteté­sére.­­ A szerdai moszkvai lapok megemlékeznek Manolisz Gle­­zosz hős­tettének 26. évfordu­­lójáról. Mint ismeretes, 1941. május 31-én Manolisz Glezosz letépte az Akropodiszról a fa­siszta horogkeresztes zászlót. A Biztonsági Tanács ülése Az ENSZ Biztonsági Taná­csának keddi ülésén felszólaló három arab delegátus Liba­non, Szíria és az Egye­sült Arab Köztársaság képviseletében azt követelte, hogy a világszervezet ítélje el az izraeli agressziót. A­ tanács­ban részt vevő nyugati orszá­gok egy része azt akarja el­érni, hogy adjanak közzé egy nyilatkozatot, amely általában felhívja az érdekelt feleket, ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek a feszültség további növekedésére vezethetnek. Az arab államok rámutattak, egy ilyen általános érvényű fel­hívás semmit sem ér, ha nem mutat rá a feszültség igazi okára és a felelősökre. George Tomah, Szíria dele­gátusa kijelentette, hogy Iz­rael agresszív politikájához szemmel láthatóan teljes tá­mogatást kap az Egyesült Ál­­lamoktól, amely „pártatlansá­gát” hangoztatja ugyan, de va­lójában Izrael oldalán foglal állást. Goldberg amerikai küldött hangoztatta, hogy egyelőre nem szabad lezárni az Akabai­­tengerszoros bejáratát. A testvérországoak életéből Halle — az NDK vegyipari központja Halle — kultúrváro®. Itt született Georg Friederich Händel, a híres német zene­szerző. 1952 óta zenei feszti­válok színhelye. Halle — a forradalmi tra­díciók városa. 1920-ban itt egyesült a Független Német Szociáldemokrata Párt a Kom­munista Párttal. S végül e rohamosan fejlődő gazdaságii központ az ipari termékek értékének 15,3 szá­zalékát adja az NDK-ban. A barna szén, káli só, és réz — határozzák meg Halle ipari profilját. A barnaszén számtalan ve­gyitermék fontos alapanyaga és az energia bázisa. A hallei nagyüzemek áram­éhségéről röviden talán annyit: Buná­ban például a karbidgyárban egy kemence 20 megawatt áramot használ fel naponta. Ennyi egy 300 ezer lakosú város fogyasztása. A Német Demokratikus Köz­társaság tíz legnagyobb ipari üzeme közül hatot Halle kör­zetében találjuk. Ilyen például a „Walter Ulbricht” Leuna- Művek 30 ezer munkással, vagy Mansfeld­ban a rézkom­binát 20 ezer fővel. A Buna- Művek ugyancsak 20 ezer munkást foglalkoztatnak. Hal­le körzetében, Wolfe község­ben működik a fotósok ked­­­velt ORWO filmjének gyára. Itt 14 ezren dolgoznak. Nem messze tőle a bitterfeldi Elektrokémiai Kombinátban 13 ezer a munkások száma. A Leuna­ Művekben 850 millió márka összegű fontos rekonstrukciókat fejeztek be. Az összeg­­ nagynak tűnik, a beruházás azonban rentábi­lis, mert a barnaszénről kő­olajra tértek át. A gyár azóta évi 800 millió márka értékben produkálja új készítményeit. Még egy érdekes szám: a rekonstrukció óta az egy főre eső teljesítmény hatszor na­gyobb, mint előtte. Egy tonna kőolajból ugyanis annyi vegy­ipari alapanyagot nyernek, mint az átállás előtt 15 tonna barnaszénből. A kőolaj a Ba­rátság vezetéken a Szovjet­unióból, Kujbisevből Lengyel­­országon át érkezik. Halié járásban jónéhány gond megoldásra vár. Ilyen a sok ezer bejáró munkás la­kásproblémája. 280 faluból áramlik naponta a tömeg, so­kaknak több órát vesz igény­be az­ utazás munkahelyéig. Emiatt rendkívül nehéz a kulturális és a szakmai to­vábbképzés. Az NDK Minisz­tertanácsa elhatározta: új központi várost alakít Nyu­­gat-Halle néven. 1964-ben rakták le az új vá­ros alapjait, 1974-ig 70 ezren lakhatnak majd itt. Jelenleg már nyolcezer munkás élvezi szép modern otthonát. Ter­mészetesen gondoskodnak a korszerű közlekedési eszkö­zökről is. Épül már a föld­alatti gyorsvasút és ha ez el­készül, Nyugat-Hallet össze­köti majd a Buna és a Leuna Művekkel. Johann Domeyer Épül Nyugat-Halle, az új vegyipari város, eddig 2500 lakás készült el, s mintegy nyolcezren költöztek be eddig új otthonukba. Provokáció pekingi NDK-diplomaták ellen Kedden az egyik pekingi ut­cában vörösgárdista csoport vette körül Gerhard Kahlen­­bachot, a Német Demokrati­kus Köztársaság pekingi nagy­­követségének másodtitkárát és egyik munkatársát. Azzal vá­dolták őket, hogy „provoká­ciót követtek el a forradalmi tömegekkel szemben", mert az utcában kiragasztott plakáto­kat és faliújságokat olvasgat­ták. A két diplomatát ezután a rendőrségre kísérték és egy óra hosszat ott tartották. A vörösgárdisták közben durva sértésekkel halmozták el őket. Kedden este az NDK nagy­­követségének képviselőjét a kínai külügyminisztériumba hívták és tiltakozást jelentettek be nála, mert munkatársai úgymond „megsértették a for­radalmi rendet”. Az utóbbi időben a faliúj­ságokat olvasó vagy vörösgár­dista lapokat vásárló külföl­diek gyakran válnak a vörös­gárdisták akcióinak célpontjá­vá, bár a kínai szervek nem közölték hivatalosan a külföl­diekkel, hogy ezek olvasása „beavatkozás a kínai belügyek­­be. SZÍNHÁZI jegyzet A milliomosnő látogatása Dürrenmatt tragikus komé- I­diája, eredeti címén Az öreg hölgy látogatása, végre szín­padra került Szombathelyen is, a kaposvári színház mű­vészeinek előadásában, a mű­höz méltó igényes tolmácso­lásban. Évadzárás előtt — bár lesz még néhány bemu­tató­n megkockáztatjuk a rangsorolást: az „évad darab­ja” volt. Művészi és közön­ségsiker szempontjából is. A Milliomosnő hatásának, sikerének titkát tanulmányok és kritikák légiója fejtegette és fejtegeti ma is, ezek foly­tatását ezúttal mellőzhetjük. Legfeljebb arra utalhatunk, hogy a neves svájci szerző gyakran hivatkozik a görög tragédiákra, fel is használja az ókori örökséget, természe­tesen a huszadik századra méretezve, korunk valóságá­ból kiindulva. Nem oktatni, okítani akar (bár nem tilta­kozik ellene, ha a néző okul darabjából), hanem a való­ság egy darabját bemutatni, ezt a valóságot azonban nem az „életből lesi” el és má­sodja, hanem maga teremti színpadi céljaira. Kemény sodrású esemény­gazdag cselekményt bonyolít­, áttekinthető, epizód nélküli szilárd szerkesztésben. Az el­­nyomorodott kisvárosba, Gül­­lenbe, hazalátogat a milli­árdos öreg hölgy, az egykori Klárika, hogy hátborzongató ajánlatával kísértésbe hozza, bűnözővé aljasítsa, prostitu­álta az egész városkát, egy­­milliárdot ajándékoz Güllen­­nek­ — felét a lakosoknak, felét közcélokra —, ha meg­ölik egykori szerelmét, 111 szatócsot. Ili annak idején el­csábította, teherbe ejtette, a 17 éves Klárit, majd hamis tanúk segítségével tisztára mosta magát. Bűne nem egy­szerű csábítás és hűtlen el­hagyás. Miatta lett Klári zül­lött nő, prostituált, a város szégyene. Most dúsgazdagon visszatérve, mint a végzet megtestesítője meg akarja vá­sárolni az igazságot. S bár ajánlata az első pillanatban felháborodást kelt a derék güllen­ekben, tudja, hogy ezek a tehetetlen csőd­avarok előbb utóbb teljesítik kívánságát. Ili kétségbeesett vergődése, riadt kísérlete a menekülésre, majd a beletörődés, a közöny, ahogyan, végzetét fogadja, írói remeklés, egyúttal kitűnő szerep, amelyben Máriás Jó­­zsef sokoldalú tehetsége hatá­sosan érvényesült. Jellegzetes dürrenmatti figurát formált, testre szabott szerepében egya­ránt hiteles volt a riadt kis­polgár típusa és az életét bűn és bűnhődés közt leélt egyéniség ábrázolása. Pózta­­lan, egyszerű színpadi moz­gása, arcjátéka és tétova moz­dulatai, romantikus ellágyu­­lásai (kint az erdőn Claire-rel vagy fia Opeljén a családdal), a vevőkkel szemben jovális, udvarias mosolya, majd hir­telen kitörései, gyorsan ellob­­banó fellángolásai egyszerre keltették az élethű alakítás és a jelképesség illúzióját. CLaire Zachanassian a gö­rög sorstragédiák levegőjét, s korunk tragikomikus ellent­mondásait hozta színpadra, író is, rendező is egyértelműen jelképes szerepet szánt az Öreg hölgynek, így formálja Demeter Hedvig is. A kapita­lizmus víziója, a milliárdos vagyonok félelmetes tekinté­lye, a pompa és kíméletlen­ség, a brutális erőszak és a nyers szókimondás testesül meg ebben az alakításban­ hirdeti magabiztosan, s oly erővel, hogy hajlamosak len­nénk elhinni, ha a darab egé­sze nem lenne tiltakozás e szégyenletes gyakorlat és fel­fogás ellen. Az író célja — s ezzel saját nézeteit is meg­cáfolja —, hogy figyelmeztes­sen: vigyázatok, hogy ne vál­jatok hasonlóvá hőseihez! Nem prédikál forradalmat, de megráz és felriaszt, így nem lehet élni. A jelképes figuráik közül — a darab jellegéhez hűen — kísérteties légkört teremtett a két vak szerepében Balázs Andor és Juhász József, va­lamint a bíróból főkomor­nyikká züllesztett kísérő ala­kítója Szabó István. A gu­lle­­niek közül a tanár (Garay Jó­zsef), a polgármester (Forgács Tibor), a pap (Lengyel János), 111 felesége (Szabó Ibi) ala­kítását éreztük leginkább stí­lusosnak. A kórus hatásos volt, (ez is a görög tragédiák öröksége, s kitűnően illik a XX. századi tragikomédia szerkezetébe), bár helyenként némi túljátszás halványította. Itt elegendő a sokatmondó, s tartalmában is közérthetően szatirikus szöveg, felesleges külön megjátszani. Lacina László rendező ki­tűnő érzékkel, a mű szellemé­hez híven, s mégis magabiztos önállósággal állította színpad­ra Dürrenmatt drámáját. A könnyű megoldásokat kerülte, kihegyezett csattanók helyett a gondolatok súlyával futtat­ta ki a jeleneteket. Gyors tempót diktált, jól áttekinthe­tő színpadtér beosztással élt. Vata Emil díszletei, Bata Ibolya jelmezei és Tarnay György kísérőzenéje teljessé tette a kaposvári előadást, a szombathelyi színházi évad egyik, ha ugyan nem az egyet­len kimagasló színpadi pro­dukcióját. (Bertalan) VAS NÉPE Új háborús tűzfészek a Közel-Keleten Az 1948-as arab—izraeli há­ború, valamint az 1956 őszén Egyiptom ellen végrehajtott brit—francia—izraeli közös támadás után Közel-Keleten ismét a fegyveres összecsapás veszélye kísért. Az ENSZ 3393 főnyi erejének a Földközi­tenger mentén levő gázai övezetből, valamint a Sínai­­félszigetről történt kivonása után Izrael, az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria csapa­tai közvetlenül is szembe ke­rültek egymással, így az Arab Liga által meghirdetett szolidaritás alapján végered­­ményben kb. 87 millió arab áll szemben Izrael 2 650 000 lakosával. A fegyverek pedig, amelyek most farkasszemet néznek, 2,5 milliárd dollár ér­­téket képviselnek. Csak a lakosság számának szembeállítása azonban még nem ad helyes képet arról az erőről, amelyet egy fegy­veres konfliktus esetén az ese­mények alakítására felhasz­nálhatnak. A katonai erővi­szonyokat is célszerű figye­­lembe venni. Izrael reguláris haderejének létszáma 71000 fő. A közvetlenül érintett két arab állam, EAK és Szíria ezzel az erővel szembe együt­­tesen 190 000 sorkatonát tud kiállítani, ha a jelenleg Je­menben harcoló 55 000 főnyi erőt nem vesszük figyelembe. Megközelítően kiegyenlítőd­nek az erőviszonyok azonban akkor, ha a tartalékosokat is számbavesszük. Izrael 230 000 főnyi két-három napon belül mozgósítható tartalékossal rendelkezik, a két arab állam 170 000 főt tud harcba állí­tani. Lényegesen, kedvezőtlenebb kép alakul ki Izrael számára, ha a haditechnikát is bevon­juk elemzésünkbe. Izrael ugyanis az AP­ hírügynökség értesülése szerint 800 harcko­­csival és 350 repülőgéppel ren­delkezik, míg EAK és Szíria együttesen 1800 harckocsit és 700 repülőgépet mondhat ma­gáénak. Nyilvánvaló ezek után, hogy Izrael külső ténye­zőik támogatására számít, ami­kor agresszív politikát folytat Közel-Keleten. Ezt látszik alá­támasztani a Földközi-tenger medencéjében cirkáló 6. ame­rikai flotta, a 25 000 főnyi ka­tona, 50 hadihajó és a külön­leges légikötelékek nagy szá­ma is. Az Al Akhbar jelentése sze­rint az amerikai hatóságok engedélyt kértek az Intrepid repü­lőgép-anyahajónak a Sz­uezi-csa­tornán való áthala­dására a Vörös-tenger irányá­ba. A nyugati hírügynöksé­gek tudósítói az America amerikai repülőgépanyahajó fedélzetéről jelentik, hogy hétfőn látótávolságra felzár­kózott egymáshoz a Saratoga és az America repülőgép­­anyahajó. Az Intrepidről azt írják, hogy 70 gép állomáso­zik fedélzetén. A nyugati tu­dósítók arról is beszámolnak, hogy az amerikai flottaerőket a Földközi-tenger térségében szovjet hadihajók követik. Az amerikai parancsnok szerint az elmúlt hét vége óta szov­jet rombolók kísérik figyelem­mel a 6. flotta mozdulatait. * Husszein jordániai király keddi kairói villámlátogatásá­nak eredményei örömmel töl­tötték el mind az EAK, mind Jordánia népét. Délután fél ötkor írták alá a védelmi egyezményt. Ez alkalomból Nasszer és Husszein beszédet mondott. 1967. június 1. Csütörtök2___

Next