Vas Népe, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
Árukapcsolás Először azt hittem, hogy szikrázik a szemem a 35 fokos hőségtől. Az alkalmi pavilonon ugyanis, amelyik ott áll a vasvári főtéren, ez olvasható: könyves fagylaltárusítás. Aztán még többször elolvastam, és kiderült, a hőségnek semmi köze a szöveghez. Apavilont bizonyára még az ünnepi könyvhéten állították fel. És mert már akkor is meleg volt, összekötötték a kellemest a hasznossal. A fagylaltot is itt árulták. Nem vagyok rosszmájú, de érdemes lenne utána nézni, ha ugyan nyoma van, melyikből fogyott több. Aztán megbékültem a szöveggel is. . Miért ne ? ! Az árukapcsolásnak már számos változatát ismerjük. Volt időszak, amikor egyes napilapokhoz csak úgy jutott az ember, ha bizonyos folyóiratokat is megvett hozzá. Aztán mesélik, hogy egy osztrák öngyújtóhoz időnként csak úgy jutni, ha az ember olasz parfümöt is vesz hozzá. Az egyik drága, s ezért nem nagyon keresik, a másik jó, de kevés van belőle. A hasznost — a hasznossal. Aztán eltűnődtem, hogy mi mindent lehetne még a könyvhöz kapcsolni. Például paradicsomkonzervet. Aki megveszi Tzerkesi András Pisztrángok és nagy halakját, az kap egy doboz sűrített paradicsomot. De lehet fordítva is. A „menő” könyvekhez raktáron heverő árukat kellene kapcsolni, a „menő” egyebeket pedig az elfekvő könyvek megvásárlásához kellene kötni. De van ennél jobb is. Aratás küszöbén állunk, a mezőgazdaságban nagy szükség lesz a ponyvákra, öszsze lehetne kapcsolni a könyv és a ponyva árusítását. Valahogyan így: egy könyv, egy ponyva. Sőt ez már nem új szókapcsolás. A szöveg ezt hirdethetné: Ponyvaregény. — szanati — Nyomoznak a kéménysepsek Lelepleződik a szökevény füst *■ Elbújtatott koromzsákok # 120 ezer kémény * Lomok a padláson Az ég kékselyem kárpitja sugárzón feszül a város fölé, sehol egy piszkosan gomolygó füstfelhő, az épületek tetején a nap aranyló köde dereng A lakóházak kéményei, mint kialudt kis vulkánok, hűlt merevségükben várakoznak a hideg napokra. — Legjobb a kéményseprőknek, most uborkaszezonjuk van! — sóhajtoznak a perzselő nap tüze alatt dolgozók, s nem is gondolják mennyire tévednek. A kémények fekete ruhás harkályai számára a legtöbb munka nyáron akad. Ez az időszak a nagytakarításé. A kéményoldalakról télen letisztított és aljukba összegyűlt kormot ilyenkor távolítják el. Ezzel egyidőben sor kerül a kémények égetésére is. A falakon lerakódott papírvastagságú szurkot „leperzselik”, ugyanis a nagy szélviharok idején a legtöbb tűzesetet a vastagon rétegződött szurok hirtelen meggyulladása okozza. A hagyományos tisztító eljárások mellett azonban tavaly megkezdték megyénk területén levő 120 ezer kémény krb.?áró”-vizsgálatit. Az ellenőrzés füstnyomás próbával történik. A kéményben a lent elgyújtott tűzből felfelé áramló füst útját a tetőn elzárják Az öreg lyukacsos kéményfalon réseket keres a a füst, s a födémbe bejutva nemegyszer az ajtó és ablaktokok melletti repedéseken szökik ki. Így rögtön tudják, hol nincs elszigetelve a kémény fala, vagy éppen azt, hogy azon a bizonyos ponton gerenda nyúlik be a füsttérbe. 26 ezer kémény esett át eddig a vizsgálaton. Ezt a munkát 1970-ig be kell fejeznie a Vas Megyei , Kéményseprő Vállalatnak, mivel a tűzrendészeti szabályok előírják, hogy ötévenként minden kéményen a füstnyomáspróbát meg kell ismételni, természetesen a havi kéménytisztítások és az éves kéményégetések mellett. A lakók azonban nem nagy előszeretettel fogadják a „fekete sereget”, ha azok becsöngetnek az ajtókon, s keresik a kamrák, előszobák, konyhák falán a koromzsák ajtókat, mert legtöbbször ládák, szekrények, polcos, befőttes állványok torlaszolják el ezeket a nyílásokat. Sokan legalább is úgy tesznek, mintha nem tudnák miért elengedhetetlen a kéménytisztítás, de télen kifogásolják, ha nem ég jól kályhájukban a tűz, s rémülten vádolnák, keresnék akkor a bűnöst, ha az elmulasztott tisztítás miatt tűz ütne ki. Ha ilyen eset előfordul, valóban a kéményseprőt vonják felelősségre. Egyrészt, mert nem teljesítette feladatát, másrészt, mert a 75 kéményseprő 80 százaléka önkéntes tűzoltó és köteles a megelőző tűzrendészeti szabályokat betartani. Horváth Sándor, a vállalat igazgatója — önkéntes tűzoltó százados — a BM Vas megyei Tűzrendészeti Parancsnokságával állandó kapcsolatot tart. A vállalat dolgozói a lommal teli padlásokról jegyzőkönyvet vesznek fel, s azt jelentik a vezetőségeknek, amennyiben a lakosság felszólításukra sem lomtalanítja a tetőtért, úgy átadják az ügyet a tűzrendészet hatóságnak. A középületek és lakóházak elkészültével együtt nő a kémények száma is. Az arány most 1:2000-hez, vagyis egy kéményseprőre 2000 kémény havi tisztítása és évi egyszeri égetése jut. Munkakörükbem könnyű, bizonyítja az is, hogy kevés a jelentkező erre az egészségre ártalmas szakmára. * A lakosság megbecsülését és támogatását épp ezért kétszeresen is megérdemlik. — ha — 1987. július 1. Szombat" VAS NÉPE ' _0. i § 1 Nemzetközi | i § 1 Szövetkezeti Nap | TVTegyvenöt esztendeje annak, hogy a Szövetkezetek % ) XX Nemzetközi Szövetsége ünneppé nyilvánította J július első szombatját. Azóta esztendőről esztendőre a § ) világ minden részén — Európában, Ázsiában, Ameriká § - ban, Ausztráliában és Afrikában — a szövetkezők mii- § j lói ünnepük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Az öt világrészt átfogó mozgalom nagy ünnepe tör- t ^ ténelmet idéz. Emlékeztet mindenekelőtt arra a 28 ^ ^ rochdale-i szövőmunkásra, akik felkarolták és elindítot- £ ^ ták a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt. Felidézik : a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, sí !• amely lehetővé tette, hogy a lenini tanítások nyomán , a világ egyhatodán létrejöjjön a szocialista szövetkezeti jó mozgalom. § Külön öröm számunkra, hogy a fejlődő afrikai és úi ázsiai országokban is erőre kap ez a kisemberek erejét § § megsokszorozó mozgalom. Saját munkánk gyümölcsét ^ § is látjuk, amikor ezekben az országokban a magyar szö- ^ § vetkezők tapasztalatai is segítik a mezőgazdasági és kis- r §ipari termelés, az áruforgalom és hitelélet szövetkezeti g q szektorának kibontakozását, az évszázadokon át kizsák- t r mányolt nép gazdasági és kulturális felemelkedését. A h r magyar szövetkezetek — híven a mozgalom eszméje- § s hez — teljesítik a nemzetközi szövetkezeti szolidaritás § ból eredő kötelességeiket; több mint 50 ország 100 szó- öövetkezeti szervezetével tartanak sokoldalú társadalmi ^ § és gazdasági kapcsolatot. Kedvező lehetőség nyílt nemzemzetközi tekintélyünk további növelésére a múlt évben. 1§ amikor ismét elfoglaltuk megillető helyünket a Szó- sövetkezetek Nemzetközi Szövetségében. £ 2 § S T hazánkban 4 millió embert köszöntünk a szövet- 2 § a kezők ünnepén. Termelőszövetkezeti parasztot £ § és földművesszövetkezeti tagot, szövetkezeti boltost és pgtsz-munkást, alapító tagot és fiatalt, akiknek becsű- Sméletes munkája évről évre szebb, gazdagabb, gyümöl- § K csözőbb. Ha szűkebb hazánk Vas megye szövetkezetei § | nek fejlődését vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy g ^ szövetkezeteink a felszabadulás óta nagy utat tettek ^ y meg, fejlődésük nagy reményekre jogosítanak. Eredmé-y nyesen vesznek részt a falu ellátásának jó szolgálata- ^ § ban, teljesítik a szocializmus építésében rájuk váró § terveket, eredményesen munkálkodnak a párt, a kor- yomány politikájának kiteljesítéséért. § § A szövetkezeti élet megyei számadatai közül hadd § § emlegessük az évfordulón azt is, hogy a termelőszö-vetkezeti gazdaságok például az elmúlt évben 12,6 má /g zsás búzaátlag-termést takarítottak be. Több mint 800 g g holdon intenzív zöldségtermesztést folytatnak. A vasi gazz termelőszövetkezetek közel 2000 traktorral dolgoznak aföldjeiken. A szarvasmarha-állományuk 1965. évhez vl- 5iszonyítva 1500-al növekedett, és megközelítette az öt- öyvenezeret. § § Nagyszerű eredményeket mutathatnak fel megyénk q § kisiparosai is, akik a ktsz-ekben közel 3 ezren 1966-ban § § például 313 millió 445 ezer forint termelési értéket 61 § §lítottak elő. Az általános fogyasztási és értékesítő szeg vetkezetekkel együtt egyre jobban szolgálják a falu g ^ hétköznapi igényeit. Kiterebélyesedett'’ a kölcsönzés- g ^ szolgáltatás, hasonlóan az üzleti felvevőszolgálat. | § jr z általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek § növekvő tábora arra vall, hogy az áruellátás, gy a termeltetés, a felvásárlás és értékesítés feladatát von- 2 gzóan oldják meg. A szövetkezeti tagok száma 63 ezer, a ta- tgyarékszövetkezeteké 12 ezer 730. A tagság részjegye- e - nek összege pontosan 8 millió 270 ezer forint. A kis- gv kereskedelem forgalma — 1966. évi adatok — 730 mil-ilió 700 ezer, a vendéglátóiparé 177 millió 466 ezer fo forint volt. A felvásárlás 2157 vagon mezőgazdasági g § kertészeti árut vett át. § Hadd köszöntsük ezen a napon a megye szövetkegyzeteinek nagy családjában a legfiatalabbat, azt a hák - rom Vas megyei lakásszövetkezetet, ■ melyek taglétszá-ya ma meghaladja a félezret. Működésüket a szövetkezeti y szervek hatékonyan támogatják — a lakáskultúra fej- f elesztése, az apró lakói gondok megoldása érdekében § § 1 ebben az évben határozták meg feladataikat a kö- y g ■*“* zelmúltban lezajlott kongresszusaikon a terme- § 5 lőszövetkezetek, az OJCISZ és a SZÖVOSZ szövetkeze- § t tei. A párt új gazdaságirányítási politikájának alkalma- ^ J zásával minden valószínűség, szerint hazánk szövetkey zeti mozgalma tovább öregbíti majd a szocialista vies tag szövetkezőinek tekintélyét. g K § Jj *■ SztMEGHY L.ASZIO 2 § MESZÖV-elnökhelyettes 1 § .. | § Ünnepi megemlékezés § 5 a 45. évfordulón g A szövetkezetek nemzetközi ünnepének Vas megyei eseményei közül kiemelhető az az összejövetel, amelyre a MÉSZÖV Ki-kar utcai székháza tanácstér- ^e mében kerül ma sor. A termelőszövetkezetek, a kis- g- ipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékenysítő szövetkezetek küldöttei előtt Sümeghy László , MESZÖV-elnökhelyettes emlékezik meg a szövetkezeti g mozgalom történelmi múltjáról, fejlődéséről. 5 __________________________________________ _ Költöznek a katlanból A kalan talán ötvenszer harminc méter. Ott bújik meg a Mikosszéplakról Botkaházára vezető földút csupa csalit, bozótos földútja mellett, egy dombba vájt gödörben. Tíz-tizenkét putri bámul egymásra gyanakvó csodálkozással, mintha csak azt kérdeznék, hogy került ide a többi. A tikkasztó hőség bennrekedt az agyagfalak között. Perzsel még a lélegzet is. A sarkályi bálon nincs ajtó. A nyiszlett dikók, rozsdás vaságyak, csikótűzhelyek — ahol van — mélyen a bejárat mögé húzódtak, csak akkor veszi őket észre az ember, ha az ajtóba áll és szeme megszokta már a benti félhomályt. Most, délelőtt tíz órakor, csak az aszszonyok és a gyerekek vannak itthon. A férfiak, a Bogdáliák, Kalányosok, Kissek, dolgoznak. Egyetlen fiatal férfi, Kiss József szorgoskodik az egyik putri romjainál. Az éjjel dőlt a fejükre — mondja a felesége —, aki pályás picinyét tátogatja a napon. Körülötte legalább egy tucat purcé. Büszkén mutogatja, melyik az övé. Vitályos Sándorral, a vasvári járási tanács vb elnökhelyettesével és Török Józseffel, a községfejlesztési csoportvezetőjével látogattunk ide. Még a múlt évben hozott a vasvári járási tanács végrehajtó bizottsága határozatot ennek a cigánytelepnek a megszüntetéséről. A határidő július elsején lejár. A határozatot erre a határidőre végrehajtják. Kilenc család — több mint hetven személy — az egyik közeli kastélyba költözik. Hatalmas társadalmi munkával, és vagy 180 ezer forint készpénzből készült el itt a kilenc lakás, két- és egyszobásak. Endrédpusztán egy volt gazdasági épületet kellett előbb szétbontani, annak az anyagát használták fel a romos kastély helyreállításához. A munkát a járástanács házilagos építőbrigádja végezte. A bontásban, majd az építkezésen különösen Bogdán Boldizsár és Kiss József segített sokat, társadalmi munkában. Bogdán Boldizsár pedig nem is a kastélyba megy lakni. A gödör é a kastély közötti út mentén épített új házat, Bogdán Jánosék mellett. A telket ma körülkerítette. Lépcsőfeljárót csináltatott. Az udvaron halomban a melléképületnél szánt bontási anyag. A kerítésen belül gondozott konyhakert, a lakásban tisztaság Senki nincs otthon, de a nyitott ablakon belátni. Az asztali tűzhely ragyog, a konyhaszekrény tetején gyorsforraló, az asztalon damaszt terítő. A szobában habbfehér keményített ágyterítő, szörnye ízek a felpásztázott padlón. A szomszédjukban gyerek- , zsivaj. Négy 10—12 éves, meg kisebb lányok. Egyikük, Bog- dán Olga — mos. ^ Udvariasan tessékel befelé. ( Édesapja dolgozik édesanyja , a kórházban van. • A kislány most végezte a harmadik általánost, 4,6 az * átlaga. Testvérei is kiváló ta- ^ nulók. Gyurka is — aki har- 2 madikos, Zsuzsika is, aki még * csak elsős. Olgi mos, takarít , rájuk, ő főz. Édesapja a tsz- ben dolgozik ők is a katlanból jöttek. . . Kiss Józsefék két szobát kaptak a kastélyban, az emeleten. Az ágyak, szentiképeik már a szobában, a helyükön, Kiss József április negyediké alkalmából a Társadalmi munkáért emlékérem arany fokozatát kapta az idén. A lakáselosztási értekezletre és az ünnepségre is Nevaingben, nyakkendőben, elegáns ruhában, cipőben ment el. A kastélyba átmenetileg költözött. Jövőre saját házat épít. A vasvári járásban ez a katlan volt az utolsó cigánytelep. Hihetetlen örömmel készültek lakói az új honfoglalásra. Tele izgalommal, mint a kisgyerekek. Még veszekedtek is egymással, s egyáltalán nem takarékoskodtak a jelzőkkel. A vita középponja a tisztaság. Különösen egy öregasszonyt simfelnek, hogy életében nem söpört, nem tisztított ablakot. A putrikon sehol nincs ablak. Dehát ők tudják! Hiányolják, hogy nincs villany a kastélyban. Nem tetszik nekik a közös illemhelyi sor. Azt mondják, a gyerekek majd nem mennek oda, ha egymás előtt szégyenkezniök kell. Itt persze megtette a bokor is, jó volt anélkül is. . Nem baj. Annál szebb, hogy a kerítést építenék a kastély köré. A gazt, gyomot már kis tisztították az udvarról. Kapnak egy-egy darabka háztá,jit is a kastély körül. Ki tudja! Van, aki írni-olvasni is_ szeretne megtanulni... Bogdán Nóri — talán" tízes éves — már arra készül, hogy kertészkedni fog az új helyen. Azt mondja, óvónő lesz, mert szereti a kisgyerekeket. — Olyan kis esetlenek! Biztosan jólesik nekik, ha segíti őket az „ember”! Ni! csak tudja! ő már elvégezte az első osztályt. És egy volt első osztályosnál ki tudná jobban, milyen jólesik ha segít nekik az Ember! •, Vágvölgyi László , Bogdán Boldizsár és Bogdán János háza a katlan és a kastély közötti úton.