Vas Népe, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

• AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS M­E­G­Y­EI T­A­N­Á­C­S N­A­P­J­A • XII. évfolyam 179. szám ____________________ Ára 50 fillér________________________________1967. augusztus 1. Kedd Húsz éve A szocializmust építő or­szág históriájában jelen­tős dátum a felszabadu­lást követő második esz­tendő, 1947, mert húsz év­vel ezelőtt ekkor indult a hároméves népgazdasági terv, az országépítő mun­ka első, a lehetőségekre és szükségletekre alapozott, tudományosan kidolgozott programja. Mit adott Magyarország­nak, minden magyar ál­lampolgárnak a hároméves terv? A gyáripar termelé­se 1949-ben már 53,4 szá­zalékkal ,volt magasabb, mint 1938-ban. A gépgyár­tás pedig kétszer annyi teherautót, háromszor any­­nyi kerékpárt, vagont, ha­jót, ötször annyi traktort, hétszer annyi motorkerék­párt, nyolcszor annyi mozdonyt és több mint harmincszor annyi szer­számgépet állított elő, mint harmincnyolcban, az utol­só „békeévben”. Az eredetileg három év­re előirányzott beruhá­zási tervet két év és öt hónap alatt, nemcsak meg­valósították, hanem 25,3 százalékkal túl is teljesí­tették. Közben a falvakban is 120 ezernél több új la­kóház épült, 16 új növény­nemesítő telep létesült, és 26 ezer holdon kezdték el az öntözéses gazdálkodást. Az utolsó tervesztendőben az iparban, a mezőgazda­ságban, a közlekedésben és a kereskedelemben a szo­cialista szektor részesedése elérte a 66 százalékot. A kommunisták által kezdeményezett terv tehát előkészítette az ország szo­cialista átalakulását, így a Magyarország történel­mében megvalósított terv­szerű gazdálkodás a leg­haladóbb társadalmi, gaz­dasági és politikai célki­tűzések irányában lendí­tette a fejlődést. A hároméves terv izzó történelmi levegőjében nemcsak az ország épült újjá, megtörtént egy má­sik újjáépítés is: a háború­ban tönkrement, népessé­gében megritkult ország visszanyerte hitét, önbizal­mát, lendületét. A kommu­nisták vezetésével maga­biztosan átlépett a további fejlődés útjára: szóval, tet­tel, munkával a szocializ­mus teljes felépítése mel­lett döntött. L. M. November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája Aláírás január 1-ig Mint ismeretes, 1968. janu­ár 1-én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a válla­latok munkaügyi szabályza­tainak csupán keretét, tartal­mazza. A dolgozók munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről min­denütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződé­seket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatá­rozzák a munkaviszony, a bé­rezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabálya­it és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidő­ről és a felmondási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlóra pótlékokról, a részesedési alap felosztásá­ról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlő­en, vagy a szezonnak megfe­lelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a kollektív szerződések előké­szítésébe a dolgozókat szé­les körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a mű­helyek, részlegek, dolgozóival meg kell vitatni. A javaslato­kat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid időn belül köteles válaszolni, mivel a kollektív szerződés kereteit a Munka Törvény­­könyve adja, ezért a szerző­dés-tervezetek vitája a Munka Törvénykönyve vég­rehajtási utasításának meg­jelenése után, tehát no­vember elején kezdődhet meg. Addig is azonban meg­felelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Minisz­térium és a SZOT a szerző­déskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kiszemel­tek, amelyek szeptember kö­zepéig próbakollektív szerző­dést készítenek. Ezeket a vál­lalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kollektív szerződést készít a Ganz-MÁVAG, a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár, a Chinoin, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Tatabányai Szénbányászati Vállalat és a Csemege Élel­miszerkereskedelmi Vállalat. A SZOT értesülése szerint to­vábbi vállalatok saját kezde­ményezésre is készítenek pró­baszerződéseket. Alapos elő­készületek után 1968. január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket, hogy azok a Munka Törvénykönyvével egyidőben életbe léphessenek. Az új kollektív szerződések egyébként minden eddigitől lényegesen különböznek majd. Felszabadulás után az államo­sításokat követően létrejött kollektív szerződések, egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a mun­kaviszonnyal kapcsolatos jog­védelmet és sok egyebet tar­talmaztak. A mindenre kiter­jedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szerződések később formálissá váltak. Ezért 1957 óta nem kötöttek vállalataink­nál kollektív szerződéseket, csupán bérszabályzatokat, amelyek a bérezés formáit, a premizálás és a nyereség elosztásának rendszerét tartal­mazták. Mivel 1968. január 1- től a vállalatok önállóságot kapnak, s a törvényes kere­tek között maguk döntenek fontos kérdésekben, a kollek­tív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak jo­guk, hogy a választott szak­­szervezeti tisztségviselők út­ján például a termelési ta­nácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szer­ződések végrehajtását. Hármas csúcsértekezlet Észak-Iránban Az észak-iráni Ramsarban vasárnap folytatódott Pakisz­tán, Törökország és Irán ál­­lamférfiainak csúcsértekezle­te. Tájékozott körök szerint a megbeszélések középpontjá­ban a közel-keleti politika egybehangolása szerepelt. Ajab­ahán pakisztáni ál­lamelnök, Demirel török mi­niszterelnök és Reza Pahlevi iráni sah szombaton kezdte meg tanácskozásait. Ott vol­tak a külügyminiszterek is. Hajrá a kombájnosok versenyében A­z élen Tóth Ferenc Péntek estig a megyében a gépjavító állomások kombáj­­nosai 62100 katasztrális hold­ról takarították be a gabo­nát. A megyei igazgatóságon elmondották, hogy a kombáj­­no­sok teljesítményei egyedül­állóak a gépállomások törté­netében Igen rövid idő alatt érték el az eredményt: egy­­egy kombájnnal átlagosan 211 kát. holdról takarították be a termést.­­ A gépkezelők versenyében több kom­bájnos ennél jóval magasabb telje­sítményekkel jutott be az él­mezőnybe. Első Recsetár Ist­ván, aki 460 holdról 704 ton­­na gabonát takarított be vormbájnjával, Nagy László a második 450 hold learatáss­­al, a harmadik Golda Péter 121 kát. hold kombájnolásá­­val. Mindhárom kombájnos a Celldömölki Gépjavító Állo­más dolgozója. A rangsorban Windisch Mátyás szombathe­lyi kombájnos következik, 400 kát. hold termésének betaka­rításával, az ötödik helyezett Ferka Ferenc (Körmend) gép­kezelő ugyancsak 400 kát hold kombájnolásával. (Az utóbbi azért ötödik a rang­sorban, mert 190 tonnával ke­vesebb gabonát takarított be Windischnél.) A rendreavatók versenyében Huszár István (Körmend) került az élre 760 kát. hold learatásával. Nagy Károly (Pácsony) 624 és Giczi Sándor (Szombathely) 600 kát. hold aratásával második, il­letve harmadik a gépkezelők versenyében. * A megyei termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok kombájnosai között is folyik tovább az aratási verseny. Péntek estig beérkezett jelen­ések szerint eredményeik a következők: A termelőszövetkezeti kom­bájnosok között első Tóth Ferenc Simaság, 820 tonná­val, második Takács Sándor Mesteri, 600, harmadik Papp Lajos Ikervár, 590, negyedik Péter József Celldömölk 580, ötödik Jánosi Gyula Kem­e­­nesmagasi 470, hatodik Fend­­rik Lajos Sárvár, 460 tonná­val. Az állami gazdaságok kom­­bájnosai közül első Kocsis István Csepreg, 731 tonnával, második Kálmán István Cep­­reg, 724 tonnával, harmadik Farkas Ferenc Szombathely (Vép), 625 tonnával, a negye­dik Mágedli József Szombat­ 1 hely (Táplánszentkereszt) 615,­ az ötödik Varga József Csep­reg, 610, hatodik Orbán Sán­dor Sárvár, 608 tonnával. A verseny naég tart. , Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról (2. oldal) Az élet sűrűjében (3. oldal) Befejeződött a megyei spartakiád (4. oldal) 50 sor foka (4. oldal) Zuhog a napfény, megolvad alattunk az aszfalt. A nádasd­­hegyaljai ifjúsági tábor bejá­ratánál a hús bokrok alatt vigyáz az őrség. Érkezésünk­kor felpattannak, s hiába a gyilkos meleg, kötelességtu­­dóan „igazoltatnak” bennün­ket. Néhány órája foglalták el őrhelyüket, egészen fris­sek még a kötelességteljesí­tésben. A csoport ugyanis ma reggel — héten! — vette birtokba a napsugaras tere­pet. — Hányan jöttek? — Kereken nyolcvanan — mondja Catomio Gizella, a szombathelyi városi úttörőel­nökség titkára. — Nemcsak a megyeszékhelyről, hanem a községi iskolából is. — Úttörők? — Ifi vezetők. Van köztük néhány egészen fiatal, akik most végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Többségük középiskolás. — Mi az egyhetes táboro­zás konkrét célja? — A legfontosabb: felké­szülni az új tanévre, minde­nekelőtt az úttörő­ feladatokra. A tanfolyam részvevői lesz­nek majd az őrsök rajok ve­zetői. Olyan ismerteket sze­reznek itt, amelyek nélkül nem boldogulnának. — S csak tanulnak? — Módjával. A nap na­gy­obbak része játékkal, ki­rándulással, , azaz nyaralással telik el. Programunkban sze­repel estély portya, számhá­ború, szellemi totó. Jön majd egy katonazenekar, amely vidám talpalávalóval szolgál­tat. Aznap kultúrműsorral egybekötött, vidám táncos estét tartunk. — A kislányok nem fél­nek a táborban? — Mitől? — hallatszik kó­rusban. — Különben is, őr­séget szervezünk minden éj­jelre. Természetesen a fiúk vállalják az éjjeli ügyeletet. Mi nappal vigyázunk. — Mitől kellene itt félni? — hallom az úttörőtitkár hangját A lányok, fiúk vidáman kacarásznak. A berendezke­déssel elkészültek már. A sátrak felhúzva, az ágyak be­vetve, minden ragyog a tisz­taságtól. Perceken belül megérkezik Gelle László me­gyei úttörőtitkár, aki az első foglalkozást tartja. Csak pil­lanat műve: a tábor csivitele lakói eltűnnek, az árnyas te­remben körbe ülik az aszta­lokat, sebtiben jegyzetelnek, hallgatják a titkár előadását. K mint zuhog a napfény... (pósfai) Hegyháti nyár Önellátás. A „szolgálatos” őrs tagjai krumplihámozás után megtisztítják az evőkészletet. Az első órák izgalma: berendezik a sátrakat... II japán külügyminiszter Fock Jenőnél Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn az Ország­házban fogadta Miki Takeo japán külügyminisztert, aki Yagi Masao nagykövet, Kita­­hara Hideo, a japán kül­ügyminisztérium európai és óceániai hivatalának igazga­tója és Tsurumi Kiyohiko, a külügyminisztérium gazdasági hivatalának igazgatója társa­ságában kereste fel a kor­mány elnökét. A találkozón jelen volt Péter János kül­ügyminiszter és Szigeti Ká­roly, hazánk tokiói nagykö­vete. A barátságos légkörben le­zajlott beszélgetésen Fock Jenő és Miki Takeo eszme­cserét folytatott a nemzetkö­zi helyzetről, a két ország közötti kapcsolatokról, főleg a gazdasági és a kulturális kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. * Miki Takeo hétfőn hiva­talában meglátogatta dr. Biró József külkereskedelmi mi­­nisztert. Szívélyes légkörben eszmecserét folytattak a két ország kereskedelmi kapcsola­tainak helyzetéről és tovább­fejlesztésük lehetőségeiről. Megállapodtak abban,­ hogy a megbeszéléseken felvetődött konkrét kérdéseket mindkét fél behatóan tanulmányozza és diplomáciai úton lépéseket tesz gyakorlati megvalósítá­sukra.

Next