Vas Népe, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-14 / 243. szám
• AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCSAPIAC XII. évfolyam, 243. szám Ara 50 fillér " ~---------------— ■■■ ■ — ’ ' 1967. október 14. Szombat A magyar pártis kormányküldöttség kassai látogatása Csütörtökön este még Prágától búcsúzott, pénteken reggel mai Kassával ismerkedett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a csehszlovák vasút különvonatával tette meg a mintegy 850 kilométeres utat. Delegációnkat elkísérte Jozef Lenárt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a kormány elnöke; Vladimir Koucky, a CSKP Központi Bizottságának titkára; Jozef Kudrna, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter; dr. Jan Pudlak, a külügyminiszter első helyettese; Ladislav Novak, a köztársasági elnöki iroda vezetője és Jozef Fucik budapesti csehszlovák nagykövet. A kassaiak szép fogadást készítettek elő. Már jóval az érkezés időpontja előtt valóságos embergyűrű övezte a pályaudvar előtti teret. Vendégei tiszteletére ünnepi köntöst öltött a város, feliratok, csehszlovák és magyar lobogók köszöntötték népünk küldötteit. Pontosan kilenc óra volt, amikor a külön vonat befutott Kassa feldíszített pályaudvarára. A vonatról lelépő magyar vezetőket Kádár Jánost, Fock Jenőt és a küldöttség többi tagját elsőként Alexander Bubcek, a CSKP elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tátikára és Michal Chudik, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, továbbá a helyi vezetők üdvözölték. Ott volt a fogadáson Sztankó Pál, hazánk pozsonyi főkonzulja is. Az állomásról gépkocsival a kelet-szlovákiai vasműhöz indult a küldöttség. Százak és ezrek álltak, integettek az utak mentén. Kassa belvárosának utcáin és az új városnegyedben sokhelyütt csak lépésben tudott haladni a gépkocsisor, annyian üdvözölték a delegációt. Kassa ifjú ipari óriásának bejáratánál Knizka Jaroslav, a kombinát igazgatója és Alfonz Kudelasek kerületi párttitkár fogadta szíves szóval a látogatókat. A Kassa belvárosától mintegy 15 kilométernyire levő kombinát Csehszlovákia egyik legnagyobb épülő ipari létesítménye. A házigazdáik elmondották a magyar vendégeknek, hogy a tervek szerint a kombinát elkészülte után évi 4,5 millió tonna acélt és egész sor más terméket gyárt majd. Impozánsak a beruházások méretei is: 11 milliárd koronába került a kombinát teljes kiépítése és ebből eddig hét és fél milliárd korona értékű beruházást valósítottak meg. A gyáróriásban jelenleg 11 ezren dolgoznak, de az 1970—75 közötti időszakra a munkásgárda létszáma eléri majd a húszezer főt. Közben, a gyárkombinát, környékén valóságos új városrészek nőttek ki a földből, amelyeknek modern lakóházaiban kulturált, kényelmes körülmények között laknak a kombinát dolgozói. A vasmű központi irodaépületénél autóbuszra szálltak a magyar és a csehszlovák párt- és állami vezetők, s üzemlátogatásra indultak a kokszolóműbe, az acélgyárba és a hengerműbe. A különböző részlegeknél tapssal, virággal köszöntötték Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt . A Hernád völgyében mintegy 2500 hektár területen gazdálkodik Szenya község termelőszövetsezete, ahová pénteken délután látogatott el a magyar párt- és kormányküldöttség. A közös gazdaság vezetői és tagjai nagy szeretettel üdvözölték körükben Kádár Jánost, Fock Jenőt és a delegáció többi tagját, valamint a társaságukban levő csehszlovák államférfiakat. Megmutatták vendégeiknek korszerű borjúnevelőjüket, tehenészetüket, majd a község kultúrházába invitálták látogatóikat, ahol fehér asztal mellett, közvetlen hangulatú beszélgetésen számoltak be életükről, munkájukról. A hernádvölgyi község alig kétezer lakost számlál. A felszabadulás óta mégis 205 új családi ház került tető alá, azaz — a számok tanúsága szerint — lényegében minden család új lakáshoz jutott. Kultárház, bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, bekötőút, sportpálya és víztároló vall a szenyaiak megváltozott életéről. A késő délutáni órákig elhúzódó beszélgetés végén Kádár János mondott köszönetet a házigazdáknak a szívélyes vendéglátásért. Kormányrendelet a beruházások új rendjéről A kormány az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján rendeletet adott ki a beruházások január 1-én életbe lépő új rendjéről. E rendelet magában foglalja a beruházásokat közvetlenül érintő államigazgatási és pénzügyi jogi szabályokat, s egyben hatályon kívül helyezi az 1961- ben kiadott beruházási kódexet. A rendelet kiterjed az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, szövetkezetek (kivéve a mezőgazdasági szervezeteket), költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek beruházási tevékenységére. Az új szabályozás alapvetően egyszerűsíti a beruházási folyamatot: csökken a központi irányítás, a vállalatok rugalmasabban, nagyobb felelősséggel valósíthatják meg elképzeléseiket. Az állami beruházásokon belül a kormány háromféle kategóriát különböztet meg. Az első csoportba tartoznak az egyedi nagy beruházások, amelyeket a kormány egyedi elbírálás alapján határoz meg. A rendelet mellékleteként irányelveket tettek közzé, hogy milyen jellegű beruházásokhoz szükséges a kormány döntését kérni. Ezek közé tartozik kombinátok, gyárak, nagyobb méretű üzemek létesítése, egy-egy iparág termelésének vagy főbb termékeinek 25—30 százalékos növelését eredményező bővítések és rekonstrukciók, komplett berendezések import útján tör- Lényegesen csökken a központi irányítás Január 1-én hatályát veszti a beruházási kódex ténő beszerzése, importból megvalósuló fejlesztések. Mindez azonban csak bizonyos értékhatáron felül. Nem tekinthető egyedi nagy beruházásnak, ha a beruházás öszszege nem éri el a bányászatban, a villamosenergiaiparban és a vegyiparban a 300 millió forintot, a kohászatban, a hőszolgáltató erőművek létesítésénél, a gépiparban az építő- és építőanyagiparban a 200 millió, a könnyűiparban pedig a 100 millió forintot. A népgazdaság néhány más ágazatában is a 100 millió forinton felüli összeg felhasználása tekinthető egyedi nagy beruházásnak. Az állami beruházások másik kategóriája az úgynevezett célcsoportos beruházás. Ezek körét a kormány, a célcsoportok tartalmát pedig az Országos Tervhivatal elnöke az ágazati miniszterrel egyetértve állapítja meg. Van egy harmadik kategóriája is az állami beruházásnak, ebbe általában azok tartoznak, amelyek a nem vállalati formában működő szerveknél valósulnak meg, s nem sorolhatók az előző 2 kategóriába. Az állami beruházásokat részben vagy egészben a költségvetésből finanszírozza az állam. A költségvetésből engedélyezett összegeket a beruházások megvalósításakor nem szabad túllépni. A beruházások jelentős része a vállalatok hatáskörébe kerül. Ezekről a beruházásokról maga a vállalat dönt, döntésének természetesen kockázatait is vállalja. A vállalati beruházáshoz szükséges költségek forrása a vállalat fejlesztési alapja de a vállalat hitelt is felvehet, amit ugyancsak fejlesztési alapjából fizet vissza a banknak. A vállalatnak mindenképpen érdeke lesz, hogy pénzét csak a valóban gazdaságos építkezésekre, a leghasznosabb gépek beszerzésére költse, s hogy a beruházások a lehető legrövidebb idő alatt megtérüljenek, mielőbb hasznot hajtsanak. A nagyobb haszon nagyobb nyereséget, jobb jövedelmet jelent nemcsak az államnak, hanem személy szerint a vállalat vezetőinek és valamenynyi dolgozójának is. A rendelet nemcsak a központi előírások körét szűkíti, hanem egyéb szempontból is egyszerűbb az eddigi beruházási rendelkezéseknél. A mezőgazdaság jövedelemszabályozási, anyagi érdekeltségi, ár- és ártámogatási rendszere alapvetően eltér a népgazdaság más ágazataitól. Ez a különbség a beruházás folyamatában is több eltérést tesz szükségessé, a mezőgazdasági szervek beruházási rendjéről a közeljövőben külön jogszabály jelenik meg. A testvérországok életéből (2. oldal) ( Az USA vietnami bombázásai B. Mal) Egy törekvő falu (3. oldal) n A hét vége sportműsora (4. oldal) Indira Gandhi Szófiába érkezett Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke Todor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására pénteken délben hivatalos látogatásra Szófiába érkezett A magas rangú vendéget Todor Zsivkov és más bolgár vezetők fogadták a zászlódíszbe öltözött szófiai repülőterein, ahol a bolgár és az indiai nép barátságát éltető transzparenseket helyeztek el. Felhangzott az indiai és a bolgár himnusz, majd Indira Gandhi és Todor Zsivkov ellépett a felsorakozott díszőrség előtt. A repülőtéren Todor Zsivkov és Indira Gandhi beszédet mondott. Pénteken délután megkezdődtek a bolgár—indiai hivatalos tárgyalások. Este Todor Zsivkov fogadást adott Indira Gandhi tiszteletére. ntra készülnek. (Képes riport a 2—3. oldalon) N vienmi Hősök Kapja állalmi Ma ifjúsági nagygyűlés a cipőgyárban A Szombathelyi Cipőgyár KISZ Végrehajtó Bizottsága a KISZ Szombathelyi Városi Bizottságával közösen ma délután 14 órakor Vietnami Hősök Napja alkalmából ifjúsági nagygyűlést tart. A cipőgyár KISZ fiataljai között teljes létszámmal képviselteti magát az üzem NGTJEN VAN TROI mártírhalált halt vietnami fiatal nevét viselő alapszervezet is. A KISZ-bizottság szívesen vár fiatalokat a város más üzemeiből is. A fiatalok üdvözlő táviratban köszöntik a harcoló vietnami népet, majd a nagygyűlés résztvevőinek levetítik az „Ilyen ez a háború” című vietnami filmért- KGST-szakosítás alapján Magyarország 57 féle gépet exportál A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kimutatást készített arról, hogyan alakul a gépipari termékek gyártásánk szakosítása a KGST- országok között. Eszerint a tagállamok eddig összesen 1613 féle gépi berendezés gyártásának szakosításában állapodtak meg. Hazánkra az 1613 féle gyártmányból 233 jut, 19-cel több, mint három évvel ezelőtt. A magyar ipar a többi szocialista országhoz hasonlóan természetesen csak fokozatosan tudja bevezetni a szakosított cikkek gyártását, realizálni a megállapodás nyújtotta lehetőségeket. A szakosított gépek közül a magyar ipar pillanatnyilag 81 félét gyárt, s ebből a külkereskedelem 57-et exportál. Gépexportunknak ma még csak kis részét — mintegy 12 százalékát — teszik ki a szakosított gyártmányok, nagyobbik részét szakosítás nélkül gyártja iparunk. A KGST- ajánlások alapján gyártott gépekből viszont nemcsak a szocialista országokba, hanem más államokba is szállítunk kisebb-nagyobb menynyiséget. Exportgépeink túlnyomó többségét — 86,2 százalékát — a KGST-országok vásárolják meg. Legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, ő veszi meg gépeink 58,3 százalékát. Második az NDK 13,7, majd Csehszlovákia következik 12,7 százalékos részaránnyal. A KGST-országok közül Magyarországon 33,3 százalékát teszi ki a gépexport az ország teljes kivitelének. Hazánk importjából 30,4 százalék a gép és gépi berendezés. A KGST-országokból vásárolt gépeinknek 42 százalékát a Szovjetunióból 25,2 százalékát az NDK-ból 16,4 százalékát Csehszlovákiá*ból, 11 százalékát Lengyelországból, a többit Bulgáriá*ból és Romániából hozzuk be. Hazánk egyébként kevesebb gépet vásárol külföldön, mint amennyit exportál: gépexportunk 11,8 százalékkal magasabb, mint az import Paraszttüntetések Franciaországban Minden nagyobb incidens nélkül zajlott le Franciaország középső és délnyugati vidékein a parasztok csütörtökre hirdetett tüntetése. Tizennégy megyében több tízezer paraszt eltorlaszolta a legforgalmasabb országutakat és vasútvonalat, tüntetett a megyei székhelyek utcáin. Az ismétlődő paraszttüntetések oka a francia kis- és középparasztok súlyos helyzete. Ellentétben a gabonatermeléssel foglalkozó nagygazdaságokkal, az állattenyésztéssel foglalkozó kis- és középgazdaságokat rendkívül súlyosan érintik a közös piaci árpolitikából származó alacsony felvásárlási árak. Emiatt sok kisgazdaságnak a fennmaradása is veszélybe kerül Az utóbbi években végbement nagyarányú koncentráció ellenére még mindig erősen kisbirtokokra tagolt francia mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés és a tejtermelés adja a teljes termelésérték több mint 60 százalékát. A parasztok mozgalmával egyidejűleg a városokban folytatódik a fizetésből és a bérből élő dolgozók tiltakozó mozgalma a kormány szociális és gazdasági politikája ellen, annak az akcióhétnek keretében, amelyet a két legnagyobb szakszervezet, a CGT és a CFDT erre a hétre hirdetett meg. |