Vas Népe, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
2 to Aurorától a csillagokig XL A tudomány élvonalában A Lenin atomjégtörőhajó, amely 1959-ben kezdte meg működését Ez volt az első hajó a világon, amelyet atomenergia hajtott. A 134 méter hoszszú, több mint 27 méter széles és 16 100 tonnás atomhajóba három reaktort építettek, amelyek közül kettő működik állandóan, a harmadik tartalék. A 44 000 lóerős teljesítmény a fagyományos nagy jégtörőknek többszöröse. Működésének első öt évében körülbelül 120 000 kilométernyi utat tett meg, a Szovjetunió európai és ázsai részét a tengeren elválasztó, sokáig áthatolhatatlannak hitt jégmezőkön, s ezzel lehetővé tette a költséges vasúti szállítás helyett a vízi szállítást. Id őst új jégtörők készülnel a szovjet gyárakban, az ■gyik 1971- ben fut majd ki a tengerre. A legfőbb konstrukciós újítás: ner építenek tartalék reaktort, mert a Lenin atomjégtörő működése során kiderült, hogy a reaktorok tökéletesen üzembiztosak, felesleges a tartalék. Rakéta, amely nem a tudomány, hanem a béke ügyét szolgálja. Ez a hatalmas ballisztikus raké a a moszkvai helyőrség hagyományos május elsejei díszszemléjén vonult fel. Ellenrakéta, vagyis az esetleges ellenséges támadásban résztvevő rakéták megsemmisítésére szolgál. A szovjet rakétacsapatok képesek bármilyen célt bármilyen távolságból megsemmisíteni. Ezek a rakéták — s a szovjet hadsereg rendkívül korszerű egyéb fegyverei — lefogják az újabb háborúra spekuláló imperialisták kezét. Moszkva, Vörös tér, 1961. Április 15. Jurij Gagarint ünnepük a moszkvaiak. Ez a mindig mosolygó szovjet repülőtiszt kivívta az egész világ csodálatát, ő volt az első ember, aki elhagyta az öreg Földet, s eljutott a világűrbe. A bátor űrrepülő teljesítményét a szovjet tudomány, ipar és technika magas foka tette lehetővé. Az űrkutatásban elért szovjet sikerek is bizonyítják, milyen messzire jutott az egykori elmaradott cári Oroszország helyén épült Szovjetunió. Kozmosz-189 Mint az AP jelenti, a bochumi megfigyelő állomáson kedden reggel vették a legutoljára felbocsátott szovjet mesterséges hold, a Kozmosz— 139 rádiójelzéseit. Az intézet igazgatója, Heinz Kaminski ismét nyilatkozott, megerősítette korábbi kijelentéseit, melyek szerint a szovjet űrhajósok egy vagy esetleg két évvel is hamarabb juthatnak el a Holdra, mint az amerikaiak. A Kozmosz–189 felbocsátását úgy értékelte, hogy a szovjet űrkutatók esetleg meg-kezdik egy Föld körül keringő állomás összeszerelését a világűrben. A Kozmosz-186 simán leszállt a Földre A Kozmosz—186 jelzésű mesterséges hold földi parancsra a 65. forduló után befejezte az űrrepülést és kedden moszkvai idő szerint 11.20 órakor a megadott körzetben simán leszállt a Földre. A két szputnyik hétfőn megvalósított automatikus összekapcsolásával és más tudományos feladatok elvégzésével a Kozmosz—186 befejezte „küldetését”. A Kozmosz—186-on elhelyezett berendezések rendkívül megbízhatóan működtek és képesnek bizonyultak az űrhajózás szempontjából elvileg új feladatok megoldására. A szétválás után a Kozmosz—188 folytatta útját és tovább végzi a reá bízott űrkutatási program teljesítését. Izraeli—jordániai incidens A Jordán folyónál a Tiberias tótól délre fekvő körzetben hétfő este izraeli—jordániai incidens történt. Az izraeli katonai szóvivő keddi bejelentése szerint az egyik izraeli járőr igazoltatás közben tűzharcba bocsátkozott egy fegyveres arab csoporttal, amelynek tagjairól feltételezik, hogy az El Fatah nevű szervezethez tartoznak. A csoport tagjai visszahúzódtak és átmenekültek a Jordán folyó másik, jordániai oldalára. Eközben — állítja az izraeli szóvivő — jordániai őrállásokból izraeli területre tüzelték, hogy fedezzék a csoport átkelését. Az izraeli járőrök — mint a bejelentésből kitűnik — ,,viszonozták a jordániai tüzet” átlőttek jordániai területre. Nagy tájékozottság , jó felkészültség így lehetne talán a legjobban jellemezni az október 29-én, vasárnap a szombathelyi Ifjúság Házában a munkásfiatalok részére megrendezett Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő megyei döntőjét. Kérdés kérdésre záporozott ezen a több fordulós versenyen és a járási, városi döntőkön továbbjutott versenyzők szinte „kapásból”, majdnemhogy azonnal válaszoltak valamennyi kérdésre, amelyek között számos igen nehéz, valóban kiterjedt tájékozottságot, huzamosabb felkészülést igénylő is akadt. A pontjelző villanytáblán egyre-másra villant fel az eredményes válaszért járó kettő vagy egy pont. Legritkábban pedig a nulla, ami annak a bizonyítéka, hogy a vetélkedők jól szerepeltek. Szellemi fotó, izgalmas betűszedő játék, csattanó villámkérdések, képfejtörő — csakúgy jöttek a feladatok, és a közönség sem rekedt kívül az idegfeszítő versengésből, s a nagy tál jutalomcsokoládé, a reprodukciós öszszeállítások, ceruzák, bambik szépen gazdára is találtak a jól szereplő hallgatóság körében. A megyei döntő is azt bizonyította, hogy a KISZ ismét, sikeres akciót indított útjára. A versenyzők, de a nézők is, örvendetes tájékozottságról, alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Szinte nem is volt olyan kérdés, amire valamilyen választ ne tudtak volna adni a résztvevők, nem volt tehát könnyű a zsűri dolga, nem volt egyszerű feladat a sok jó közül a legjobbakat, a jutalom-nyaralást kapó versenyzőket kiválasztani. A verseny azonban verseny, s mindig akadnak jelesebbek, akik a jó erős átlagnál is kiemelkedőbbek. Az utolsó, döntő forduló után ezen a vetélkedőn is kialakult a sorrend. Első helyezést és az ezzel járó egy hetes balatoni nyaralást és egy nagyon értékes, reprezentatív Ermitáns-reprodukciós gyűjteményt kapott Schwiegenhoffer Ferenc, a Pamutipari Vállalat versenyzője. A verseny második helyezettje lett Szép Klára, a rádóckülkedi KISZ alapszervezet titkára, ő kapta a LATEX KISZ-szervezetének különdíját, egy mutatós faliszőnyeget és ugyancsak egy hét jutalomnyaralást a Balatonon. Szoros mezőnyben követte őt Horváth Valéria, a celldömölki Kesztyűgyár kislistája, aki a negyedik, ötödik és hatodik versenyzőhöz hasonlóan értékes könyvjutalmat, és szintén egy hetes nyaralást kapott. — csj — VAS NÉPE Ismerkedjünk az új törvényekkel is. A munkaidő, a szabadság, a túlmunka szabályozása A munkaidőt, pihenőidőt, és túlmunkát szabályozó intézkedések kettős érdeket szolgálnak. Egyrészt a vállalati vezetők önállóságát növelve segítik a termelés szükségleteihez alkalmazkodó munkaidőbeosztás helyi kialakítását, másrészt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek jelentős javítását is szolgálják, hiszen a helyi feltételekhez való alkalmazkodás mindenképpen kedvezőbb, mint a felülről diktált általános szabályozás. Az eddigi központi intézkedések nem adtak lehetőséget rá, hogy a vállalati vezetők a termelés és a dolgozók érdekeinek összeegyeztetésével maguk válasszák meg a legcélszerűbb munkaidőbeosztási formákat. Az új szabályozás csak a törvényes munkaidő keretet szabja meg, heti 48, illetve 44 órában. Megadja azt a lehetőséget, hogy ennél rövidebb, 42, 40, 36 órás munkaidőt vezessenek be az egészségre ártalmas vagy nehéz fizikai munkával járó területeken, de lehetővé teszi azt is, hogy például a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben különböző idényjellegű munkáknál a törvényes munkaidőkeretnél hosszabb munkaidőt állapítsanak meg. A törvényes munkaidő keretein belül, s a fenti két lehetőséggel élve, a vállalatok maguk dönthetik el és rögzíthetik a kollektív szerződésben, hogy hány műszakban kívánnak dolgozni, folyamatos termelést, egyenlőtlen vagy osztott munkaidőt vezetnek be a munka speciális követelményei szerint. A termeléshez való alkalmazkodás egyben a dolgozók munkafeltételeinek a javítását is jelenti, mert a munka egyenletesebb és folyamatosabb lesz, kevesebb lesz a kieső és állásidő, ezáltal jobb lesz a kereseti lehetőség. A termeléshez alkalmazkodó munkaidő beosztás természetszerűleg a túlóraszükségletet is csökkenti, korlátozza a dolgozóknak a túlzott igénybevételét. Ez természetesen nem zárja ki a túlóráztatás lehetőségét, s az új szabályozás számol a rugalmas, a piac igényeihez alkalmazkodó termelés szükségleteivel. Ezért a törvény egyrészt kimondja, hogy a dolgozó rendkívüli esetben köteles munkaidőn felül is munkát végezni, másrészt előírja, hogy a túlóráztatás csak olyan mértékű lehet, ami nem megy a dolgozó egészségének a rovására. Kimondja, hogy a terhes nőket és a 16 éven aluli fiatalkorúakat nem szabad túlórára igénybe venni, és csak kivételes esetben túlóráztatható az az anya aki hat évesnél kisebb gyermekét gondozza, valamint az a dolgozó, aki egészségre ártalmas munkakörben, csökkentett munkaidőkedvezményben részesül. A törvényben előírt korlátozások olyan kötelező minimumot jelentenek, amelyet a kollektív szerződés a helyi viszonyoknak megfelelően az egyes munkakörök ártalmait, veszélyességét, fáradási hatásfokát figyelembe véve pontosabban meghatározhat. Ugyancsak a kollektív szerződés feladata leszögezni, hogy díjazással vagy szabadidő biztosításával váltja-e meg ,a túlórát. Fizikai munkakörben csak akkor szabad a túlórát szabadidővel megváltani, ha a munkás ezt kívánja. A dolgozók pihenőidejét, szabadságát az új szabályozás részben a régivel egyező módon rendezi. Évi 12 napban szabja meg a munkaviszony alapján járó alapszabadságot, amihez a munkaviszonyban töltött két évenként egy-egy nap — egy évben legfeljebb 12 nap — pótszabadság járulhat. Az új szabály azonban a pótszabadság juttatását nem köti a munkaviszony folyamatosságához, hanem lehetőséget ad rá, hogy minden munkaviszonyban töltött időt egybe számítsanak, függetlenül a munkaviszony megszűnése módjától és a két munkaviszony közti időkieséstől. Ez nagyon sok olyan dolgozónak kedvez és biztosítja a megérdemelt pihenőidőt, aki eddig önhibáján kívül nem tudta igazolni a munkaviszonya folyamatosságát, illetve nem tudott úgy elhelyezkedni a felmondás után, hogy munkaviszonya folyamatosnak számítson. A szabadságkedvezményeket az új szabályozás bővíti. A törvény a háromgyermekes anyának két nap pótszabadságot biztosít, s minden to■vábbi gyermek után további két-két napot. Ez függetlenül jár attól a pótszabadságtól, amely a munkában eltöltött évek után vagy beosztásának megfelelően illeti meg a sokgyermeket anyát Egy másik új juttatás a jutalomszabadság, a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad rá, hogy a munkahelyükhöz hű, kiváló dolgozókat a vállalatok jutalomszabadságban részesíthessék. A kollektív szerződésben lehet majd részlétezni, hogy a vállalat kiknek, milyen mértékű szabadságkedvezményt biztosít a munkaviszonyban töltött évek, s a beosztás alapján járó szabadságon kívül. Nyil-ván a sokéves törzsgárdatagiság, a szocialista brigád ki- tüntetés, a kiváló dolgozó jelvény, vagy oklevél lehet az alapja a jutalomszabadság juttatásának, S. E. (Folytatjuk) 1967. november 1. Szerda