Vas Népe, 1968. július (13. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

A francia választások eredménye Raymond Marcellin belügy­ niniszter közzétette a két fordulóban lebonyolított fran­ciaországi választások ered­ményeit. A 487 parlamenti mandátum közül 485 sorsa dőlt el, két mandátumról az úgynevezett tengerentúli te­rületeken július 7-én megtar­tandó választások alkalmával döntenek. A mandátumok megoszlása a következő: összesítve a gaulleisták 6 762 170 szavazatot kaptak, a baloldal pedig összesen 6 187 474 szavazatot. A gaul­leisták a számukra kedvező választási rendszer következ­gaulleisták 355, kommunis­ták 33, baloldali szövetség 57, centrum 29, ultra baloldali pártok 1, egyéb baloldali pár­tok 2, különböző jobboldali csoportosulások 8. A belügyminisztérium ada­tai szerint a szavazatok meg­oszlása abban a 316 válasz­tási körzetben, ahol a má­sodik fordulóban szavaztak, a következő volt: teben ugyanakkor az alig több, mint félmillió szava­zatkülönbség ellenére az új parlamentben csaknem négy­szer annyi helyet szereztek, mint a baloldal pártjai. pártok: szavazatok: százalék: gaulleisták 6 762 170 46,39 kommunisták 2 935 775 20,14 baloldali szövetség 3 097 338 31,25 centrum 1141 305 7,83 különböző balodali pártok 60 584 0,42 ultra baloldali pártok 83 777 0,47 jobboldali csoportok 496 463 3,41 De Gaulle visszatért Párizsba De Gaulle tábornok, aki a hét végét vidéki birtokán Co­­lombey-Les-Deux-Églises-ben töltötte, hétfőn a déli órák­ban visszatért a fővárosba. Pompidou miniszterlenök ma­gyar idő szerint 16 órakor kereste fel az államfőt, hogy megvitassa vele a váratlanul nagyarányú gaulleista válasz­tási győzelem kihatásait és az alkotmány előírásainak meg­felelően benyújtsa lemondá­sát. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy De Gaulle tá­bornok ismét Pompidout kéri fel kormányalakításra, de ar­ra számítanak, hogy a kor­mányt lényegesen átalakít­ják. Barátsági nagygyűlés Tallinnban (Folytatds az 1. oldalról) öyezte az internacionalista kö­telékek erősítését. Az előt­­­tünk álló feladatok megva­lósítása érdekében úgy vél­jük, soha nem volt nagyobb szükség a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozására, mint most. No­vember 25-én pártunk kép­viselői is Moszkvában lesznek, a kommunista- és munkás­pártok tanácskozásán és kép­viselni fogják az összefogás, az egység, az antiimperialista front gondolatát. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának és kormányának képviselőivel eddig folytatott tárgyalásaink megelégedésünk­re szolgálnak. Hozzájárulnak a népeink közötti kapcsolatok további erősítéséhez, a ma­gyar—szovjet barátság el­mélyítéséhez és nemcsak az országaink ügyét szolgálják, hanem hasznára vannak a szo­cialista országok közösségének is. Munkánkat folytatjuk úti programunk ismét a Szovjet­unió fővárosába, Moszkvába szólít bennünket — hangoz­tatta Kádár elvtárs. A gyűlésen beszédet mon­dott J. Kalin, az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára. Be­vezetőben meleg szavakkal kö­szöntötte Kádár Jánost és a magyar küldöttség minden tagját. Köztudott — mondot­ta —, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és személy szerint Kádár János elvtárs fontos szerepet tölt be az or­szágaink közötti testvériség erősítésében. — Örömmel tölt el bennün­ket — folytatja —, hogy a testvéri magyar nép magabiz­tosan halad a szocializmus építésének útján. Az önök si­kerei valóban elismerésre mél­tóak és lelkesítőek. Önökkel együtt örülünk annak, hogy a Magyar Népköztársaság megsokszorozta ipari termelé­sét, s hogy szocialista mező­­gazdasága gyors ütemben fej­lődik. I. Rabin beszédét a leniniz­­mus, a szovjet—magyar ba­rátság, a szocialista tábor egy­sége, a béke, a demokrácia és a szocializmus, a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt éltetésével fejez­te be. Felszólalt a nagygyűlésen Évi Loo, aki a tallinni ifjú kommunisták üdvözletét, jó­kívánságait tolmácsolta a ma­­gyar párt- és kormányküldött­ségnek. Hangoztatta, hogy so­kasodnak a szálak, amelyek összefűzik a magyar és a szovjet fiatalokat. Példaként említette, hogy Magyarorszá­gon fiatal észt mérnökjelöltek vesznek részt építőmunkában, s ugyanakkor magyar fiatalok működnek közre az Észtor­szágban folyó építkezéseken. Az Észt Köztársaságban sze­retettel fogadják a magyar turistákat, akik az Express Utazási Iroda szervezésében tesznek látogatást az ország­ban. Rurort Kaik, a tallinni vasúti fűtőház dolgozója mun­kástársai nevében köszöntöt­te keresetlen szavakkal kül­döttségünk vezetőit és tagjait. Mint mondotta, e megbíza­tásnak annál nagyobb öröm­mel tesz eleget, mivel Tallinn és Szolnok immár két eszten­deje testvérváros, s a föld­rajzilag távollevő két város között fokozatosan erősödő ba­ráti kapcsolatok létesülnek. Beszámolt arról is, hogy a vasút dolgozói ismerik, meg­becsülik a Ganz-MÁVAG-ban készült Diesel-mozdonyokat. A forró hangulatú nagygyű­lés az Internacionálé hang­jaival zárult 1968. július 2. Kedd Bizalommal és tapintattal bgy­amtas kereskedelmi rendelkezés marsa­jára Finomabb kifejezéssel élve „térítés nélküli vásár­lásnak” nevezik a kereske­delmi dolgozók azt a cse­lekményt, amikor egyik-má­sik fogyasztó valamelyik üz­letből — többnyire önkiszol­gáló boltból — eltulajdonít valamilyen árucikket. Nem kis probléma ez, hiszen nép­­gazdasági méretekben sok százezer forintra tehető az a kár, amely ilyen módon a társadalmi tulajdont éri. Ugyanakkor szinte állandó a vásárlók panasza az indo­kolatlan gyanúsítgatás, zak­latás miatt, hiszen az is gyakran előfordul, hogy né­mely eladó túlzott ügybuz­galmában lopással vádol meg ártatlan vásárlókat. He­lyére tenni a dolgokat — ez a célja a Belkereskedel­mi Minisztérium igazgatási főosztálya most kiadott tá­jékoztatójának, amelyet va­lamennyi kereskedelmi vál­lalat vezetőjének elküldték. Ebben részletesen ismer­tetik és kiegészítik az 1964- ben megjelent 11.138/1964. számú belkereskedelmi uta­sítást, amelyet a bolti áru­készlet védelméről adtak ki, pontokba foglalva, milyen magatartást kell tanúsítani­­uk a bolti dolgozóknak a tolvajok leleplezése esetén. Nyomatékosan felhívják a kereskedelmi alkalmazottak figyelmét e rendelkezésnek arra a részére, hogy tetten,­­érés esetén a vásárlót fel­tűnés nélkül kell arra fel­szólítani, hogy egy külön he­lyiségbe fáradjon át. Az el­adók egyedül semmi esetre sem, csak legfeljebb másod­­magukkal tárgyalhatnak a vevővel, s ha ez önként előadja az eltulajdonított árut és megmutatja zsebe­it, vagy táskáját, az ügynek ezt a részét lezártnak kell tekinteni, majd ezt követően a tolvaj ellen szabálysérté­si eljárást kell indíttatni. De sem megmotozni, sem bármiféle erőszakot alkal­mazni nem szabad. Ameny­­nyiben megtagadná az eltu­lajdonított árucikk megmu­tatását, vagy nem tenne ele­get az igazolás teljesítésé­nek, akkor rendőr jelenlété­ben kell az igazolást elvé­gezni. Minden körülmények között arra kell azonban tö­rekedni, hogy az eljárás ta­pintatos, udvarias, és kor­rekt legyen. Természetesen a mi­nisztérium nyomatékosan felhívja a kereskedelmi dol­gozók figyelmét arra is, nehogy minden vásárlóban tolvajt lássanak, hiszen a vevőknek csak elenyészően kis részéről feltételezhető, hogy egy-egy esetben meg­téved. A törpe kisebbség miatt semmiféle sérelem, zaklatás nem érheti azokat, akik a vásárlás, tájékozó­dás szándékával lépnek be az üzletbe. Magától értetődően nem elhanyagolható része a prob­lémáknak — s erre a mi­nisztérium ezúttal is külön felhívta a kereskedők figyel­mét­­ a megelőzés. Az tudniillik, hogy a helyes áruelosztással, a vevőáram­lás meggyorsításával s más indokolt boltszervezési intéz­kedésekkel meg lehet előz­ni a bolti lopásokat Nem ellenzik a civilruhás ellen­őrök alkalmazását, ügyes technikai megoldások beve­zetését, például visszapillan­tó tükör, átlátszó üvegaj­tók — mint ahogy helyes az is, hogy fehérköpenyes bolti dolgozók kísérik figye­lemmel a vásárlásokat. Ám ezek elsősorban azzal a fel­adattal, hogy segítsék a ve­vőket a vásárlásban, az új árucikkek bemutatásával, az áruelhelyezés ismertetésével, szaktanácsadással, és csak másod- vagy harmadsorban azzal a céllal, hogy ellen­őrizzék, vájjon mindenki be­csületes szándékkal for­dul-e meg az üzletben. Nem elhanyagolható ré­sze a minisztériumi rendel­kezésnek, hogy az alaptala­nul meggyanúsított vásárlót minden esetben elégtétel il­leti meg, tőle bocsánatot kérni, a panaszkönyvet ren­delkezésére kell bocsájtani, a sértő módon eljáró keres­kedelmi alkalmazott ellen eljárást kell indítani. Végső soron ezt az iga­zán kényes kérdést csak úgy lehet nyugvópontra hoz­ni és ott tartani, ha úgy a vásárlók, mint a kereskedel­mi alkalmazottak betartják az írott és íratlan törvénye­ket. Az egyik fél a vásárlás, a másik az eladás szabá­lyait. Hiszen a belkereske­delmi rendelkezés célja is az, csak indokolt esetben, de akkor is a legnagyobb ud­variassággal, körültekintés­sel szabad intézkedni az alkalomszerűen megtévedt vásárlóval szemben. Remél­hetően, erre is mind rit­kábban kerül majd sor. (hogy) Fotó: horváth Nehéz lenne eldönteni, hogy a szombat­­helyi Petőfi Termelőszövetkezetben a nők-e vagy a férfiak jelentik, képviselik a fonto­sabb munkaerőt. Bár a tennivalók nagy ré­szét, s főleg a nehezét gépesítették, így is jócskán akad elfoglaltság. A nők vállalták a mák, a cukorrépa, a kukorica, a kertészeti termelvények teljes ápolását, betakarítását. Nélkülük semmikép­pen nem boldogulna a szövetkezet, s mél­tán van a tsz asszonyainak, leányainak meg­különböztetett becsülete. Képünkön: borsót kapál a nők brigádja. Jó a vita. A Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága legu­tóbbi ülésén számos mai fel­adatunkról hangzott el több vélemény. Igazán őszinte, élénk vita alakult ki arról, hogy a falvakban és városainkban nem olyan kulturális munka folyik, mint amilyenhez szin­te minden adottságunk meg­lenne. Szerepelt a felszóla­lók észrevételei között a há­rom és többgyermekesek vál­tozatlanul nehéz helyzete, az őrségiek gondja, az például, hogy mostoha természeti adottságokkal birkóznak, de ha gyerekeik, maguk több megértésre szorulnának, „ma­szekként” kezelik őket. Nekik kevesebb műtrágya jut, ne­kik magasabb kollégiumi té­rítési díjat kell fizetniük, ők nem kaphatnak adókedvez­ményt. Számos egyéb „téma” került szőnyegre, kezdve a rosszul értelmezett anyagi ér­­­­dekeltség gyakorlatától a szo­­­­cialista hazafiságig, a „mai”­­ fiatalokig, akik között akadt, s aki nem tudta az érettségin, s mi a földreform, összekeverte­­ a gazdaságirányítás reform­­­­jával. Volt szó a „peremre”­­ került apró községekről, azok­­­­ról, ahol tanácsi kirendelt-­­­ség van, s emiatt „kiesnek”­­ például a rendezvényekből, hiszen párt, tanács, gazdaság elsősorban a központokra „koncentrál”. Bármelyik, egyébként való­­­­ban fontos felvetést vizsgál­juk is meg, a felvetés jogos­ságának elismerése mellett azonnal felvetődik a döntő kérdés: mi lehet, mit kell tenni? Ki tegyen? Egyértel­mű a válasz: az érdekelt em­berek közreműködése, közös cselekvése nélkül nem lesz megfelelő előrehalalódás, tet­tek nélkül vita marad a vita, semmi — önmagában. A rét és legelőgazdálkodásról pél­dául 10 éve sok vita zajlik, eredménye ehhez képest bi­zony kevés. Oka az, hogy akiknek másként kellene csi­nálniuk a rét- és legelőgaz­dálkodást, azok közül még többen nem értik sem azt, miért, sem azt, hogyan kelle­ne, lehetne másként. Van persze ellenkező példa is. A tavaszi társadalmi munkana­pokon az első évben ötven­ezer, a harmadikon — na idén! — már 116 ezer ember vett részt, alkotott valami hasznosat, szükségeset. A szocialista demokrácia konkrét feladatokban teljesedik ki, válik valóra Igen, vita, véleménycsere, szabad légkör is szükséges ahhoz, hogy minél szélesebb körökben minél többet ismer­jék fel közös céljaink mai értelmét, lényegét, a cselek­vés mai módszereit, eszkö­zeit, az egészben — részként — a saját feladataikat. A szocialista demokrácia azon­ban a tudatos tettek szaka­datlan sora, a hazafiságnak az a teljessége, ahol a fő mérce: erőnkből, tehetségünk­ből tellő legtöbbet, meggyő­ződéssel adni a társadalmi haladásért. Várvölgyi László de jobb a tett! Kik tanulhatnak külföldön? A napokban kormány­határozat jelent meg, amely szerint magyar állampol­gár külföldi tanintézetek­ben csakis engedéllyel folytathat tanulmányokat. E különengedélyre nincs szükségük azoknak, akik külföldi tanulmányaikat össztöndíjjal végzik. Elte­kintenek a továbbiakban a külön engedélytől abban az esetben is, ha a szülők tar­tós hivatalos kiküldetésben külföldön tartózkodnak. A határozat azt is kimondja, hogy amennyiben a szülőt vagy az eltartót időközben hazahívják, — kívánságra — gyermeke a megkezdett tanulmányait külföldön befejezheti. Külföldön — a határozat értelmében — csakis fel­sőfokú tanulmányok vég­zését engedélyezik. Az engedélyt a választott szaknak megfelelően a magyar felsőoktatási in­tézmény fölött felügyele­tet gyakorló miniszter, il­letve az országos hatáskö­rű intézmény vezetője ad­hatja meg a művelődés­­ügyi miniszterrel egyetér­tésben. Amennyiben a fia­tal olyan külföldi szakon szeretné végezni tanulmá­nyait, amelyet hazánkban nem oktatnak, úgy az en­gedélyt a művelődésügyi miniszter adhatja meg. A külföldi tanulmányok iránti kérelmet az illeté­kes miniszterhez, illetve az országos hatáskörű szerv vezetőjéhez kell benyújta­ni. A határozat a kihir­detés napján lép életbe. Több mint 150 millió szifonpatron A hiány oka nem a gyárban van Tegnap öt új töltőgép állt munkába A kitartó kánikula idősze­rűvé teszi, hogy hírt adjunk a Répcelak­ Szénsavgyár mun­kájáról. Tavaly 200 millió szi­fonpatront gyártottak, s az idén már 300 millióra készül­tek fel Tegnap öt új félauto­mata töltőgépet állítottak munkába, hogy a növekvő igényt minden zavar nélkül kielégíthessék. Így a koráb­bi napi egymillió patronnal szemben egymillió 300 ezret tudnak gyártani. Ha szüksé­ges az üzem arra is képes, hogy éves szinten 350 millió patront adjon át a kereske­delemnek. Nőtt a kapacitásuk a szén­sav gyártásában is, mintegy 500 tonnával több lesz a szó­davízgyáraknak és a vendég­látóiparnak átadott szénsav mennyisége, mint tavaly volt. Az üzem egyetlen gyármányá­­ból sem utasít vissza megren­delést. Szárazjégből például ma naponta 42 tonnát termel­nek, s ha többet kérnek a felhasználók, mód van a mennyiség növelésére. Most a fél év lezárásával derült, hogy több mint 150 millió patront szállítottak ki a nagykereskedelemnek. Az igényt kielégítették. Ezért jog­gal hangoztatják, ha az üz­letekben hiány van,­­ mert élveztek ilyen panaszok is —• annak oka a közvetlen for­galmazókban, a kiskereskede­lemben lehet csak. •—cae— Orvosokat és gyógyszerészeket tüntettek ki Hétfőn — Semmelweis szü­letésének 150. évfordulóján — a Semmelweis-teremben ünnepélyesen átadták az idei kiváló és érdemes or­vos, gyógyszerész kitünteté­seket. Az ünnepségen részt vett dr. Szabó Zoltán egész­­ségügyi miniszter, Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­­vezetője, dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Tóth­ Béla miniszterhelyettes, va­lamint a magyar orvostár­sadalom sok más ismert személyisége. VAS NÉPE.

Next