Vas Népe, 1968. augusztus (13. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizo­nyítan, hiszen sokéves ta­pasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvas­tuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső- és középfokú taninté­zetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazda­ságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a va­lóban szép eredmények mel­lett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szak­emberek megoszlása a külön­böző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mezőgazdasági szakemberek­nek alig több mint egyhar­­mada dolgozik. A termelő­­szövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakem­bert. Emellett szinte minde­nütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, az építőipari mérnökök, a tartósító-, ipari- és növényvédelmi mérnökök és nem utolsósorban köz­gazdászokban. A „hiánylista” tehát hosz­­szú, és nyilván minden szak­ma kiváló művelőjére szük­sége lenne a mezőgazdaság­nak. Most mégis egy, a me­zőgazdasági üzemekben, első­sorban a tsz-ekben még ko­rántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével fog­lalkozunk. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között, ami­kor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelő­en megnő a gazdasági veze­tés cselekvési lehetősége, ez­zel együtt felelőssége. A ve­zetés hatékonyságának növe­lése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára való ösz­tönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségei­nek a kiszélesítése, a szak­emberek hatáskörének a meg­növekedése. Mindezt követi az információ-áramlás bősé­ge, a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek­ könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges informá­ciók rendelkezésére állnak, a szakmai vezetés pedig a ter­melésszervezés gondjainak nagy részét leveszi a vállá­ról. A valóságban mégis for­dított a helyzet. A szövetke­zetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megválto­zik és ezzel együtt a szövet­kezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés haté­konysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a meglévő belső tartalékokat, illetve fi­­gyelembe véve az új erők al­kalmazásának a lehetőségét —, a vezetésben továbbfej­lesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaz­nak. A tsz-vezetőknek a gazda­sági döntések, az üzemi ter­vek kialakításakor a lehet­séges változatok sokaságából kell kiválasztani azt a válto­zatot, amely az adott körül­mények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg, amely utólag ér­tékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket, ala­pot nyújt az új elhatározá­sokhoz. A tsz-ekben eddig is vé­geztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gaz­­­­dálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid táv­ra szóltak, és — kevés kivé­teltől eltekintve — csak részt­­tapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kispa­raszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elen­gedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszer­zési lehetőségeiről, a beruhá­zások alakulásáról, a hitel­­felvételekről és egyéb a gaz­daságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági dön­tést — legyen az beruházás,­­hitelfelvétel, vagy termelési szerkezetváltozás — alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meg­gondolatlan, szubjektív ta­pasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosz­­szú évek munkájával helyre­hozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. Ezt a rendkívül széleskörű és mélyreható közgazdasági elemzőmunkát nyilvánvalóan nem lehet felelőségteljesen félkézzel végezni. Olyan szak­emberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az , ilyen jellegű munka a teljes körű feladata. Ma még a szövetke­zetekben csak­­ elenyésző számban találunk közgazdá­szokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általá­ban a szakemberek beállítá­sával szemben. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják vilá­gosan a közgazdasági munka közvetlen jövedelmező hatá­sát. Pedig már sok példa bi­zonyítja, hogy a mai viszo­nyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdál­kodása érdekében. D. L. Pepita nem utazik Rendszerint fn­ tájékozott körök­ből kiszivárgott hír szerint elkészült a legelső magyar Hold-űrhajó. Más startra készen állt amikor Pepita Vince kijelentette nem utazik. Ez a konok visszahúzó­dás végzetesen ke­resztezi ennek­­ nagy magyar meg­lepetésnek megva­lósítását. Már ugyanis nem utaz­hat Pepita helyett Ő az egyetlen szak­ember, akit erre a célra kiképeztek. Megindult a pletyka, találgató, és a suttogás Egyesek azt állítot­ták: Pepita azér nem kel útra, mer kevesli a 31 fo­rintos napidíjat, ő fütyül rá, hog ezért szemtelenné meg anyagiasra nevezik. Mások at mondták: azért nem mer nekivág­ni a Hold­ utazói­nak, mert gyávc­ombátor nem kozmosz viszontag dolgaitól fél, hanem attól, hogy min visszaérkezik, át­csoportosítják e építőiparba. Val­aki azt hireszteli Pepita Vince nek, bízik a hazai­­ ruha minőségébe de ez kizárt, mir azon még a gon­dok is importba származnak. Kaján elemek szerint Pe­pita Vince azért nem utazik, mert féltékeny a felesé­gére, s nem is ok­talanul; állítólag még itt, a Földön is hiába tartja erős megfigyelés alatt, hát még mekkora baj támadna ab­ból, ha a kozmosz­ban elkallódna a távcsöve? Lapunk munka­társa azonban nem nyugodott bele a mendemondákba. Felkereste Pepita Vincét, hogy sze­mélyesen kérjen magyarázatot tőle. Pepita már a kér­déstől dührohamot kapott, és egy kék fedelű füzetet lo­bogtatott. — Ezért, csakis ezért nem utazom Amikor egy kis­sé megnyugodott­­ munkatársunk meg­kérdezte: . — Megtudhatnál , olvasóink, mi van ebben a füzetben.. . — Igenis, tud­­­ják meg. Nézze, i­­ start előtt sok ji rokon, barát és is­­­merős szerzett tu­­­domást erről a tel­jes titoktartássa­l előkészített Hold­­­utazásról. És amin­t ez már szokás I, mindenki rendel­­ valamit, hozzál . neki ezt, hozzá ! ... azt e­z a fü­zet sok megrende­léssel van teli? — Például? — Tessék. A fe­leségem arra kért, vegyek neki egy doboz fogváját. A legjobb barátom egy magnószalag­tekercset óhajt. Az öcsém megbízott, vegyek neki egy nyers kulcsot, ami­ből ő majd kapu­kulcsot reszel ma­gának. A főnököm­nek az a kívánsá­ga, hozzak neki egy-két 9 Voltos lapos­ elemet a zseb­rádiójába. A kilö­vőpálya személyze­tének főnöke igen testes­­ember, kije­lentette nekem, ha nem hozok neki né­hány extra­ méretű konfekciós holmit, legközelebb fel­robbantja alattam az űrhajót. De elég, elég, nem is foly­tatom tovább. Lapunk munka­­­­társa felháborodot­­­­tan kiáltott fel:­­ — Hallatlan. Meg­értem önt! Egy­­ ilyen hatalmas,­­ kockázatos, zseniá­­­­lis vállalkozásra in­­■ dúl, és akkor ilyes­­­­mikkel zaklatják? ! De miért? Pepita Vince­­ megadóan felelte: — Mert, hogy­­ ezeket a dolgokat­­ jelenleg csak a­­ Holdban kapni.. . H. J. 1968. augusztus 1. Csütörtök Poharazó a Győrffy István utcában Hús is lesz a keresztesi bor mellé? Régi, jogos kérése teljesült­­ az elmúlt napokban a vas- , keresztesi tsz-parasztoknak. Poharazási engedélyt kaptak borkiméréshez. Még 10—15­­ évvel ezelőtt az akkori Hegy­község szövetkezet próbált ki­ , mérési engedélyt szerezni, mi­vel állandó gondjuk volt — a Szombathelyen is közked­velt —, keresztesi vörös és fehér bor értékesítése. Azóta is sokat jártak járáshoz, me­gyéhez. Az országgyűlésen is szóba került a poharazási en- n gedély megszerzése, de az akkori merev szabályok aka­dályozók ennek kiadását, így évről évre halmozódott a termés, s­ az elhelyezési és értékesítési gondok miatt csök­kent a termelési kedv, amit a nagy értékű szőlő sínylett meg a legjobban. Most a vaskeresztesi Barát­ság Tsz már legálisan mér­heti a bort a szombathelyi Győrffy István utcai helyi­ségében. Csak tegnapelőtt nyílt meg üzletük a nagyközönség számára, máris sokan betér­nek munkából hazajövet egy­két pohár olcsó és jó olasz­­rizlingre, kékfrankosra, spor­tóra, otellóra, furmintra, vagy rizlingszilvánira. A tsz borkimérés kétségte­len konkurrenciát jelent a vendéglátó vállalatnak, ami szintén régóta kívánatos volt. A kezdeti sikerek láttán a szövetkezet vezetői máris fel­keresték a járási tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályát és tanácsot, segít­séget kértek a nagy értékű szőlőterületük tervszerű fel­újításához, rekonstrukciójához. Arról is szó van,­hogy egy leendő húsfeldolgozó üzemük, bőr hentes, illetve töltelék­árut is szolgálnának majd fel a bor mellé. Ez a város el­látásának további javítását szolgálná és szintén általános megelégedésre találna az egész Szombathely, de különösen a Győrffy István utca környé­kén lakók számára. —­U — VAS NÉPE Harmincötezer gyermekért felelnek Illést tartott a megyei Úttörő Elnökség Tegnapelőtt — az apátist­­vánfalvai úttörőtáborban — egész napos ülést tartott a megyei Úttörő Elnökség. Az ülésen két napirendi pont szerepelt: megyénk úttörő­mozgalmának elmúlt évi ér­tékelése, és a következő év munkatervének megvitatása. Gelle László megyei úttö­rőtitkár beszámolója után szenvedélyes vita kerekedett Az elnökség tagjai megálla­pították, hogy bár a mozga­lom szervezettsége tovább erősödött, több jelenség za­varja a csapatok erő­teljesebb kibontakozását, az akcióprog­ramok jobb végrehajtását Egyes iskolaigazgatók nemi adnak megfelelő segítséget­­ csapat- és raj­vezetőknek, de olyan is előfordul, hogy egye­nesen gátolják az úttörőmun­kában részvevő pedagógusok tevékenységét. Sokat javult és most már rendszeres az úttörővezetők képzése. Jelenleg például a­ 1664 őrsvezető közül 1122-en kaptak 10 napos táborozáso­kon alaposabb kiképzést. Saj­nos, ugyanez már nem­ mondható a raj vezetőkre. A­ 1232 pedagógus raj vezető közül 775 harminc éven fe­lüli. Feladatukat sok esetben az osztályfőnöki munkájukhoz kapcsolják, 6 érdektelenség nyilvánul meg a mozgalom­ problémái iránt. Nem sike­rült lényegesen növelni az ifivezető (VIII. általános végzettek) őrsvezetők száma sem. Viszont már 486 U KISZ-es ifjúvezető — az úgynevezett testvérkapcsola­tok alapján — működik az úttörő mozgalomban. Az 1967—68-as év mozgal­mi programja színes, válto­zatos lehetőségeket biztosí­tott a próba teljesítéséhez Az Auróra akció és más, öt­letes, játékos tevékeny­ség nö­velte a csapatok, rajok, őrsös önállóságát, újabb színekkel ismeretekkel gazdagította paj­tásaik életét, munkáját. A kisdobosok 72 százaléka teljesítette a próba követel­ményeit, a felsőtagozatos paj­tások több mint 94 százalé­ka, összesen 27 000 gyermek Ez az úttörők és k­isdobosok 75 százaléka. A mozgalom szakági tevé­kenységére is bizonyos foki élénkülés jellemző. A szak­tárgyi versenyeken (vetélke­dőkön) 12 312 pajtás vett részt. 1055 gyermek járási, 200 me­gyei és 12 országos döntőig jutott. Az úttörő szakkörök száma 645 volt, mintegy negyvennel több az előző évinél. Legnép­szerűbbek a művészeti és sportszakkörök. Legkevesebb a technikai és mezőgazdasá­gi szakkör, amire az elnök­ség a vita során választ, s a jelenleginél jobb megoldáso­kat keresett. Igen lelkesek és eredmé­nyesek az ifjúsági vöröske­resztes csapatok, ahol a me­gyénkben négy és fél ezer pajtás talált hasznos és szí­nes programot. Sportvonalon — a házi bajnokságok és csapatverse­nyek keretében — a legnép­szerűbb a négy tusa, a kirán­dulások, túrák szervezése. Az úttörő honvédelmi verseny bevezetésével megszületett a honvédelmi nevelést legin­kább segítő sportolási forma. Közel 6000 pajtás vett részt csapatszintű versenyeken. Igen jó hatással van az út­törőmozgalom munkájára az úgynevezett KISZ és úttörő testvér-kapcsolat mozgalom. Jelenleg 175 úttörőcsapatnak van testvér KISZ-szervezete. Mindent összegezve az el­nökség megállapíthatta, hogy megyénk 35 000 főnyi úttörő­serege újra eredményes évet zárt, nevelése, irányítása jó kezekben van, s minden le­hetőség, adottság megvan ah­hoz, hogy a következő év nagy feladatait — amely minden vonatkozásban a For­radalom lángjai című akció­hoz kapcsolódik — is siker­rel teljesítse. A megye úttörőelnöksége az ülés második napirendi pontjaként a jövő évi terv feladatait vitatta, s fogadta el, majd ismerkedett a tá­borban levő gyerekekkel és és a nádasdi úttörőtábort is meglátogatta. I (d) A jelszó : öröm gépkocsink fékez, s megad a nádasdi út­törőtábor bejáratánál. — Előre! — köszön élén­ken s egyszerre a kapuőr­ségnél „szolgálatot teljesí­tő” két pajtás. — Azt szeretnénk, előre­menni mi is... — évődök a 10—12 éves kislányokkal, akiknek „szigorú” tekinte­tét, katonás tartását sehogy sem tudom komolyan ven­ni. Persze ők is tudják, hogy játék ez a javából, de éppen ezért... — Jelszót! — mondja az egyik, s én, az obsitos ka­tona már sorolom is, mon­dogatok néhány klasszikus jelszót, de a „szigorú” te­kintetek olyan magabizto­san néznek rám, mintha azt mondanák: mondhatsz még vagy húszat, de akkor sem találod el. Közben kiszáll a kocsiból a megyei úttörő­titkár. Ő jól ismeri a ren­det. Szabályosan igazolja magát, de jön már az út­törőtábor vezetője is, s fel­emelkedik előttünk a so­rompó. Hátra-hátra pillantok. A két őrszem valamit ereszt a feszességből. Arcuk szul­­pirul, örülnek, hogy a me­gyei úttörővezető előtt je­leskedtek, aztán már mo­solyognak. A festői környezetben épült, és jól felszerelt tábor 110 gyerektől hangos. Itt sokszorosan öröm a játék, az ének, a tanulás, az étkezés, a pihenés és minden, minden ami ebben a táborban van. — öröm... — mondon a tábornézés után a közben már leváltott őrszemeknek. — Ez a jelszó. Most már tudom. A pajtások furcsán néz­nek rám. Nemigen értik az „áttételes” fogalmat és azt a sok-sok mindent, amit ehhez a szóhoz — a jel­szóhoz — kapcsoltam, s az egyik nevetve azt­ mondja: — Most már, hogy tud­juk, honnan jöttek a bá­csik, elárulhatom, hogy a jelszó ma a kapuőrségnél Stockholm. Erre nem gondoltam. L. Mint ahogy az öröm szót kimondva ők sem ar­ra, hogy mi mindenből te­vődött össze ez a valóság az önfeledt, vidám táboro­zási lehetőség. Az igazi gyermeköröm. Mert ez ne­kik olyan természetes, mint az, hogy süt a nap... (dávid) 1970-71: a házgyárai­ teljes kapacitással működnek Június végével zárult az ország tizenöt éves lakásfej­lesztési tervének első félide­je. A 15 éves terv első fél­idejében végeredményben több mint 420 ezer új lakással gazdagodott az ország. A terv szerint a második félidőben gyorsul a lakás­építés üteme.­­Az új házgyá­rak és az egyéb fontos be­ruházások teljes hatása majd 1970—1971-től érvényesül, te­­­hát a 15 éves terv utolsó har­madában fokozza jelentősen a lakásépítés ütemét. j ______ Kiállítás az út mentén... — Az utcaképet is javítja s a ..ránklátást”. Ezt mondta Horváth István, a Vas megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Zanati úti bútorházának vezetője, miközben széttárva kezét „birodalmát’* mutatta. A kerítés mellett már áll­ók a víkendházak s megállnak az erre járók is, érdeklődő­k kíváncsian. A munkások az utolsó ámításokat végzik, aztán jöhetnek a berendezők a Faipari Vállalat szentgotthárdi üzemében készített víkendházakba. Aztán pedig az állandó bemutató látogatói. Siker lesz-e az út menti kiállítás? Majd elválik. Fotó: — je —

Next