Vas Népe, 1968. augusztus (13. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizonyítan, hiszen sokéves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső- és középfokú tanintézetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mezőgazdasági szakembereknek alig több mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett szinte mindenütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, az építőipari mérnökök, a tartósító-, ipari- és növényvédelmi mérnökök és nem utolsósorban közgazdászokban. A „hiánylista” tehát hoszszú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek a kiszélesítése, a szakemberek hatáskörének a megnövekedése. Mindezt követi az információ-áramlás bősége, a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésére állnak, a szakmai vezetés pedig a termelésszervezés gondjainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a meglévő belső tartalékokat, illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét —, a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések, az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztani azt a változatot, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid távra szóltak, és — kevés kivételtől eltekintve — csak részttapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfelvételekről és egyéb a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás,hitelfelvétel, vagy termelési szerkezetváltozás — alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hoszszú évek munkájával helyrehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. Ezt a rendkívül széleskörű és mélyreható közgazdasági elemzőmunkát nyilvánvalóan nem lehet felelőségteljesen félkézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az , ilyen jellegű munka a teljes körű feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a közgazdasági munka közvetlen jövedelmező hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében. D. L. Pepita nem utazik Rendszerint fn tájékozott körökből kiszivárgott hír szerint elkészült a legelső magyar Hold-űrhajó. Más startra készen állt amikor Pepita Vince kijelentette nem utazik. Ez a konok visszahúzódás végzetesen keresztezi ennek nagy magyar meglepetésnek megvalósítását. Már ugyanis nem utazhat Pepita helyett Ő az egyetlen szakember, akit erre a célra kiképeztek. Megindult a pletyka, találgató, és a suttogás Egyesek azt állították: Pepita azér nem kel útra, mer kevesli a 31 forintos napidíjat, ő fütyül rá, hog ezért szemtelenné meg anyagiasra nevezik. Mások at mondták: azért nem mer nekivágni a Hold utazóinak, mert gyávcombátor nem kozmosz viszontag dolgaitól fél, hanem attól, hogy min visszaérkezik, átcsoportosítják e építőiparba. Valaki azt hireszteli Pepita Vince nek, bízik a hazai ruha minőségébe de ez kizárt, mir azon még a gondok is importba származnak. Kaján elemek szerint Pepita Vince azért nem utazik, mert féltékeny a feleségére, s nem is oktalanul; állítólag még itt, a Földön is hiába tartja erős megfigyelés alatt, hát még mekkora baj támadna abból, ha a kozmoszban elkallódna a távcsöve? Lapunk munkatársa azonban nem nyugodott bele a mendemondákba. Felkereste Pepita Vincét, hogy személyesen kérjen magyarázatot tőle. Pepita már a kérdéstől dührohamot kapott, és egy kék fedelű füzetet lobogtatott. — Ezért, csakis ezért nem utazom Amikor egy kissé megnyugodott munkatársunk megkérdezte: . — Megtudhatnál , olvasóink, mi van ebben a füzetben.. . — Igenis, tudják meg. Nézze, i start előtt sok ji rokon, barát és ismerős szerzett tudomást erről a teljes titoktartással előkészített Holdutazásról. És amint ez már szokás I, mindenki rendel valamit, hozzál . neki ezt, hozzá ! ... azt ez a füzet sok megrendeléssel van teli? — Például? — Tessék. A feleségem arra kért, vegyek neki egy doboz fogváját. A legjobb barátom egy magnószalagtekercset óhajt. Az öcsém megbízott, vegyek neki egy nyers kulcsot, amiből ő majd kapukulcsot reszel magának. A főnökömnek az a kívánsága, hozzak neki egy-két 9 Voltos lapos elemet a zsebrádiójába. A kilövőpálya személyzetének főnöke igen testesember, kijelentette nekem, ha nem hozok neki néhány extra méretű konfekciós holmit, legközelebb felrobbantja alattam az űrhajót. De elég, elég, nem is folytatom tovább. Lapunk munkatársa felháborodottan kiáltott fel: — Hallatlan. Megértem önt! Egy ilyen hatalmas, kockázatos, zseniális vállalkozásra in■ dúl, és akkor ilyesmikkel zaklatják? ! De miért? Pepita Vince megadóan felelte: — Mert, hogy ezeket a dolgokat jelenleg csak a Holdban kapni.. . H. J. 1968. augusztus 1. Csütörtök Poharazó a Győrffy István utcában Hús is lesz a keresztesi bor mellé? Régi, jogos kérése teljesült az elmúlt napokban a vas- , keresztesi tsz-parasztoknak. Poharazási engedélyt kaptak borkiméréshez. Még 10—15 évvel ezelőtt az akkori Hegyközség szövetkezet próbált ki , mérési engedélyt szerezni, mivel állandó gondjuk volt — a Szombathelyen is közkedvelt —, keresztesi vörös és fehér bor értékesítése. Azóta is sokat jártak járáshoz, megyéhez. Az országgyűlésen is szóba került a poharazási en- n gedély megszerzése, de az akkori merev szabályok akadályozók ennek kiadását, így évről évre halmozódott a termés, s az elhelyezési és értékesítési gondok miatt csökkent a termelési kedv, amit a nagy értékű szőlő sínylett meg a legjobban. Most a vaskeresztesi Barátság Tsz már legálisan mérheti a bort a szombathelyi Győrffy István utcai helyiségében. Csak tegnapelőtt nyílt meg üzletük a nagyközönség számára, máris sokan betérnek munkából hazajövet egykét pohár olcsó és jó olaszrizlingre, kékfrankosra, sportóra, otellóra, furmintra, vagy rizlingszilvánira. A tsz borkimérés kétségtelen konkurrenciát jelent a vendéglátó vállalatnak, ami szintén régóta kívánatos volt. A kezdeti sikerek láttán a szövetkezet vezetői máris felkeresték a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát és tanácsot, segítséget kértek a nagy értékű szőlőterületük tervszerű felújításához, rekonstrukciójához. Arról is szó van,hogy egy leendő húsfeldolgozó üzemük, bőr hentes, illetve töltelékárut is szolgálnának majd fel a bor mellé. Ez a város ellátásának további javítását szolgálná és szintén általános megelégedésre találna az egész Szombathely, de különösen a Győrffy István utca környékén lakók számára. —U — VAS NÉPE Harmincötezer gyermekért felelnek Illést tartott a megyei Úttörő Elnökség Tegnapelőtt — az apátistvánfalvai úttörőtáborban — egész napos ülést tartott a megyei Úttörő Elnökség. Az ülésen két napirendi pont szerepelt: megyénk úttörőmozgalmának elmúlt évi értékelése, és a következő év munkatervének megvitatása. Gelle László megyei úttörőtitkár beszámolója után szenvedélyes vita kerekedett Az elnökség tagjai megállapították, hogy bár a mozgalom szervezettsége tovább erősödött, több jelenség zavarja a csapatok erőteljesebb kibontakozását, az akcióprogramok jobb végrehajtását Egyes iskolaigazgatók nemi adnak megfelelő segítséget csapat- és rajvezetőknek, de olyan is előfordul, hogy egyenesen gátolják az úttörőmunkában részvevő pedagógusok tevékenységét. Sokat javult és most már rendszeres az úttörővezetők képzése. Jelenleg például a 1664 őrsvezető közül 1122-en kaptak 10 napos táborozásokon alaposabb kiképzést. Sajnos, ugyanez már nem mondható a raj vezetőkre. A 1232 pedagógus raj vezető közül 775 harminc éven felüli. Feladatukat sok esetben az osztályfőnöki munkájukhoz kapcsolják, 6 érdektelenség nyilvánul meg a mozgalom problémái iránt. Nem sikerült lényegesen növelni az ifivezető (VIII. általános végzettek) őrsvezetők száma sem. Viszont már 486 U KISZ-es ifjúvezető — az úgynevezett testvérkapcsolatok alapján — működik az úttörő mozgalomban. Az 1967—68-as év mozgalmi programja színes, változatos lehetőségeket biztosított a próba teljesítéséhez Az Auróra akció és más, ötletes, játékos tevékenység növelte a csapatok, rajok, őrsös önállóságát, újabb színekkel ismeretekkel gazdagította pajtásaik életét, munkáját. A kisdobosok 72 százaléka teljesítette a próba követelményeit, a felsőtagozatos pajtások több mint 94 százaléka, összesen 27 000 gyermek Ez az úttörők és kisdobosok 75 százaléka. A mozgalom szakági tevékenységére is bizonyos foki élénkülés jellemző. A szaktárgyi versenyeken (vetélkedőkön) 12 312 pajtás vett részt. 1055 gyermek járási, 200 megyei és 12 országos döntőig jutott. Az úttörő szakkörök száma 645 volt, mintegy negyvennel több az előző évinél. Legnépszerűbbek a művészeti és sportszakkörök. Legkevesebb a technikai és mezőgazdasági szakkör, amire az elnökség a vita során választ, s a jelenleginél jobb megoldásokat keresett. Igen lelkesek és eredményesek az ifjúsági vöröskeresztes csapatok, ahol a megyénkben négy és fél ezer pajtás talált hasznos és színes programot. Sportvonalon — a házi bajnokságok és csapatversenyek keretében — a legnépszerűbb a négy tusa, a kirándulások, túrák szervezése. Az úttörő honvédelmi verseny bevezetésével megszületett a honvédelmi nevelést leginkább segítő sportolási forma. Közel 6000 pajtás vett részt csapatszintű versenyeken. Igen jó hatással van az úttörőmozgalom munkájára az úgynevezett KISZ és úttörő testvér-kapcsolat mozgalom. Jelenleg 175 úttörőcsapatnak van testvér KISZ-szervezete. Mindent összegezve az elnökség megállapíthatta, hogy megyénk 35 000 főnyi úttörőserege újra eredményes évet zárt, nevelése, irányítása jó kezekben van, s minden lehetőség, adottság megvan ahhoz, hogy a következő év nagy feladatait — amely minden vonatkozásban a Forradalom lángjai című akcióhoz kapcsolódik — is sikerrel teljesítse. A megye úttörőelnöksége az ülés második napirendi pontjaként a jövő évi terv feladatait vitatta, s fogadta el, majd ismerkedett a táborban levő gyerekekkel és és a nádasdi úttörőtábort is meglátogatta. I (d) A jelszó : öröm gépkocsink fékez, s megad a nádasdi úttörőtábor bejáratánál. — Előre! — köszön élénken s egyszerre a kapuőrségnél „szolgálatot teljesítő” két pajtás. — Azt szeretnénk, előremenni mi is... — évődök a 10—12 éves kislányokkal, akiknek „szigorú” tekintetét, katonás tartását sehogy sem tudom komolyan venni. Persze ők is tudják, hogy játék ez a javából, de éppen ezért... — Jelszót! — mondja az egyik, s én, az obsitos katona már sorolom is, mondogatok néhány klasszikus jelszót, de a „szigorú” tekintetek olyan magabiztosan néznek rám, mintha azt mondanák: mondhatsz még vagy húszat, de akkor sem találod el. Közben kiszáll a kocsiból a megyei úttörőtitkár. Ő jól ismeri a rendet. Szabályosan igazolja magát, de jön már az úttörőtábor vezetője is, s felemelkedik előttünk a sorompó. Hátra-hátra pillantok. A két őrszem valamit ereszt a feszességből. Arcuk szulpirul, örülnek, hogy a megyei úttörővezető előtt jeleskedtek, aztán már mosolyognak. A festői környezetben épült, és jól felszerelt tábor 110 gyerektől hangos. Itt sokszorosan öröm a játék, az ének, a tanulás, az étkezés, a pihenés és minden, minden ami ebben a táborban van. — öröm... — mondon a tábornézés után a közben már leváltott őrszemeknek. — Ez a jelszó. Most már tudom. A pajtások furcsán néznek rám. Nemigen értik az „áttételes” fogalmat és azt a sok-sok mindent, amit ehhez a szóhoz — a jelszóhoz — kapcsoltam, s az egyik nevetve azt mondja: — Most már, hogy tudjuk, honnan jöttek a bácsik, elárulhatom, hogy a jelszó ma a kapuőrségnél Stockholm. Erre nem gondoltam. L. Mint ahogy az öröm szót kimondva ők sem arra, hogy mi mindenből tevődött össze ez a valóság az önfeledt, vidám táborozási lehetőség. Az igazi gyermeköröm. Mert ez nekik olyan természetes, mint az, hogy süt a nap... (dávid) 1970-71: a házgyárai teljes kapacitással működnek Június végével zárult az ország tizenöt éves lakásfejlesztési tervének első félideje. A 15 éves terv első félidejében végeredményben több mint 420 ezer új lakással gazdagodott az ország. A terv szerint a második félidőben gyorsul a lakásépítés üteme.Az új házgyárak és az egyéb fontos beruházások teljes hatása majd 1970—1971-től érvényesül, tehát a 15 éves terv utolsó harmadában fokozza jelentősen a lakásépítés ütemét. j ______ Kiállítás az út mentén... — Az utcaképet is javítja s a ..ránklátást”. Ezt mondta Horváth István, a Vas megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Zanati úti bútorházának vezetője, miközben széttárva kezét „birodalmát’* mutatta. A kerítés mellett már állók a víkendházak s megállnak az erre járók is, érdeklődők kíváncsian. A munkások az utolsó ámításokat végzik, aztán jöhetnek a berendezők a Faipari Vállalat szentgotthárdi üzemében készített víkendházakba. Aztán pedig az állandó bemutató látogatói. Siker lesz-e az út menti kiállítás? Majd elválik. Fotó: — je —