Vas Népe, 1968. szeptember (13. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
Egy évvel a határidő előtt avatás a Szentgotthárdi Selyemgyárban Még ebben az évben joggal nevezhetjük el a magyar selyemipar fellegvárának a szentgotthárdi üzemet. Közismerten itt van folyamatban a megye legnagyobb könnyűipari beruházása, amely során a nem éppen fiatal üzem teljesen megújul: amint pontot tesznek a több mint 200 milliós építkezésre, illetve az új automata szövőgépek üzembehelyezésére, ezekről a gépekről kerül le az ipar termelésének mintegy 50 százaléka. Ma minden tekintetben az utolsó simításoknál tartanak. Tulajdonképpen mi is épült ebben a gyárban? Új hatalmas szövőcsarnok 360 automata Küti szövőgéppel, központi előkészítő üzemrész, tisztító és MEO üzem, új energiafogadó állomás, 1500 munkás részére központi öltözőfürdő, nyersáru és tartalékalkatrész raktár, nagyszabású csatornázás, és partvédelmi munka folyt, hasonlóan a tereprendezés és partépítés. Új ipari óriásunk sokoldalú munkájával versenyképes lesz a világpiacon is. Gépeinek zöme a híres svájci szövőgépgyártó ipar terméke. Az új gyár egy évvel az eredeti határidő előtt kezdi meg termelését A kivitelező VASÉP és a társvállalkozók e távoli járási székhelyen a gyárépítés rekordját valósították meg, mint ahogy az sem közömbös, hogy az építkezés idején, ha nem is zavartalanul, de nera sajnálva a nagyobb erőfeszítést, termelt a régi üzem és derekasan helyt állt az egész kollektíva. Ilyen körülmények között is több mint 20 millió négyzetméter áru az idei program. Nem kell különösebben hozzáértőnek lenni, hogy képet kapjunk, még nehéz feladatra vállalkoztak a gotthárdiak. Hiszen az első időben semmi sem volt a helyén. A munkások a folyosókat, apró eldugott kis helyiségeket használtak öltözőnek, hogy a régi öltözőfürdő helyén működhessenek az új gépek. Az áthelyezések miatt feloszlottak a brigádok a régi jól összeszokott kollektívák és a legkiválóbb szakemberek nem kevesebbre vállalkoztak, minthogy rövid idő alatt mintegy 400 új munkásból ezekhez az új és érzékeny gérpékhez szakembereket képeznek. Ez is sikerült. A párt, a KISZ, a szakszervezet és az üzem vezetőségének hívó szavára számos vasárnapi műszak is volt itt, s zokszó nélkül soksok túlóra és rengeteg társadalmi munka. Az egész kollektíva a jövőbe nézett, arra az új üzemre, amelynek teljes, sokat igérő képe ma már kialakult. A művezetők, a TMK jó szakemberei a svájci szakmunkások mellett maguk végezték el az új gépek technológiai szerelését Nagy figyelemmel, szorgalommal mestereivé lettek a gépeknek, szerelésükben, üzemeltetésükben nagy szakmai gyakorlatra tettek szert. Jártasságukkal biztos kézzel irányítják majd a termelőmunkát is. Nincs a gyárnak egyetlen olyan dolgozója, aki ez idő alatt ne vett volna a kötelezőnél több terhet a vállára. Például "a nyersárut szállítóknak az átrendezés miatt hosszú időre 250 méterrel növekedett meg egyegy útjuk. Sok kilométerrel többet gyalogoltak, rugaszkodtak neki naponta, mint ezelőtt. Hasonló helyzettel, körülményekkel kellett megbirkózniuk az előkészítő dolgozóknak. Viszont egy sor új gép jóval az eredeti határidő előtt kezdhette meg munkáját. Az első 50 új gép már 1967 végén üzembe állhatott, s ugyanezek a gépek három hónappal az eredeti határidő előtt végleges helyükre is kerültek. Az új gyár mielőbbi felépülését, a régi zavartalanabb üzemelését mindenki egyéni feladatának tekintette. Az egyik üzemrész vezetője nagyon találóan fejezte ki magát: „A felfordulásban egyetlen ember sem akadt, aki ne iparkodott volna jobban, mint azelőtt, pedig most elpepecselhette volna az időt.” Következésképpen ez is az egyik titka a létesítmény páratlan előretörésének, mint ahogy azt is elismeri mindenki, hogy az üzem kommunistái, a kipróbált szocialista brigádtagok példamutatása is serkentette a többieket Érthető, hogy nehéz napok ezek a gyárban, az elmúltak is, sőt a közeli jövő napjai is: az új munkásoknál, noha sokat tanultak, még nincs meg a rutin. Panasz van a nyersanyagra is, bár jobbára angol és olasz fonallal dolgoznak, de mint mondani szokták: „Nem mind arany, ami fénylik”. Nem csoda tehát hogy a féléves program némi hiánnyal záródott. Megnyugtathatóan állapíthatjuk meg azonban, hogy ez nem a szentgotthárdiakon múlott Mint mindig, így a termelésben is előretekint a gyár kollektívája: hamarosan ismét összeállnak a brigádok, s a régi szocialista kollektívákban edződött tagok most az új munkabrigádok élére kerülnek, hogy az idő múltával azokból is szocialista brigádokat formáljanak. Minden biztosíték megvan arra, hogy a régi törzsgárda segítségével az átmeneti időszak jelentősen csökkenjen. A szentgotthárdiakat az elmúlt évtizedek kiváló munkájának eredményeként egyébként is jó hírnév övezi. Számos esetben mint élüzem hívták fel magukra a figyelmet. Ezek után az sem kétséges, hogy sok jót hallhatunk még a technikájában és munkásgárdájában megizmosodott üzemről. a 35. szívátültetési műtét A montreáli szívkórház sebészei szombatra virradó éjjel végrehajtották Kanada harmadik szívátültetését. Az 58 éves török származású Elie Zaor textilmunkás egy 38 éves személy szívét kapta, aki pénteken halt meg a montreáli kórházban. Az orvosi közlemény szerint Elie Zaor igen jó állapotban van. A montreáli műtéttel a világ szívátültetéseinek száma 35-re emelkedett. 1968. szeptember 1. Vasárnap Módosították az emeletráépítésről és a tetőtér beépítéséről szóló rendeletét Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben módosította az emeletráépítésről és a tetőtér-beépítésről hat évvel ezelőtt kiadott rendeletet. Az új rendelkezés elsősorban a pénzügyi feltételek megváltoztatásáról intézkedett. Korábban ugyanis az egyes lakások bérlőit terhelő költségeknek csak 60 százalékát tehette ki a vissza nem tekintendő állami támogatás, s ez az összeg egyszobás lakás esetén nem haladhatta meg az 55 ezer, két- vagy több szobás lakásnál pedig a 60 ezer forintot. Most a visszatérítés nélküli állami támogatás arányát 70 százalékra emelték. Ennek megfelelően az új rendelkezés szerint az egy- és a másfélszobás lakásnál 73 ezer, a két- vagy több szobás lakás építésénél a 88 ezer forintot is elérheti az állami támogatás összege. Nagyobb lehet az állami támogatáson felüli költségekhez nyújtott hosszú lejáratú kölcsön is, így a lakásonkénti 45 ezer helyett már 55 ezer forintig terjedően adhat hosszú lejáratú kölcsönt az Országos Takarékpénztár. A visszatérítés feltételei változatlanok, tehát évi 2 százalékos kamat mellett 15 éven belül kell visszafizetni a kölcsönt A Magyar Közlönyben megjelent új rendelet a kihirdetés napján lépett életbe. Intézkedéseit azonban a hatályba lépés előtt megkezdett és még el nem számolt emeletráépítési és tetőtér-beépítési munkáknál is figyelembe kell venni. (MTI) n kiváló munkára mindenképpen mód lesz, ugyanis, amit ők gyártanak, abból még hosszú ideig minden mennyiség kevés. Jóllehet régi üzem a selyemgyár, november 7-én mégis egy teljesen új gyárat avatunk, hiszen ha csak a leírtakat veszszük is figyelembe, már akkor is elmondhatjuk róla, teljesen megújult ez a gyár és csakúgy az itt dolgozó emberek, akik ezután már többre lesznek képesek. Csengeri Ervin II vegyipar új terméke : a legelőgomblószer A betiltott DDT növényvédőszert gyártó üzemet új vegyianyag előállítására rendezik be a budapesti Vegyiművekben. Itt készítik majd nagyobb tételekben a Trifenoxin elnevezésű kémiai anyagot, amelyhez hasonló terméket mindeddig nem bocsátott a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a hazai vegyipar. A külföldről behozott szereket tökéletesen hekettesítő anyag a legelők gyomtalanításánál használható kiváló eredménynyel. A Trifenoxin, mint az előzetes szabadföldi kísérletek bebizonyították, tökéletesen kiirtja a legelők gyomjait, a különféle cserjés-fás növényeket és az egyéb nedvet szívó gyomokat. VAS NÉPE Szoros határidők, objektív akadályok (Hétezer szombathelyi fogyasztó „szurkol“ a gázmű építőinek) Az olasz Cifuindus cég ezer köbméteres gázmű épí gázmű napi termelése már alatta marad a csúcsidén, az új gázmű épülését a városéri. Elkészül-e idejében, les Az elmúlt egy hónapban rosi tanács végrehajtó bizo gázmű építésének helyzetét, az építésben, szerelésben, a vége van. Ráadásul az eredet tású gázműre készültek és több ízben módosultak. Ez mint azt mondani szoktuk a végeredményre kíváncsiak, nyomában. Bencze Gábor, a gázmű főmérnöke: — A felmerülő problémáikat, a krónikus, vagy visszaérő akadályokat akár órákig sorolhatnám. A legfontosabbnak három körülményt ítélek. Az építésben, szerelésben résztvevő számos cég munkásainak, szociális létesítményekre van szüksége. Ezek építési határideje rendkívül szorít. Például az Országos Bányagépgyártó Vállalat kijelentette, hogy levonul az építkezésről, ha a munkásoknak nem tudunk öltözőt, mos- idót biztosítani. A másik a tetőszerkezet elkészülte. Itt nagyon fontos a határidő betartása, mert a további szerelések nagyban ezen múlnak.A harmadik probléma a VÁV (Villamos Állomásokat Szerelő Vállalat). Ez szereli a villamosipari berendezéseket, például az egész kapcsolórendszert beköti. Úgy nyilatkoztak, hogy a jövő nyárra tudják vállalni a munkát. . A Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója: " Mi végezzük a gázmű úgynevezett magasépítési munkálatait és mi építjük a szociális létesítményeket is. A koordináló bizottság augusztus 26-i ülésének megállapodásai szerint a szociális létesítményeket szeptember 10-re kell átadnunk. A határidőt tartani tudjuk! Bár rengeteg problémával küszködünk. Többszöri tervmódosítás, eltérő méretek, ez utóbbiból például igen sok bontás következik. Ezzel együtt is mi felelősséggel vállaljuk, hogy a ránk jutó munkákat a koordinálóbizottság határozatainak megfelelően az előírt időben átadjuk. Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat főmérnöke: — Mi szállítjuk a tetőszerkezeti tartókat. „Utólag” léptünk be az építkezésbe. Ennek ellenére részben saját anyagaink felhasználásával, részben vásárlásokkal a szükséges építőanyagokat beszereztük és megkezdtük a gyártást. A koordináló bizottság számunkra szeptember 30-i határidőt írt elő. Ezt mi tartani fogjuk! Sőt! Nem tudok bontó berendezéseivel százni Szombathelyen. A jelenlegi tíz—tizenötezer köbméterrel a fogyasztásának. Érthető, hogy s lakosságának érdeklődése kíz-e elég gáz a télen? a megyei és a szombathelyi válsága is napirendre tűzte a Nyolc magyar cég vesz részt koordinálásnak nagy jelentőss tervek jóval kisebb kapacsrészben vagy egészében már azonban a gázfogyasztókat — — nem érdekli. A fogyasztók Induljunk el a gázműépítés könnyelmű ígéreteket tenni, hiszen munkánkat objektív körülmények határozzák meg, de szeretnénk, amennyit lehet rövidíteni. Már a múlt héten előszállítással elküldtünk 12 főtartó gerendát. A VÁV megyén kívüli cég. Szerepe azonban rendkívül fontos. Nélküle nem lehet befejezni az építkezést, nem kezdődhet meg a gázszolgáltatás. Mit várhatunk tőle? A határidőket lehet-e egyeztetni? Dr. Kelemen Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese csütörtökön úgy tájékoztatta a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogy „a VÁV-val menni fog a dolog”. A hét elején megyénkben járt a nehézipari miniszterhelyettes. A vele történt tárgyalások lehetővé teszik a határidőegyeztetéseket, vagyis azt, hogy az egyik legfontosabb szerelőipari vállalat is, november végére, december elejére eleget tegyen a szombathelyi gázmű építéséből ráháruló kötelezettségeknek. Nemrégen közöltük a Cifuindus cég építkezést vezető mérnökének nyilatkozatát. Szerinte a koordináló munka céltudatos, a részfeladatok némi késéssel, de most már ütemesen haladnak. A határidőt az olasz mérnök is reálisnak tartja. Nyolcvannégy millió forintos beruházás, olasz gyártmányú berendezések, nyolc építő- és szerelőipari cég, menetközben többször módosuló tervek — ez a szombathelyi Gázmű jelenlegi építési helyzete. Szinte minden résztvevő számos problémával küzd, a munkások egyelőre nehéz körülmények között, minimális tisztálkodási lehetőségek híján dolgoznak. Ma, szeptember 1-ét írunk. Az idő könyörtelenül halad a hideg, hidegebb hónapok felé. Majdnem kétezer lakást fűtenek gázzal a városban, a háztartási gázfogyasztók száma meghaladja a hétezret. Hatvanezer ember nevében azért szólunk, hogy minden objektív nehézség elé az ő érdekeiket helyezzék. Szanati Anna ti Békés háború Rádóckölkeden Emberek és gépek valósággal megszállták a mezőt. Amerre csak járok a 4700 holdas nagyüzemben, mindenütt a munkát, a szorgalmat látom. Nagy szükség van rá. Olyan erőpróba előtt áll a gazdaság, mint még soha. Bár a nyáreleji aszály megvámolta gabonatermésüket, így a tervezettet sem kapták meg. Nem az ő hibájukból. Amit viszont egyik oldalon elvitt az idő, jócskán visszaadta a másikon. A kapások — ha valami nem éri őket — olyan tömeget ígérnek, hogy veszteségmentes betakarításuk nagy feladat elé állítja a tsz-t. Hétszázharminc hold kukoricájuk vár majd törésre, elszállításra. Emellett a cukor- és takarmányrépa szedése, szállítása, a 200 hold sarjú és felülvetések kaszálása, közben a vetés és silózás is sok munkát jelent. Ráadásul rövidebb a nap is. A Beledi úti dűlőben Szép Lajos elnökkel, meg Zelles Lajos gépesítési brigádvezetővel próbáljuk számba venni a következő hetek megannyi tennivalóját. __ A sárjakaszálástól, meg a kukoricatöréstől nem félek — jelenti ki az elnök. — Részes művelésre adtuk ki, a betakarításban a tagok is közvetlenül érdekeltek. _ Ezt, minden körülmények között meg is csinálják. Különben is olyan nép lakik Harasztiban, Nagykölkeden, meg Rádóckölkeden is, akik elhordanák a kőszegi hegyet is, ha az lenne a feladatuk. Ami kézi, emberi erőre vár, az időben meglesz. — Itt van viszont a sollózás — ugye fonok, — szól közbe Zelles... — Az ám, Lajos bácsi. Ha ezt szerencsésen elvégezzük, akár misét szolgáltathatunk, ötszáz hold van belőle. És olyan, mint az erdő: sűrű, magas, erős. Tejesek vagy erőtérben vannak rajta a kukoricacsövek. Alig bírják a gépek. Két traktor húz egy kombájnt. A huzatás, meg a szállítás 12 erőgépet vesz igénybe. A sok esőtől a talajunk is laza, süpped a nehéz szerkezet. Meg hát a buja növényzet megviseli a gépet Az egyiknek éppen eltörött a meghajtó tengelye. Tegnap egész nap állott. Akkor valahogy megreperálták, most másfél órája megint áll. És áll előtte a két traktor, a kombájnt kiszolgáló másik négy traktor meg az emberek is. De nem irányíthatjuk őket máshova, mert ha sikerülne gyorsan megcsinálni, valamennyinek ismét munkája lesz. Ebben a percben érkezett motoron Márffy József, műhelyvezető. Fiatal, erős ember. Meg kiváló szaki. Benne minden bizalom. A traktorosok, az öreg Dobos, Gyuszi fia, Fuisz László, Balikó József, meg a többiek magyarázzák, mi történt, s közösen okoskodnak, mit lehetne tenni. Tengelyért az elnök bejárta már Vast, Zalát, a szomszédos állami gazdaságokat. Hiába. Az AGITOKER-nél sincs, mert korábbi kiadású a kombájn, ezt a típust már nem gyártják. Érthetően alkatrészt sem kapnak hozzá. — Hát ez van — sóhajt Szép Lajos és közben mintha amolyan rádeékölkedi imádság is elhagyná a száját. Pedig türelmes, szép beszédű, higgadt ember. Mint vezető is, mint ember is a legkiválóbbak között van. — Naponta húsz holdról tudunk silózni — magyarázza. — Ha minden jól megy! S így is 25 munkanap kellene hozzá. De ritka az olyan nap, hogy ne kapnánk esőt. Ilyenkor vagy félbe kell hagyni a munkát, vagy csak féle a teljesítmény, mert a csúszós talajon a gép is csak kínlódik, ötven-hatvan holddal előbbre lennénk, ha nincs a törés, meg az idő is jobban viselkedik. Aztán megint optimista az elnök. Azt mondja: — Nem lesz ám ez sokáig így. Nem kínlódunk majd ennyit a talajjal. Már készítik a szövetkezet vízrendezési tervét Igaz, 160 ezer forintért — senki nem érti, hogyan lehet ilyen drága — de ez mind a három falu határát magában foglalja. A kivitelezés hétmillió forintba kerül, de meg kell csinálni, mert a kár ennél is nagyobb. Végeredményben 35 év óta nem volt nagyobb méretű árkolás, vízrendezés a határban. Elteltek az árkok, a víz nem talált utat magának, s romlott a talajszerkezet is. Legfeljebb az egyéni paraszt igyekezett kapával a víz útját egyengetni... Azt ma, már említeni sem nagyon érdemes. — Ott lejjebb lánctalpasok szántanak. — Meg UTOS-ok is — vág közbe Zelles — kedden vetni akarunk. Őszi árpát, meg őszi takarmánykeveréket Utána meg búzát — igaz, — válaszol Szép — ha jól tudom, az 1300 hold vetéshez 700 hold van felszántva, és ebből is 500-on már kint van a műtrágya. — Én is így számolom. Jól a fejedben tartod... — Muszáj Lajos bácsi! De maga is jól tudja. Elvégre brigádvezető. A SZövetkezet első évét éli, mint igazi nagyüzem. A jövő évi terméshez először alapoznak igazán és időben a haraszti, a rádóci és a kölkedi parasztok. Tavaly még megszántatlan terület csúszott át a tavaszra, késett az őszi munka, s száz és száz hold szaporítva az új vezetőség amúgy is sok gondját Végeredményben ez az oka annak is, hogy kevesebb gabonájuk termett a tervezettnél. Jövőre nem így lesz. Legalábbis erre törekednek a vezetők s a rájuk hallgató emberek. Hát még ha a vízrendezés is befejeződik ... Még ha a mostani silózás felszabadítja a traktorokat. Addig is tart a békés „háború” a gazdagon termett ősziekkel, a javításra szoruló gépekkel, a vasárnapi munkával is szorgalmazott vetőre való készítéssel... Udvardi Gyula