Vas Népe, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
Munkaerő és gépesítés — a termelőszövetkezetekben Megyénkben is egyre sürgetőbb feladat a mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztése. E feladattal kapcsolatosan alapos felméréseket végzett két járás — a sárvári és celldömölki — tsz-eiben a területi szövetség és tanulmányt készített. A sárvári területi szövetség munkatársai két alapvető ténymegállapításból indultak ki: 1. a tsz-ek munkaerő-ellátottsága, 2. és a gépesítés helyzete. A munkaerő ellátottság tsz-enként változó. A legtöbb termelőszövetkezetben azonban számolni kell azzal, hogy a dolgozó tagok létszáma állandóan csökken. Ez elsősorban abból adódik, hogy magas az idős tsz-tagok aránya és az új tsz-törvény lehetőséget ad nyugdíjazásukra. A nyugdíjas és járadékos tagok száma ma is az összes taglétszám egyharmada. A jelenleg még nem nyugdíjasok száma a következő néhány évben további egyharmaddal csökken. De egész pontosan: a szövetség területén jelenleg (a két járás tsz-eiben) 8148 tag dolgozik. De 1972 után ez a létszám 5514-re csökken, mivel 1972- ben 2634 tsz-tag megy nyugdíjba. (Ezen időszakban új tagfelvételről csak minimális számokban lehet beszélni.) Nyilvánvaló, hogy a termelőszövekezeteknek erre a biztosan várható (előre felmért) munkaerő-csökkenésre alaposan fel kell készülniük, vagyis egy sor munkafolyamatot gépesíteni kell. A termelőszövetkezetek a megalakulás utáni években általában a vonóerőt igénylő munkákat gépesítették, majd a gépesítést befejezték. Az más kérdés — s a tanulmány erre külön kitér — hogy az erőgéppark jelentős hányada használt traktorokból tevődik össze, s ezeknek a gépeknek a kicserélése is gyorsabb ütemet igényelne. Nem is beszélve a különböző traktor-típusokról, amelyek alkatrész-ellátása változatlanul nagy gond. Továbbá az is megállapítást nyert (bár ez nem új), hogy a gépek erkölcsi kopását, s más egyebet figyelembe véve egy-egy gépet az első felújítás után érdemesebb kiselejtezni. De a tsz-ekben folyó tér melés műszaki fejlesztése — a munkaerő csökkenéséből kiindulva — elsősorban olyan területeken sürgető, ahol jelenleg még kézi erővel dolgoznak. Így a következő időszakban egyik lépés a fontosabb kapásnövények betakarításának gépesítése kell, hogy legyen. Ugyanis a vegyszeres gyomirtás — s egyéb kémiai eszközök alkalmazása — csak félig oldotta meg a kapások korszerű termelését. Ahogy a gabona betakarítását — s részben a szálastakarmányokét is — gépesítettük a kukorica, répa, burgonya betakarításának komplex gépesítését is meg kell valósítani. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is. Sajnos még ma is olyan istállókat építünk, amelyek már a használatba vételkor korszerűtlennek bizonyulnak. A tervezésben még mindig nem érvényesülnek az előrelátó tudományos megalapozottságú országos szempontok, de legkevésbé a termelők, a tsz szakvezetők elképzelése, gyakorlatiassága. Átadnak olyan — úgynevezett korszerű — istállókat, ahol ugyan géppel fejnek, önitató berendezés van, de már a trágyát, a takarmányt villázni, talicskázni kell (!) Az állattenyésztés gépesítését — különösen a szakosított majorokban, telepeken — úgy kell megoldani hogy egy 100 férőhelyes tehénistállóban például — váltott műszakban — két ember elvégezze a munkát. De persze mindehhez s általában a termelőszövetkezetek műszaki fejlesztéséhez pénz kell. A tsz-ek viszont az igényeknek megfelelő be-ruházási összegeket saját , erőből még nem képesek előteremteni. Megérdemelne egy tanulmányt annak a felmérése is, hogy egy-egy tsz sajáterejéből mit bír, s az előrelátható munkaerőcsökkenés figyelembevételével mekkora az az összeg, amit az államnak kellene kölcsönöznie ahhoz, hogy a biztonságos üzemelés, a termelés meg ne akadjon. Dávid József 4 A nemzetközi gazdasági együttműködés kis lexikona 4. Bilaterális — multilaterális kapcsolatok A bilaterális (magyarul: kétoldalú) kifejezést nemzetközi értelemben a gazdasági és a politikai kapcsolatokra használják. PL: két állam között bilaterális tárgyalások kezdődnek, ami nem jelent mást, mint hogy a két állam megbízottai leültek egymással valamilyen kérdést megvitatni, s egyezményt előkészíteni. A nemzetközi gazdaságban a bilaterális kapcsolatok alatt azt értik, hogy két ország egymással valamilyen gazdasági együttműködést folytat. Így Magyarország a szocialista államokkal „bilaterális” bizottságokat hozott létre, mint pl. a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Együttműködési Kormánybizottság, vagy ugyanez Lengyelországgal, a Szovjetunióval stb. Ennek keretében általában olyan együttműködési témákat vitatnak meg, illetve olyanokban hoznak döntéseket, amelyekben a két ország érdekelt. Pl.: Magyarország és Bulgária a rádiógyártásban működött együtt, Magyarország és az NDK a mosószerek és kozmetikai szerek gyártásában létesített bilaterális kapcsolatokat, ide sorolható a szovjet—magyar timföld—alumínium megállapodás stb. A multilaterális (magyarul: sokoldalú) kapcsolatok értelemszerűen több ország között kialakult kapcsolatok. Általában valamilyen nemzetközi szervezet keretében jönnek ilyenek létre. A szocialista országok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST keretében építettek ki multilaterális kapcsolatokat. A KGST keretében azokat a kérdéseket vitatják meg és döntenek bennük, amikben több ország, esetleg minden tagállam érdekelt és így a multilaterális megoldás a célravezető. Jó példa erre a „Barátság Kőolajvezeték”. A Szovjetunió a KGST tagállamok között a legnagyobb olajtermelő, míg a tötkai ország, — Románia kivételével — olajban szegény, tehát importra szorul. Így sok ország vált érdekeltté a kérdésben és közös erőfeszítéssel megépítették a vezetéket Hasonló példa sok van, mint pl. a közös vagonpark (CPV) létesítése, az energiarendszerek összekapcsolása, a különböző iparágakban a szakosítás, vagyis a termelés megosztása az országok és azok iparágak vállalatai között stb. A bilaterális és multilaterális kapcsolatok jól kiegészítik egymást, s éppen ezért mindkettő létrejön az országok között. A két módszer kombinálása révén a gazdasági kapcsolatok elmélyülnek a szocialista országok között. A bilaterális és a multilaterális kapcsolatok körébe tartozik az országok közötti fizetési forgalom is. Az országok a külkereskedelem keretében egymástól árukat vásárolnak és adnak el, azaz importálnak és exportálnak. Az export és az import értéke általában nem azonos és így az egyik ország adós lesz (többet vásárol, mint eladott), a másik országnak pedig követelése van. (Többet exportált, mint importált.) A bilaterális elszámolás keretében a két ország egymással számol el, tekintet nélkül arra, hogy pl. a követeléssel rendelkező ország egy harmadik országnak az adósa. Nincs módja rá, hogy a követelésével fizesse ki azt, akinek tartozik. A multilaterális elszámolás — a közleti lépésedetére a KGST Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank keretében már megtették — lehetőséget nyújt, hogy a kölcsönös tartozásokat és követeléseket ne bilaterálisan számolják el, hanem az elszámolásban résztvevő országok csak a végső egyenleget fizessék ki. Vagyis összeadják az adósságokat és a követeléseket, s ezek különbsége (egyenlege) kerül csak elszámolásra. Ez fejlettebb módszer, s a KGST keretében tárgyalások folynak ennek megvalósításáról. Gy. L SÜLLYEDŐ TERÜLET PERUBAN 1969. júniusában figyeltek fel arra, hogy a perui Huancavélica Castrovirreyna tartományának egy része, Tierapó ,lassan süllyed. A jelenség geológiai okokra vezethető vissza. A földkéregben mintegy 3 km-es kerületű kör mentén jókora repedések képződtek. A területen belüli házak megdőltek és összeomlásuktól kell tartani. Ticrapo lakói úgy vélik, ha a földmozgások tovább folytatódnak, a közeli Chiris folyó eltorlaszolódhat és árvíz lehetséges. Ticrapo egyébként 2600 méter magasan fekszik a tenger szintje fölött, 130 km-re Pesco-tól. (Város a Csendes óceán partján, Peruban.) VAS NÉPE 2. Igen ám, de a mesterséges vérkeringés akkor már negyven perc óta tartott. — A szív-tüdő motor árt a vörösvérsejteknek. A szövetekben minden perccel szaporodnak az anyagcsere ártalmas termékei. S utána a szív nem bírná a munkát. A boncolásnál pompás varratokat láthatnék, de mit érne ez? És aztán az a kis arc, a paplanlepedő mögött. A rettegés lassan mindenemet eltölti, és csak nő, növekszik percről percre... Nem ébred föl! A szíve nem fogja bírni. A szülei pedig ott járkálnak az épület előtt fel és alá, fel és alá. Láttam őket az ablakomból, amikor bemosakodtam ... No elég! Ennek nyilván semmi értelme. És mégis, akkor meg kellett volna állnom. Meggyőződnöm. És áthelyeznem a varratokat. Most már üres szavak. A kísérleti laborba megyek. Ez a napi programom: egy kis lyukas óra a műtét előtt. Különösen most, hogy semmi kedvem operálni. A labor a szerelmem. Életem utolsó szerelme. Sok mindent szerettem életemben: a költészetet, a nőket, a sebészetet az autómat, az unokámat. És most, hogy életem vége felé jár, egyet akarok. Megérteni, mi is az ember. Az emberiség. És mit kell tennünk, nekem, meg a többieknek , fiataloknak, öregeknek — korunkban, amely olyan veszett iramban vágtat. Mesebeli óriásnak látom az emberiséget, a magasba tör, de béklyóval a lábán. Még képes lezuhanni, eltűnni — elégni. Ez most is megtörténhet, ebben a pillanatban. Mint lidérces álomban, kiáltani szeretnék, valakit megállítani. De kit? És hogyan? Meg kell mondanom, a laboratórium céljai szerényebbek. Elérni azt, hogy a betegek ritkábban haljanak meg. Egyelőre ennyit. Az intézet igazgatója külön kis házat építtetett nekünk és személyzetet is adott. Hozzáfoghatunk a munkához. Már van saját műhelyünk, néhány mérnökünk és technikusunk azikológusunk és laboránsunk. Még nem kovácsolódtak össze, de bízom fiatalságukban. Most leginkább a szív-tüdő motor foglalkoztat: a mesterséges vérkeringést hajtó szerkezet. Azt kell elérnünk, hogy az idő ne sürgessen, a szerkezet ne rombolja a vért. Az első számú probléma ez, a hemolízis. Amikor a vörösvér sejtek felbomlanak, hemoglobin kerül a plazmába, s azt vörösre festi. Ez, bármily furcsán hangzik, méreg a szívnek meg a vesének. A mi szív-tüdő motorunkat, amely a Szovjetunióban egyike volt az elsőnek, Petya, Misa és Oleg szerkesztette, két évvel ezelőtt. Petya és Misa gyárból került hozzánk, telve lelkesedéssel. Lakatosnak indultak, mert már mérnökök. Oleg orvos. Gépük, amíg egyszerű műtéteket végeztünk, nagyon tetszett mindannyiunknak. Azt hittük, nincs különb a világon, hiszen feltöltéséhez már hétszázötven köbcentiméter vér is elég volt, míg külföldön négy liter kell hozzá. Felelőtlenül eldicsekedtünk vele. Csakhamar keservesen kellett csalódnunk. Igen, a hemolízis! A szívet nem lehet hosszabb időre kiiktatni, legfeljebb harminc-negyven percre. És ez kevés nekünk. Azt követelem tehát a filológusoktól, a mérnököktől és a műszerészektől, hogy találják meg a hemolízis okát és küszöböljék ki de úgy, hogy a motorhoz szük(Folytatás a 6. oldalon) Húsfeldolgozó Saját húsfeldolgozója is van a Kemenesaljai Úttörő Termelőszövetkezetnek. A jórészt házilagosan készített üzemben, jó ízű, házi készítésű hentesárut „gyártanak”, amiből részben a szövetkezet dolgozói kapnak, másrészt ugyancsak az tsz árudájában kerül a közfogyasztásba a töltelékáru, a pecsenye és a többi finom falat. Készül a harapni való, amit sülten rántva vagy más formában tálalnak fel a tagoknak, illetve dolgozóknak fenntartott étkezdében. Berendezését az alábbi kép mutatja: fotó: i. e. v 1969. augusztus 1. Péntek