Vas Népe, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
Sajtótájékoztató Szombathelyen a „Pannónia ’69“ kiállításról Franc Sebjanics vezetésével háromtagú szlovén delegáció érkezett hétfőn Szombathelyre a „Pannónia ’69” című kiállítás sajtótájékoztatójára. A vendégeket dr. Szentléleky Tihamér múzeumigazgató köszöntötte, majd Derecs László, a Vas megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője ismertette a nemzetközi kiállítás hazai előkészületeit. A zsűri munkájáról és a szlovéniai programról Franc Sebjanics, a szervezőbizottság elnöke tartott részletes tájékoztatást. Az 1967-es kezdeményezés — mondotta — élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki, s az idén már Szlovákiából is vesznek részt a kiállításon. 1967-ben 50 művész 93 alkotását mutatták be, az idén a nemzetközi zsűri 82 szerző 202 munkájából választotta ki azt a 92 művet, amely a szeptember 7-én megnyíló muraszombati és radenci tárlaton a közönség elé kerül. Ausztriából 10, Magyarországról 16, Szlovákiából 12, Jugoszláviából pedig 27 művész képviseli a pannon táj mai festészetét, szobrászatét. A festményeket Muraszombatban (Murska Sobotán) a Franc Novak Kiállítási Csarnokban, a szobrokat pedig Radenciben, a híres szlovéniai fürdőhelyen állítják ki. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szigorúan bíráló zsűri, amelyben bécsi, bratislavai, ljubljanai és belgrádi művészeti szakemberek mellett hazánkat dr. Solymár István, a Nemzeti Galéria főigazgató helyettese képviselte, elsősorban azt vette figyelembe döntéseinél, hogy a művek a mai modern európai festészet, illetve képzőművészet főbb irányzataival rokon alkotások legyenek, s kifejezési eszközeik ugyancsak megfeleljenek a korszerűség elveinek. A 16 magyar képzőművész között vasi, zalai, veszprémi, komáromi, budapesti és más nyugat-magyarországi alkotók mutatkoznak be a szlovéniai kiállításon. A zsűri döntése alapján három művésznek díjat, háromnak pedig elismerő oklevelet ítéltek oda. Az idei tárlat egyik érdekessége, hogy a hlebinai parasztfestők is részt vesznek rajta. A kiállításmegnyitó előestéjén a muraszombati várban ünnepi hangversenyt rendeznek, másnap este pedig a meghívott művészek baráti találkozójára és eszmecseréjére kerül sor. Szeptember 8-án délelőtt a vendégek meghallgatják France Stele akadémikus előadását Aquila János középkori pannoniai freskófestő életművéről. Stele akadémikus ugyanerről a témáról a Savaria Nyári Egyetemen tartott rendkívül értékes előadást a közelmúltban. A rendezvény alkalmából többnyelvű katalógust és egy alkalmi újságot adnak ki Szlovéniában. Az ünnepségről filmet készítenek, a jugoszláv televízió pedig tudósítást sugároz a megnyitóról. Franc Sebjanics hangsúlyozta, hogy az immár hagyományossá vált képzőművészeti kapcsolat a szomszédos népek kölcsönös megismerését és barátságát is szolgálja. Ezért tervezik a képzőművészeti jellegű rendezvények bővítését, és a vasi—szlovén közös tárlatokhoz hasonló együttműködés fejlesztését. (B. L.) Tánc 5000 kilométeren Szeptember 3-tól 17-ig olasz tájakon a Központi Táncegyüttes Eddig is erős „szárnyai” voltak a Művelődési és Sportház táncosainak. Itthoni sikerek, külföldi emlékezetes fellépések, színesedés, mélyülés, formai és tartalmi gazdagodás jelzik az együttes útját. A múlt évi díjoni siker — kemény munka megérdemelt gyümölcse volt a megosztott II díj a Nemzetközi Folklór Fesztiválon — azonban szélesre terjesztette ezeket a szárnyaikat. Feltétlenül emelkedésnek, megyénk és hazánk híre öregbítésének tartjuk — bízva a ranghoz illő szerepléshez — az újabb nemzetközi erőpróbát is. Fennállásának közelgő 15. évét talán nem is ünnepelhetné méltóbban a Központi Táncegyüttes, mint a közeljövőben Padovában sorra kerülő részvétellel. Részvétele európai jelenlét: Velence, Padova, Belluno, Lucca és Reggio Calaprni — az Adria — a Ligur és a Jón-tenger melléke, mind-mind fellépésre várja a magyar együttest. 40 fős különítmény indul el Szombathelyről: 22 táncos, 13 zenész, 1 tolmács, 1 műszaki szakember s 3 művészeti vezető az olasz meghívásra. Amint ezt Nagy Árpád, a Művelődési és Sportház igazgatója elmondta, a táncosok felkészülése bíztató. Edzőtábor és sok-sok próba van már mögöttük. Műsorukon a Bartók. ..Magyar dalok” című zenéjére szerzett Pesovár koreográfia, a Dijonban II. díjra érdemesített „Dunántúli lakodalmas”, a „Kuruc tábori képek” és több más tánc, mind korábbi sikerek jelzője szerepel A mintegy 20 forintnyi költség (utazási, — szállás —, jelmezkölcsönzés stb. díjai) java részét a meghívó olaszok fizetik. A fennmaradó kiadásokhoz a táncosok is hozzájárulnak. Távlata és lelkesítője még a közös munkának több ez évi itthoni fellépés. Decemberben a TV egyenes adásban közvetíti a Központi Táncegyüttes műsorát, s a jövő évi tervek között egy holland—belga turnét is találunk. Nagy szó nagy dolog ez a kirepülés. S ha figyelembe vesszük, hogy a kötelező szerénység íratott velük a jelentés elé a csak európai jelzőt, nem kis feladat vár műkedvelőinkre. Ha — s ezt a népművészet hangulati vonzásában joggal tehetjük — folyó nevekkel helyettesítjük be a földrajzi tájat, Farkas Imre Hajdútánc. hon ... Hacsak meg nem hal. Ne nyugtalankodjatok miattam. Á, dehogy, nem ettem. Ez nem fontos. Feleségem aggályoskodik, de nem túlzottan. Tudja, hogy nevetségesnek tartom az evésről beszélni. Az asztalon egy pohárban kompót és valami zsemleféle. A főnővér hozhatta. De honnan a zsemle? Nem a konyháról. Valakinek a reggelije, a névtelen adakozóé. Talán a laborból, Valja. Először is gyújtsunk rá.Elcserélném az édes kenyerem ,é s egy keserű, de hosszú szippantásért...” Nem tudok szabadulni ettől a daltól. No tessék, az orvostudomány. A szívnek, ha elindult, nem szabad megállnia. Egyszerűen képtelenek voltunk felfogni, megérteni, mi történik. Hogy kellő időben közbeléphessünk, legalább atropinnal. Az orvosok nevetnek, ha a kibernetikát említem. Pedig ez nem nevetség. Csak ennek köszönhetem, hogy a mi tudományunk kilátásai mintegy megvilágosodnak előttem. Bár egyelőre még csak az elvek — a gyakorlatból semmi. Ez azonban már csak rajtunk múlik. Sok munkára, befektetésre, időre van még szükség, hogy ezek az elvek hússá-vérré váljanak, vagyis gépezetekké, amelyek felfogják a betegről nyert információkat — fantasztikus emlékezőképességű számítógépek programjaivá valamint egyéb készülékekké, amelyek majd a fizika és a kémia eszközeivel hatnak a szervezetre. Nem fogom megélni. Nem is volnék alkalmas erre. Buta, képzetlen vagyok. Mennyire kellene ez most. Szasa fiatal, csak néhány óráig kellene kitartania, néhány napig, és minden rebben volna. A billentyű bizonyára kitart. Igazán élhetne! Látom a homályos üvegen át, hogy valaki az ajtóm elé lépett. Áll, figyel. Bosszant. Nem a műtőből valaki. Az nem várna. — Lépjen már be! Mit áll ott? .. .. .Mit ád ott. . . Jöjjön már be!” Az öregasszony énekli ezt, a„Pikk-dámban”. Kedvenc operám. A néni az, a rendelőből. — Bocsánat, Mihail Ivanovics, valami lány vagy asszony szeretne beszélni önnel. Nem akartam zavarni, tudtam, nem kíván látogatót, de nagyon kért.. . Lám, mind tudják, hogy nem kívánok semmit. Sajnálnak. De ettől nekem nem könnyebb. Senki sem veheti le rólam azt, ami rám nehezedik. — Milyen ügyben? — Azt mondja, személyes ügy. — Nekem nincsenek személyes ügyeim. — Az ő személyes ügye. No persze. Lassan jár az eszem. Nyilván nem szerelmi légyottra jön hozzám... Inkább valószínű, hogy az az, akinek a levél szól. A felesége tehát ott ül az egyik kapusban, a szeretője bejön a másikon. Durván mondom. Miért volna a szeretője? Csúnyán gondolkozom. Mert dühös vagyok a sorsra. Nyilván fontos, hogy beszéljek ezzel a nővel. — Küldje be. Villanyt gyújtok. Viszolygok ettől a beszélgetéstől. Ugyanúgy, minta másiktól a feleségével. Kötelesség Megint kötelesség. Tartozom ezzel. A tartozást az embernek meg kell fizetnie. Az emberektől kaptam én mindent, amim van. Fenét az emberektől, a magam erejétől! De valóban? Gondoljunk csak azokra a gyerekekre, akiket farkasok neveltek fel az őserdőben. Állatokká lettek. ..A neveléssel belénk oltott viselkedési programok ..— ez is abban a szerencsétlen füzetben áll. Nem kell túlértékelnem magam. Hallgassuk hát meg, legyünk udvariasak. És ugyan miről beszélek majd vele?! Mit érthet meg ő mindezekből? Most igazán nincsenek vigasztaló szavaim. Inkább énrám férne egy kis vigasztalás. Szasa azt mondta: olvasd el a levelet, akkor megérted ... De most igazán nem olvashatom el. Szégyelleném magam Szasa előtt. Az a vérzés, az a szívmegállás — megbocsáthatatlan. Jöjjön be. Igazolócédula és udvariasság — ennyi az, amit adhatok neki. Már csak Szasa érdekében is. Ha neki magának nem tudok segíteni, mit adhatnék ennek a nőnek? Már itt is áll az ajtóban. Gyorsan ideért. Úgy látszik a néne már előre idáig engedte. Jól okoskodott a vénasszony, mit futkosson fel-le a lépcsőn, inkább idehozza is. — Tessék bejönni. — Jó estét kívánok. Azért jöttem, hogy Szasa iránt érdeklődjem. — Foglaljon helyet. Nézem. Meg kell adni, csinos. Harminc körül lehet, jó az alakja, még a lába is. Nevetséges, ilyen pillanatban a lábát nézem. Régi reflex. Buta gondolatok, egyáltalán nem idevalók. — Bocsásson meg... Most ezt fogja mondani: ... amiért ilyen későn zavarom, hiszen bizonyára fáradt...” ésatöbbi. De nem, elhallgatott. — Kérem. (Folytatjuk) 1969. szeptember 8. Kedd______ VAS NÉPE Új iskola Horvátzsidányban Több évtizedes álom valósult meg Horvátzsidányban. Megépült az a modern iskola, amelyre több, mint három évtizedet vártak. Akkor a plébános és a főjegyző viszálykodása miatt elmaradt az építkezés, de a múlt ősszel megkezdték és vasárnap át is adták rendeltetésének. Az új intézmény több, mint kétmillió forintba bekerült, amelyből 1,9 millió az állami támogatás. 125 ezer forint készpénzzel és 40 ezer forint értékű társadalmi mimikával pedig a község lakossága járult hozzá. Maguk gondoskodtak a politechnikai műhelyről is, amely külön 180 ezer forintba került. Ennél is 40 ezer forint értékű volt a társadalmi munka, s ugyennyi a saját anyag. A társadalmi munkában kitűntek a VASÉP építő brigádjának tagjai is, akik valamennyien Horvátzsidány, Kiszsidány, Peresznye és Ólmód község lakói, az új intézmény közvetlen haszonélvezői is. Az épületet dr Szabó István, a szombathelyi járási tanács vb-elnöke vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között adta át. Megjelent és felszólalt az avatási ünnepségen Ognvanovics Milán, a Magyarországi Délszláv Szövetség főtitkára is. Fotó: hu Leleplezték Kacsóh Pongrác emléktábláját Alapításának 75. évfordulóját ünnepelte vasárnap egy patinás józsefvárosi iskola, a Tavaszmező utcai volt Zrínyi Gimnázium. (Az egykori iskolaépület ma is diákoknak, a Kandó Kálmán Főiskola hallgatóinak ad otthont.) Itt tanított egykor matematikát és fizikát a neves zeneszerző, Kacsóh Pongrác, innen indult Ságvári Endre, Bóka László író, Edsemann Mihály és Lajtai Lajos zeneszerző. Szilárd Leo és Teller Ede világhírű tudós — hogy csak néhányat említsünk a jeles sorból. Vasárnap csaknem ezer öregdiák gyűlt össze, az ünneplők közül a legidősebb 1902-ben volt maturandus. Az iskola előtti téren a Vasas művészegyüttes szimfonikus zenekara adott műsort, majd Szinte László, 1905-ben végzett öregdiák köszöntötte a tanárokat, volt diáktársait. Az épület falán elhelyezett Kacsóh Pongrác-emléktábla leleplezésekor a zeneszerzővé lett matematikus pedagógustársa, Elekes István tanár mondott avató beszédet. 5 Mit hallunk, mit látunk? RADIO KOSSUTH RADIO 8.20 Harsan a kürtszó! — 8.55 Franck: d-moll szimfónia. — 9.25 Népi zene. — 10.05 Az én könyvtáram. — 10.35 Fúvósindulók. — 10.47 Bizet: Dzsamile. Egyfelvonásos opera. — 12.20 Ki nyer ma? — 12.30 Melódiakoktél. — 13.45 Törvénykönyv. — 14.00 Mai témák, mai dalok. — 14.09 A Zsoldos-együttes játszik. — 14.22 Rádiójáték gyermekeknek.— 15.10 vallomások a népdalról. V. — 15.29 Gazdasági magazin. — 15.44 Operettdalok. — 16.05 Magyar zeneszerzők. — 16.31 Mestereik, mesterművek. — 16.52 A Fáklyavivők dalaiból. — 17.05 A VDK nemzeti ünnepén. — 17.80 Brittan-dalok. — 17.42 A Budapesti Őszi Vásárról. — 17.53 Könnyűzenei híradó. — 18.23 Mozartszimfóniák. — 19.25 A Szabó család. — 19.55 Lemezmúzeum. — 20.15 Népdalcsokor. — 21.00 Dupla vagy semmi. — 22.20 Operettrészletes. — 22.58 A vaduzi ügynök. Rádiódráma. — 0.10 Operaáriák. PETŐFI RADIO 8.05 Operarészletek. — 9.00 Operettrészletek. — 9.33 Régi naplók nyomában. I. — 11.45 A bilincsbe vert növényvilág. III. — 12.03 Cigánydalok. — 12.25 Brahms: h-moll klarinétötös. — 13.05 Kamarazene. Randevú — kettőtől hatig . . .. Zenés délután. — 18.10 Fiatalok hullámhosszán. — 20.25 Debussy-melvek. — 20.57 Szabó Pál: Harangoznak. Rádióváltozat. — 22.10 Kamarazene. — 23.10 Nóták. — 23.46 Kórusok. GYŐRI RADIO Napi krónika. — Kedvelt táncmelódiák. — Noteszlap. — Szórakoztató zene. — A Győri Rádió levelesládája. TELT-VÍZIÓ BUDAPEST 8.05 Mskola-tv: Orosz nyelv (ált. isk. 6. o. ism.: 13.10). — 17.58 Hírek. — 18.05 Készítsünk együtt filmet! VH. — 19.05 Esti mese. — 19.15 Esti muzsika. — 19.35 Dunakanyar (kisülni). — 20.00 Tv-hiradó. — 20. Hanoi egy napja. Ünnepi műsor a VDK megalakulásának évfordulóján. — 20.40 Viet-rock. Beatmusical (az Irodalmi Színpad előadása felvételről, 14 éven felülieknek!) — 21.45 Tv-hiradó, 2. kiadás. POZSONYI MŰSOR 17.25 Hetedhét országon ... Tvfilm. — 17.55 Telesport. — 18.30 Varázsló (vidám filmműsor). — 19.00 Tv-hiradó. — 19.35 Publicisztikai műsor az iskolaügyi miniszterrel. — 20.15 Hallgató nyomok (történet a háború utáni Lengyelországból.) — 21.45 Liga vasárnap. — 22.10 Tv-híradó. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.45 Rajzfilmek. — 18.00 Bábjáték. — 18.20 Az úton. — 19.00 Folklórpercek. — 19.15 Riport. — 20.35 Rajzfilm. — 22.50 Mrs. Minivers— amerikai film. — 22.20 Rando Tudor zongoraművész játszik. OSZTRÁK MŰSOR: 18.10 Angol nyelvlecke kezdőknek. — 18.20 Jó éjszakát gyerekek. — 18.25 Kulturális aktualitások. — 18.45 Hirdetés. — 18.50 Rinaldo Rinaldini. — 19.16 Műsorismertetés. — 19.30 Tvhíradó. — 20.06 Sport. — 20.15 Gerhard Winter bemutatkozik. — 21.20 Pieter Breughel élete és műve. — 22.20 Tv-híradó. 2. 19.00 A lombos kert. Dokumentum Németország iparosodásáról. — 19.30 Műsorismertetés. — 19.35 Színes pénz a világ minden tájáról. — 20.06 Sport. — 20.10 Rövidhírek. — 20.15 Emberek és szerződések. Dél-Tirol. — 21.35 Egy izgató kisasszony. — 22.30 Tv-híradó. — 22.40 Közvetítés az evezős Európa-Bajnokságról.