Vas Népe, 1969. december (14. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

4 .taffiánáksn járt munkatársunk lesen!! [3] Irak, Irak és égitolirassziins*11 Nincs külföldi út kirakatnézés nélkül. A román üzleteket többségükben a miénkhez fogható árukínálat jellemzi. A L.ciffeiak valamivel olcsóbbak mint nálunk, hasonlóképpen a vendéglátói árak. Tíz lejárt már első osztályú helyen is ehet egy párizsi szeletet a vendég, négy öt levért kap egy üveg círt (a leves aránytalanul drága!) és folytathatnám. A hiánycikk fogalma a román gazdagságban sem ismeretlen. Kevés a burgonya, a liszt, sorban állnak az étolajért ... Kerestük a kirakatokban a magyar gyártmányú árukat. Nos, a magyar mosószer — főleg az ultrapaszta — nagy sláger! (A szállodánkban hiányzott a mosdóról a szappan, kérdezte is a szobaaszszony, nem hoztunk-e abból a jó kis magyar szappanból néhány darabot.) Biztonsági Elzett zárakat viszont Romániában érdemes venni. 40—50 leiért korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll... Aztán figyeltük az embereket. A lányokon jóval maxibb a mini, min nálunk, egyetlen „báró tollú” — azaz beatfrizurás — ifjúra nem leltünk. (Aradon megismerkedtünk egy fodrászregénynyel, ő mondta: „hivatalból” megfosztják fejüküktől az erre törekvő ifjakat...) . Beszélgettünk aztán vasbetonszerelővel, aki 1800 lent keres. A fia esztergályos, ő 1500—1600-at visz haza havonta. Mondja, felmehetne 2000 fölé, de minek. Az újabb három évi tanulás, évente vizsgákkal. Majd talán később, „Így is oké!” — mondta, egyelőre elégedett a pénzével. Kevés náluk a maszek! Autentikus tájékoztatás: Temesváron húsz—harminc, ha van ... Temesvárott járva meg kellett kérdezni — fűtési időszakról lévén szó — miért nem okádják a kémények a füstöt A válasz: olajjal, gázzal tüzelnek, kisebb részben szénnel, illetve fával. Pedig van belőle elég a hatalmas erdőségekben! Ezek után az sem volt meglepetés, hogy tudtak arról: nálunk olcsóbb lett a tűzifa. Román barátom csak azt kérdezte: tudná csak, hogy csináljuk ezt mi, egy fában viszonylag szegény országban! ... Sok jugoszláv rendszámú autóval találkoztunk a határ közelében Olyan élénk a kereskedelmi kapcsolat, hogy — mint a környéken lakók elmondják — néha bizony már a lakosság rovására megy. Kellemes élményekkel távoztunk Temesvárról, Aradról , Hunyad felé. Éppen csak sikerült felkapaszkodnunk egy Bukarest felé tartó vonatra. Jegyváltásra már nem volt időnk. Kényelmetlen helyzet s ráadásul épp a kalauznak futotunk neki. Kézzel-lábbal mutogattuk, hogy lóhalálban rohantunk, nem volt időnk... Rendőrfőhadnagy útitársunk értette meg előbb, mintsem a kalauz. A rendőr „oltalmát” élveztük, küldte a kalauzt tovább, mondván: foglaljunk helyet a fülkéjében. Aztán megkérdezte, mi van az Albert Flórival, mi mondtuk, amit tudtunk. Erre azt mondta, az az érzése, „nem leszünk ott" Mexikóban. Ugye, iletenség lett volna nem hálálkodni a helyért, a védelemért, ezért inkább azt mondtuk, ehhez nem sok közünk van. Miután így egyetértésre jutottunk, már csak az okozott némi izgalmat, mikor száll le a mi főhadnagyunk. Ez is megtörtént röviddel azután. Érzésünk nem csalt, jött a kalauz és büntetéssel együtt azon nyomban összeszámolt nekünk 420 lent Ennyiért éppen Ankaráig utazhattunk volna normális körülmények között. Az sem volt érdektelen számunkra, hogy kettőnk zsebében ekkor körülbelül éppen ennyi pénz lapult... A kalauz a számolás után elment. Mondta, üljünk csak nyugodtan. Tessék elképzelni, milyen nyugodtan ültünk... Közben újabb útitársak érkeztek a fülkébe, s mi lassan leszálláshoz készülődtünk Ekkor aztán újra megjelent a kalauz és intett, menjünk ki a peronra. Itt végül sikeres „tárgyalások” eredményeként a 420 lent negyvenre alkudtuk. Felsóhajtottunk ... A távolban feltűnt Déva vára. Balladai hangulatban Kőmives Kelemenné árnyékát kerestük a reflektorokkal kivilágított várfalak tövében. Tarabó Zoltán „Magos Déva várát hogy felépítenék... Mibő l lesz a monopólium? Mostanában egyre gyakrabban számolunk be olyan törekvésekről, amelyek a gazdaság irányításának központosított rendszerében nem voltak jellemzők, sőt lehetségesek sem. Majdnem két esztendei tapasztalat és gyakorlati munka van mögöttünk, s érezzük valóra váltását annak, amiről a párt határozata már az előkészítés idejében is szólt Az elvileg helyes intézkedések gyümölcsöt érlelnek. Közismert, hogy a MÉK zöldség-monopóliuma mellett úgynevezett többcsatornás rendszer alakult ki, s anélkül, hogy a MÉK rosszul járt volna, fogyasztók milliói a többcsatornás rendszer hasznának élvezői. Az ipari üzemek sokasága közvetlenül részesedik gyártmányainak külföldön történő értékesítéséből, az exporthaszonból. Szakmai körökben jól ismerik a termelőüzemek és külkereskedelmi cégek kapcsolatának szorosabb és lazább fajtáját, az úgynevezett pool és améta rendszerű szerződéseket. Megtörtént, ami húsz éven át szinte elképzelhetetlen volt, hogy gyárak és gazdaságok nem annak a cégnek adják el termékeiket és terményeiket, amely valamikor ilyen felvásárlásra alakult, hanem annak, amelynek áraival és piacával a termelők jobban járnak. Nem mondhatjuk, hogy mindezek a törekvések — a termelés ésszerűsítése, az árukapcsolatok egyenlő alapokra helyezése, a haszon tiszteségesebb elosztása, a piacok hosszabb távú ismerete — csikorgás nélkül alakulnak. A termelő és fogyaztó közötti közvetítő lánc nálunk túlságosan is biztos helyzetben volt az elmúlt másfél-két évtizedben. Sem a termelőnek, sem a fogyasztónak nem partnerei voltak, inkább főnökei. Áraik, terveik és céljaik között nemigen választhattunk, nem volt miből. Az idén jórészt emiatt sok keserves tanulság szenvedő részesei voltak a vevők. Kereskedelmünk — minden elért eredmény mellett is kár lenne ezt tagadni — „eszi, nem eszi, nincs más” elgondolás szerint dolgozott. Az árak és piacok szabadabb és egyben bonyolultabb viszonyainak alkulása erre az elméletre alaposan rácáfolt. Az ipar sürgető felajánlásai, nemegyszer házalása ellenére is az idei első negyedévben a nagykereskedelmi vállalatok zöme — de éltek e módszerrel kisemberek is — nem rendelt árut. Nagy, gyakran monopól helyzetben lévő gyárak, sőt egész iparágak kerültek ezért nehéz helyzetbe, néztek nemegyszer külföldi piacok után Ezzel egyidőben a fogyasztói piacon a közismert feszültségek születtek. Hetekre, gyakran hónapokra eltűnnek áruk, hagyományos honi termékekből krónikusan rossz az ellátás, s a sebtében külföldről behozott magas vámokkal terhelt áruk zömében csak arra jók, hogy a hasonló hazai termék árát is fölverjék. Szerencsére a fogyasztók is, az ipar is megelégelte ezt az áldatlan állapotot Az utóbbi hónapokban „tönkretettünk” egy nagykereskedelmi vállalatot (a Budapesti Cipő nagykert). Több termelőüzem nyitott boltot, több társulás van kialakulóban, amelyek egyrészről a közvetlen beszerzésre alapoznak, másrészről a fogyasztók megelégedésére alacsonyabb árakat diktálnak. Az érdekeltek persze berzenkednek, bizonygatják a maguk igazát. Leggyakoribb érveik közé tartozik a hozzáértés, amely úgymond nálunk évtizedek tapasztalatán edződött, s amely a most alakuló társaságoknak mindenképpen hiányzik. Másrészt furcsa módon éppen azt vetik a kezdeményezők szemére, amiben maguk voltak a ludasok. Azt mondják: e társulások és kezdeményezések új monopóliumok csirái. Norsakl? Miért néha monopolisztikus, akárcsak cédáiban is az a törekvés, amely lehetővé teszi a több áru termelését, amely érdekszövetséget szül a termelőüzemek és gazdaságok között, amely kész a haszonból való részesedés elvét elfogadni, és amely jobb felvásárlási. .jobb (alacsonyabb) fogyasztói árakat céloz meg? A termelő és fogyasztó közé eső hálózat ma is ..tisztes” haszonnal dolgozik. Sőt! Egyik-másik cég működéséről éppen az a termelőik véleménye, hogy fölöslegesen bonyolítják az adminisztrációt, jelenlétük fiktív tényező, ennek ellenére az áru forgásából leveszik a maguk hasznát. Társulásokkal laza szövetségekkel, az értékesítés számos csatornájának bekapcsolásával el lehet indítani egy a vevő számára is kedvező ármozgást. De meg lehet vetni bizonyos gazdasági ágazatokban például a gazdaságos exporttermelés alapját, a bővebb áruválaszték lehetőségét, s erre bizony jócskán rá vagyunk utalva. A monopólium nem a termelés fejlesztését célzó törekvésekből nő ki. Inkább abból az önös érdekből, amely valójában sem a termelőnek, sem a fogyasztónak nem kedvezett, csak áraival és áruterítésével mindkettőt uralta. Jó, hogy mód nyílt e törekvések megrendszabályozására. Szanati Anna VAS NI!PE Szegen lóg a kulcsa ismített vízért férfi kI VIHAROS SZÉL jár a falu felett Csattogtatja a faágakat, csalisfelhőt röpít fel, majd az egyik kerítésnek vágja. Megkapaszkodik a csizmába, nagykabátba bújt járókelőkben, megriasztja a sétáló kondát, aztán havat hordva eliramodik az erdő felé... — Nyüves idő — hallom valakitől. Csak hadd legyen Az őszi gabona már októberben megerősödött, még szántatlan barázda sincs itt az ötezer holdas acsádi Szabad Föld Tsz-ben. Ahogy a faluban mondták: szegen lóg a mező kulcsa, akiár a zárszámadást is készíthetnék.. — Hogyan indul a télnek ez a magaszerűen gazdálkodó nagyüzem " — Kellemes érzéssel — válaszolja Horváth Ferenc elnök. — Eladtunk az államnak 153 vagon gabonát, s a kenyér mellé sok marha- és sertéshúst, meg kb. félmillió liter tejet A tervezett pénzünk bejön, vagy már beszakadt és a jövő évünk is meglapozott. Erről te beszélj Sanyi — szól Varga Sándor főasronómusnak, aki feljegyzéseiben lapoz. — Kazlakban van 112 vagon százas takarmányunk. — aminek 90 százaléka pillangós — 432 vagon idei siló, plusz a múlt évről maradt 220. Elvermeltünk 165 vagon takarmányrépát és a magtárakban tárol 95 vagon abrak. Ez azt jelenti, hogy jövőre az ideinél is több szarvasmarha- és sertéshúst adunk a közfogyasztásnak. , A NOVEMBER IGENFORGALMAS hónapja volt a szövetkezetnek! Száztíz tenyészüszőt és 123 nagy súlyú export bikát raktak vagonba vagy teherautóra, amiért több mint 3 millió forintot kaptak. Jövő évi hizlalásra 217 bikát állítottak be, amikből az első transzportot januárban indíthatják. A vezetők azt állítják: az esztendő minden szakában kell a hús, ezért az év elejétől folyamatosan értékesítik hízott adataikat. Nemrégiben az olasz vevő mondta az acsádi marhákról: Magyarországon nem mostanában kapott ilyen nagyszerűen előkészített és szakszerűen hizlalt bikákat, mint ebben a vasi nagyüzemben. Nem csoda, ha oly szívesen látogatja az itteni istállókat, s azt mondtaazonnal és mindent viszem .. Varga Sándor szerint jövőre az ideinél is több hústt adnak a közellátásnak. Hogyan? A szövetkezet komolyan segíti az országos sertésprogramot. Részben megépítené azt a seréehazítót és hizlaldát, amelyből az idén 650 jövőre pedig ezer hízott sertést szállított, illetve szállíthat el Ehhez a jövő év első felére mintegy 500 malac és hízó már megvan. Élve az állam kínálta lehetőséggel, szarvasmarhaállományát is gyarapítja a Szabad Föld. Jövőre két, egyenkén 120 férőhelyes istállót épít, s mához egy évre — a szintén meglévő alapanyagból 1400-ra növeli tehénállománya létszámát Ésszerű törekvés ez, hiszen szaporulat nélkül nem tudnának több marhát hizlalni, vagy tenyésztésbe adni. Az idén december elejéig összesen 622 göbölyt és tenyészüszőt értékesítettek. Az új istállókkal sorra megszüntetik a régi nádtetős, Betlehemként emlegetett épületeiket kettő már szét is szedték belőlük. A MAJOROKAT, az épületeket látva valóban kellemes érzéssel várják a telet az acsádiak. A műhelyben javítják a gépeket. A magtárakban garmadában a tavaszi vetőmag, s 40 vagon műtrágya is raktárban várja a tavaszt. A jövő évi jó termést nemcsak a mélyszántással, hanem 57 vagon műtrágyával is megalapozták. Nem csoda, hogy bizakodó a hangulat alig egy hónappal az év vége előtt, s két évvel az egyesülés után Acsád, Meszlen és Vasszilvágy dolgos parasztjai között. Udvardi Gyula jöhet a tél. Mniszteri rendelkezés a szammunkástanulók társadalmi ösztonziáról A rendelet értelmében tanulmányi szerződés csak tanuló viszonyban álló szakmunkástanuló és elsősorban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthető — mindenekelőtt a népgazdaságilag fontos szakmák esetében, ahol helyileg különösen nehéz az iskoláztatás megoldása. Más vállalat a tanulóval csak akkor köthet tanulmányi szerződést, ha ahhoz a tanuló felvételében érdekelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható társadalmi ösztöndíj havi 250 forint. Ezt az összeget a külön jogszabályban előírt szakmunkástanuló ösztöndíjon felül kell biztosítani. Is veszélyességi pótlék is számít a gyermeklartásdíj megállapításánál Gyermektartásdíjjal kapcsolatos üggyel foglalkozott törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság. A járásbíróság a tartásdíj összegét az alperes havi átlagkeresete alapján állapította meg , de figyelmen kívül hagyta a veszélyességi pótlékot, amelyet mint röntgenológus kapott. A másodfokú bíróság is helybenhagyta az ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítélete törvénysértő. A többi között rámutatott: a veszélyességi pótlékot az együttélő szülők mindig a család, ennek keretében a közös gondozásukban levő gyermekek eltartására fordítják. A veszélyességi pótlék tehát nem jelentheti semmilyen, későbbi időszakra tartalékolandó anyagi alap megteremtésének a fedezetét, azt az együttélő család ugyanúgy mindennapos megélhetési költségeire fordítja, mint magát az alapfizetést. 1919. december 2. Kedd