Vas Népe, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS NAPJA XV. évfolyam, X. szám Ara 1 forint 1970. január X. Csütörtök Népszámlálás­­ két lépcsőben Az új esztendő első mun­kanapján — január 2-án — megkezdődik az 1970- évi — sorrendben a 14. — magyar­­országi népszámlálás, az or­szág minden lakosára kiter­jedő adatgyűjtés lebonyolí­­tásában — figyelembe vé­ve a tanácsokat és a Köz­ponti Statisztikai Hivatal apparátusát is — hatvanezer ember vesz részt. A 41 000 számlálóbiztos és a 14 000 felülvizsgáló az eddigi gya­korlatnak megfelelően több­ségében pedagógus. A nem­zetiségi vidékeken az össze­írást általában olyan sze­mélyek végzik, akik az ott élő nemzetiség anyanyelvét értik, beszélik. A népszámlálás legkisebb egysége a számlálókörzet. Az országban összesen 40 300 ilyen körzetet alakítottak ki. A belterületeken egy-egy számlálóbiztosra általában 290, a ritkábban lakott külső részeken 120 személy ada­tainak összeírása jut. Az év utolsó napjaiban megtörtént a számlálókörzetek előzetes bejárása, s a számlálóbizto­sok ellenőrizték hogy a nép­számlálás alapjául szolgáló címjegyzék hibátlan-e. Bár a népszámlálással kapcsolatos összeírást janu­ár 2014 között bonyolítják le, ennek ellenére az ada­toknak az 1969. december 31 és 1970. január 1. között — eszmei időpont szerinti — állapotokat kell tükrözniök. A népszámlálás úgyneve­zett kétlépcsős módszerrel bonyolódik majd le. Ennek lényege, hogy a lakosság 75 százalékáról egyszerűbb adatfelvétel készül, 25 szá­­v­­káról pedig részletesebb,­­, személyi kérdőíven az álkérd­ésekkel együtt össze­sen 37, a reprezentatív ösz­­szeírás adatgyűlő lapján 83 kérdés szerepel. A népszámlálással kapcso­latos adatokat mindenki kö­teles a valóságnak megfe­lelően és az előírt határidő­ben megadni. Aki az adat­szolgáltatást megtagadja, vagy hamis adatokat szol­gáltat, azt a törvény bün­teti. A népszámlálás során összeírt adatok egyébként titkosak, azokat kizárólag statisztikai célra lehet fel­használni. A szökevények célba jutottak Tel Aviv. Tengerészeti szakértők ki­jelentették, hogy a Cher­­bourgból megszökött öt ha­dihajó a szerdai nap folya­mán megérkezett valame­lyik izraeli kikötőbe. Ked­den éjfélig az izraeli kor­mány fenntartotta teljes hallgatását a naszádok ügyéről. Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az öt ágyú­­naszád szerdán délután befutott Haifa izraeli kikö­tőbe. Az AFP a hajókkal fog­lalkozó összefoglaló kom­mentárjában rámutat, hogy Haifa kikötőjében két nap óta nagy a sürgés-forgás, megfigyelők azonban felte­szik a kérdést, vajon az öt hadihajó nem fut-e be egy másik izraeli kikötőbe, épp olyan diszkréten, mint aho­gyan karácsonykor Cher­­bourgból kifutott. Az arab országok reagá­lása a hajóügyre egyébként nem egységes. Kairóban és Damaszkuszban meg vannak győződve, hogy a francia hatóságoknak semmi közük a „cherbourgi hadihajók megszöktetéséhez”. Kairói hivatalos személyek „bíznak­’ a francia kormány által in­dított vizsgálat eredményes­ségében, Szíriai politikai kö­rökben követelik, hogy Pá­rizs foganatosítson szigorú rendszabályokat Izrael ellen. Történelmi évtized Mezei leltár Újabb földrengés Szombathelyi szilveszter 1969 BÚÉK 1970 Fehér karácsony után fehér szilveszter, sűrű hóesés, ki­tűnő hangulat, korai nóta­szó, vidám csoportok, szí­nes konfettizápor, s búfe­lejtő jókedv Szombathely utcáin 1969. utolsó napján, amikor a város, a megye bú­csúzik az óévtől és a hatva­nas évtizedtől. Negyed órával ezelőtt, ami­kor az Isis Szálló étterméből kiléptem, vérpezsdítő táncze­nét küldött utánam a kibő­vített Colors Trió, hangulat­­világítás zöld—kék—vörös— narancsszín fényében villog­tak az elegáns ruhák, vonul­tak az énekesek, táncosok, utolsó vevőiket szolgálták ki a Köztársaság téri Nagycse­mege és a Forgó közi Hús­bolt türelmesen kedves és megértő dolgozói, taxik tör­tek utat a behavazott úton, trombiták szóltak, s minden második ember B­EK-kal köszöntötte a szembejövőt. Az Isisben, a Savaria Nagyszállóban, a Pannóniá­ban, a Kispityerben, Gyön­gyösben pincérek, felszolgá­lók, csaposok, konyhasze­mélyzet, pénztárosok, kávé­főzők serege, szakácsok re­mekei, a konyhaművészet évvégi csúcsteljesítményei várták a vendégeket. (A fel­sorolás nem teljes, de a kedves olvasó, aki velem együtt élte át ezeket a per­ceket, órákat, úgyis tudja, egyszerre mindenütt meg­jelenni, szinte lehetetlen. Ezért csak néhány helyről hozunk beszámolót, a jó­kedv és a vidámság jegyé­ben. Tartson velünk, Ked­ves Olvasó! Jákfalvi Elemérrel, fotós kollégámmal — hírlapi titok, de ezúttal megszellőztetjük — még az előző este fölke­restük az Isis bárt, ahol Gál Ferusz József „vezényleté­vel” éppen próbát tartott a szilveszteri együttes. Fekete Barnabás, Körössy Tamás és Mison Tibor, a népszerű és méltán közkedvelt Colors Trio tagjai adták a zenét, három László — egyszerű­ség kedvéért I., II., és III. Lászlónak keresztelte őket a rendezés — valamint Fehér­vári Edit táncosnő, Garai János énekes, Léner Jutka énekes és Anita, a sztriptíz­művésznő közös produkció­ját néztük végig. Felhang­zottak az elmúlt esztendő sikerszámai (Egy fiú a tér­ről, Úgy érzem, boldog va­gyok stb.), örökzöld melódi­ák (Vágyom egy nő után, Hétre ma várom a Nemzeti­nél, A valcer és az ifjú­ság...), s Németh József, akit, ha emlékezetünk nem csal, az ötletes rendezőség III. László névvel tisztelt meg, gyermekhangon énekelte a Pancsoló kislányt. Léner Jutka, akit már két hónap­ja kedvel kitűnő énekhang­jáért és közvetlen előadói stílusáért a szombathelyi kö­zönség, kellemes hangjával, Garai János énekes mar­káns egyéniségével és a vi­lágszámok kitűnő tolmácso­lásával, a bájos Fehérvári Edit pedig precíz kidolgozá­sú keleti táncával lepte meg az alkalmi közönséget. Ani­ta számáról lapunk más helyén adunk rövid tudósí­tást, de már itt megjegyez­zük, hogy év végi műsora különbözött az ismert vet­kőző táncoktól, s tegyük hozzá, remek érzékkel, a tőle megszokott egyszerű­séggel és közvetlenséggel ját­szotta szerepét, a párját vá­ró lány örömét, izgalmát, és végül a beteljesült sze­relem ünnepét. Szilveszter este, a főpró­ba után benépesült az Isis Szálló étterme, presszója, félemeleti társalgója. Hogy is készültek a csúcsforga­lomra? Csiszár Imre igazgató: ven­dégeinknek jó hangulatot, a hangulathoz jó műsort, ki­tűnő ételeket és italokat ké­szítettünk elő. Rápli József szállodave­zető: az év utolsó napjára szobáink foglaltak, belföl­di vendégeink, köztük 45 fő a TIT szervezésében érke­zett hozzánk, külföldi ven­dégeink, köztük vagy húsz jugoszláv, több osztrák tu­rista töltik itt a szilvesz­tert. Tóth Sándor üzletvezető: az első jelentkezők már a tavalyi szilveszterkor beje­lentették: 1969-ben is itt akarják eltölteni az év utol­só napját, éttermünk 250, presszónk, illetve bárhelyi­ségünk 90, félemeleti társal­gónk pedig 30 fő részére foglalt, összesen tehát 370 vendéget fogadunk egyszer­re. Monstre műsor az étte­remben, „utazz velünk a nagyvilágba” jeligével, ezt megismételjük a bárban, ki­bővített zenekarunk játszik, és a konyha egy sor ételkü­­lönelegességgel szolgálja a szórakozni vágyó vendége­ket. Pillantás a konyhába. A vacsorák rendjében bizonyá­ra első hely illeti az Isis egyveleg nevű hideg tálat, s mellette a malacpecse­nyéből készült melegvacso­rát, de nem marad mögöt­tük a házi disznótoros és a hagyományos rántott ser­téskaraj sem. Mindegyik ételhez Isis-desszertet szol­gálnak fel. Italok? Nyolc féle pezs­gő, Napóleon konyak, Mar­tini, whisky, koktélok, to­kaji és badacsonyi borok, külön házi készítmény az Isis-koktél... Miközben az Isis vendé­geit a Colors Trió világkö­rüli útra kíséri, átugrunk a Savaria Nagyszállóba. Tóth Istvántól, a Savaria-komp­­lexum (szálló, étterem, téli­kert, presszó) vezetőjétől tudjuk, hogy e pillanatban — tehát szilveszteri csúcs! 1400 vendég búcsúzik itt az óesztendőtől 1400 teríték, hideg, meleg, 1200 kívánság (Folytatás a 2. oldalon) Cé&MRk m — Lakás és a*egf*s£ lakás — strom és kívánság: — A hóviharban történt— Újév t­ — Hómra sp­era km rajra tárak — Orraira Iralwraj rjjoL(Lo(^ új ívet! Megint eltelt egy esztendő. Megint eltelt egy évtized! Ami elmúlt — ha nem volt is minden fenékig tejfel benne — nagy és előnyös változásokban nem szűkölködött. Köszöntjük ma mindazokat, akik országunk fejlődéséért bármi célravezetőt is tettek! Köszön­tjük mindazokat, akik naponta — egy kicsivel mindig megtoldva, megjavítva — újjáteremtik megélhetésünket, növelik nemzeti javainkat A kétkezi munka, általában a munka éltető, fizikai, technikai és szellemi táborát, a munkásokat, szövetkezeti parasztokat értelmiségieket, alkalmazottakat, a kisipar nélkülözhetet­len művelőit. A párt­ politikai, mozgalmi, állami élet — gondtalannak egyáltalán nem mondható, de teremtő, elrendező, felelős­ségteljesen vezető és önzetlen —­munkásait. Akik talán az új esztendő küszöbén is nehezen szakadnak ki mindennapos gondjaikból, az örökösen feltoluló felelősség súlya alól, hogy a végtelen idő jelen újesztendei határmezsgyéjén nem csekély közterheiket legalább egy-két órára letegyék. Azokat, akik éppen e mezsgyén is szolgálatokat tel­jesítenek. A közrend őreit, határunk őrzőit. És akik segítik őket nem éppen könnyű munkájukban. Akik gondoskodnak arról, hogy életünk, szórakozásunk az új esztendő küszöbén és első napján is zavartalan legyen: köszöntjük a villany, a gáz, a víz szolgáltatóit, az utasforgalom fenntartóit, szol­gálattevő egészségügyi dolgozóinkat, a kereskedelem, a ven­déglátó ipar rendelkezésre álló dolgozóit. Köszöntjük lapunk olvasóit, terjesztőit. Mindazokat, akik megyénk párt­sajtójának előmenetelét valamilyen mó­don előmozdítják. Nagyon boldog új esztendőt kívánunk megyénk minden lakosának. Azoknak is, akik közülük kül­földre szakadtak, akár régen, a múlt rendszer nyomasztó gondjai elől menekülve, akár azóta tévedésből, vagy más, nem ellenséges meggondolásból. Őket is üdvözöljük, azaz közülük azokat, akik odakint nem árulják a szocialista hazát. Akik árulják, azoknak hazulról újévi köszöntés de­hogyis jár! 1970. január 1. Nagyon lényeges dátum ez. Nem csak egy esztendő, nem csak új évtized váltja az előzőt. Egy új negyedszázad is váltja első, szabad negyedszázadunkat. És ez is nagy szó. Hiszen hovatovább elmondhatjuk, hogy az új rendnek, a szocialista építésnek is tradíciója van hazánkban is. Ne­gyedszázados gyökere, mély megfogódzása. Arra már volt példa, hogy egy nagyon fiatal népi hatalmat megdöntöttek, levertek, de arra még nem, hogy egy negyedszázados népi hatalmat bármilyen erő megdönthetett volna. Az új esz­tendő küszöbén külön köszöntjük azokat, akik az új rend­szer születésekor buzgólkodtak, s azóta is buzgón töreked­nek fejlesztésén, megszilárdításán, haladásán. Milyen lesz a jövőnk? Erre teljesen pontos választ senki sem adhat. Ha azon­ban végigtekintünk hazánk és a többi szocialista ország nagyszerű vívmányain, feltétlenül bizakodhatunk! Mert­­új­kora progresszív, termékeny változásokat régibb történel­münkben évszázadok sem hoztak, mint amekkorákat fel­­szabadulásunk óta elértünk. Ezeknek a láttán kétségtelenül új erők fakadnak bennünk, ezek pedig új, még terméke­nyebb negyedszázadba lendítenek bennünket. fotó: Je

Next