Vas Népe, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

Csapatk vonulás Ammanból AMMAN A kairói tárgyalásokon létrejött megegyezés alapján létrehozott tűzszüneti el­lenőrző bizottság, amelyben öt arab állam képviselteti magát, szerdán megkezdte a határozat gyakorlati vég­rehajtását a jordániai fő­város­ban. Egyiptom, Szudán, Tuné­zia, Szaúd-Arábia és Ku­wait katonatisztjei csopor­tokra oszolva felkeresték a Palesztinai gerillák megerő­sített állásait Ammanban és — mint a hírügynökségek megjegyzik — „rábeszélték” a gerillákat, hogy szánjanak teherautókra és vonuljanak a város külső kerületeibe, majd onnan tovább vidék­re. A hírügynökségi jelen­tések szerint a gerillák egy része­­később visszaszivár­­gott a belvárositól. A jordániai hadsereg ve­zetői ígéretet tettek arra, hogy a kormánycsapatok egységei is elhagyták a bel­várost. Kivonulásuk határ­ideje csütörtök reggel hét Leila Khaled szabad A b­rit hatóságok szerdán este szabadon engedték bör­tönéből Leila Khaledet, a Palesztinai partizánlányt. Lei­la repülőgépen még az este elhagyta Angliát. A hatóságok a szeptember 6-i sikertelen géprablási kí­sérlet óta tartották fogva őt; azért engedték szabadon, mert az elrabolt gépek vala­mennyi túszként fogvatartott utasa épségben kiszabadult A Leilát szállító gép va­lószínűleg a NSZK-ba repül, ott felveszi a müncheni bör­tönből kiengedett három arab gerillát és valamennyiüket Kairóba viszi. 2 ítélet PRETORIA Egy dél-afrikai bíróség „terrorcselekményük elköve­tésének” vádjával kedden 15 évi börtönre ítélte Ben­jámin Ramotee afrikai ha­zafit. A vádpontok között szerepelt egyebek között, hogy Ramotee „Zambiában kiképzett gerillákat szállított Rhodesiába és Dél-Afriká­­ba, ahol azok katonai ak­ciókat akartak végrehajtani. A vádlott egyike a ko­rábban perbefogott húsz afrikainak, akik közül 19-et a bíróság — bizonyíték hi­ányában — kénytelen volt felmenteni. (Reuters). Hangzatos okmány BLACKPOOL A Munkáspárt blackpooli kongresszusa szerdán megvi­tatta a James Callaghan által beterjesztett hivatalos poli­tikai okmányt, amelynek az országos végrehajtó bizottság „A szocialista Britannia épí­tése” hangzatos címet adta. Callaghan beszédében a bal­oldal lecsillapítására ismét megemlítette, hogy a leendő munkáspárti kormány eset­leg bevezeti a gazdagok meg­adóztatásának legradikálisabb módját, a vagyondézsmát, de arról nem beszélt, hogy a W­ilson-kormány miért nem tette ezt meg, noha hat év alatt éppen elég ideje volt rá. A vitában több szónok — köztük néhány szakszer­vezeti küldött — állást fog­lalt a Wilson-kormány poli­tikájának jobboldali vonatko­zásai ellen, de a kongresszus végül is jóváhagyta a doku­mentumot. Ugyancsak meg­szavazta azt a határozati ja­vaslatot, amely a magán­­szektor korlátozását, az ál­lamosítások folytatását köve­teli. Koszigin Kairóban Koszigin miniszterelnök vezetésével Kairóba érkezett az a küldöttség, amely a Szovjetuniót képviseli Nasszer elnök csütörtöki le­metésén. A repülőtéren a többi között Mohammed Favzi, az EAK fegyveres erőinek főparan­csn­oki* (jobbról) fogadta a szovjet delegációt.­­ (Tenefoto — AP—MTI—RS) A kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozója Budapesten 1970- szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Buda­­pesten eszmecserét folytat­tak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdé­séről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erő­feszítéseket tesznek a kom­munisták és más an­ti­impe­rialista szervezetek, erők összeforradtságának megerő­sítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogú­ság alapján, s fokozzák szo­lidaritásukat az imperializ­mus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. Ma temetik Nasszert KAIRO Nasszer elnök temetési menete csütörtökön magyar idő szerint nyolc órakor in­dul a Kubbeh-palotából. Nasszer koporsóját, amelyet ágyútalpon visznek, negyven egyiptomi tábornok és öt­ezer katona kíséri. Őket kö­vetik a külföldi személyisé­gek és az egyiptomi veze­tők. A régi kairói erődítmény­ben 101 ágyúlövés dördül el Nasszer tiszteletére. Az Arab Szocialista Unió szék­ház® előtt csatlakozik majd az egyiptomi lakosság a me­nethez és kíséri el a kopor­sót Nasszer végső nyugvó­helyére. Matvej Zaharov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyette­se, a Nasszer elnök temeté­sén résztvevő szovjet párt és állami küldöttség tagja, szerdán a Kubbeh-palotában találkozott Ali Szabiival, az Arab Szocialista Unió Leg­felső Végrehajtó Biottságá­­nak tagjával és Mohamed Pavtíval, az Egyesült Arab Köztársaság hadügyminisz­terével és beszélgetést foly­tatott velük. Fogadás Pekingben PEKING Csou En-laj kínai minisz­terelnök szerdán este beszé­det mondott a Kínai Nép­­köztársaság megalakulásá­nak 21. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi fo­gadáson. Mint mondotta, az évfordulót a „szocialista for­radalom és a szocialista építés, valamint a világ összes népei által az ameri­kai imperializmus és csat­lósai ellen vívott forradalmi harc fellendülésének idősza­kában” ünnepült. Csou En-laj üdvözölte a kínai munkásosztály, a pa­rasztság, a hadsereg, a „vö­rös gárda” és az értelmiség jelenlevő képviselőit. Noro­dom Szihanuk herceg, kam­bodzsai államfőt és a foga­dáson megjelent más kül­földi vendégeket VAS NÉPE Világesemények sorokban Lajos Tibor, a Magyar Népköztársaság hágai nagy­követe végleges elutazása al­kalmából búcsúskok télt adóét. Julianna holland királynő búcsú ki h­a 11­satáson fogadta nagykövetünket A Nyugat-Berlin helyzeté­ről tárgyaló nagykövetek szóvivője szerdán este meg­­lepattásszerűen bejelentette, hogy a négy diplomata úgy döntött: előbbre hozza a kö­vetkező találkozó időpontját és már ok­tóber 9-én folytat­ja a tanácskozást. A szerdai megbeszélésről kiadott elő­zetes közleményben kitűzött október 30-i időpont helyett, U 'Shanit ENSZ-főtitkár szerdán ismért nyugta ilanisá­­gának adott kifejezést a ve­szélyes küldetésben lévő új­ságirók sorsa miatt, s felhí­vást intézett az érdekelt szervekhez, hogy segítsenek felkutatni a Kambodzsában el­tűnt újságírókat Az eddi­gi adatok szerint a kambod­zsai háború kirobbanása ótáa öt újságíró vesztette életét. A palesztánai gerillai szerve­­zetek a damaszkuszi rádió útján közleményben azt je­lentették, hogy a jordániai hadsereg hajnal óta aknák­kal támadja Ibrid városát, valamint a szíriai határ kö­zselében levő Rantthát A közlemény szerint a több mint 10 órája folyó támadás „nyílt megsértése a kairói egyezménynek és durva ki­hívás a hét államfővel szem­ben, akik szavatolták az egyezményt”. A bagdadi rádió jelentése szerint a jordániai rendőr­ség megakadályozta, hogy egy élelmiszert, vizet és gyógyszereket szállító iraki katonai gépkocsi oszlop Ibrid városába hajtson és segítsé­get nyújthasson a rászoru­lóknak. A segélyszállítmányt a Jordániában állomásozó iraki csapatok küldték. A rádió rámutat, hogy a jor­dániai hatóságok egyáltalán nem akadályozták meg ha­sonló segél­­nszállí­tólányok érkezését Izraelből. A palesztínai ellenállási szervezetek egyik magasran­gú képviselője Ammanbam bejelentette, hogy a gerillák a néhai Nasszer elnök fel­kérésének engedelmeskedve bocsátották szabadon kedden, a hait még fogvatartott buszt. Az amerikai partőrség szerdán újrakezdte a kuta­tást az Atlanti-óceán északi térségében eltűnt „Szabad élet” léghajó után. A kuta­tást csak repülőgépekkel végzőik és még két napig folytatják. Szardínia szigetén három géppisztollyal felfegyverzett álarcos bandita kedden éjjel elrabolta lakásáról a szardí­niai tartományi tanács volt­­ajnökhelyet­tesét, Antonio Giardut és 58 éves felesé­gét. A banditák 50 millió líra váltságdíjat követelnek szabadonbocsátásuk ellené­ben. Nixon Belgrádban Belgrád, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Nixon amerikai elnök, fe­lesége és kísérete — többek között Rogers külügyminisz­ter és Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja — szerdán délután rö­viddel fél négy óra után, nem egészen két napig tartó hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Nixont államfőket megillető fogadtatásban részesítették a belgrádi repülőtéren. A fo­gadtatáson jelen volt töb­bek közt Tito e­lnök és felesége. A fogadtatáson jelen vol­tak a Belgrádban működő külföldi diplomáciai képvi­seletek vezetői, közöttük Tóth Elek magyar nagykö­vet is. Belgrád utcáin­­— a Szo­cialista Szövetség (népfront) városi választmányának fel­hívására — sokan gyűltek össze az amerikai elnök ér­kezésekor. A repülőtérről Nixon belgrádi rezidenci­ájáig, s az onnan a főváros mellett fekvő Avala he­gyig vezető útvonalon rend­kívül erőteljes biztonsági in­tézkedéseket alkalmaztak. Nixon Belgrádba történt elutazása előtt az elnök szerdán délelőtt ellátoga­tott a­ Nápoly közelében levő Bagb­aliba, a NATO dél-európai főhadiszállásá­ra, ahol beszédet mondott a NATO katonai parancs­nokoknak és a Mediterrán­­medence országaiban akk­reditált amerikai nagykö­veteknek. Ziegler, az amerikai el­nök szóvivője a megbeszé­léseikről elmondotta, hogy Nixon szerint „a Földközi­­tenger tém»* «éneik «rebili­­tása, valamint a körei­ket éri béke helyreállítói®«” megkö­veteli, hogy az URA és a Szovjet­unió „tartózkodjanak a Fölök­öri-tender térségé­nek saját cél­ja­ikra való fiei. Az amerikai elnök olasz­országi látogatása körül támadt ellentétek továbbra is feszültséget okoznak az olasz kormánykoalícióban. Az Egységes Szocialista Párt (zszociáld­emokraták) és az Olasz Szocialista Párt jobb­­szárnya. hevesen bírálta Marica szocialista képvise­lőt aki néhány nappal ez­előtt egy, a Nixon látoga­tása elleni szervezett ró­mai nagygyűlésen felszólalt az amerikai imperializmus ellen. Bertoldi, az Olasz Szocialista Párt főtitkárhe­lyettese védelmébe vette Mancát. Tito pohárköszöntője BELGRÁD Tito jugoszláv elnök szer­dán este díszvacsorát, majd fogadást adott Belgrádban Nixon amerikai elnök tiszte­letére. Tito a vacsorán el­hangzott pohárköszöntőjében elismeréssel szólt Nixon ér­deklődéséről a Jugoszlávia és az Egyesült Államok közötti együttműködés iránt. A jugoszláv elnök emlé­keztetett a jugoszláv—ame­rikai baráti kapcsolatok ha­gyományos voltára, majd nemzetközi problémákkal foglalkozott Hangoztatta, hogy az emberiség az Egye­sült Államoktól nagy hozzá­járulást vár az egyetemes jólét és a béke szolgálatá­ban, s Jugoszlávia ezért üd­vözölte Nixon elnök beikta­tási beszédének azt a megfo­galmazását hogy „a világ a konfrontáció korszakából lép­jen át a tárgyalások idősza­kába”. . A jugoszláv elnök pozi­tívan értékelte azt az irány­zatot hogy a nagyhatalmak tárgyalásokat folytatnak egy­mással, de hozzátette: „a há­ború utáni időszak egész ta­pasztalata igazolja azt a tényt, hogy az egyetemes bé­ke és szilárdság nem érhe­tő el kizárólag a nagyhatal­mak útján. Ezért minden or­szágnak — tekintet nélkül nagyságára és erejére — cse­lekvően részt kell vennie a világ közösségének erőfeszí­téseiben”. „A háború utáni fejlődés teljes mértékben m­­­tatta, hogy a tartós béke és együttműködés nem alakul­hat az erő és a terror egyen­súlyán” — mondotta Tito. Ezért — folytatta —, erőfe­szítéseink arra irányulnak, hogy a nemzetközi helyzet, az államok közötti kapcsola­tok általánosan elfogadott gyakorlatává a tárgyalások és a vitás kérdések békés megoldásává váljék.­­ A jugoszláv elnök hozzátette, hogy mindaz, amit elmon­dott, magában foglalja az el nem kötelezett országok nem­rég megtartott lusakai talál­kozója álláspontjának lénye­gét is. A jugoszláv elnök a konf­liktusok veszélyes gócai kö­zött első helyen említette Vietnamot, majd a közel-ke­leti helyzetről szólva kiemel­te: Nasszer elnök halála kü­lönösen a válságos nemzet­közi helyzetben kötelezővé teszi minden érdekelt ország számára, hogy minden ere­jét latba vesse a békés és igazságos politikai megoldás érdekében. Tito a továbbiakban kije­lentette, hogy Jugoszláviát, mint európai és Földközi ten­­geri országot közvetlenül ér­dekli a béke helyreállítása a Közel-Keleten és a Földközi­tengernek a béke és a nem­zetközi együttműködés ten­gerévé tétele. Jugoszlávia és az Egyesült Államok kapcsolatairól szól­va ki­jelen­tette, hogy azok ba­rátiak és az előbb felsorolt elvek alánján­yülődnek. Megt­ervezte, természetesnek tekinthető, hogy időnk­ént ne­hézségek is felmerültek. A jugoszláv államfő kije­lentette: Jugoszlávia ,.kap­csolatainak fejlődése bármely országgal, nem akadályozhat­ja a kapcsolatokat más or­szágokkal”. 1971 október 1. Csütörtök

Next