Vas Népe, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 83. szám Ala 10 fillér 1971. április 8. Csütörtök Fock Jenő: „Minden, amit a gazdaságban elérünk, a szocializmust építő ember boldogulását szo­lgálja“ Felemelik a pedagógusok, az egészségügyiek és a fegyveres testületek hivatásos állománya fizetését Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szer­dán Tatabányára látogatott. A vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kreszner László, a megyei tanács elnöke üdvözölte. Fock Jenő ezután üzeme­ket látogatott meg. Az új ipartelepen Fock Jenő elsőként a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyár üzemrészét látogatta meg. A kor­mány elnöke az üzem több műhelycsarnokát is megtekintette, s hosszan elbeszélgetett az asszonyokkal. Érdeklődött keresetük alaku­lása, megváltozott életkörülményeik iránt. A gyáregység dolgozói mindenütt szeretettel kö­szöntötték a vendéget és virágcsokrokkal kedveskedtek neki. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, amikor a ta­tabányai népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel. A nagygyűlés mintegy kétezer résztvevője hosz­­szan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Krosz­ner László üdvözölte a választókat és meg­nyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. A miniszterelnök beszéde a tatabányai választási nagygyűlésen Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Nép­­köztársaság kormánya nevé­ben üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya vá­lasztópolgárait, s hangsú­lyozta: " Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetes­ségű munkásváros jelölt or­szággyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejez­te meggyőződését, hogy né­pünk szavazataival támogat­ja majd a Hazafias Nép­front választási felhívásában megfogalmazott célkitűzése­ket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még követ­kezetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépíté­sének munkáját. Hozzáfűz­te: — Hazánkban a belpoli­tikai helyzet nyugodt, a poli­tikai közhangulat kiegyensú­lyozott. Társadalmi rendsze­rünk és ezen belül a politi­kai hatalom az eltelt négy­­esztendő során tovább erő­södött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államha­talmi szerveink a jövőben még következetesebben véd­jék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit.­­ Hazánkban a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfej­lesztése, kiterjesztése. A szo­cialista demokrácia fejlesz­tése elképzelhetetlen az üze­mi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgo­zók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselek­vő­készségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredmé­nyeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerére való át­térés a tervidőszak harma­dik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekre, s azokra a felada­tokra is, amelyeket a követ­kező időszakban kell megol­danunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is változatlanok. — Egyaránt fejleszteni kí­vánjuk az ipart és a mező­gazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szo­cialista integráció magasabb fokára való eljutás módjai­nak kimunkálását. A nem­zeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes ará­nyát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedé­sének és a népgazdaság tar­tós egyensúlyának alapvető feltételeit.­­ A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani terv­időszakban a gazdasági nö­vekedés ütemét az egyensú­lyi követelményeknek meg­felelően szabályozzuk. Első­sorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen meg­szüntetni. Szigorú beruházá­si fegyelmet fogunk megho­nosítani. Gazdaságosság, terme­ékenység — Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gaz­daságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan rr­értékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlő­dik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 száza­­lék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esz­tendőkben ez a javulás foly­tatódik. Erre minden lehető­ségünk meg is van. (Folytatás a 4. oldalon) Az emberek majd úgy jutnak el a Kozmoszba, mint a Feten bárhova Filipcsenko és Rogyionov Vas megyében Nagyszerű ünnepe volt teg­nap Vas megyének! Mert nagyszerű, nagyon kedves és ritka vendégeket üdvözölhetett. Olyanokat, akik kétféle értelemben is nagyon messziről jöttek. Egy­részt a hatalmas földrajzi méreteket s hatalmas társa­­dalmi fejlődést jelentő Szov­jetunióból. Másrészt a való­ságban és gondolatban be­járták a földünkön túli „vi­lágot”, azt űrt! Onnan is jöttek hozzánk. Vas megyé­be, családias látogatásra, amikor a vendégeknek bú­csút kellett venniük olyan emberektől, akikkel szívük szerint hosszabban időztek volna. Vendégeink mégis sza­kítottak időt még arra is, hogy meglátogassák Kámán Károly munkást derikovitsi lakásán. Azt az embert, aki mint állami fuvaros a telep építésének kezdete óta ott dolgozik, Kámánné kérte a vendégeket, hogy üljenek le egy kicsit ne vigyék el az álmukat. (Régi szólás­mon­dásunk, hogy, aki nem ül a vendéglátó házban, az elviszi a háziak álmát.) A szovjet vendégek sok szép álmot kí­vántak Kámánéknak és azt, hogy mindaz teljesüljön is. Kámánnétól én köszöntem el utoljára Azt mondta: „Nem tudtam a vendégek előtt úgy kifejezni magamat ahogyan szerettem volna. De az biztos, hogy ilyen magas és kedves vendégek látogatá­sáról soha álmodni sem mer­tem.” Virágokkal köszöntik az űrhajós-ezredest Filipcsenko és Rogyionov professzor E nevek önmagukban véve is sokat mondanak nekünk. Hiszen jól tudjuk, hogy A. V. Filipcsenko űrhajósezre­des a Szojuz–7 parancsnoka volt, s a Szovjetunió egyik kiváló kozmonautája, a Szov­jetunió Hőse. B. Ny. Rogyio­nov professzor pedig a Szov­jet Tudományos Akadémia űrkutatási intézetének osz­tályvezetője, az űrkutatás ki­váló és nagyon kompetens személyisége. Módomban ál­lott hogy a tegnapi egész napot körükben és a megyei párt és állami vezetők köré­ben töltsem És szovjet ven­dégeinkről közvetlen tapasz­talataim alapján is elmond­hatom, hogy nemcsak hő­sök tudósok hanem nagyon meleg szívű emberek is. Megyénk lakosai örültek jö­vetelüknek, ők pedig minden szavukkal, látogatásukkal, ténykedésükkel kinyilvánítot­ták, hogy örömmel tartóz­kodnak a mi, viszonylag nem nagy kiterjedésű megyénk­ben, jóllehet a hatalmas tá­volságok és távlatok embe­rei is. Megyénk határán Répcelak népe fogadta őket Czirák Fe­renccel, a megyei pártbi­zottság titkárával, dr. Kele­men Ferenccel, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettesével és Machó Istvánnal, a Hazafias Népfront Vas megyei Bizott­ságának titkárával. A Vas megyei utcákon emberek és zászlók sokasága integetett megtisztelve kiváló vendé­geinket. A pártszékház előtt Szombathelyen Filipcsenko és Rogyionov professzor virág, csokorral integetett az egy­­besereglett ünneplőknek. Ko­vács Antal, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első titkára és dr. Gonda György, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte a vendégeket. Az üdvözlés forró percei után Kovács Antal bemutatta a vendégeknek a megye a vá­ros többi párt és állami ve­zetőjét. Majd a székházban tájékoztatta a szovjet vendé­geket Vas megye gazdasági, társadalmi, politikai kultu­rális és szociális építő mun­kájáról. Nem viszik el Kámánék álmát Amit az építésről Kovács Antal elmondott, azt az élet valósága dokumentálta. A tájékoztató után ugyanis Horváth M­iklós, a városi pártbizottság első titkára és Gyurácz János, a városi ta­nács elnöke városnéző kör­útra vezették a vendégeket. Megtekintették a székesegy­házat, római kori emlékein­ket köztük a híres útelága­zást, majd Majthényi Károly új művét, amelyet a Derko­­vits városrészen állítottak föl a forradalmár festő tisztele­tére. Megtekintették az új városrészt, az új megyei könyvtárt, egyebeket. Az idő nagyon zsarnok, hogyha ke­vés van belőle — mondta később Kovács Antal elvtárs. Filipcsenko tiszteleg A látogatások közben és utánuk a szovjet vendégek koszorúkat helyeztek el a Pelikán Parkban, a szovjet hősi emlékműnél, új, nagy­szerű, monumentális felsza­badulási emlékművünknél, később Nemesmedvesen, a nemrég avatott emlékműnél. A koszorúzási ünnepségeken felcsendültek a magyar és szovjet Himnusz hangjai, s Filipcsenko, a hős űrhajós­ezredes tisztelgett. Katoná­san, férfiasan, s egyben az emlékek, emlékművek előtt meghatódva. Nagyon ünne­pélyes és nagyon szívhez szó­ló tisztelgés volt ez Rogyio­nov professzor részéről Egyszerre szólt a háborúban hősi halált halt szovjet ka­tonák emlékének és felsza­badulásunk, együttműködé­sünk nagyszerűségének. „örülünk — mondta az ün­nepi ebéden Filipcsenko, hogy pártjaink között teljes az egyetértés, hogy nem csak megtett útjaink eredményeit értékeljük egyformán és egy­formán nagyra, hanem kö­vetkező lépéseinket is, ame­lyek nemzeteink és a világ­­politika szempontjából szük­ségesek.” „Nagy tisztelettel adózunk a magyar nép, az önök munkájának — mon­dotta Rogyionov professzor — annyi kedvező benyomás ért bennünket rövid itt tar­tózkodásunk alatt, hogy hir­­telenében nem is találok megfelelő szavakat e nagy­szerű munka elismerésére. Mindig tudtuk hogy vendég­­szerető nép a magyar. De az a szeretet, amely itt min­denütt irányunkban megnyil­vánul, igazán lelkesítőbb minden elképzelésünknél. Nem tudom, lesz-e módunk rá, hogy mi akik az űrre­püléssel foglalkozunk, ha­zánkban olyképpen viszonozz­hatjuk-e az Önök kedvessé­gét, ahogyan itt elhalmoznak minket szeretetükkel. Egyről azonban feltétlenül biztosít­hatom Önöket: arról, hogy mindent megteszünk odaha­za is barátságunk elmélyíté­séért az Önök munkájáról, kiváló eredményeiről beszá­molunk. És mindent megte­szünk azért, hogy még job­ban meghódítsuk a világűrt az emberiség javára. Ez a látogatás is ösztönzés szá­munkra. . ” (Folytatás a 3. oldalon) Súlyos harcok Bengáliában — Kína Indiát hibáztatja — Kétszáz mentesítő vonat a húsvéti ünnepekben — 17­ áruházat építenek Körmenden — Két merénylet - Megadta magát

Next