Vas Népe, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

2 Súlyos harcok Kelet-Pakisztán nagyvárosai körül Kína Indiát hibáztatja Egy nap a külpolitikában Szerdán folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresz­­­usa, a küldöttek Koezigin miniszterelnöknek a kilencedik ötéves tervről elhangzott referátumát vitatták meg, illetve a külföldi felszólalók az SZKP iránti szolidaritásukat fejezték ki. Kelet-Pakisztán­ból szemtanúk jelentik, hogy majdnem minden nagyobb városban öldöklő harcok zajlottak le. A bengáliai szabadságharcosok az országrész keleti felét tartják ellenőrzésük alatt. Az Izraeli Munkáspárt vezetősége ismét bizalmat sza­­vazott a kormánynak, s kitart területi követelései mellett A jordániai kormány bejelentette, hogy nem kíván résztevenn­i az arab kormányfők kairói értekezletén, amelyen a Jordániai véres incidensek okait vitatják meg. A XXIV. kongresszus folytatta a Koszigin-referátum vitáit Az SZKP XXIV. kongres­szusának szerda délelőtti ülésén Pjotr Maserov, a Be­lorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. Pjotr Nyeporozsnyij ener­getikai és villamosításügyi mi­niszter szólalt fel legelőször. Részletesen szólt a villamos­ipar fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az elmúlt öt év során a fej­lődés minőségileg új sza­kaszba érkezett. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy egységes villamossági és távvezeték rendszert kell ldépíteni, amelynek a fej­lesztése nemcsak a Szovjet­unión, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat. Példaként hozta fel a miniszter a béke-táv­vezetéket, amelybe a Szov­jetunión kívül Magyaror­szág, az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Bul­gária is beletartozik. Ezután Vaszilij Prohorov, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának titkára felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezetek tevékenyen kivették részü­ket az új ötéves terv irány­elveinek kidolgozásából Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongresszusi felszólalásában megállapította: — Mi, chilei szocialisták nem érezzük idegeneknek és kívülállóknak magunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sokéves barátság lehe­tővé tette, hogy megismer­jük a szocializmus vívmá­nyait. Nem érezzük idegen­nek magunkat azért sem, mert a marxista-leninista tanításon alapuló elméleti nézeteink egybeesnek. Nisizava Tomio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üd­vözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról bizto­sította a kongresszusi kül­dötteket, az SZKP tagjait és a szovjet népet. Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter fel­szólalásában az üzemek mű­szaki korszerűsítésének, problémáival foglalkozott. Elmondotta, hogy iparágá­ban az új ötéves tervben a termelés növekedésének 95 százalékát a munkatermelé­kenység emelésével érik el. Marc Drumeaux, a Belga Kommunista Párt elnöke fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP kongresszusa nagy hatást gyakorol és a jövőben is gyakorolni fog a békéért, demokráciáért, ha­ladásért és a szocializmusért vívott harc menetére. Nicolas Saul, a Libanoni Kommunista Párt főtitkára felszólalásában rámutatott, hogy hatalmas jelentőségű az a segítség, amelyet a Szovjetunió, az egész szov­jet politika nyújt az izraeli agresszió ellen harcoló arab népeknek. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió állami tervbizottsá­gának elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy az új ötéves tervidőszakban nagyot lép­nek a szovjet gazdaság szer­kezetének fejlesztésében. E módosítások elsősorban az életszínvonal emelésére szánt tartalékok növelésére irányulnak, másodsorban pedig arra, hogy gyorsabban fejlesszék és tökéletesítsék minden népgazdasági ágazat anyagi és műszaki bázisát. — Franz Muhri, az Oszt­rák Kommunista Párt elnöke kijelentette: — A Szovjetunió a béke legfontosabb tényezője, a nemzetközi küzdőtéren a bé­kéért, a nemzeti független­ségért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló erők legfőbb támasza. — Ennélfogva az a nyilat­kozatunk, hogy a barátság és a szolidaritás a szocializ­mus első országával pártunk legfontosabb alapelve volt és lesz ezután is, maradék­talanul összhangban áll sa­ját hazánk nemzeti érdekei­vel. Meir Vaner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ki­jelentette, hogy az izraeli kormánykörök és cionista vezetők „fékevesztett szovjet­­ellenes propagandát folytat­nak". Ezzel bemocskolják a hitlerista fenevadak által megsemmisített hatmillió zsidó emlékét és az imperi­alista államok legagresszí­­vebb, legreakciósabb körei­vel fognak össze.” Wilner rámutatott arra, hogy a közös ügynek nagy kárára van a kínai vezetők szovjetellenes, megosztó po­litikája. A délutáni ülésen 115 ta­gú bizottságot választottak a Szovjetunió 1971—75-ös népgazdaságfejlesztési tervé­nek irányvonal-tervezetével kapcsolatos módosítások és javaslatok megvitatására. Az SZKP XXIV. kong­resszusa csütörtökön folytat­ja munkáját, az Egyesült Államokba uta­­j­zott, ahová Nixon elnök­ké- t vette tanácskozások céljából — közölte kedd este egy sai-­ gom lap Az amerikai pa­rancsnokság megerősítette, hogy elutazott, de nem volt hajlandó közölni, hogy hová. Bandaranaike asszony ceyloni kormányfő bejelentette, hogy kabinetje ellen — haladó szellemű társadalmi re­formjai miatt —, felkelést kíséreltek meg a szélsőséges elemek. A kísérletet meghiúsították. (Teletfoto—AP—MTI—RS) Képtávírónkon érkezett Támadás az indokínai „hármashatáron“ A dél-vietnami kormány­­r­adsereg parancsnoksága szerdán megerősítette, hogy az 1. gyalogos hadosztály egységei kedden laoszi terü­leten megtámadták a sza­badságharcosok egy támasz­pontját. A dél-vietnami kö­telékeket amerikai helikop­terek szállították Laoszba. A dél-vietnami fennsíkon, a határ közelében, kedden is folytatódtak a nyolc napja tartó harcok. Laoszban a hazafias erők keddre virradó éjjel hirtelen támadásba mentek át a Vi­­entianét Luang Prabanggal összekötő út mentén lévő megerősített állások ellen. Abrams tábornok, a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai fegyveres erők pa­rancsnoka, hétfőn Saigonból Öldöklés, mészárlás Bengáliában Kelet-Pakisztánból érke­zett menekültek elbeszélése szerint az országrészben szá­zával mészárolják le az ár­tatlan és fegyvertelen embe­reket Az öldöklésben mind­két fél egyaránt vétkes — jelentik a nyugati hírügy­nökségek. Kedden este érkezett meg Chittagong kelet-pakisztáni kikötőből Calcuttába a Clan Mcnair angol gőzös, fedél­zetén 120, különböző nemze­tiségű külföldivel. A menekülők elmondták, hogy Chittagong városa tel­jesen kihalt, miután pénte­ken, március 26-án, „elsza­badult a pokol”, a lakosság legtöbbje vidékre menekült. Chi­ttagongban szanaszét he­vernek a holttestek, sok már a kilencedik napja: az utcá­kat csak a kóbor kutyák és a hollók „tisztogatják”. „Nem lehet csak az, egyik felet hibáztatni, mindkét fél embertelenül brutális volt — mondotta az egyik mene-­­­kült. Olyan­ eset is előfor­dult, hogy bengáliak — ke­let-pakisztániak — gyilkol­tak meg hidegvérrel punta­­blakat.” — Egy másik kite­lepült arról beszélt, hogy a nyugat-pakisztáni kormány­katonák házról házra járva kutattak bengáliaiak után. „Két bengálit lábuknál fog­va ■egy teherautó platójához kötöztek, úgy, hogy miköz­ben a kocsi haladt, fejük az utcaköveken roncsolódott szét. Egy harmadik szemta­nú állítása szerint április 2-án a tengerészek négyszáz holttestet számoltak meg a chittagongi kikötő vizén. A kelet-pakisztáni hadmű­veletekről szóló jelentések még most is főként „mene­kültekre” hivatkoznak és emiatt megbízhatatlanok­ A PTC indiai hírügynökség Calcuttába érkező jelenté­sekre hivatkozva arról vél tudni, hogy a kelet-pakisz­táni „felszabadító erők” ke­zére került Kelet-Pakisztán egész keleti területe, a déli Chittagongtól az assami ha­tár közelében, északon levő Syhetig. A nyugat-pakisztáni egy­ségek állítólag nagy száraz­földi, tengeri és légi hadmű­veletek után visszafoglalták a chittagongi katonai szállás­körletet és a város más ré­szeit, Mudzsubur Rahman sejk híveinek kezén maradt azonban Noakhali, Comilla és Mimensingh. Sylhet négy­napos harc után került a kelet-pakisztáni erők kezére. A kelet-pakisztániaknak így megjavult az esélyük arra, hogy visszafoglalják Daccát Az indiai jelentések azt is elmondják, hogy a nyugat­pakisztáni katonai hatóságok 555 font sterling összegű dí­jat ígértek azoknak, akik az Avami Ligához tartozó par­lamenti képviselők bármelyi­kének nyomára vezetnek. A szerdai indiai lapok köz­ük annak a két kelet-pakisz­táni származású, pakisztáni diplomatának a nyilatkoza­tát, aki — mint már jelen­tettük — elítélte a nyugat­pakisztáni hatóságok eljárá­sát és Indiától kért oltalmat. K. M. Sehabuddin másod­titkár és Amdzsadul Hak se­gédattasé közös sajtónyilat­kozatban szögezték le: azért szakítottak kormányukkal, mert az parancsot adott ,ár­tatlan és fegyvertelen kelet­pakisztániak ádáz és esztelen lemészárlására”. Leszögezték, hogy az önálló Kelet-Pa­­kisztániak „bangla­desh”­ nek­i tartoznak ezután en­gedelmességgel. Kína tiltakozik A Kínai Népköztársaság Új-Delhi-i nagykövetsége kedden jegyzékben tiltakozott az indiai külügyminisztéri­umnál amiatt, hogy az in­diai hatóságok „eltűrték” többszáz főnyi tömeg tünte­tését a nagykövetség épüle­ténél március 29-én. A jegyzék szerint a tünte­tők a megmozdulás alkal­mával zavartalanul helyez­tek el a nagykövetség falán és kapuján feliratokat, ame­lyek tiltakoztak az ellen, hogy Kína segítséget nyújt a pakisztáni kormánynak „a szabadságszerető kelet-ben­­gáliai nép ellen vívott hábo­rújához”. A jegyzék miután tiltako­zást jelent be az incidens ellen, azt is kifejti, hogy a kínai kormány „a békés együttélés öt elvének alap­ján, soha sem avatkozott be más országok belügyeibe”. A jegyzék ugyanakkor In­diát vádolja a pakisztáni belügyekbe való beavatko­zással. VAS NÉPE Izraeli kormánypárt: „Nem térünk vissza a 67-es határokra“ Ász Izraeli Munkáspárt or­szágos konferenciája keddi, befejező ülésén egyhangúlag határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy Izrael nem tér vissza 1967-es határai mögé. A határozat a kong­resszus támogatásáról bizto­sította a kormány politikáját, „védhető határokat” biztosító rendezést követel az arab­izraeli konfliktusban és el­utasít mindenfajta nemzet­közi vagy négyhatalmi biz­tosítékot, amely a rendezést elősegítené. Az izraeli kormánypárt a háromnapos konferencián tel­jes támogatásáról biztosította Golda Meir politikáját, azt, hogy Izrael nem hajlandó ki­vonulni a megszállt arab te­rületekről. A határozat „lé­nyeges területi módosításo­kat” követel , s ezzel ellen­tétbe kerül az amerikai Ro­­gers-terv elképzeléseivel is, amely a megszállt területeik nagy részének kiürítését tar­talmazta és bizonyos határki­igazításokat javasolt A konferencia másrészt tá­mogatja azt a törekvést is, hogy új településeket létesít­senek a megszállt területe­ken. Az izraeli vezetők számí­tanak rá, hogy területi köve­teléseik nem találnak egyet­értésre a nemzetközi közvé­leményben, még Izrael bará­tai részéről sem. Galili tájé­­koztatásügyi miniszter kije­lentette: „várhatóan minden­fajta nyomást gyakorolnak ránk barátaink, hogy fogad­junk el olyan békejavaslato­­kat, amelyek semmit sem ol­danak meg. Vissza fogjuk utasítani ezt a nyomást”. Nem kétséges, hogy Galili az Egyesült Államokat értette „barátokon”. (AP, UPI, AFP). Jordánia nem vesz részt a kairói értekezleten A napról napra fokozódó jordániai válság azzal fenye­get, hogy ismét polgárhábo­rúvá szélesedik a jordániai hadsereg és a palesztínai el­lenállás fegyveres konflik­tusa. E felismerés jegyében folytatódnak annak az EAK által kezdeményezett értekez­letnek az előkészületei, ame­lyen az arab államfők és uralkodók képviselői vesznek részt, s amelynek az a fel­adata, hogy véget vessen a vérontásnak és elejét vegye a küszöbönálló polgárháború­nak. A kairói értekezlet nem végleges hírek szerint há­rom nap múlva ül össze, azt követően, hogy Szadat elnök kérésére Kairóba érkezik Ladgham, az arabközi fel­ügyelő bizottság tunéziai el­nöke. A jordániai kormány kö­zölte, nem vesz részt az arab kormányfők képviselőinek Kairó javasolta értekezletén. Az értekezleten a kormány és a palesztínai ellenállási mozgalom ellentéteit vizsgál­ják meg. Abdullah Szalah külügyminiszter kedden este fogadta az EAK ammani nagykövetét, és jegyzéket adott át neki, amelyben a jordániai kormány elutasítja a részvételt az értekezleten. Ammanban ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Husszein király április 1-én szintén arab csúcsértekezlet rendezésére tett javaslatot. Erre a javaslatra azonban mindeddig csak Marokkó vá­laszolt támogatólag. (Mena, Reuter) Olaszország: 11 millió ember sztrájkol Szerdán Olaszországszerte leálltak a gyárak, bezártak az üzletek, iskolák, egyete­mek, néhány órára megbé­nult a közlekedés. A három nagy olasz szakszervezet felhívására 11 millió olasz dolgozó és alkalmazott lé­pett sztrájkba-Az eredeti tervinek megfe­lelően — szem előtt tartva a lakosság érdekeit — a vá­rosi közlekedés alkalmazot­tai, valamint az egészség­­ügyi illetve közszolgáltatá­sok dolgozói csak korláto­zott időre, 2—4 órára tették le a munkát. Két merénylet Merényletet követtek el szerdán reggel Jugoszlávia stockholmi nagykövetsége el­len. Két fegyveres ismeretlen hatolt be a követség épületé­be, ahonnét nem sokkal ké­sőbb heves lövöldözés zaja hallatszott ki. A rendőrség azonnal a helyszínre sietett. A merénylők — feltehetően horvát nacionalisták — há­romnegyed órán át a rend­őröket is sakkban tartották, mielőtt megadták volna ma­gukat. Rolovics nagykövetet há­rom golyóval a testében szál­lították kórházba. A fején, a gyomrán és a lábán sérült meg. Állapota súlyos. A nagykövet titkára és a kö­vetség egyik nődolgozója is lövést kapott és kórházba került. Az AFP teheráni jelentése szerint szerdán reggel me­rényletek követtek el Zia Farsziu tábornok, az iráni hadbíróság vezetője ellen, amikor kilépett lakásából, hogy hivatalába menjen. Az első hírek szerint is­meretlen férfiak gépkocsiból több lövést adtak le a tá­bornokra. Farsziu és a vele tartózkodó fia, súlyosan meg­sebesült. Mindkettőjüket kór­házba szállították. A merény­lők elmenekültek. Farsziu tábornok előbb mint fő­ügyész, utóbb mint a hadbí­róság vezetője irányította a vizsgálatot a különféle kor­mányellenes mozgalmak el­len indított perek folyamán (AFP, Reuter) Heath hazau­azott Edward Heath angol mi­niszterelnök befejezte bonni tárgyalássorozatát és szerdán hajnalban repülőgépen visz­­szaérkezett Londonba. Beavatott bonni körök­ben úgy tudják, hogy Brandt hamarosan beszámol Georges Pompidou francia államel­­­­nöknek a Heath-szel folyta­­­­tott megbeszéléseiről. Ezek középpontjában — mint már jelentettük — Anglia terve­­zett közös piaci csatlakozá­sa állt, ami a bonni kor­mányt illeti: az utolsó, ked­di díszvacsorán mondott be­szédében Brandt megismé­telte, hogy a közös piac kibővítésének végső célja a nyugat-európai politikai integráció, s ez pedig csak akkor lehetséges, ha Angliá­val együtt valósítják meg. Heath — ugyancsak a ban­ketten — azt hangsúlyozta, hogy az idén nyárig meg lehet állapodni az angol csat­lakozás legfontosabb kér­déseiben. (Reuter) 1971. április 8. Csütörtök

Next