Vas Népe, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 101. szám Ara 10 fillér 1971. május 8. Szombat Kőszeg a korszerűsödés útján Megalakult az új városi tanács — Elnök: Dr. Csiszár Károly, elnökhelyettes: Pécseli László. A végrehajtó bizottság titkára: Kovács József A határmenti város hétfő óta nemcsak a megye, hanem egy kicsit az országos érdeklődés központjában áll. A Kőszegi Filmnapok eseménysorozata zajlik, megtelt vendéggel a város. Tegnap délelőtt — a város életében, fejlődésében igen fontos — politikai eseményre került sor, délelőtt kilenc órai kezdettel tartotta alakuló ülését a városi tanács. Az említett események miatt a várból kiszorulva, a mezőgazdasági technikum dísztermében gyűltek egybe az április 25- én megválasztott tanácstagok és az ülésre meghívott vendégek. Részt vett az eseményen dr. Gonda György, a megyei tanács elnöke, dr. Kelemen Ferenc elnökhelyettes és Machó István, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Az ünnepélyes, a város életében új kezdetet szimbolizáló aktus Danka István nyugdíjas pártmunkás szavaival vette kezdetét. Mint korelnök — a városi tanácstagság legidősebbje — miután javaslatot tett az elnökségre, a nemrég megtartott választások eredményeit idézte fel. Főleg nem a számszerű eredményekre utalt, hanem arra a politikai tényre, amelyet az előkészítés és maga a választás jelentett. Utalt azokra a társadalmi és gazdasági változásokra, amelyek az utóbbi években történtek hazánkban, amelyek a szocializmus bázisainak további erősödését jelentik. Elmondotta, hogy Kőszeg is sokat fejlődött ezen időszakban, a történelmi nevezetességeiről híres, régiségekben gazdag városka a megújhodás esztendeit éli. Látogatói — meglehetősen szép számú! — elismeréssel nyilatkoznak róla. Továbbra is az a cél, hogy Kőszeg fejlett iparral rendelkező, modern, tiszta üdülőváros legyen, s ennek a feladatnak az elvégzésére kérte fel az alakuló tanácsot és a város valamennyi lakóját A korelnök szót adott Kövér Lajosnak, a város választási elnöksége titkárának, aki érdemben összefoglalta a választást előkészítő munkát, a jelölő bizottságok tapasztalatait, illetve a választást. Kőszegen valamenynyi jelölt bizalmat kapott, így pótválasztásra nem volt szükség. Ez is azt bizonyítja, hogy a jelölésekkel csakúgy, mint a népfront által meghirdetett programmal messze egyetértenek. A továbbiakban megválasztották az ügyrendi bizottságot, amely egyik fontos funkciójaként megvizsgálta a mandátumokat, majd Szigeti Miklós népfronttitkár javaslatára 11 tagú végrehajtó bizottságot választottak, illetve megválasztották az új tanács tisztségviselőjét. A tanácselnöki posztra nagy többséggel dr. Csiszár Károlyt, az elnökhelyettesbe Péczeli Lászlót választották. A vb tagjaiul: Nagy Imrét. (Folytatás a 3. oldalon) A tanácsülés résztvevői a beszámolót hallgatják. Dr. Ajtai Miklós a brit küügyminiszternél Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Londonban másodszor is tárgyalt John Davies brit kereskedelem- és iparügyi miniszterrel. A hétfőn megkezdett tárgyalások ezzel befejeződtek. Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter pénteken délután a külügyminisztérium épületében megbeszélést folytatott dr. Ajtai Miklóssal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesével. Hétfőn kezdődik az Akadémia idei közgyűlése Május 10—14 között tartja idei — sorrendben a 131. — közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia — jelentették be pénteken, az akadémia tudósklubjában tartott sajtótájékoztatón. A közgyűlésen két központi referátum hangzik el: az elnökség, illetve a főtitkár beszámolója. Ezt követően kiosztják az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. Az elnökség beszámolóját a közgyűlés nyilvános ülésén Erdey-Grúz Tibor akadémikus, az Akadémia elnöke terjeszti elő. Elsősorban azokkal a feladatokkal foglalkozik, amelyek — a tudománypolitikai irányelvekből és az MSZMP X. kongresszusának határozataiból, elvi iránymutatásaiból adódnak — az Akadémia testületére, mint országos feladatokat ellátó szervre hárulnak. Erdei Ferenc főtitkár beszámolója elsősorban azt elemzi: megfelel-e az Akadémia szakigazgatási tevékenysége az alapszabályoknak, miként alakult a tudományszervező, gazdasági és nemzetközi tevékenység, a tárgyi és személyi feltételek. Népünk boldogulásáért akarunk dolgozni Péntek reggel 9 órakor a három napirendi pont együttes tárgyalásával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. Az elnöklő Szigetvári Mária, a Szombathelyi Pamutipari Vállalat előmunkásnője bejelentette, hogy a küldöttek között szétosztották azoknak az állásfoglalásoknak a tervezetét, amelyekben a kongresszus kinyilvánítja véleményét az indokínai népek és dolgozók függetlenségi harcának támogatásáról, a közel-keleti helyzetről, Európa békéjéről és biztonságáról, valamint a koreai nép és a koreai dolgozók harcának támogatásáról. Kérte, hogy a tervezeteket tanulmányozzák és az említett kérdésekben a kongresszus foglaljon állást. Fock Jenő felszólalása a szakszervezeti kongresszuson Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke elöljáróban tolmácsolta a kongresszus részvevőinek a kormány üdvözletét és jókívánságait. Utalt arra, hogy nemcsak kormányfői minőségben beszél, hiszen — s ez büszkeséggel tölti el — négy évtizede maga is tagja a szakszervezeti mozgalomnak, s másfél évtizeddel ezelőtt részt vett a felsőszintű szakszervezeti vezetésben. Véleménye szerint mind a kongresszus határozati javaslata, mind a referátum helyesen tükrözte a szakszervezeteknek az elmúlt négy évben végzett munkáját s a következő években megoldandó feladatait. — Munkánk, fejlődésünk lényeges követelménye — mondotta, — hogy a párt és a kormány a szakszervezetekkel együtt, egyazon cél érdekében cselekedjen. A továbbiakban hangsúlyozta, a párt vezető szerepe ma jobban érvényesül, mint ezelőtt bármikor, mégpedig többek között éppen azért, mert a kormánynak is, a szakszervezeteknek is meghatározott feladatkörük van, lehetőségük ahhoz,, hogy önállóan gondolkodjanak és cselekedjenek. A párt érettnek tekinti a szakszervezeteket és a kormányt, s ezt a folyamatot tovább akarja erősíteni, de esetenként sem a kormány, sem a szakszervezetek nem élnek megfelelően hatáskörükkel. Úgy vélem, tevékenységünk a kormányzati és a szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önállóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát, — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke —. Az egyes kérdéseket nálunk ma nem egy, két vagy tizenkét ember dönti el, hanem minden lényeges dologban tanácskozunk a dolgozókkal A gazdaságirányítás reformja jelentős változtatást követelt a szakszervezeti munkában — mondotta a Minisztertanács elnöke —, s hozzáfűzném ha helyesen, okosan, jól akarunk továbbra is dolgozni, akkor mindannyiunknak állandóan meg kell újhodnunk. Munkánknak állandóan korszerűnek kell lennie, mert lehetnek kérdések, amelyekre a két év előtti helyes válaszok ma dogmatikusnak, túlhaladottnak, ásatagnak bizonyulhatnak. Nemzetközi kérdésekre rátérve ugyancsak a mai korszaknak megfelelő módszerek jelentőségét emelte ki. Népünk boldogulásáért akarunk dolgozni — mondotta —, abban a tudatban, hogy munkánkért felelősséggel tartozunk a munkásmozgalom előtt is. Ez az elv a kormány tevékenységében úgy jut kifejezésre, hogy a legszorosabban a szocialista testvérországokkal működünk együtt. A szocialista országok közül mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagállamaival, gazdaságilag elsősorban azokkal, amelyekkel összekapcsol bennünket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Emellett igyekszünk előmozdítani a szocialista országok összességének egységét, tehát azokkal is együtt akarunk dolgozni, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek, őszinte barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Nemcsak északokból, jól felfogott érdekeinkből adódóan, nemcsak azért, mert kereskedelmi forgalmunk nagy része a Szovjetunióval bonyolódik le, s mert határosak vagyunk e szocialista nagyhatalommal, hanem azért, mert a vérünkben, a szívünkben van a Szovjetunió iránti barátság érzése. (Nagy taps.) Itthon és külföldön sokan képtelenek vagy nem akarják megérteni, ha ez így van, akkor mivel magyarázható, hogy magyar állami vezetők különböző nyugati országokban tesznek látogatásokat, hogy külügyminiszterünket, aki nemrég Olaszországban járt, magánkihallgatáson fogadta a pápa is, és barátságos beszélgetést folytattak, aminek valószínűleg lesz is némi eredménye az állam és egyház kapcsolatában. Felmerül az is, hogy ideológiai ellentétben vagyunk Kínával, ugyanakkor külkereskedelmi miniszterünk Kínában jár. Az emberek nem mindig tudják, hogyan ítéljék meg ezeket a dolgokat, nehezen igazodnak el rajtuk. Pedig nézetem szerint ezek egyszerű dolgok. Amellett, hogy a szocialista országokkal összefogunk, a világ minden más országával is kapcsolatokat igyekszünk kiépíteni, olyan szinten, ahogy erre lehetőség adódik. Helytelenül járnánk el, ha azt, hogy valakire, egy-egy országra vagy országok csoportjára megharagszunk, azzal nyilvánítanánk ki, hogy nem állunk velük szóba. Légüres tér a világpolitikában nincs. Ahol mi, szocialista országok nem vagyunk jelen, ahonnan megsértődve távoltartjuk magunkat, ott az imperialisták, az ellenségeink megjelennek és ellenünk dolgoznak. — Én is voltam szakszervezeti funkcionárius, s jól tudom, hogy a szakszervezeti vezetőknek sokkal könnyebb a dolguk, ha csak hat-hét szocialista ország szakszervezeti vezetőivel kell tárgyalniuk, így félóra alatt akár a világ legnagyobb kérdéseiben is meg tudnak egyezni. Kissé nehezebb a helyzet akkor, ha a Szakszervezeti Világszövetség testületében jönnek össze, ahol a nem szocialista országok képviselői is jelen vannak s a mieinktől eltérő kérdések-kel kell egyeztetni sajátunkat. Itt már nehezebb dolgozni, s mégis egységre kell törekedni. Fock Jenő ezután a kormány és a szakszervezetek közötti együttműködésről beszélt. Utalt arra a közvélemény által is ismert tényre, hogy a SZOT vezetői és a kormány tagjai — félévenként — rendszeresen tanácskoznak. Az együttműködés azonban ennél sokkal szorosabb, mindennapibb. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára rendszeresen részt vesz a kormány ülésein, s a Minisztertanácsban napirendre kékszülő témák már az előkészítés időszakában ismertek a szakszervezetek előtt, tehát azokat nem állítják kész helyzet elé. A kormány Gazdasági Bizottságában is képviselve van a SZOT. Helyeselte a kormány elnöke azt a javaslatot, hogy a kormányzati munkába vonják be az eddiginél jobban az egyes iparági szakszervezetek vezetőit is. A normarendezésről is szólt Fock Jenő arról, hogy — ez a szó mintha már eltűnt volna a közhasználatból — szükség van a normák rendezésére, mégpedig folyamatosan. Új technológiák meghonosításával az üzemekben a munka szervezettebbé válhat. A normákat tehát az új fajta szervezettséghez kell igazítani De semmi esetre sem úgy, amint egy sor üzemben mostanában történt, hogy néhány ember összedugta a fejét, és nemtárgyalva se pártszervezettel, se szakszervezettel, egyszerűen átírkálták a normákat, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Az ilyen módszert elítélendő, ez az (Folytatás a 3. oldalon) Zajlik a valutaválság — A fogolycsere hullámai — Ma este Kőszegen elajándékozzák a várás díszkulcsát — Sósabb lett a büki termálvíz — Gyilkos utálat — Sértődés - Kifogás