Vas Népe, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
. Pórul járt . Igazi, forró nyári reggel volt. A fák, a növények szomjasan vártak egy kis üdítő esőre. Mindhiába. Meleg ilyenkor a falu, szinte elviselhetetlen. — Kimegyek az erdőre, megnézem mi újság van odakint — mondta Józsi bácsi, a tsz erdésze. — Kimegyek, kimegyek — morfondírozott —, de egyedül? Szép, szép az erdő, de egymagamban unalmas. — Kati, Julis, nincs kedvetek egy kicsit kocsikázni, elkísérhetnétek — fordult az udvaron álldogáló asszonyokhoz. — Ti most már ráértek, a munkára meg úgyis visszajövünk. Sok szóra, nógatásra nem is volt szükség. Józsi bácsi a két fehér személlyel felült a tsz csétájára. Ráró, a ló nekiiramodott. Az erdőben azonban nem lehet kocsikázni. — Kössük egy fához a lovat — indítványozta az öreg. — Szabadságoljuk egy kicsit Rárót, úgyis sokat dolgozik. Így is történt. Józsi bácsi és az aszszonyok pedig elindultak az erdő belsejébe. Dolguk végeztével, úgy két óra múlva aztán hazaindultak. Azaz, csak indultak volna. Mert Ráró nem volt sehol, csak a hűlt helye. — Uramisten, hová lett ez a ló? Mi lesz a kocsival? Hogyan jutunk haza? Tengernyi kérdés — egyelőre válasz nélkül. — Biztosan elunta a várost, elkóborolt — mondta Józsi bácsi. — Akárhogy is volt, csak egy a biztos, nincs itt. Tanakodtak, mitévők legyenek, összedugták a fejüket, egymástól várták a jó ötleteidet. — Hagyjuk itt a kocsit, induljunk el gyalog — mondta Kati. — Azt nem tehetjük, nem hagyhatjuk egyedül a szekeret — akadékoskodott Julis. Végül is Józsi bácsi döntött. — Magad uram, ha szolgád, vagyis lovad nincs — mondta. Aztán cselekedtek. Elindultak. Persze nem haza, az otthoni téeszbe, hanem a szomszédos község felé állították a szekér rúdját. — Kölcsönkérünk egy lovat, azzal megyünk haza — úgy határoztak. Kati és Julcsa húzta, Józsi bácsi tolta a szekeret, végig az erdő szélén és a mezőn. Folyt róluk a veríték. Már-már sajnálni kezdték a lovat, hogy milyen nehéz is a munkája, milyen fárasztó. Dög nehéz ez a szekér. Kisebb-nagyobb pihenőkkel, sűrűn emlegetve a lovak istenét, aztán megérkeztek a szomszédos község tsz-ének udvarába. Meghökkenve, de nem kis derültséggel fogadták őket. — Ebben a beosztásban többet fizetnek? Vagy kihaltak a lovak, az utolsót is elvitték a vágóhídra? — tréfálkoztak velük. — Hm... — morogta Józsi bácsi — inkább segítsenek. Egy ló kellene, kölcsönbe. Így csak mégsem állíthatunk haza a falu csúfjára. A szomszéd téeszbelieknek volt szívük, na meg lovuk is. Kisegítették a bajbajutottakat. A kölcsönparipával aztán nagy kerülővel és nagysokára haza is értek. Otthon, az istállóban bekötve várta őket Ráró, akinek a pofáján semmiféle bűntudat nem látszott, amiért önkényesen szabadságolta magát. — ák — A forint stabilitása Negyedszázados a mássodik világháború utáni időszak magyar valutája, a Forint. 1946. augusztus 1-én a sikeres valutareform véget vetett a pénz történetében példátlan inflációinak. A pengő teljesen elértéktelenedett, mint pénz megszűnt funkcionálni, s ez alapjában veszélyeztette a háborús romokban heverő magyar gazdaság újjáépítését ilyen körülmények között a gazdaság helyreállításának, a termelés megszervezésének nélkülözhetetlen feltétele volt a stabilizáció, az értékálló valuta megteremtése. 1946. augusztus elsején nemcsak az új magyar valuta született meg, a stabilizációhoz kapcsolódó új árak az akkori politikai és gazdasági adottságoknak megfelelő elosztási viszonyokait is meghatározták. Az infláció kényszerítő hatása miatt olyan időpontban került sor a valutareformra, amikor annak jó néhány fontos feltétele hiányzott. 1946-ban a termelés még nem érte el a háború előtti szint 50 százalékát sem, az alacsony nemzeti jövedelem csak alacsony kereseti viszonyokra adott reális lehetőséget. Az alacsony bérszínvonal részbeni ellensúlyozására olyan árpolitika lépett életbe, amely az élelmiszerek és az alapvető szolgáltatások — lakbér, közlekedés stb. — árát tudatosan alacsonyan, a ruházati és egyéb iparcikkekét pedig magasan állapította meg. A stabilizáció messzemenően sikeresnek bizonyult: meggyorsította a gazdaság újjáépítését, az ipar termelése és az ország nemzeti jövedelme néhány esztendőn belül elérte, sőt némileg meghaladta a háború előtti szintet. Ebben az időpontban — 1948—1949 táján — elviben és gyakorlatban egyaránt mód lett volna az értékarányos árrendszer kialakítására, a forint pénzfunkcióinak fokozottabb érvényesítésére. Az ötvenes évek gazdaságpolitikája, figyelmen kívül hagyva a gazdasági egyensúly, valamint a tervszerű és arányos fejlesztés követelményeit, az iparosítás meggyorsítására törekedett, s ez a forint vásárlóerejének alakulására is kedvezőtlenül hatott. 1950-ig a fogyasztói árszint minimális mértékben emelkedett. Ettől kezdve azonban gyorsan nőtt az áruhiány, tehát az aránytalanság, a vásárlóerő és az árualap között. Az egyoldalú gazdaságpolitikának ezt a következményét az 1951. végi általános ár- és béremelés kívánta kiküszöbölni. E két intézkedés tulajdonképpen a valuta újólagos stabilizációját jelentette, mégpedig az 1950. évinél kb. 70 százalékkal magasabb fogyasztói árszinten. Más fogalmazásban: a fogyasztói forint vásárlóereje az ötvenes évek első esztendőiben igen nagy mértékben csökkent. Gazdaságpolitikánk a hatvanas évek elejétől előbb a mezőgazdaságban, majd 1968 óta a gazdaság minden ágában hasznosítja az áru- és pénzviszonyok gazdaságszervező erejét. A vállalati önállóság pénzügyi vonatkozásban nemcsak azt jelenti, hogy a betéteteknek fedezniük kell a kiadásokat, ideértve az állammal szembeni adókötelezettségeket és a bankhiteleket, kamatokat is, hanem azt is, hogy minden gazdasági történés, folyamat elindítója a pénz, a forint. A forint nem konvertibilis valuta, s így az iránta való nemzetközi bizalom nem mérhető az árfolyam alakulásával. Közvetett módon ez a bizalom Magyarország nemzetközi hitelképességében tükröződik. Számos bizonyítéka van annak, hogy hitelképességünk jó, nincsenek tövesztési, fizetési nehézségeink. Mindennek ,,aranyfedezete” a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése, növekvő exportképessége. A fogyasztói forintról szólva utaltunk annak értékveszteségére. A gazdaságirányítás reformja során a hatósági árrendszert, vegyes érrendszer váltotta fel, mind a termelés, mind a fogyasztás szférájában egymás mellett alkalmazzuk a fix, a maximált, a korlátozottan változtatható és a szabad árakat. Jogosan vethető fel az a kérdés, vajon ebben a korábbinál kötetlenebb árrendszerben nem romlik-e majd az árszint növekedése következtében a forint stabilitása, értéke? Nos, éppen a forint negyedszázada tanúskodik arról, hogy a valutaértékekre ható árstabilitás nem az ármechanizmustól és az árrendszertől, hanem elsősorban a gazdaság arányos és egészséges fejlődéstől függ. Az árstabilitásit egyensúlyi zavarok esetén — gondoljunk az ötvenes évek elejére — a fix árrendszer sem biztosítja. Az árstabilitás a gazdaságpolitika hatáskörébe tartozik. Más kérdés, hogy nincs és nem is lehetséges abszolút értelemben vet árstabilitás, mert gyorsul a műszaki fejlődés, a termelés és a fogyasztás struktúrája folyamatosan változik, az utóbbiban állandóan növekszik a tartós fogyasztási cikkek aránya. Mindennek figyelembe vételével irrealitás a valuta értékállandóságáról, abszolút árstabilitásáról beszélni. A józan gazdaságpolitikának csak az lehet a törekvése, hogy alapvető céljaival — pl. életszínvonal növelés, gazdaságfejlesztés — összhangban alakítsa, befolyásolja a valuta értékének alakulását és az árszínvonalat. Napjainkban éppen ezért a viszonylagos — az évi 1—2 százalékos változó — árstabilitás a követelmény, amit egyrészt a kormány árpolitikája, másrészt az egyensúlyi helyzet megteremtését, fenntartását szolgáló gazdaságfejlesztési intézkedései, a népgazdasági tervek biztosítanak. Mellesleg a forint iránti belső bizalom erőteljes dokumentuma a lakosság takarékbetétállománya, amely a legutóbbi tervidőszakban is megkétszereződött, több mint 42 milliárdra nőtt. Nagy eredményeket hozó, de gondoktól sem mentes negyedszázad valutája a forint. Megalapozta a háborúban súlyos károkat szenvedett és szétzilált magyar gazdaság újjáépítését és konszolidálását, segítette a szocialista gazdaság építésének minden fázisát és folyamatát, az utóbbi években pedig a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének lett nélkülözhetetlen eszköze. Garamvölgyi István VAS NÉPE Jólaszt Olcsón és jól vásárol a hőseiben Csak 3500 méternyire van a rédicsi határátjárótól a lendvai UNIVERZÁL kereskedelmi vállalat korszerű textil- és fűszeres önkiszolgálója! Amikor átlépik az országhatárt, egy kedves városka, Lendva üdvözli önöket, festői környékével és az UNIVERZÁL kereskedelmi vállalat gazdag áruválasztékú boltjaival. Szeretettel meghívjuk Önöket, látogassák meg az autóbuszállomástól mintegy 100 méterre levő önkiszolgálónkat, ahol a textiláru és az élelmiszercikkek nagy választéka áll a vásárlók rendelkezésére. Textil-önkiszolgálónk gazdag áruválasztékából szíves figyelmükbe ajánljuk a következőket: Férfi nylon ingek, gazdag színváltozatban 24,45 din, velúr férfi ingek 33,24 din, női nylon kombinék 13,55 din, divatos női blúzok 21,05 din. Emellett felhívjuk nagyrabecsült vásárlóink figyelmét ennek az üzletnek a gazdag választékára, a következő árukra: gyapjúfonás mohair, műanyag, malonka, nylon harisnya, férfi, női és gyermek fehérnemű, kötöttáru, nylon függöny és egyéb textiláru. A hazai gyártmányú textilkészítményeken kívül külföldi gyártmányú cikkekkel is szolgálunk. Gazdag áruválaszték várja önöket az önkiszolgálónk fűszeres részlegében is. Különösen a következő cikkeket ajánljuk nagyrabecsült vásárlóinknak: 1 kg kakaó 10,65 din, 1 db, leveskocka 1,50 din, 1 db, Vegeta (üvegben) 2,50 din, 1 csomag rágógumi 1,35 din, 1 db. likőr-kivonat (aroma) 0,85 din, 1 kg kávé 39,00 din, 1 db. szardínia (halkonzerv) 2,50 din. A felsoroltakon kívül a levesek keksz, cukorka, déli gyümölcs, szeszes és üdítő italok, élelmiszerek és háztartási cikkek állanak nagyrabecsült vásárlóink rendelkezésére. Szeretettel várjuk Önöket gazdag áruválasztékú önkiszolgálónkba, ahol magyarul szolgálják ki a vásárlókat, és a személyzet mindenkor kész tanáccsal szolgálni mind a vásárlást, mind az áru kiválasztását illetően. A lendvai UNIVERZALL kereskedelmi vállalatnak ezenkívül sok szakosított üzlete is van Lendván, amelyekben műszaki áru, gépkocsi-alkatrészek és felszerelés, készruha, rövidáru nagy választéka áll a vásárlók rendelkezésére. Ajánljuk az UNIVERZÁL vállalat 30 vidéki boltját is! A lendvai UNIVERZÁ kereskedelmi vállalat boltjaiban mindent megtalálnak, ha az UNIVERZÁLNÁL vásárolnak, mindig meg lesz,nek elégedve. Győződjenek meg bő áruválasztékunkról! Keressék fel boltjainkat!