Vas Népe, 1971. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
2 Huszonnégy órás ütközet a kelet-pakisztáni-indiai határon Egy nap a külpolitikában Mind Indira Gandhi, mind Jahja Khán borúlátóan ítéli meg Pakisztán és India gyorsan romló kapcsolatait. A világsajtó nagy figyelmet szentel a szovjet—francia megállapodásnak. Brezsnyev befejezte berlini tárgyalásait és hazarepült Moszkvába. Fidel Castro a közeljövőben Chilébe látogat. Londonban és Belfastban folytatódnak a terrorcselekmények. Két rendőrt agyonlőttek hétfőn délután Belfast Andersontown nevű katolikus negyedében. Kevéssel a két rendőr meggyilkolása előtt Belfast központjában bomba robbant az Ír Köztársaság rádió és televízió társaságának 12 emeletes épületében. A robbanás nem követelt emberáldozatot az irodaház belsejében, de az utcára zúduló üvegszilánkok hat járókelőt súlyosan megsebesítettek, „még hosszú és göröngyös lesz az út”. Hangot adott annak a véleményének, hogy 1972 első felében sor kerülhet a Pompidou francia köztársasági elnök által szorgalmazott nyugat-európai csúcstalálkozóra. A francia tv riportere megkérdezte tőle, hogy a Pompidou elnökkel tulajdonképpen 1972 januárjában esedékes legközelebbi találkozó időpontját a nyugat-európai csúcstalálkozó miatt kívánja előbbre hozni? Brandt a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „rendkívüli találkozója Pompidou elnökkel más nyilvánvaló okokból és más problémák miatt lenne hasznos és kívánatos” még január előtt A nemzetközi valutaproblémákról szólva kijelentette: a nyugat-európai országoknak arra kell törekedniük, hogy az EGK-n belül közös nevezőre jussanak, s ugyanakkor megállapodjanak a Közös Piachoz csatlakozni kívánó más országokkal is. India és Pakisztán háborúja „küszöbön ált” Indira Gandhi indiai miniszterelnök, aki nyugateurópai körútja során jelenleg Londonban tárgyal, vasárnap este elégedetten nyilatkozott Edward Heath brit miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről A londoni Colliseum színházban tartott gyűlésen, amelyen szép számban vettek részt újságírók is, Indira Gandhi sötét szavakkal ecsetelte a kelet-pakisztáni menekültek helyzetét és az indiai—pakisztáni határon kialakult feszültséget. A többi között kijelentette: „Úgy érzem egy vulkán tetején ülök és igazán nem tudom melyik percben tör ki”. India — folytatta a miniszterelnökasszony — mindig a háború ellen foglalt állást, s meggyőződése, hogy a vitákat tárgyalások és konferenciák útján kell megoldani. „Vannak azonban nemzeti érdekek is, s nem , engedhetjük, hogy nemzeti érdekeink, országunk és népünk biztonsága károsodjanak"''' ’ Sir Alec Doufelas-Home angol külügyminiszter hétfőn délelőtt felkereste szállásán Indira Gandhit. Az indiai miniszterelnökasszony — mint közölték — az indiai— pakisztáni váltságról fejtette ki véleményét, de „egyéb nemzetközi kérdések” is szóba kerültek. Indira Gandhi hétfőn a nemzetközi újságíróklubba látogatott el, majd felkereste a királynőt is. Úgy tudják, hogy a brit kormány „mérsékletet” ajánl Indiának, a miniszterelnökasszony azonban következetesen hangsúlyozta, hogy kormánya eddig sem tett semmi olyat, ami a rendkívül feszült helyzetben provokálhatta volna Pakisztánt. Gandhi asszony, amint ezt a többi, nagyhatalommal is közli , felhívta az angol kormány figyelmét arra, hogy az indiai területre átözönlő, kelet-pakisztáni menekültek ellátását India nem bírja egyedül magára vállalni. Az indiai kormányfő tárgyalásainak másik témája az a külföldi segély, amit a pakisztáni kormány kap. Indira Gandhi — mint Londonban ismeretessé vált — megpróbálta rábeszélni Nagy-Britanniát, hogy gyakoroljon nyomást Pakisztánra: Jahja Khan kormánya egyesek ki az Avami Liga vezetőivel. A tekintélyes londoni pénzügyi újság, a Financial Times, hétfőn vezércikkben fejtette ki azt a véleményét, hogy ha nem tör ki az indiai—pakisztáni háború, akkor Indira Gandhi körútja már nem volt hiábavaló. A Financial Times a továbbiakban emlékeztet arra, hogy az indiai területen levő kilenc és fél millió pakisztáni menekült növekvő, már-már elviselhetetlen, pénzügyi, szociális és politikai terhet jelent India számára. „Az angol politika számára nincs más választás, mint Gandhi asszony kéréseinek teljesítése. Heathnek újabb üzenetet kellene küldeni Jahja Khanhoz, hangsúlyozva a helyzet súlyosságát, abban a reményben, hogy Jahja a bengáliakkal való politikai tárgyalás kockázatát, nem pedig az Indiával való háború kockázatát fogja vállalni”. A lap szerint Heath az amerikaiakat is hasonló irányvonalra akarja majd rábeszélni. Lényegében Indira Gandhihoz hasonlóan ítélte meg a helyzetet Jahja Khan pakisztáni elnök is az amerikai Newsweek című képeslapnak adott kizárólagos interjújában. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy India és Pakisztán háborúja „küszöbön áll” és ezért az indiai félre próbálta hárítani a felelősséget. Jahja Khan elismerte, hogy a központi kormányzat eddig valóban nem kezelte egyenrangú félként a keleti tartomány népét, „most azonban megpróbálják a hibákat kijavítani”. Azt állította, hogy a december 20-án életbelépő új alkotmány a katonai, külpolitikai és adózási ügyektől eltekintve „maximális autonómiát” fog biztosítani Kelet-Pakisztánnak. Hozzátette, még arra is hajlandó, hogyha a „nép ezt követeli” hogy szabadon bocsássa Mudzsibur Rahman Sejket, a betiltott Avami Liga bebörtönzött vezetőjét. De — állította — a kelet-pakisztáni politikus amúgy sem térhetne haza a keleti tartományba, mert „annak népe őt okolja szenvedéseiért”. Az indiai hadügyminisztérium szóvivője szerint indiai fegyveres alakulatok 24 órás ütközetet vívtak pakisztáni fegyveres erőkkel a keletpakisztáni—indiai határon. Mint mondotta, az indiai katonák ezzel „megtorolták” a pakisztániak akcióját, akik 11 napon át lőtték Kamalpur indiai határmenti városkát. Szerinte az indiai katonai akció„sikeres” volt, s eredményeképpen a pakisztániak „ebben a térségben nem fognak további zavarokat támasztani”. A szóvivő beszélt arrról is, hogy hétfőn egy pakisztáni katonai repülőgép Srinagar fölött megsértette India légiterét. Az indiai légelhárítás tüzet nyitott a gépre. Végezetül közölte, hogy India e légi incidensről és „a pakisztániak minden egyéb katonai provokációjáról” tájékoztatja az ENSZ-t. Brandt tévé Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn este a francia televízióban nyilatkozott Áttekintette mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a leginkább foglalkoztatják a nyugat-európai tőkés országokat. nyilatkozata A két német állam kapcsolatának rendezéséről szólva, ismételten leszögezte: kormánya normalizálni kívánja viszonyát az NDK-val. Vannak bizonyos kiindulási pontok — folytatta —,de a megegyezés létrehozásáig Robbantások Londonban — Ma trónbeszéd A titkos ír republikánus hadsereg, az IRA mindkét szárnyának szóvivője nyilatkozatban tagadta, hogy köze lenne a vasárnap és hétfő hajnalban végrehajtott londoni merényletekhez. Miközben a Scotland Yard megfeszített erővel próbál nyomra akadni, a helyzetet újabb névtelen telefonhívás kavarta meg. Az úgynevezett „dühös brigád”, a merényleteiről hasonlóképpen hírhedt anarchista szervezet, mindkét bombarobbantásért magára vállalta a felelősséget. Egy férfihang angol (tehát nem a jellegzetes ír kiejtéssel) a Press Association belföldi hírügynökség Fleet Street-i irodájának telefonon azt mondta, hogy a „dühös brigád” a postahivatal kilátótornyának felrobbantásával a közös piaci belépés ellen tiltakozott, a királyi páncélosezred londoni törzskara pedig ezért kapott bombát a „dühös brigádtól”, hogy megtorolják a hadsereg észak-írországi módszereit. A „dühös brigád”, amely szélsőséges cselekményeivel a brit társadalom vezető rétegének népellenes politikája ellen tiltakozik, valójában azonban nagy kárt okoz a baloldalnak. Előző nap is jelentkezett és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja ,A Victoria tornyot is, azt, amin zászlók vannak”. A leírás alapján a brit parlament felsőházi szárnyát szoros védelmi gyűrűvel vették körül. Közben a postahivatal tornyán, ahol a vasárnap hajnali merénylet három emeletet robbantott ki, a műszakiak megfeszített erővel dolgoznak a kábelek helyreállításán. Hétfőn délelőtt a műszaki gárdát sürgősen lehívták a legmagasabb londoni épületről, mert újabb bombariadót fújtak, de 50 perces kutatás után folytatták az újjáépítést. Az angol parlament a szokásos ceremóniák között kedden hallgatja meg a királynőnek az új ülésszakot megnyitó trónbeszédét. Az uralkodó hintójának útját most a legnagyobb szigorral ellenőrzik és a Westminstert titkosrendőrök vették körül Még el sem ült a riadalom a londoni postatoronyban történt vasárnapi bombarobbanás felett, amikor hétfőn újabb bomba robbant a brit fővárosban, ezúttal egy katonai főhadiszálláson, közel a parlamenthez. (Képünk a helyszínt ábrázolja.) Sebesülés szerencsére nem történt, csupán anyagi kár esett. Golda Meir asszony, izraeli miniszterelnök hétfőn délelőtt jeruzsálemi hivatalában fogadta Walworth Barbourt, az Egyesült Államok izraeli nagykövetét, hogy „felvilágosítást” kérjen tőle az amerikai katonai segély felfüggesztésének meghoszszabbításáról és egyéb politikai kérdésekről. A megbeszélésen szóba került a közel-keleti részleges békemegállapodás kérdése, valamint az azzal kapcsolatos hatpontos Rogers-javaslat. Az amerikai nagykövet Goda Meirnél Thieu hazaáruló A Vietnami Demokratikus Köztársaság párizsi tárgyalóküldöttsége hétfőn nyilatkozatot tett közzé Thieu vasárnapi beiktatásával kapcsolatban. A nyilatkozat hazaárulónak nevezi Thieut és megállapítja, hogy a Nixon kormány politikája arra irányul, hogy hatalmon tartsa a Nguyen Van Thieu csoportot, amellyel az egész délvietnami lakosság határozottan szembenáll. Az amerikaiak ezt a klikket — húzza alá a nyilatkozat — eszközül akarják felhasználni Dél-Vietnam újragyarmatosításában”. VAS NÉPE Zöld fény A rohanó idővel a diplomáciai élet eseménysorozata még jobban lépést tud tartani, mint a telekommunikáció. Miközben a világsajtó, természetesen elsősorban a Szovjetunió és Franciaország sajtója — még Leonyid Brezsnyev párizsi útjának eredményeit értékeli és méltatja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára már Berlinben, az NDK fővárosaiban folytatja tárgyalásait. Franciaországi látogatásának jelentőségét, miként az eddig rendelkezésre álló sajtó-, telex- és rádióanyag mutatja, világszerte magasra értékelik. Idézzük például Maurice Schumann francia külügyminiszter nyilatkozatát, amely a Pravda hétfői számában jelent meg: ,,elfogadtuk a Szovjetunió és Franciaország együttműködésének alapelveit és a szovjet—francia nyilatkozatot. Aláírtuk a hosszúlejáratú gazdasági együttműködési egyezményt. Ezek a dokumentumok szilárd alapot szolgáltatnak a két ország tartós együttműködéséhez”. Schumann azt is hozzáfűzte: már az ENSZ- ben mondott beszédében kijelentette, hogy 1972-nek az európai biztonsági értekezlet esztendejévé kell változnia, és a párizsi francia—szovjet tárgyalások után még több meggyőződéssel ismétli meg ezt a kijelentését A l’Aurore című francia napilap is ezt a gondolatot emeli ki. „Pompidou és Brezsnyev együttműködésüket kiszélesítve, zöld fényt adtak az európai biztonsági értekezlet 1972-ben való megtartásához” — szögezi le az újság. Érdekes módon a nagyburzsoáziához közelálló Figaro című újság is ezt emeli ki. Figyelemre méltó az Humanité-nak, a Francia Kommunista Párt lapjának az a megállapítása, hogy a párizsi tárgyalások mérlege pozitív és az SZKP főtitkárának franciaországi látogatása mindenképpen új szakaszt nyitott még az európai enyhülés folyamatában. Ugyanezt a gondolatot más szavakkal fogalmazza meg hétfői vezércikkében a Pravda: „a franciaországi látogatás következtében a szovjet—francia együttműködés megfelel a két nép óhajának és nem irányul egyetlen nép érdekei ellen sem.” Hangsúlyozza a Pravda a szovjet—francia közleménynek talán leglényegesebb pontját: azt, hogy az együttműködési politikának a két ország közötti kapcsolatai állandó irányzatává és a nemzetközi élet állandó tényezőjévé kell válnia. Más szavakkal úgy is mondhatnánk: nemcsak az európai biztonsági értekezletnek adott 1972-re zöld utat a párizsi magasszintű találkozó. Hanem zöld fényt mutat a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati megvalósítására az egész világ számára. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlés 3. számú bizottsága a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról tárgyal. Az erről folyó vitában hétfőn felszólalt Budai Gyula magyar küldött. Hangoztatta: az ENSZ fennállásának 26. évében és évekkel a gyarmati rendszer összeomlása után már nem kellene a faji megkülönböztetés problémájával foglalkozni, ha a nyugati hatalmak politikai-katonai szövetségei nem nyújtanának segédkezet és folyamatos támogatást a fasiszta fajüldöző rezsimeknek. A magyar küldött példaként megemlítette: Nagy-Britannia kormánya például a rhodeziai törvénytelen fehér rezsimmel arról tárgyal, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely legalizálná a kisebbségi uralmat ezen a területen. Ehhez a minap egy törvénnyel az Egyesült Államok kongresszusa is asszisztált, amely a Rhodéziából importált króm embargója ellen foglalt állást. Budai Gyula leszögezte: a kérdés megoldásakor többre van szükség, mint jelentésekre és nyilatkozatokra, konkrét javaslatok, megfelelő akciók szükségeseit. Ezért a magyar küldöttség támogatja Guinea és a Szovjetunió javaslatát, amely az apartheid megszüntetésével és büntetésével foglalkozó konvencióról szól. Kongresszus Tiranában Hírügynökségi jelentések szerint Tiranában hétfőn reggel megnyílt az Albán Munkapárt VI. kongresszusa. Az első ülésen Enver Hodzsa, a párt első titkára beszámolt a központi bizottságnak az 1966. novemberében megtartott V. kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről Fidel Castro Chilébe látogat Salvador Allende chilei elnök az NBC amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában jelezte, hogyFidel Castro a következő három hét során Chilébe látogat. Allende elnök azt is kijelentette, hogy kész támogatni az olyan külföldi beruházásokat, amelyek előmozdíthatják az ország ipari fejlődését. Allende az NBC tudósítójának elmondotta, hogy az országban komoly gazdasági feladatok várnak megoldásra, de a helyzet — egyes nyugati jelentésekkel ellentétben — egyáltalán nem válságos, majd utalt arra, hogy Chile milyen eredményeket ért el az infláció és a munkanélküliség ellen, valamint az ipari termelés növeléséért indított harcban. A chilei Keresztény-Demokrata Párt, valamint az egyesített népi akció mozgalom soraiból kivált úgynevezett „keresztény baloldal” politikai párttá alakult és kijelentette, hogy „bizonyos feltételekkel” hajlandó támogatni a népi egységkormányt. Új nyugat-indiai államot alakítanak A nyugat-indiai (Karibi) szigetvilág hat, Nagy-Britanniával társult, teljes önkormányzattal bíró apró állama, Dominica, Grenada, Guyana, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent hétfőn bejelentette: 1973. márciusa táján új nyugat-indiai államot szándékoznak alakítani. Az erre vonatkozó dokumentumot, az úgynevezett grenadai deklaráció más államoknak is módot ad a csatlakozásra. Elutasította az új nyugatindiai állam tervét Trinidad és Tobago, a jelek szerint nem hajlandó csatlakozni Antigua, Barbados, és Jamaica sem. Ha az új állam megalakul, fölmondja a társult viszonyt Nagy-Britanniával — hangoztatja a hatok közleménye. (Reuter). 1971. november 2. Kedd