Vas Népe, 1971. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 219. szám. Ara **0 fillér 1911. november 26. Péntek Tito Romániában Husszein Ebannal egyezkedik Közlekedési ankét kenyeret a kenyérboltba Csütörtök: ez fllés tél első leghidegebb stapje Gyors ezen,és az uta­ról, vasútról, MÁV .UT-ról Hogyan álltak helyt a hóviharban a telesek, a pékek és a kereskedők? A meteorológiai jelzések szerint a csütökre virradó éjszaka jóval hidegebb volt mint az előző napokban. Haj­nalban Szombathelyen mí­nusz 14, 7 óra 50 perckor pedig mínusz 15 fokot mér­tek. A hideg következtében a sótól megolvadt hólé is rá­fagyott éjszaka az úttestre, szinte korcsolyapályává vál­toztatta az utakat. Hajnalban pedig a ködlecsapódás és a zúzmara képződés „olajozta” be az országutakat. Megyénk területén most már csak Szombathely és Szünöse között nincs já­rat. Egyébként valamennyi autó­busz — némi késéssel ugyan —, de közlekedik. A teher­forgalom is megindult a köz­utakon. A 17-es VOLÁN üzemképes kocsijainak teljes kapacitását igyekeznek ki­használni, hogy behozzák az időjárás okozta kiesést és eleget tudjanak tenni szállí­tási kötelezettségeiknek az ünnepek előtti forgalomban. A személyvonatok általá­ban 10—40 percet késtek, el­sősorban a rendkívüli hideg és a sűrű köd miatt. Celldö­­mölktől Ajkáig, a Balaton térségében és Zalaegerszeg környékén a köd miatt csak úgynevezett állomásközi for­galom volt, a térközi közle­kedést a baleseti veszély miatt egy időre felfüggesz­tették. A MÁV teherforgal­ma is a normális kerékvá­gásban halad. A KPM Vas megyei Köz­úti Igazgatósága tájékoztatá­sa szerint minden út járható. Mos­t már tolólapos jármű­vekkel takarítják le a főút­vonalakat. A hóekék, hómarók pe­dig útszélesítésen dolgoz­nak. A hirtelen jött tél gondot okozott a közellátásban résztvevő vállalatoknak is. Hétfőn még a Vas megyei Tejipari Vállalat száz száza­lékig be tudta szállítani te­rületéről az üzemekbe a te­jet. 23-án már csak a napi 210 ezer liter tejnek csupán 50-60 százalékát, 24-én azonban pótolták a hiányt. Szombathelyen napi 70 ezer liter tej fogy, ezt még a hó­viharos napokban is biztosí­tani tudták. Csupán Sze­­t­gotthárdon nem lehetett a keddi napon palackozott te­jet kapni, ezt ugyanis Szom­bathelyről szállítják. Kanna­­tej viszont ott is volt bőven. A Sütőipari Vállalattól ka­pott tájékoztatás szerint ne­kik is a legnagyobb gondot a rossz közlekedési viszo­nyok okozták. A megyeszék­helyen a dolgozók szinte kéz­zel tolták a hóban pörgő ke­rekű gépjárműveket Vas­­surányba, Salköveskútra, Ta­­nakajdra, Vasszécsenyre, Táplánszentkeresztre, Vátra. Náraiba nem tudtak eljutni a kocsik, ezért a Sütőipari Vállalat érte­sítette a tanácsokat, hogy küldjenek lánctal­pas járműveket, trakto­rokat, maguk gondoskod­janak a kenyér kiszállí­tásáról. A sütőiparnak problémát je­lent, hogy a KPM-től csak délelőtt 10 órakor kapnak tájékoztatást. Ez gátolja a reggeli vidéki szállítást. Jó lenne, ha korábban in­formálódhatnának, merre, hogyan indíthatják kenye­ret, péksüteményt szállító kocsijaikat. Az Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat üzemeiben a készletek bírták a megnöve­kedett forgalmat, csupán Szentgotthárdra nem jutott ki 23-án a húsipari termék. Ami a kenyeret illeti csak az ellátás folyamatosságában volt hiány. Az áruforgalmi osztály közölte, hogy a ke­reskedelemben egy na­p ki­esés nem okozhat gondot. — zentai — Az Ipari TV alkalmazása a pedagógusképzésben Országos Konferenca Szombatteven Az Ipari tv alkalmazása a pedagógusképzésben olyan speciális próbálkozás, ami­kor a kísérlet egyúttal a kép­zés szerves része is. Ez pe­dig nemigen tűr el sikerte­len kísérleteket. Meg kell is­merni egymás problémáit, eredményeit, nagy szükség van a tapasztalatcserére. Ezen gondolatok jegyében gyűltek össze az ország 14 városából a pedagógiai és a műszaki szakemberek, hogy kétnapos konferencia kereté­ben megvitassák az ipari te­levízió pedagógiai alkalma­zását és összehangolják az országszerte folyó kísérlete­zéseket. Dr. Aczél Istvánná, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­előadójának megnyitója után Szalay László, a képző igaz­­­gatója, az ipari tv műszaki, Németh István igazgatóhe­lyettes pedig a pedagógiai kérdéseiről beszélt. Az or­szágban Szombathelyen al­kalmaztak először — az 1967—68-as tanévben — kí­sérletképpen televíziót, vi­deó-magnót az oktatásban. A korszerű technika eredmé­nyeit felhasználva azóta már kiépítették az ipari tv-láncot a gyakorló iskola és a képző között. A „szombathelyi mód­szer” kikísérletezett és jól bevált. Ezért irányadó az egész országban, sőt egyes külföldi államokban is. A videó-magnós módszernek mind­ pedagógiai, mind pszi­chológiai téren óriási jelentő­sége van. Ám az ipari tv-k jelentősé­gét, a pedagógusképzés egé­szére vonatkozó eredményes munkáját azonban csak úgy lehet elképzelni, ha a jövő­ben az országszerte folyó próbálkozások, kísérletek összehangolódnak. Ezt a célt szolgálja a mostani szombat­­helyi konferencia és a szak­mai bemutatók egész sora. —soós— Egy új ho­i­li szu­tnyik kering a föld köröl A Szovjetunióban novem­ber 24-én a műholdak fel­­használásával működő táv­közlési rendszerek továbbfej­lesztési programjának megfe­lelően magas, elliptikus pá­lyára bocsátottak egy új hír­közlő szputnyikot, a Mol­nyija–2-őt, amelynek felada­ta a távoli telefon-távíró rá­diókapcsolati rendszer üze­meltetésének biztosítása a Szovjetunióban, a központi televízió­k programjának to­vábbítása az „Orbita” és a nemzetközi együttműködés hálózatának pontjaira. A mesterséges hold kerin­gési ideje 11 óra 46 perc. A Molnyija—2 útján a megállapított programnak megfelelően valósítják meg az összeköttetést. A tanács sztorib­an tízkedere­­m a szóel­akszítás érdemiben A december 16-i tanácsülés előkészítése, a Savaria ’71 kulturális program rendezvényeinek értékelése, a Savaria ’72 kulturális program rendezvényeinek jóváhagyása, s a Nyugatmagyarországi Fűrészek dolgozóinak szociális, mű­velődésügyi, egészségügyi és munkaügyi helyzetének meg­tárgyalása szerepelt a szombathelyi városi tanács végre­hajtó bizottságának tegnapi ülésén. Napirend előtt a vb értékelte az idei első hóesés okozta gondokat. Az általános tapasztalatok szerint az ellátó vállalatoknál több hiba fordult elő. A boltokban délután nem lehetett kenyeret kapni, mert a vidékről bejövőknek — ahova nem tudtak kimenni a járatok — mázsa számra adtak el, s a helyi lakosság egy része ellá­tatlan maradt. Füstölt áruból sem volt elég. A végrehajtó bizottság kifogásolta, hogy az érdekelt vezetők nem ellen­őrizték kellően üzlethálózatuk ellátását, utánpótlását, de a tanácsnak azt jelentették: minden rendben van. Elégtelennek találta a vb a hóeltakarítást is. A busz­megállók környékét nagyon későn „bontották” ki, s az átjáróknál és több intézmény előtt­ is sokáig eltakarítat­­lan volt a csapadék. Hasonló esetben a tanács kellő intéz­kedéseket foganatosít. A Vas Népe útja Olvasóink előtt ta-Ji, tán nem eléggé ismert, hogy olykor a vonatok késése miatt a budapesti lapok nem érkeznek meg T­a-fi TM V Ci­lL­a idejében rendeltetési he­lyükre. Ilyenkor aztán a ■ r Vas Népét is várakoztat­ ’sf&l*" ja a Posta, mert nem akarja a postásokat két­szer kiküldeni. Ilyen ■ ■ esetben sajnos, a Vas f­aSZOlIOM Népe egy Woig Postaau­tókon vagy a postákon marad. De vannak kivé­teles esetek is, mint amilyenről tudósítónk az alábbiakban beszámol. Kedden országszerte nagy munkát végeztek a hó eltakarításáért a KPM, a vasút dolgozói, a falvak lakói. Munkájukat szerfelett nehezítette a kavargó szélfúvás, amely újra meg újra hólepelt borított a már megtisztított területekre, sőt sok helyen szinte át­hatolhatatlan hótorlaszokat emelt. Ilyen kedvezőtlen körülmények között indult kör­útjára . Vasváron három újságkihordó: Szekeres Lászlóné, Pantali Tiborné és Gerencsér Gyuláné, hogy a fővárosi napilapok elmaradása ellenére a Vas Né­pe ötszázhúsz példányát eljuttassa az előfizetőkhöz. Aki látta őket feladatuk teljesítése közben, megálla­píthatta, hogy nem volt könnyű dolguk. A letakarí­­tatlan járdákon 40—50 centiméteres hóréteggel, kül­területnek számító részeken még méteres hótorlaszok­­kal is kellett birkózniok. Mégis, mire delet haran­goztak, a Vas Népe már — egy-két példány kivéte­lével ,— rendeltetési, helyén volt, amit csak kevesen mertek remélni. A kihordók gumicsizmában taposták a havat, védekeztek is a hófergeteg ellen, de mire ötvenkét kilométert kitevő körútjuk végére értek, ru­hájuk bizony átnedvesedett. A hivatali kötelességen túlmenő gondoskodásért a lakosság elismerése és dicsérete a posta vezetősé­gének, Szekeres Lászlónénak, Pantali Tibornénak és Gerencsér Gyulánénak! Kolbay Ödön Román népfront küldöttség érkezik ma Szombathelyre A Román Szocialista Egy­ségfront három tagú küldött­sége érkezik ma Szombat­helyre háromnapos tanul­mányútra. A küldöttség ve­zetője: Professzor dr. Vale­rian Popescu, a Román Szo­cialista Egységfront végre­hajtó bizottságának tagja, a Román Orvostudományi Szer­vezet elnöke, tagjai: Marin Dragan, a Román Komunista Párt Központi Bizottságának tagja, Teleorman megye pártbizottságának titkára, a Román Szocialista Egység­front megyei elnöke, Florian Popescu, Arges megye taná­csának alelnöke, a Román Szocialista Egységfront me­gyei alelnöke. A küldöttséget ma délben a Hazafias Népfront megyei vezetői fogadják, majd a ro­mán vendégek délután talál­kozón cserélik ki tapasztala­taikat a népfront megyei el­nökségének tagjaival. Holnap délelőtt a megyei pártbizottság vezetői fogad­ják a román delegációt, majd a szombathelyi városi nép­frontelnökség tagjai és más tömegszervezeti vezetők foly­tatnak eszmecserét a vendé­­gekkel. Szombaton délután, Szombathely nevezetességei­vel és a Vérellátó Alközpontt­­al ismerkednek. Vasárnap Kőszegre látogat­nak a vendégek és a kőszegi városi népfrontelnökség tag­jaival, valamint tömegszer­vezeti vezetőkkel találkoz­nak. A három tagú küldött­ség vasárnap délután fejezi be Vas megyei tapasztalat­cseréjét. Kőolvezeték építése Jugoszláviában A Rijetea melletti Urinj­­ban megkezdték a 270 kilo­méter hosszú Rijeka—Szi­szek—Borovo (jugoszláv—ma­gyar határ) közötti kőolaj­­vezeték építését. Ezt a veze­téket később összekötik majd a boszanszki Brod— Opatovac között már fel­épített 107 kilométer hosszú olajvezeték-szakasszal. Az építési munkálatok megkezdése alkalmából ren­­dezett­ ünnepségen jelen volt Jakov Blazsevics, a horvát szábor (képviselőház) elnöke, Dragutin Haramija, a hor­vát kormány elnöke, vala­mint Tóth Elek belgrádi ma­gyar nagykövet Elsősorban a gépgyártás Magyar—svéd együttmű­ködési tárgyalások folytak november 22-től 24-ig Stock­holmban. A két ország kö­zötti, 1969. évi gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési megállapodás alap­ján. Mindkét részről pozití­van értékelték az eddigi eredményeket. Megállapítot­ták, hogy több mint 30-ra tehető a vállalatok közötti jól működő együttműködési szerződések száma és továb­­bi, mintegy 50 javaslatról folynak tárgyalások. A vegyesbizottság megje­lölte a gazdasági együttmű­ködés jövőbeni fejlesztésé­nek főbb irányait, elsősor­ban a gépgyártás, az építő- és gyógyszeripar a mező­­gazdaság, valamint a kör­nyezetvédelem területén. Kínai premier a Biiztonsági Tanácsban — Növekszik a feszültség Egyiptomban — Egye­sült a két kenyéri is? — Kérdés záporban az országgyűlési képviselő — Moszkva vendége

Next