Vas Népe, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
Szellemét idézve ünnepeljük! A Petőfi Emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „népek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. .wsz. ,■ ■ Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullámzásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében, következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetesség a forradalmi demokratizmus programjának nemzetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot alkotnak az ember elé”, a költészet ezért „olyan épület, — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — mindenkinek, ki imádkozni vágy, — szóval: szentegyház, ahová belépni, — bocskorban, sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs: „előre hát mind, aki költő, — a néppel tűzön-vízen át!” Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, patópáljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi számára az élet gazdaságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népet megtestesítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állanak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmányolóikkal. A nép Petőfi számára a falu és a város szegényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségieket, honoráciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a népfiak, a János vitézek és a maradi nemes patópálok együtt menetelhetnének a népi és nemzeti felszabadulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vitézek és Szilveszterek csak a patópálokkal szembefordulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy az elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a népszabadság ügye — vállalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón! Ne csak a nevét, hanem a szellemét idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-hamisítás után, a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzdelem, s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban, s Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírája. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el minél többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyarországot, akik megszüntettek minden osztályelnyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a bankároktól, akik megküzdöttek az úri osztályok ellenállásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek miliói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az irodalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megálmodta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan *"*■ költőjére. Budapest, 1972. március 15. Országos zenei műveltségi verseny a rádióban — A tavalyi Bartók zenei műveltségi verseny nagy sikere arra ösztönözte a réndezőket — a Művelődésügyi Minisztériumot, a KISZ Központi Bizottságát, a Munkaügyi Minisztériumot és a Magyar Rádiót —, hogy újabb, hasonló jellegű felhívással forduljanak az iskolákhoz — mondotta a játék vezetője, Czigány György rádióriporter a MTI munkatársának. Az elődöntő már lezajlott és a pályázatok elbírálása után kialakult az élő adássorozat tíz estjének szereplőgárdája. A legjobb 16 iskola összesen 48 versenyzője egyéni és csapatversenyben lép a közeljövőben mikrofon elé. A március 19-én kezdődő és április 17-ig tíz estén át jelentkező vetélkedő ismét nehéz feladatra vállalkozik: sok szempontból ismeretlen, vagy alig ismert remekművekhez igyekszik kalauzolni a hallgatókat. A verseny főbb témái négy remekmű elemzésére, összefüggéseinek feltárására, irodalmi vonatkozásainak megismerésére ösztönzik a résztvevőket. 1972. március 15. Szerda A könyvév Magyarországon Miután Furceva miniszterasszony nyilatkozatban tolmácsolta a Szovjetunió javaslatát az UNESCO-nak, hogy egy évet szenteljen a világ a könyveknek is, s az UNESCO lelkesen elfogadta a javaslatot, az 1972- es évet minden országban a könyv ünnepének nyilvánították. A nemzetközi vonatkozások után — melyekről már írtunk, — most főként a hazai eseményekkel foglalkozunk. Ezek közül is elsősorban a vidékiekkel. Hazánkban sajátos arculattal jelentkezik a Könyvév, mert átfut az 1973-ban megrendezendő Nemzeti Könyvévbe, melyre a Hess András évforduló ad alkalmat. Fábián Zoltán író, az írószövetség titkára, a Nemzetközi Könyvév magyarországi gondozója így nyilatkozik az első félév néhány jelentősebb vállalkozásáról: — Augusztusban tartjuk meg a Nemzetközi Könyvtárosi Konferenciát. Egyelőre csak annyit, hogy az egész világról számos könyvtáros érkezik hazánkba. Hogy az érdeklődés nagyságáról képet alkothassunk, szeretném elmondani, hogy csak az Amerikai Egyesült Államokból száztizen jelentették be részvételi igényüket. A tanácskozás Budapesten lesz, de utána vidéki könyvtárainkat látogatják meg a vendégek, hogy megismerkedjenek mindazzal, amit a magyar könyvtárélet teremtett. — Általában az a törekvés — folytatta Fábián Zoltán —, hogy az idei Könyvhetet is a Nemzetközi Könyvév jegyében rendezzék meg az egyes megyék, így a Könyvhétnek a szokásos programon túl valami sajátos jelleget is adjanak. — Nyíregyházán például még a Könyvhét előtt — májusban — gyermekkönyvhónapot tartanak. Már az előkészítés során felmérik az egész megye területén, hogy mennyire vannak ellátva a gyerekek könyvvel. Ennek a fölmérésnek a tanulságait aztán tanácskozáson vitatják meg. Majd a „Gyermek olvasóvá nevelése” címmel továbbképzést indítanak gyermekkönyvtárosok és pedagógusok részére. A Gyermekkönyvhónap alkalmával rendezik meg a Kincskereső című gyermeklap ankétját is. Előadásokat tartanak, melyek a gyermekirodalom és a gyermeklélektan problémájával foglalkoznak, a színházban pedig a gyermekirodalomból összeállított esten mutatkoznak be színészeink, előadóink az ifjú olvasóknak. Számos kiállítást is rendeznek — sorolja tovább Fábián Zoltán, a gyermekkönyvhónap nyíregyházi eseményeit —, a gyermekkönyvkiállítást és a gyermekkönyvekhez készült illusztrációk kiállítását szeretném ezek közül megemlíteni . Az első félév másik jelentős vidéki eseménye a Békéscsabán megrendezendő Első Magyar Könyvészeti Tanácskozás lesz. Nyomdászok, írók műszaki szerkesztők, grafikusok eszmecseréje zajlik majd a könyvről, mint műtárgyról. A híres Kner Nyomda városában tartandó gyűlés időpontja május 26—27, ez egybeesik az Ünnepi Könyvhét megnyitójával. Az eszmecsere legfőbb gondolatai az olvasók körébe is elkerülnek, hogy a korszerű könyvművészetnek minél több hívet toborozzanak. Szolnokon három év óta rendezik meg az írók-könyvtárosok találkozóját, mindig sajátos arculatot adva a Könyvhéten tartott tanácskozásnak. Az első alkalommal például a könyvtárosokért anyagi áldozatokat, is vállaló megmozdulás jött létre mindenfelé a megyében. Az idén a Nemzetközi Könyvév alkalmából a következőt tervezik: május 29-én, 30-án és 31-én háromnapos tanácskozás lesz, melynek első vitatémája a Nemzetközi Könyvhéthez kapcsolódik, ismerteti a Hazafias Népfront addigra már elfogadott kulturális munkatervét. A másik vitatéma a periodikumok sajátos helye az információhordozók között. Ezen a jelentős és fontos tanácskozáson arról lesz szó, hogy a televízió a film, a rádió fejlődése, hatása, előnyomulása milyen feladatot ad a folyóiratoknak, mennyiben változtatja meg azok szerepét, mennyiben növeli jelentőségüket. — A Nemzetközi Könyvév legközelebbi eseménye május elsején lesz Hatvanban. A Városi Könyvtár a Megyei Közművelődési Tanáccsal közösen ankétot rendez az olvasóvá nevelésről. Az ankét kapcsolódik a városi könyvtár új épületi szárnyának a felavatásához. — Az ötödik vidéki esemény Nagykátán lesz. Itt volt az Olvasó Népért mozgalom első jelentős vállalkozása az „Úttörők az Olvasó Népért” címmel Ez tanyás járás. 64 000 lakosából 11 000 él még tanyán. Könyv szinte nem is jut el a tanyasiakhoz. Iskolások önként vállalkoztak arra, hogy tanyasi környezetükben könyvtárosi munkát végezzenek. Azóta rendszeresen hozzákviszik a könyveket. Befejezésül Fábián Zoltán beszámol arról, hogy Balmazújvárosban leplezik le Veres Péter szobrát, és ezzel az eseménnyel egyidőben avatják fel az elhunyt író gyepsori házából átalakított irodalmi múzeumot is. — Reméljük, hogy Magyarország vállalkozásaival, rendezvényeivel méltó módon vesz részt a Nemzetközi Könyvév világszerte jelentős megmozdulásaiban, s hogy nálunk is, mint mindenhol a világon, az olvasóknak szerzünk örömet. H. G. VAS NÉPE b A hét filmjei: A legszebb férfikor A vállalat igazgatójának búcsúztatására készülődnek. Mivel az „öreg” nagy futballdrukker, megszerzik a legendás 6:3-as mérkőzésről készített filmet, ezzel akarnak kedveskedni a nyugdíjba menőnek. Alkner Tamás, az üzemi lap szerkesztője is betéved az előzetes vetítésre, ahol kortársai, a negyvenévesek nosztalgiával gondolnak vissza a régi szép időkre. Tamás, mióta elvált a feleségétől albérletben lakik, s megismerkedik Eszterrel, aki ugyanannál a vállalatnál dolgozik, egymásba szeretnek. Tamásnak szüksége lenne önálló lakásra, hogy Eszterrel új életet kezdjen, s éppen kapóra jön egy másik nőismerősének, Hédinek az ajánlata: van lakás, amelynek tulajdonosa két évre külföldre megy, s huszonnyolcezer forintért bérbeadja szövetkezeti lakását. A pénzt este kilenc óráig kell Tamásnak kifizetnie... Estig húszezer forintot kell előteremtenie hősünknek „a föld alól is” a már meglevő pénzhez. A pénzszerzési körút során találkozik mindazokkal, akik eddig valamit jelentettek, jelentenek életében. Sikerül-e összegyűjteni a pénzt, lehet-e új életet kezdeni a legszebb férfikorban ...? Ezt tárgyalja Simó Sándor új játékfilmje. Míg a tehetséges rendező első alkotása a Szemüvegesek a harmincéves értelmiségiek problémáját boncolgatta, addig A legszebb férfikorban a 40 évesek gondjairól számol be. Bár a főhős itt is értelmiségi a mű alapproblémája nemcsak ezé a rétegé. A rendező jó megfigyelőképességgel szélesebb társadalmi keresztmetszetet ad. A film főbb szerepeit kiváló művészek alakítják: Latinovits Zoltán, Tímár Éva, Ronyecz Mária, Szemes Mari és Bujtor István. (x) a filmszínházak műsora Március 16-161 március 22-ig SZOMBATHELY SAVARIA 16—19 A LEGSZEBB FÉRFIKOR magyar (17—18-án de. 10 órakor is) 20—22 MOURET ABBÉ VÉTKE francia—olasz (21-én de. 10 órakor is) SZOMBATHELY BÉKE 16—17 MEG KÉR A NÉP magyar 18—19 A HÉT MESTERLÖVÉSZ amerikai 20—22 OSCEOLA NDE KŐSZEG 16—17 MOURET ABBÉ VÉTKE francia—olasz 18—19 MÉG KÉR A NÉP magyar 20—22 CSERMEN szovjet SÁRVÁR 16—17 LUDAS MATYI magyar (5) 16—17 TOM JONES angol (7) 18—19 CSERMEN szovjet 20-án A HÖLGY NEM ISZIK, NEM DOHÁNYZIK, NEM FLÖRTÖL. . .CSAK FECSEG francia 20—22 AZ INKÁK KINCSE bolgár—nyugatnémet—spanyololasz—perui (5) 20—22 . . .ÉS HAMAROSAN A SÖTÉTSÉG angol (7) KÖRMEND 16—17 CSERMEN szovjet 18—19 MOURET ABBÉ VÉTKE francia—olasz 20—21 MÉG KÉR A NÉP magyar 22-én A KARDFORGATÓ NO japán CELLDÖMÖLK 16—17 FURCSA ZÁLOGTÁRGY szovjet 18—19 STAN ÉS PAN, MEG A HÖLGYEK amerikai 20—21 ELZA, A VADON SZÜLÖTTE angol (5) (Oroszlánhűség) 20—21 HŰTLEN ASSZONYOK olasz (7) 22-én A HÉT MESTERLÖVÉSZ amerikai SZENTGOTTHÁRD 16—17 . . .ÉS HAMAROSAN A SÖTÉTSÉG angol 18—19 A CAR TISZTJE ÉS A KOMISSZÁR SZOV 20—21 STAN ÉS PAN, MEG A HÖLGYEK amerik 22-én TRAGIKUS NÉPSZERŰSÉG jugoszláv VASVAR 16—17 STAN ÉS PAN, MEG A HÖLGYEK amerikai 18—19 ...ÉS HAMAROSAN A SÖTÉTSÉG angol 20—21 FURCSA ZÁLOGTÁRGY szovjet