Vas Népe, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

Eredmények, javaslatok, problémák Küldöttértekezletek a TOT II. kongresszusa előtt Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk nagy eseményre készül: a TOT 1972. március 29—30—31-ére összehívta a termelőszövetkezetek II. or­szágos kongresszusát. A kongresszus előkészületei lé­nyegében már az elmúlt év decemberében elkezdődtek, s megyénkben ezen a héten fejeződnek be a két területi szövetség (Sárvár és Szom­bathely) kongresszusi kül­döttválasztó értekezletével. Ezen a két tanácskozáson dől el — titkos szavazással — hogy kik képviseljék me­­­gyénk termelőszövetkezeti parasztságát az országos kongresszuson, és az is,­­hogy a küldöttek mit vigyenek a tarisznyájukban. A kongresszus feladata — mint általában a kongresz­­szusoké — hogy összegezze az elmúlt évek eredményeit, hiányosságait, s jó irányt adjon a szövetkezeti mozga­lom, a termelőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejleszté­sének. A több mint egymillió osz­­tag érdekeit képviselő kong­resszus remélhetőleg választ ad majd egy sor, olyan kér­désre is, amely napjainkban sokat foglalkoztatja a dolgo­zó parasztságot. Megyénk termelőszövetke­zetei — néhányat kivéve — egyenletesein­­ fejlődtek. Az 1971-es aszályos esztendő ugyan rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet teremtett a gazdaságokban, de a tsz-ek zöme a több millió forintos termelési kiesések ellenére is akkora részesedést tudott biztosítani a tagságnak, mint az elmúlt esztendőkben. Sőt, néhány helyen 6,8 százalék­kal emelkedett a 10 órás munkanap forint értéke, és úgy, hogy a biztonsági alapo­kat is növelték. Amikor ezeket a sorokat írom, kezem ügyében van megyénk termelőszövetkeze­teinek a két területi szövet­ség által kidolgozott beszá­molója, amit majd a kong­resszusi küldöttválasztó érte­kezleteken ismertetnek. A tsz-ek sárvári területi szö­vetségének titkársága csak az 1971. évi gazdálkodás ér­tékelésére vállalkozott, pe­dig jó lett volna a négy éves fejlődést olyan szempontból is bemutatni, hogy összeha­sonlítást tehessünk a szom­bathelyi területhez tartozó termelőszövetkezetek négy évet összegező fejlődésével, összehasonlítás helyett ime a termelőszövetkezetek szövet­ségének szombathelyi terüle­téhez tartozó gazdaságok négy évi fejlődésének rövid értékelése­. Amíg 1968-ban 54,5 kilo­gramm hatóanyagot hasz­náltak fel egy katasztrális holdra, 1971-ben már 95,7 kilogrammot. Ezzel szemben 1971-ben a bázis­évhez (1968.) viszonyítva kenyérga­bonából 99,5, takarmányga­bonából 102,8, kukoricából 79,6 (!) százalékos termés­eredmény volt. Ez nagyrészt a rendkívül aszályos eszten­dővel magyarázható, de tel­jes egészében nem lehet mindent az időjárás számlá­jára írni. Örvendetesebb a helyzet az állattenyésztésben. Külö­nösen a szarvasmarha te­nyésztésben, ahol nem csök­kent, hanem 3,3 százalékkal emelkedett az 1967-es lét­szám. És még örvendete­sebb, hogy ezen belül 2 szá­zalékkal a tehénállomány is nőtt. De a háztáji gazdasá­gokban ennél is jobb: 3,9, illetve 2,9 százalékos a növe­kedés. A szombathelyi területhez tartozó 55 tsz-ben négy év alatt 546 millió forint építé­si, gépi és egyéb beruházást végeztek. A fejlesztési alap 106 millióról 422 millióra nőtt, az amortizáció összege 32-ről 157 millióra. Az 55 termelőszövetkezet közös vagyona 996 millióról egymilliárd 750 millióra, a tiszta vagyon 717 millióról egymilliárd 350 millióra gya­rapodott. Ha az összes árbevétel számadatait vizsgáljuk, amely a bázis­évhez (1968.) viszonyítva 47,8­ százalékkal nőtt, is szembetűnő — ha kicsi is — a növénytermesz­tés 0,4 százalékos lemaradá­sa. Annál örvendetesebb az állattenyésztésből eredő ár­bevétel 54,3 százalékos emel­kedése. A beszédes számokat még hosszan lehetne sorolni. Egyik másik bizonyára vitát is kivált majd a területi kongresszusi küldöttválasztó értekezleteken. De ezen túl a tanácskozásnak azt is meg kell határoznia, hogy a ter­melőszövetkezeti parasztság legmagasabb fórumán, a TOT II. kongresszusán me­gyénk küldöttei mit vegye­nek elő abból a tarisznyából, amit a szövetkezeti tagság rakott meg jelenlegi gondjai­val, a jobb mezőgazdálkodást elősegítő javaslataival. Ehhez a tanácskozáshoz kívánunk mindkét területi szövetség kongresszusi kül­­döttválasztó értekezletén eredményes, jó munkát. Dávid József Előtérben a gyártmány struktúra javítása és az export fokozása A kohó- és gépipari miniszter sajtótájékoztatója Dr. Horgos Gyula kohó­ és gépipari miniszter kedden a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat a tárcához tartozó vállalatok múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Mint mondotta, tavaly a kohászat nyeresége összességében csökkent, a gépiparé növekedett. A dol­gozók személyi jövedelme a kohászatban átlagosan 5, a gépiparban 6 százalékkal volt magasabb, mint 1970- ben, s előzetes adatok sze­rint körülbelül 11 napi bér­nek megfelelő nyereségrésze­sedést fizetnek. Az eltérések azonban meglehetősen na­gyok a vállalatok között, egyes helyeken magasan az átlag fölött fizetnek, több vállalat azonban a nem megfelelő gazdasági eredmé­nyek miatt egyáltalán nem tud nyereségrészesedést fi­zetni. A gépiparban 12 válla­latnál nem képződött meg­felelő alap a nyereségrészese­­désre. A miniszter az idei legfon­tosabb feladatok között a termékstruktúra javítását és az export fokozását említet­te. A­­ kohászatban ösztön­zőbb bér-, s racionálisabb létszámgazdálkodással a vas- és acélöntvények, valamint a kovácsolt áruk gyártását kell fokozni. A gépiparban az idén a közúti járműgyár­tás, a híradástechnikai és a műszeripari termelés emel­kedik a legjobban. Az exportot a szocialista országokba 16—17 százalék­kal fokozzák. A szocialista országoknak szánt árumeny­­nyiségnek mintegy 90 száza­lékát a partnerek már janu­árig lekötötték, s biztosra ve­hető, hogy rendeléshiány nem akadályozza a terv tel­jesítését. Tőkés országokba a kohászat 10, a gépipar 15—16 százalékkal több árut szállít az idén a tavalyinál. Végül az üzem- és munka­szervezés javítását célzó in­tézkedésekről tájékoztatta az újságírókat a miniszter. 4 Kevesebb gazdaság — szakosított termelés ■ A termelőszövetkezetek szombathelyi területi szövet­sége tagszövetkezeteinek szá­ma az 1967. évi 95-ről négy év alatt­­*­ az egyesítések folytán — 55-re csökkent. Ez a változás nemcsak a ter­melőeszközök jobb kihaszná­lását tette lehetővé, hanem — sok egyebek mellett — módot adott arra is, hogy a területileg megnagyobbodott, műszakilag és üzemszerveze­­tileg megerősödött termelő­­szövetkezetekben elkezdőd­hessen a szakosítás, az új termelési technológiák beve­zetése. Négy év alatt csökkent a tsz-tagok száma, és természe­tesen nőtt a nyugdíjasoké, de örvendetesen több mint duplájára emelkedett a 27 éven aluli fiatal termelőszö­vetkezeti tagok száma. Egyébként a tsz-ek négy év alatt 3979 új tagot vettek fel, s zömében 40 éven aluliakat. Amíg 1967-ben 67 egyete­mi végzettségű szakember dolgozott a területhez tarto­zó gazdaságokban, 1970-ben már 101. Ennél is nagyobb számban nőtt a felsőfokú és középfokú technikumot vég­zett szakemberek száma. És bár sokat fejlődött, szélese­dett a szakmunkásképzés is, a legtöbb tennivaló ezen a téren van. Egyenletes fejlődést mutat az egy dolgozó tsz-tagra ju­tó átlagos havi jövedelem is. 1967-ben 1192 forint, 1971- ben 1458 forint. Viszont még mindig magas azoknak a tsz­­tagoknak a száma (29,7 szá­zalék), akiknek évi jövedel­me a közösből hatezer fo­rint alatt van. Talán ezzel — vagy még inkább a közös gazdaságok anyagi erősödésé­vel— is magyarázható, hogy a szociális-kulturális alap összege négy év alatt majd­nem a duplájára növekedett. Vagyoni helyzet A növénytermesztés saj- fordítások, a műtrágya sel­­­os nem fejlődött olyan használás (hatóanyagok) arányban, ahogy azt a rá- után elvárható lett volna. •AZ OLVASÓK FÓRUMA Derkovits lakótelepi anyáknak akik tanulni szeretnének: a felnőttek, azaz a dolgozók középfokú oktatásának , há­rom formája van: esti és levelező tagozat, valamint magánvizsga Gimnáziumban mindhárom formában lehet továbbtanulni A két külső több kötöttséggel jár a magán­vizsgázás szinte csak az otthoni tanulással, mert az előírt időszakokban az iskolában csak a vizsgákon kell megjelenni. A kereske­delmi és közgazdasági szak­­középiskolákban, amelyek iránt — mint levelükből ki­tűnik — leginkább érdeklőd­nek, csak esti és levelező oktatás van. Az ebben való részvételnek előfeltételei: 18 hónapos gyakorlat a tovább­képzéssel kapcsolatos mun­kakörben, , az üzem javasla­ta. E két szakközépiskolá­ban magánvizsga nincs. En­nek magyarázata, hogy a szaktárgyak eleve bizonyos jártasságot, ismeretanyagot feltételeznek, megtanulásuk pedig szervezett tanítási órá­kon, illetve konzultációkon való részvételt. Az esti ta­gozat azt jelenti, hogy he­tente három alkalommal kö­telező a megjelenés (40 óra mulasztás a vizsgára bocsá­tást kizárja), a levelező ta­gozaton hetente 1 alkalom­mal konzultáción kell meg­jelenni. Érdeklődés hiányá­ban például a közgazdasági szakközépiskolában jelenleg csak levelező tagozat műkö­dik, esti nem. Tekintettel ar­ra, hogy az érdeklődők kö­rülményei a levélből nem de­rülnek ki egészen konkrétan, válaszunk is csak általános­ságok körül mozoghat. Ha azonban tudnánk azt, milyen szakképzettségük van, hol, milyen munkakörben dolgoz­tak eddig, akkor továbbta­nulási szándékuk megvalósí­tásában konkrét segítséget is nyújthatnánk. Akár levélben, akár személyesen keresik fel szerkesztőségünket, szívesen foglalkozunk ügyükkel. A nemdohányzók védelméről i­s­­ dolgozott ki javaslatot az Egészségügyi Felvilágosító Tanács és a TIT budapesti szervezete. Az emberek nagy része — ideszámítva a gyere­keket, a serdülő korúakat is — nem nikotin élvező. Saj­nos, nekik is sok olyan he­lyen kell megfordulniok, ahol akarva, akaratlan kénytele­nek a dohányfüstöt beszívni. A lapban olvastam, hogy a­­ MÁV a vonatokon ugyanany­­nyi nemdohányzó helyet is az utasok rendelkezésére bo­csát, mint amennyi dohány­zót. A jelenlegi megoldás­sal — a nemdohányzó fül­kékkel — a helyzet nem vál­tozik Az ajtók tárva-nyitva, a füst a folyosóra­ is kiömlik. Gyökeres változást csak az hozna, ha a MÁV a nemdo­hányzó fülkék helyett nem­dohányzó kocsikat jelölne ki, így a felelősségrevonás is eredményesebb lehetne­ .Igen örülnénk annak, ha az or­szágban a Szombathelyi MÁV Igazgatóság­ területén vezet­nék be először ezt az „újí­tást”. Sok nemdohányzó­ kö­szönetét érdemelnék ki ezzel. N.. L. Viaszolnak az illetékesek Ki lehetett volna nyitani... „Ki nyitja ki?” címmel la­punk február 17-i számában megjelent cikkünkre Vas me­gye Tanácsának Idegenfor­galmi Hivatalától kaptunk választ, mely többek között az alábbiakat tartalmazza: A jáki templom közelében van a Hivatal Információs Irodája, melynek ablakában egy nagyméretű tábla ad el­igazítást a műemlék látoga­tásához. A kérdéses napon megbízottunk — miután a látogatók érkezéséről tudo­mást szerzett — azonnal a helyszínre sietett. Ám a cso­port vezetője a felajánlott se­gítséget elutasította. Amennyi­­ben nagyobb körültekintéssel jár el, saját magát és a gondjaira bízott gyerekeket is, megkímélhette volna a fe­lesleges ácsorgástól. Tehát nem hivatalunk a hibás, ami­ért a harmincnégy pesti gye­rek nem láthatta belülről a műemlék templomot. Butty Edit hivatalvezető Dolgozónk hibázott „Hangverseny jégbe hűtve” címmel február 1-i számunk­ban megjelent cikkünkben — többek között — szóvá tet­tük a VOLÁN 17-es Vállalat­nál történt mulasztást is. A cikkre a vállalattól az aláb­biakat közölték: A lefolytatott vizsgálat so­rán megállapítottuk, hogy az Ady téri autóbuszállomás forgalmi szolgálattevője mu­lasztást követett el, amikor a különjáratú autóbuszt kés­ve állította ki. Emiatt őt fe­lelősségre vontuk. Az előfordult kellemetlen­ségeit az utasok szíves elné­zését kérjük. Szabó Mátyás igazgató VAS NÉPE Kicseréljük Lapunk február 22-i szá­mában „Nemcsak most für­det is!’” címmel megjelent írásunkra a Fodrász Ktsz rea­gált. Válaszuk szerint: Tudomást szereztünk ar­ról, hogy a fejmosó vályú használata nem célszerű, ezért még az írás megjelené­se előtt felvettük a kapcsola­tot a szállító ktsz-szel. A szövetkezet ígéretet tett arra, hogy a fejmosó vályút visz­­szaveszi. Ennek­ megtörténte után — lehető legrövidebb időn belül — megfelelő be­rendezéssel állunk vendége­ink rendelkezésére. Muszka István elnök Rossz volt a fűtés Lapunk február 2-i szá­mában „Dideregtünk” cím­mel megjelent olvasóleve­lünkre a MÁV Igazgatóságtól érkezett válasz. Ebből idé­zünk: A cikkben említett kocsit január hó 26-án az 1808-as számú vonat­­érkezése után Szombathely állomáson javí­tás céljából kiállítottuk. Ha­sonló esetek elkerülése, ille­tőleg megelőzése érdekében Budapest Igazgatósággal együttműködve megtettük a szükséges intézkedéseket Megjegyezzük még, hogy fen­ti kocsitípus fűtési rendsze­re kísérleti jellegű fűtési rendszer. Utasainktól a „di­dergésért” utólagosan is elné­zést kérünk. Dr. Horváth Lajos a Vasútigazgatóság vezetőhelyettese Rosszak az utak Szombathelyen.. 1 a Jászai Mari utca mint­egy 300—400 méteres szaka­sza járhatatlan. Javították már az utat, de ez nemhogy segített, inkább ártott Bi­zonyítja ezt az is­, hogy ezt az útszakaszt lezárták, így az e­gészen lakók szállítási problémái megoldhatatlanok. (Csak egy, példa: a Köztisz­tasági Hivatal úgy gyűjti a szemetet, — mivel a kocsi­ja nem tud bejárni —, hogy az úttestre szórja, ami nem a leghigiénikusabb, az­ esz­tétikai látványról nem is szólva.) A környéken lakók szeretnék, ha­ ezt az utat a kulturált közlekedés leg­elemibb igényeinek megfelel­­ővé — vagyis járhatóvá — tennék. Annál is inkább, mi­vel ez köti össze a lakóte­lepet a várossal és az utcá­ban épített óvodával. Kissé türelmetlenek vagyunk már — főleg, ha azt látjuk, hogy a későbben épített épületek előtt már kialakították a járható utat. Nálunk ez az áldatlan helyzet már több mint öt éve tart. (R. J.-né). Szent Is­otthár­ban.... * a II. kerületben az aszfal­tozott úttól körülbelül 200 méteres út vezet a boltig és az iskoláig., Ha esik az eső, bokáig ér a sár. A bacillu­­sok „paradicsoma” ez az útszakasz. Sem a boltba,­­sem az iskolába nem lehet száraz lábbal bejutni. S az sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy ilyen­­ körülmények között hogyan kerülnek be a különböző élelmiszerek a boltba. (V. I. Szentgotthárd). Oszkón... • is hasonló a helyzet. Legi­alábbis a Kossuth Lajos utn­cában. Több mint 50 ház lakóit érintő probléma ez. Esős időben a sár, melegben a por teszi lehetetlenné a köz­lekedést. Szeretnénk már mi is jó úton járni. S­gy kell ehhez természetesen mi la­kók is segítséget nyújtunk, társadalmi munkával. Ez azonban kevés. Mi egyedül nem megyünk semmire. Ezért kérjük az illetékesek segítségét is. (A Kossuth ut­ca lakói.) Mi van a fejesüvegben? Mi is lehetne? Tét — felel­hetne rá bárki is. Legtöbbnyi­­re tényleg az van benne De akad kivétel is. Február 22- én az Éden Gyula téri önki­­szolgáló boltban vásároltam meg szokásos napi fejadago­mat. S ekkor ért a kellemet­len meglepetés. Még szeren­cse, hogy időben észrevettem. Az üvegből ugyanis­­a tejjel együtt egy jókora darab üvegszilánk is a számba ke­rült Elgondolni is rossz mi lett volna, ha lenyelem? Az üveg ép volt, arról tehát nem kerülhetett a tej közé. Ak­kor mégis milyen módon jut­hatott a tejbe? Kíváncsi ter­mészetű vagyok, nagyon sze­retnélm­ tudni. Na meg az egészségemet is féltem,­­ nemcsak a magamét, máso­két is. Jó volna, ha a jövő­ben ilyen felesleges „tejter­­mékkel” senki nem találkoz­na. D.­L Szerkesztői üzenetek T. J.-né Táplánszentkereszt. A gázpalackok ára egysé­gesen , bármely napon tör­ténik a vásárlás 33 forint. Az is igaz, hogy palack ki­adására a telep kezelője csak a hivatalos nyitvatartási idő alatt kötelezhető. 1972. március 1. Szerda.

Next