Vas Népe, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Tegnap beszámoltunk arról, hogy kibővített ülésen értékelte a Szakszervezetek megyei Tanácsa egy évi munkáját. A sokirányú, színvonalban emelkedett mozgalmi tevékenység legfontosabb tapasztalatait írásba rögzítették. Az alábbiakban közöljük az SZMT jelentését a küldöttgyűlés óta végzett munkáról. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamennyi munkai bizottsága másfél éves programot állított össze a küldöttgyűlés határozata, s az ott elhangzott iránymutató felszólalások jegyében.. Munkánkat jelenleg is ezek a tervek határozzák meg. A XXII. kongresszus és saját határozataink is arra köteleznek bennünket, hogy többet foglalkozzunk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, vegyünk részt a gazdasági munka termelékenyebbé tételének folyamatában, szélesítsük a kulturális nevelő munka módszereit, hatékonyságát Megyénk szakszervezeti munkájának egésze szervesen kapcsolódik a megyei pártértekezlet határozatához, amely ugyancsak a szocialista demokrácia társadalmi méretű szélesítését, a megye ipari és mezőgazdasági termelésének intenzív fejles®ötését tűzték ki célul Az alapszervezetekben, a a megyebizottságokkal dolgozó szakmáknál is zajlanak a beszámolók. A beszámolókból, a választások óta kialakult információból, és a szakszervezeti munka egészének több mint egyéves tapasztalatait vizsgálva is kitűnik, megyénkben erősödött a szakszervezetek szocialista jellege, nőtt munkánk hatékonysága, s bár itt-ott komoly fogyatékosságok terhelik még munkánkat, általában magasabb színvonalon, következetesebben teszünk eleget a párttól kapott kettős feladatunknak, hogy képviseljük a dolgozók érdekeit, s véleményük önálló megfogalmazásával segítsük területünk egészének munkáját is. A küldöttértekezlet óta széleskörű kapcsolataink alakultak ki, megyénk különböző vezető testületeivel. A megyei tanács munkájában az SZMT egyik tisztségviselője választott tagként is részt vesz, ezenkívül a szakszervezeti munka egész területén és szintjén bővültek kapcsolataink a tanáccsal Ezek során véleményt mondtunk az elmúlt évben olyan fontos munkáról mint megyénk első középtávú fejlesztési tervének elkészítése, mint a megyei tanácsnál rendeletileg szabályozott településfejlesztési program. Helyesléssel és egyetértéssel támogatjuk a megyei tanács vezetésének kibontakozó azon törekvését, hogy a munkások üzemi élete és az állampolgárok lakóterületi tevékenysége között minéltöbboldalú, mélyebb kapcsolat épüljön ki. E célból a legutóbbi választásokon támogattuk több munkás jelölését a különböző szintű tanácsokba. A népfronttal, a KISZ-szel is szorosabb kapcsolatokat építünk ki. Nemcsak úgy, hogy a testületek munkaterveiket és elgondolásaikat egyeztetik, hanem a testületekben való kölcsönös részvétel és a konkrét feladatok megbeszélése során is. Hogy a munkásosztály hangja minél erőteljesebb legyen a közélet szinte minden területén, a népfront bizottságainak legutóbbi újraválasztásakor munkások, szakszervezeti tisztségviselők, népfront bizottságokba történő jelölését ajánlottuk. A járásokkal és városokkal, ilyen szintű szakszervezeti szervek híján, a kapcsolat ma még lazább, mint a megyei szervekkel. E jelenség mégsem értékelhető egyértelműen negatívnak. A kétoldalú kapcsolatok kialakításában, ha még csak a kezdetén tartunk is, az első lépéseket megtettük. A körmendi és veldömölki járási pártbizottság az elmúlt félévben részleges, vagy átfogó szakszervezeti tevékenységről tárgyalt, Szombathely várossal a kulturális életben kezd kialakulni szorosabb együttműködés, részt veszünk a város lakáselosztó társadalmi bizottságának munkájában is. Területpolitikai feladataink minél jobb ellátása érdekében az SZMT titkárai évente kétszer előre meghatározott program szerint találkoznak a megyei tanács tisztségviselőivel. E találkozásokon a megye egészére kiterjedő, vagy egyes rétegeket lényegesen érintő ügyek megbeszélése, egyeztetése szerepel. 1971. decemberében például megvitattuk a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő problémákat, és a megyei tanács osztályainak munkavédelmi tevékenységét. E megbeszélésen szóltunk az általános iskolák anyagi ellátottságának nem kielégítő helyzetéről, a zömében munkásokat érintő lakásépítkezések elhúzódásáról, s egyben olyan tényezőkről, amelyek a politikai közhangulatot időnként erősen befolyásolják, például a zöldségárak tartós emelkedése. A megyei pártbizottsággal kapcsolataink jók, a pártszervezetek elvi irányítása, koordinációs munkája megyeszerte kisebb hiányosságoktól eltekintve kielégítő. A megyei pártibizottság segí1971-ben az élet- és munkakörülményeket érintő legfontosabb esemény kétségkívül a pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetésének központi emelése volt Megyénkben az illetékes megyebizottságok és alapszervek tevékeny részvételével, ha nem is a kormány által előírt határidőben, de viszonylag jó ütemben és módszerrel hajtották végre e nagy munkát. Nyugodtan leírhatjuk: e két társadalmi rétegben alapjában véve a tavalyi béremeléssel kezdődött el a differenciált bérezés. Nem mondhatnánk, hogy ez egyértelmű helyeslésre talált, sőt azt sem, hogy minden döntésre jogosult vezető bátran mer élni e módszerrel Ugyanakkor, ahol mertek, ott a tapasztalatok igen pozitívak, s mindenképpen a differenciálás társadalmi méretű szélesítését igazolják. A családi pótlék felemelése, az ösztönző nyugdíjrendszer bevezetésével és a nyugdíjasok további munkavállalásának megkönnyítése ugyancsak olyan anyagi kihatású intézkedések voltak, melyek széleskörűen érintették megyénket. Részben információban, részben testületi ülések határozataként az SZMT e témákban több alkalommal is juttatott el a szakszervezeti tagságtól értő és ellenőrző tevékenysége egyaránt fontos vonása javuló munkánknak. Különösen az agitációs és propaganda munkában van számottevő javulás, kapcsolataink szinte mindennapos jellegűek. A Szakszervezetek megyei Tanácsa és elnöksége testületi ülésen tárgyalt meg olyan kérdéseket, melyek a küldöttértekezleten felvetődtek, mint például a szabályozók hatása a termelésre Mindazt az erőt, aktivitást, tenni akarást, amely megyénk dolgozóiban él. Igyekszünk néhány nagyobb jelentőségű ügy során egy mederbe terelni, hogy céljaink gyorsabban váljanak valóra. Üzemeink több mint 14 millió forinttal ,,szavaztak” a Szombathelyi Városi Pártbizottságnak óvodaépítésre buzdító hívására. Az elsősorban dolgozók gyermekeinek táboroztatására szolgáló balatonberényi úttörőtábor ügyében is az üzemek mozdultak meg elsőként. Bár nem mindenütt egyformán, s nem is mindenütt anyagi erejükhöz mérten, de vállalataink többségében létrehozták az úgynevezett lakásépítési alapot, amiből elsősorban a fiatal munkások, vagy a törzsgárdatagokat igyekszik lakáshoz segíteni. A Pedagógus Szakszervezettel közösen összegeztük, és illetékesek elé terjesztettük a nyári szakszervezeti gyermeküdültetés tapasztalatait, amely sok tekintetben problémákat vet fel kező javaslatokat, véleményeket a SZOT-hoz. Bármilyen nagy jelentőségű is a családi pótlék felemelése, meg kell mondani, a kétgyerekesekre is történő kiterjesztése nem odázható el huzamosan. Ezt igazolja az is, hogy az országban az utolsók között ugyan, de megyénkben is megkezdődött a gyermekgondozási segéllyel szabadságon levő anyák számának csökkenése. Társadalombiztosítási munkabizottságunk jelentős propagandát fejtett ki az 1972. január 1-től alkalmazott új társadalombiztosítási jogszabály megismertetésére. Az április 1-én életbe lépett, s ugyancsak anyagi kihatású intézkedés, amely lényegében állampolgári joggá tette a társadalombiztosítást, még továbbá munkát igényel A szocialista bérezés elveivel többször, és sokirányúan foglalkoztunk. Véleményünket a SZOT-éval megegyezően úgy fogalmazhatjuk meg, hogy semmiféle indokolt, vagy indok nélkül bekövetkezett ármozgás nem veszélyezteti azt az életszínvonal növekedést, melyet a IV. ötéves terv, a X. pártkongresszus határozatával összhangban előír. Ezen elv gyakorlati érvényesítése bonyolult és sokrétű. Évek óta tapasztaljuk, hogy az évi áremelkedések, az úgynevezett ármozgás nagyobb a kívántnál, míg a bérfejlesztés előirányzott mértékét csak a vállalatok kisebbik része tudja számottevően növelni. Részben emiatt, részben pedig az évek óta kialakult gyakorlat miatt, hogy a bér- és szociálpolitikai elveket üzemeink egy részében „egységesen” kezelték, jelenleg a bér- és szociálpolitika rendkívül széles területen keveredik. A munkásság körében gyakran vita tárgyát képezi a differenciálás is, gyakran elhangzik olyan vélemény, hogy vagy a bérekben, vagy a nyereségben differenciáljanak, ne mind a kettőben. Növeli e viták számát, hogy a nyereségprémiumra jogosultak között csak elvétve akad munkás. A bér- és jövedelempolitikai elvek következetes megvalósításában még igen sok az üzemi tartalék. A szakszervezeti bizottságoknak te határozottabban kell a párt- és a kormány életszínvonal politikáját képviselniük, rendszeresen, de különösen a kollektív szerződések megkötésekor, módosításakor amikor ezeket az elveket a helyi viszonyokra alkalmazzák. Van azonban a bér- és jövedelempolitika alakulásának az üzemektől és az SZMT-től nem függő számos fontos része. Indokoltnak tartjuk, hogy a SZOT és a kormány vezetői e területet rövid időn belül újból áttekintsék. Nem azonnali hatállyal, de lényegében életszínvonalra kiható tényezőnek tekintjük a vállalati dolgozók alapbérrendszerének korszerűsítését. Ezzel kapcsolatban tények és hiedelmek egyaránt nehezítik, bonyolítják a munkát A munkások egy része fizetésrendezésként fogta fel a nomenklatúrák megjelenését s a bérek eszerinti igazítását. Az ÉDÁSZ megyebizottsága összegezte Vas megye élelmiszeripari üzemeinek e területen végzett munkáját Az összegezésből néhány figyelemreméltó tény ide kívánkozik. Például: A bérkategóriákon belül a munkás hozzáértésének megfizetése csak több év távlatában oldható meg. Az ÉDOSZ-hoz tartozó területen az 1971-ben rendelkezésre álló bérfejlesztés arra volt csak elegendő, hogy minden munkás és alkalmazott „belül” kerüljön az alsó határon.Vagy például, a fizikai munkások „beállási szintje” tavaly 20 százalék körül alakult s végül, hogy az üzemek vezetőinek meglevő bérete többségében meghaladta a „téng” felső határát A tanácsi iparról ugyanakkor olyan információink vannak, hogy mind a munkások, mind a vezetők „belül” maradnak a bérhatárokon. Az SZMT testületi határozataiban is, napi munkájában is határozottan lép fel a túlóráztatás elburjánzása ellen. Egy-két üzemben határozott fellépésre, figyelmeztetésre, bírságolásra volt szükség, hogy a rossz tendencia tovább ne fokozódjék. Sajnos terjed az úgynevezett fekete túlóráztatás, melyet a mozgó béralapok növekedésével, célfeladat, tll teljesítés, vagy egyéb címen fedeznek az üzemek. Szakszervezeti bizottságaink ez ügyben nem mindig lépnek fel eredményesen, elsősorban azért nem, mert nem megelőzésre törekszenek, hanem a megtörtént eset megítélésére, vagy elítélésére. A párt kongresszusával összhangban a SZOT XXII. Kongresszusa is fontos társadalmi feladatként jelölte meg a 44 órás munkahét további kiterjesztését Ez helyileg meg nem oldható, esetenként anyagi kihatású ügy. A pedagógusok és egészségügyi dolgozók, a szakigazgatás alkalmazottai, a kereskedelemben dolgozók, s még többen mások is igen várják a határozott intézkedést. Elnökségünknek az a véleménye, hogy ahol a további munkaidő csökkentés nem anyagi kihatású, ott az idén meg lehetne oldani, ahol az anyagi kihatás elkerülhetetlen ott 1973-ban, 1974-ben a tárcák végezzenek vizsgálatot és számítást, s 1975-re biztosítsák a szükséges vezszegeket. Az életkörülményeket leginkább befolyásoló tényező a bérek mellett évek óta kétségtelenül a zöldség-, gyümölcsárak alakulása volt Megyénk munkássága e témában inkább csak vitatkozni tudott, mivel területünk és éghajlatunk a termeléshez kedvezőtlen. Bizonyos megnyugvást Szilit egyrészről, hogy megyénk ellátásával foglalkozó szervei a megyei tanács elismerést érdemlő sporganffiázisa és koordinációja mellett viszonylag kielégítő téli, tavaszi ellátást biztosítottak. Más részről nyilvánosságra kerültek a termelés fejlesztésére, korszerűsílésére tett kormányzati intézkedések. A kereskedelem érdekeltsége a zöldség forgalmazásában ma is sok kívánnivalót hagy maga után. Az olcsóbb, de korszerű cikkek gyártásában, forgalombahozatalában jelentősen előre haladtunk. Szembeszökően sok ugyanakkor a minőségre érkezett panasz. A cipőknél a helyzet úgyszólván változatlan, a néhány évvel előbbihez viszonyítva romlott a színes textíliák festése, sok az anyagában, színeiben feldolgozásában korszerűtlen, raktáron halmozódó áru. A dolgozók széles rétegeit érinti a lakásprobléma. Elnökségünk az új lakbérek életbelépése előtt állást foglalt abban, hogy Szombathely városban ne legyen kiemelt lakbérövezet. A városi tanács állásfoglalásunkat elfogadta. Ugyancsak együttműködtünk a városi tanáccsal a lakáselosztás új rendszerének az ún. pontozási rendszernek a kimunkálásában. A városi tanács lakásokkal ésa bérekkel összefüggő rendeleteit többszáz példányban eljuttattuk üzemi alapszervezeteinkhez. Megalakult megyénk első lakásépítő szövetkezete. Az új lakáshasználatbavételi díjakról és a lakóbérhozzájárulás csökkentéséről átfogó képét még nem alakíthattunk ki, mivel az új helyzetben lakás átadás te, s a hozzájárulás összegét csökkentő „elszámolás” te csak egyszer volt. Már most világosan látszik hogy a különféle lakásépítési formákban olyan magas „beépülő” összegek alakulnak ki, amit a fizikai munkást, a kistisztviselők és műszakiak egy része sem tud a jelenlegi bérviszonyok között elérni. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy a SZOT, kormányzati szervekkel újra áttekintse e témát. Megyénk egészségügyi ellátása, ha nem is az orvosi munkahelyek számának jelentős növekedése, de az ellátás minősége szempontjából feltétlenül javult a javulás egyik jelentős tényezője, a Markusovszky Kórház rekonstrukciója. Ennek további sikeres befejezésére olyannyira figyelünk, hogy a megyei tanáccsal megújított új együttműködési szerződésünkben ne szerepeltetjük. Nyugdíj fellebbezési szakbizottságunk a küldöttértekezlet óta 339 nyugdíj fellebbezést tárgyalt,dohol 118-at teljesíteni lehetett, 221 esetben elutasító határozatait hoztunk. Kivételes nyugellátás iránti kérelem 23 érkezett, ebből 18-nak teljesítését javasoltuk. Segélyezési bizottságunk 1250 üggyel foglalkozott, ebből 1113 esetben a kérelmet teljesíteni tudtuk. Hogy a szakbizottság ülése az élethez közelebb álló legyen, a segélykérelmeket reálisabban lehessen elbírálni, újabban a bizottság ülésekre a megye TBC Gombozó Intézet képviselőjét mindig meghívjuk. A vállalati kollektív szenződésekkel együtt elkészültek a munkavédelmi szabályaitok, amelyek lényegében az élet-, és munkakörülmények számos, fontos vonását hordozzák. Tavaly májusban a szakmai megyebizottságokkal együtt hagyományos munkavédelmi hónapot szerveztünk, októberben a megyei tanáccsal és a vöröskeresztetel karöltve részt vettünk az egészségügyi és tisztasági hónap rendezésében is. A megyebizottságokkal egyetértésben 22 vállalatot számoltattunk be a munkavédelmi helyzetről, elsősorban olyanokat, ahol emelkedett a balesetek száma. Társadalmi felügyelők közreműködésével 444 helyszíni ellenőrzést végeztünk, ennek során 356 esetiben adtunk id felhívást hiányosságok felszámolására. 19 esetben állítottunk la gépeket, berendezéseket 394 használatbavételi eljáráson vettünk részt, 12 esetben járultunk hozzá óvó rendszabály előírástól való eltéréshez, 29-szer éltünk figyelmeztetési jogunkkal, 12 esetben pénzbírságoltunk, 6-szor kezdeményeztünk büntető eljárást és 24-szer tettünk fegyelmi javaslatot. A hatósági eljárásokon túl a szakmai megyebizottságokkal együtt mintegy 300 embert oktattunk tanfolyamokon, 20-an tanulnak a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamán. Az üzemek propaganda és felvilágosító tevékenységét szervező munkával, előadásokkal is segítjük és munkavédelmi filmekből 3122 db-ot kölcsönöztünk forgatásra. Tapasztaljuk, hogy több helyen, így pl. a Stylnél, az építőknél, a Járóműjavítóban felhasználják az üzemi újságokat te a munkavédelmi propagandában. A 2019/71. sz. kormányhatározat szellemében kapcsolatba léptünk a tanácsi szervekkel, közös munkánk eredményeként végrehajtó bizottsági rendelet jelent meg a tanács felügyelete alá tartozó munkahelyek, köztük a termelőszövetkezetek balesetvédelmének javítása. Szakszervezeti Bizottságaink határozottabban képviseljék a párt és a kormány életszínvonal politikáját A Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának jelentése a küldöttgyűés óta végzett munkáról (1971 március — 1972 május) Az élet- és munkakörülményeket érintő tevékenység 1972. május 14. Vasárnap L VAS VFPF