Vas Népe, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

Tegnap beszámol­tunk arról, hogy kibő­vített ülésen értékelte a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa egy évi munkáját. A sokirá­nyú, színvonalban emelkedett mozgalmi tevékenység legfonto­sabb tapasztalatait írásba rögzítették. Az alábbiakban közöljük az SZMT jelentését a küldöttgyűlés óta vég­zett munkáról. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamennyi munkai bizottsága másfél éves prog­ramot állított össze a kül­döttgyűlés határozata, s az ott elhangzott iránymutató felszólalások jegyében.. Mun­kánkat jelenleg is ezek a ter­vek határozzák meg. A XXII. kongresszus és saját határozataink is arra köte­leznek bennünket, hogy töb­bet foglalkozzunk a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításával, ve­gyünk részt a gazdasági munka termelékenyebbé té­telének folyamatában, széle­sítsük a kulturális nevelő munka módszereit, hatékony­­ságát Megyénk szakszervezeti munkájának egésze szerve­sen kapcsolódik a megyei pártértekezlet határozatához, amely ugyancsak a szocialis­ta demokrácia társadalmi méretű szélesítését, a megye ipari és mezőgazdasági ter­melésének intenzív fejles®ö­tését tűzték ki célul Az alapszervezetekben, a a megyebizottságokkal dol­gozó szakmáknál is zajlanak a beszámolók. A beszámo­lókból, a választások óta ki­alakult információból, és a szakszervezeti munka egészén­­ek több mint egyéves ta­pasztalatait vizsgálva is ki­tűnik, megyénkben erősödött a szakszervezetek szocialista jellege, nőtt munkánk haté­konysága, s bár itt-ott ko­moly fogyatékosságok terhe­lik még munkánkat, álta­lában magasabb színvonalon, következetesebben teszünk eleget a párttól kapott ket­tős feladatunknak, hogy képviseljük a dolgozók érde­keit, s véleményük önálló megfogalmazásával segítsük területünk egészének munká­ját is. A küldöttértekezlet óta széleskörű kapcsolataink ala­kultak ki, megyénk különbö­ző vezető testületeivel. A megyei tanács munkájában az SZMT egyik tisztségvise­lője választott tagként is részt vesz, ezenkívül a szak­szervezeti munka egész te­rületén és szintjén bővültek kapcsolataink a tanáccsal Ezek során véleményt mond­tunk az elmúlt évben olyan fontos munkáról mint me­gyénk első középtávú fejlesz­tési tervének elkészítése, mint a megyei tanácsnál rendeletileg szabályozott te­lepülésfejlesztési program. Helyesléssel és egyetértés­sel támogatjuk a megyei ta­nács vezetésének kibontako­zó azon törekvését, hogy a munkások üzemi élete és az állampolgárok lakóterületi tevékenysége között minél­­többoldalú, mélyebb kapcso­lat épüljön ki. E célból a legutóbbi választásokon tá­mogattuk több munkás jelö­lését a különböző szintű ta­nácsokba. A népfronttal, a KISZ-szel is szorosabb kapcsolatokat építünk ki. Nemcsak úgy, hogy a testületek munkater­veiket és elgondolásaikat egyeztetik, hanem a testüle­tekben való kölcsönös rész­vétel és a konkrét feladatok megbeszélése során is. Hogy a munkásosztály hangja mi­nél erőteljesebb legyen a közélet szinte minden terü­letén, a népfront bizottságai­nak legutóbbi újraválasztá­sakor munkások, szakszer­vezeti tisztségviselők, nép­front bizottságokba történő jelölését ajánlottuk. A járásokkal és városok­kal, ilyen szintű szakszerve­zeti szervek híján, a kapcso­lat ma még lazább, mint a megyei szervekkel. E jelen­ség mégsem értékelhető egyértelműen negatívnak. A kétoldalú kapcsolatok kiala­kításában, ha még csak a kezdetén tartunk is, az el­ső lépéseket megtettük. A körmendi és veldö­­mölki járási pártbizottság az elmúlt félévben részleges, vagy átfogó szakszervezeti tevékenységről tárgyalt, Szombathely várossal a kul­turális életben kezd kiala­kulni szorosabb együttműkö­dés, részt veszünk a város lakáselosztó társadalmi bi­zottságának munkájában is. Területpolitikai feladata­ink minél jobb ellátása ér­dekében az SZMT titkárai évente kétszer előre megha­tározott program szerint ta­lálkoznak a megyei tanács tisztségviselőivel. E találko­zásokon a megye egészére kiterjedő, vagy egyes rétege­ket lényegesen érintő ügyek megbeszélése, egyeztetése szerepel. 1971. decemberében például megvitattuk a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatásával összefüggő problémákat, és a megyei tanács osztályainak munka­védelmi tevékenységét. E megbeszélésen szóltunk az általános iskolák anyagi el­látottságának nem kielégítő helyzetéről, a zömében mun­kásokat érintő lakásépítkezé­sek elhúzódásáról, s egyben olyan tényezőkről, amelyek a politikai közhangulatot időn­ként erősen befolyásolják, például a zöldségárak tartós emelkedése. A megyei pártbizottsággal kapcsolataink jók, a párt­­szervezetek elvi irányítása, koordinációs munkája me­­gyeszerte kisebb hiányossá­goktól eltekintve kielégítő. A megyei pártibizottság segí­1971-ben az élet- és mun­kakörülményeket érintő leg­fontosabb esemény kétség­kívül a pedagógusok és egészségügyi dolgozók fize­tésének központi emelése volt Megyénkben az illeté­kes megyebizottságok és alap­szervek tevékeny részvé­telével, ha nem is a kor­mány által előírt határidő­ben, de viszonylag jó ütem­ben és módszerrel hajtották végre e nagy munkát. Nyu­godtan leírhatjuk: e két társadalmi rétegben alapjá­ban véve a tavalyi béreme­léssel kezdődött el a diffe­renciált bérezés. Nem mond­hatnánk, hogy ez egyértelmű helyeslésre talált, sőt azt sem, hogy minden döntésre jogosult vezető bátran mer élni e módszerrel Ugyanak­kor, ahol mertek, ott a ta­pasztalatok igen pozitívak, s mindenképpen a differenciá­lás társadalmi méretű széle­sítését igazolják. A családi pótlék felemelé­se, az ösztönző nyugdíjrend­szer bevezetésével és a nyug­díjasok további munkaválla­lásának megkönnyítése ugyancsak olyan anyagi ki­hatású intézkedések voltak, melyek széleskörűen érintet­ték megyénket. Részben in­formációban, részben testü­leti ülések határozataként az SZMT e témákban több al­kalommal is juttatott el a szakszervezeti tagságtól ér­tő és ellenőrző tevékenysége egyaránt fontos vonása ja­vuló munkánknak. Különö­sen az agitációs és propagan­­da munkában van számotte­vő javulás, kapcsolataink szinte mindennapos jellegű­ek. A Szakszervezetek megyei Tanácsa és elnöksége testü­leti ülésen tárgyalt meg olyan kérdéseket, melyek a küldöttértekezleten felvetőd­tek, mint például a szabá­lyozók hatása a termelésre Mindazt az erőt, aktivitást, tenni akarást, amely me­gyénk dolgozóiban él. Igyek­szünk néhány nagyobb je­lentőségű ügy során egy me­derbe terelni, hogy céljaink gyorsabban váljanak valóra. Üzemeink több mint 14 millió forinttal ,,szavaztak” a Szombathelyi Városi Pártbi­zottságnak óvoda­építésre buzdító hívására. Az első­sorban dolgozók gyermekei­nek táboroztatására szolgáló balatonberényi úttörőtábor ügyében is az üzemek moz­dultak meg elsőként. Bár nem mindenütt egyformán, s nem is mindenütt anyagi erejükhöz mérten, de válla­lataink többségében létre­hozták az úgynevezett lakás­­építési alapot, amiből első­sorban a fiatal munkások, vagy a törzsgárdatagokat igyekszik lakáshoz segíteni. A Pedagógus Szakszerve­zettel közösen összegeztük, és illetékesek elé terjesztet­tük a nyári szakszervezeti gyermeküdültetés tapasztala­tait, amely sok tekintetben problémákat vet fel kező javaslatokat, vélemé­nyeket a SZOT-hoz. Bármi­lyen nagy jelentőségű is a családi pótlék felemelése, meg kell mondani, a két­gyerekesekre is történő ki­­terjesztése nem odázható el huzamosan. Ezt igazolja az is, hogy az országban az utol­sók között ugyan, de me­gyénkben is megkezdődött a gyermekgondozási segéllyel szabadságon levő anyák szá­mának csökkenése. Társadalombiztosítási munkabizottságunk jelentős propagandát fejtett ki az 1972. január 1-től alkalma­zott új társadalombiztosítási jogszabály megismertetésé­re. Az április 1-én életbe lé­pett, s ugyancsak anyagi ki­hatású intézkedés, amely lé­nyegében állampolgári joggá tette a társadalombiztosítást, még továbbá munkát igé­nyel A szocialista bérezés elvei­vel többször, és sokirányúan foglalkoztunk. Véleményün­ket a SZOT-éval megegyező­en úgy fogalmazhatjuk meg, hogy semmiféle indokolt, vagy indok nélkül bekövet­kezett ármozgás nem veszé­lyezteti azt az életszínvonal növekedést, melyet a IV. öt­éves terv, a X. pártkongres­­­szus határozatával összhang­ban előír. Ezen elv gyakorla­ti érvényesítése bonyolult és sokrétű. É­vek óta tapasztal­juk, hogy az évi áremelkedé­sek, az úgynevezett ármoz­gás nagyobb a kívántnál, míg a bérfejlesztés előirány­zott mértékét csak a válla­latok kisebbik része tudja számottevően növelni. Rész­ben emiatt, részben pedig az évek­ óta kialakult gyakor­lat miatt, hogy a bér- és szociálpolitikai elveket üze­meink egy részében „egysé­gesen” kezelték, jelenleg a bér- és szociálpolitika rend­kívül széles területen kevere­dik. A munkásság körében gyakran vita tárgyát képezi a differenciálás is, gyakran el­hangzik olyan vélemény, hogy vagy a bérekben, vagy a nyereségben differenciál­janak, ne mind a kettőben. Növeli e viták számát, hogy a nyereségprémiumra jogo­sultak között csak elvétve akad munkás. A bér- és jövedelempoliti­kai elvek következetes meg­valósításában még igen sok az üzemi tartalék. A szak­­szervezeti bizottságoknak te határozottabban kell a párt- és a kormány életszínvonal politikáját képviselniük, rendszeresen, de különösen a kollektív szerződések meg­kötésekor, módosításakor amikor ezeket az elveket a helyi viszonyokra alkalmaz­zák. Van azonban a bér- és jö­vedelempolitika alakulásá­nak az üzemektől és az SZMT-től nem függő szá­mos fontos része. Indokolt­nak tartjuk, hogy a SZOT és a kormány vezetői e terüle­tet rövid időn belül újból áttekintsék. Nem azonnali hatállyal, de lényegében életszínvonalra kiható tényezőnek tekintjük a vállalati dolgozók alapbér­­rendszerének korszerűsítését. Ezzel kapcsolatban tények és hiedelmek egyaránt nehe­zítik, bonyolítják a munkát A munkások egy része fize­tésr­endezésként fogta fel a nomenklatúrák megjelenését s a bérek eszerinti igazítását. Az ÉDÁSZ megyebizottsága összegezte Vas megye élelmi­­szeripari üzemeinek e terüle­ten végzett munkáját Az összegezésből néhány figye­lemreméltó tény ide kíván­kozik. Például: A bérkategó­riákon belül a munkás hoz­záértésének megfizetése csak több év távlatában oldható meg. Az ÉDOSZ-hoz tartozó területen az 1971-ben ren­delkezésre álló bérfejlesztés arra volt csak elegendő, hogy minden munkás és al­kalmazott „belül” kerüljön az alsó határon.Vagy példá­ul, a fizikai munkások „be­állási szintje” tavaly 20 szá­­zalék körül alakult s vé­gül, hogy az üzemek vezetői­nek meglevő bére­te több­ségében meghaladta a „tén­­g” felső határát A tanácsi iparról ugyanakkor olyan in­formációink vannak, hogy mind a munkások, mind a vezetők „belül” maradnak a bérhatárokon. Az SZMT testületi határo­zataiban is, napi munkájá­ban is határozottan lép fel a túlóráztatás elburjánzása el­­len. Egy-két üzemben hatá­rozott fellépésre, figyelmez­tetésre, bírságolásra volt szükség, hogy a rossz ten­dencia tovább ne fokozódjék. Sajnos terjed az úgynevezett fekete túlóráztatás, melyet a mozgó béralapok növeke­désével, célfeladat, t­ll teljesí­tés, vagy egyéb címen fedez­nek az üzemek. Szakszerve­zeti bizottságaink ez ügyben nem mindig lépnek fel ered­ményesen, elsősorban azért nem, mert nem megelőzésre törekszenek, hanem a meg­történt eset megítélésére­, vagy elítélésére. A párt kongresszusával összhangban a SZOT XXII. Kongresszusa is fontos társa­dalmi feladatként jelölte meg a 44 órás munkahét to­vábbi kiterjesztését Ez he­lyileg meg nem oldható, ese­tenként anyagi kihatású ügy. A pedagógusok és egészség­­ügyi dolgozók, a szakigaz­gatás alkalmazottai, a keres­kedelemben dolgozók, s még többen mások is igen várják a határozott intézkedést. El­nökségünknek az a vélemé­nye, hogy ahol a további munkaidő csökkentés nem anyagi kihatású, ott az idén meg lehetne oldani, ahol az anyagi kihatás elkerülhetet­len ott 1973-­ban, 1974-ben a tárcák végezzenek vizsgála­tot és számítást, s 1975-re biztosítsák a szükséges vez­­szegeket. Az életkörülményeket leg­inkább befolyásoló tényező a bérek mellett évek óta két­ségtelenül a zöldség-, gyü­mölcsárak alakulása volt Megyénk munkássága e té­mában inkább csak vitatkoz­ni tudott, mivel területünk és éghajlatunk a termeléshez kedvezőtlen. Bizonyos meg­nyugvást Szilit egyrészről, hogy megyénk ellátásával foglalkozó szervei a megyei tanács elismerést érdemlő sporgan­ffiázisa és koordiná­ciója mellett viszonylag kie­légítő téli, tavaszi ellátást biztosítottak. Más részről nyilvánosságra kerültek a termelés fejlesztésére, kor­szerűsí­lésére tett kormányza­ti intézkedések. A kereske­delem érdekeltsége a zöld­ség forgalmazásában ma is sok kívánnivalót hagy maga után. Az olcsóbb, de korszerű cikkek gyártásában, forga­­lom­bahozatalában jelentő­sen előre haladtunk. Szembe­szökően sok ugyanakkor a minőségre érkezett panasz. A cipőknél a helyzet úgy­szólván változatlan, a né­hány évvel előbbihez viszo­nyítva romlott a színes tex­tíliák festése, sok az anya­gában, színeiben feldolgozá­sában korszerűtlen, raktáron halmozódó áru. A dolgozók széles rétegeit érinti a lakásprobléma. El­nökségünk az új lakbérek életbelépése előtt állást fog­lalt abban, hogy Szombat­hely városban ne legyen ki­emelt lakbérövezet. A városi tanács állásfoglalásunkat el­fogadta. Ugyancsak együtt­működtünk a városi tanác­­csal a lakáselosztás új rend­szerének az ún. pontozási rendszernek a kimunkálásá­ban. A városi tanács laká­sokkal és­­­a bér­ekkel össze­függő rendeleteit többszáz példányban eljuttattuk üze­mi alap­szervezeteinkhez. Megalakult megyénk első lakásépítő szövetkezete. Az új lakáshasználatbavételi dí­jakról és a lakóbérhozzáj­áru­lás csökkentéséről átfogó ké­p­ét még nem alakíthattunk ki, mivel az új helyzetben lakás átadás te, s a hozzá­járulás összegét csökkentő „elszámolás” te csak egyszer volt. Már most világosan lát­szik hogy a különféle lakás­­építési formákban olyan ma­gas „beépülő” összegek ala­kulnak ki, amit a fizikai munkást, a kistisztvise­lők és műszakiak egy része sem tud a jelenlegi bérviszo­­nyok között elérni. Elengedhetetlenül szüksé­gesnek tartjuk, hogy a SZOT, kormányzati szervek­kel újra áttekintse e témát. Megyénk egészségügyi ellá­tása, ha nem is az orvosi munkahelyek számának je­lentős növekedése, de az el­látás minősége szempontjá­ból feltétlenül javult a ja­vulás egyik jelentős tényező­je, a Markusovszk­y Kórház rekonstrukciója. Ennek to­vábbi sikeres befejezésére olyannyira figyelünk, hogy a megyei tanáccsal megújított új együttműködési szerző­désünkben ne szerepeltetjük. Nyugdíj fellebbezési szak­bizottságunk a küldöttérte­­kezlet óta 339 nyugdíj felleb­­bezést tárgyalt,­­dohol 118-at teljesíteni lehetett, 221 eset­ben elutasító határozatait hoztunk. Kivételes nyugellá­tás iránti kérelem 23 érke­zett, ebből 18-nak teljesíté­sét javasoltuk. Segélyezési bizottságunk 1250 üggyel foglalkozott, ebből 1113 eset­ben a kérelmet teljesíteni tudtuk. Hogy a szakbizott­ság ülése az élethez közelebb álló legyen, a segélykérelme­ket reálisabban lehessen el­bírálni, újabban a bizottság ülésekre a megye TBC Gom­bozó Intézet képviselőjét mindig meghívjuk. A vállalati kollektív szen­ződésekkel együtt elkészültek a munkavédelmi szabályai­tok, amelyek lényegében az élet-, és munkakörülmények számos, fontos vonását hor­dozzák. Tavaly májusban a szakmai megyebizottságok­­kal együtt hagyományos mun­kavédelmi hónapot szervez­tünk, októberben a megyei tanáccsal és a vöröskereszte­tel karöltve részt vettünk az egészségügyi és tisztasági hó­nap rendezésében is. A megyebi­zottságokkal egyetértésben 22 vállalatot számoltattunk be a munka­­védelmi helyzetről, elsősor­ban olyanokat, ahol emelke­dett a balesetek száma. Tár­­sadalmi felügyelők közremű­ködésével 444 helyszíni el­lenőrzést végeztünk, ennek sorá­n 356 esetiben adtunk id felhívást hiányosságok fel­számolására. 19 esetben állítottunk la gépeket, berendezéseket 394 használatbavételi eljáráson vettünk részt, 12 esetben já­­rultunk hozzá óvó rendsza­bály előírástól való eltérés­hez, 29-szer éltünk figyel­meztetési jogunkkal, 12 eset­ben pénzbírságoltunk, 6-szor kezdeményeztünk büntető el­járást és 24-szer tettünk fe­gyelmi javaslatot. A hatósági eljárásokon túl a szakmai megyebizottságok­kal együtt mintegy 300 em­bert oktattunk tanfolyamo­kon, 20-an tanulnak a SZOT felsőfokú munkavédelmi tan­folyamán. Az üzemek propa­ganda és felvilágosító tevé­kenységét szervező munká­val, előadásokkal is segítjük és munkavédelmi filmekből 3122 db-ot kölcsönöztünk for­gatásra. Tapasztaljuk, hogy több helyen, így pl. a Styl­­nél, az építőknél, a Járómű­javítóban felhasználják az üzemi újságokat te a munka­védelmi propagandában. A 2019/71. sz. kormányhatáro­zat szellemében kapcsolatba léptünk a tanácsi szervek­kel, közös munkánk eredmé­nyeként végrehajtó bizottsá­gi rendelet jelent meg a ta­nács felügyelete alá tartozó munkahelyek, köztük a ter­melőszövetkezetek balesetvé­delmének javítása. Szakszervezeti Bizottságaink határozottabban képviseljék a párt és a kormány életszínvonal politikáját A Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának jelentése a küldöttgyű­és óta végzett munkáról (1971 március — 1972 május) Az élet- és munkakörülményeket érintő tevékenység 1972. május 14. Vasárnap L VAS VFPF

Next