Vas Népe, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
10 Az „árulkodó“ agyhullámok Az agytevékenység műszeres vizsgálatára sokáig semmiféle eszközzel nem rendelkezett az orvostudomány, mígnem felfedezték, hogy a koponyára helyzetű elektródokkal bizonyos elektromos jeleket lehet „lecsapolni” az agyból, amelyek feszültségingadozások formájában jelentkeznek. Az agy ilyen jelei fontos információkat tartalmaznak, s az elktroenkefalográfia (EEG) szakértői ma már olvasni tudnak a műszerrel regisztrált görbékből. Az ún. alfa-hullámok a nyugalomban levő egy aktivitásának a jellemzői. A működő agykéreg ritmusára a béta-hullámok jellemzőek. A delta-hullámok az alvás alatt eltűnt alfa-hullámok helyébe lépnek, ugyanakkor éber állapotban kórjelző tünetek eláruló! A béta-hullámokat kellemetlen benyomások hívhatják elő. Az elektromos változások több milliárd agysejtben keletkeznek, s közülük egy-egy elektród (amelynek felülete kb. 1 cm2) több mint egymillió agykéregi idegsejt együttes feszültségingadozásását vezeti le. A képen látható módon egyszerre több elektródot helyeznek el a koponya meghatározott pontjain (számuk attól függ, hogy hány „csatornás” a mérőkészülék). Az NDK-ban a kórházi intenzív osztályok betegágyai fölé újabban olyan csatlakozó egységeket szerelnek fel, amelyekbe egy központi műszerterembe való elvezetés céljából bekapcsolható az EEG elektródok, de a vérnyomás, a pulzusszám, a hőmérséklet stb. távfigyelése számára is- vannak csatitalakozási helyek. tr ólom a levegőben A Föld atmoszférájában majdnem mindenütt kimutatható ólom túlnyomórészt autokipufogógázokból származik — mutatták ki az izotópanalízises kísérletek. Houstonban, Denverben, Bostonban, Münchenben, Párizsban, San Diegóban, Los Angelesben, Bernben, San Franciscóban és Bangkokban végzett vizsgálatok szerint az ólom izotópösszetétele az egy helyről származó levegő-, talaj- és benzinmintákban közel azonos. És a levegőben levő ólom mennyisége állandóan nő! Klinikai vizsgálatok szerint már viszonylag kevés ólom embereknél — különösképpen gyermekeknél — a központi idegrendszer zavarához vezethet és kifejezett mérgezést okozhat. Azt, hogy a nagyvárosok levegőjének ólomszennyezettsége a kipufogókból belekerülő ólomtól már eléri azt a fokot, amely mérgezést okozhat, bebizonyította egy vizsgálat, amelyet a New York-i állatkert egyes állatain végeztek. Az elmúlt év novemberében minden látható ok nélkül kimúlt egy 11 hónapos leopárd. Röviddel utána megbénul ikertestvére. Nála sem tudták eddig ismert betegség tüneteit felfedezni. Végül a torikológusok az állat vérében olyan mennyiségben találtak cinket és ólmot, amivel a megbetegedés magyarázható volt. Ezután megvizsgálták az elhullott leopárd, valamint az előtte kimúlt különböző állatok — hüllőktől a majmokig — konzervált részeit. Ezeknél is magas ólomtartalmat tapasztaltak. További vizsgálatok egyes állatok ketreceinek vasát fedő festékben elvétve találtak ólmot, viszont meglepően magas ólomszennyeződést mutatott az állatkert pázsitja, növényei és talaja. A kimutatott mennyiség meghaladja az autósztrádák szegélyeinek ólomszennyezettségét is. Megállapították, hogy az állatok szervezetébe került ólom túlnyomó része csakis autókipufogó gázokból eredhet, miután ott is tapasztaltak mérgezést, ahol az állatok ketrecét teljesen ólommentes festékkel mázolták. Egértetemeken végzett vizsgálatok is alátámasztják azt a feltevést, hogy az állatokat a levegőben levő ólom mérgezte meg: az állatkertből és az állatkerten kívülről származó egerek egyaránt ólommérgezettek voltak. Erőmű a Pasz-folyón A Szovjetunió, Norvégia és Finnország határainak találkozásánál folyik a Pasz folyó, amelynél most 17 km 2- es mesterséges tavat létesítenek. Ennek vize hajtja majd a szovjet—norvég Heroszkoszki erőmű turbináit, amelyeket a két ország szakemberei most szerelnek. Az erőmű épülete már elkészült és hamarosan megkezdődnek az üzemi próbák. Már több mint 20 éve együttműködnek a három szomszédos ország energetikusai. A finn szakemberek például már 3 erőművet építettek itt a Szovjetunió számára. ÉRDEKES- AUSZTRÁLIAI BENNSZÜLÖTT GYERMEKEK ÉRTELMI KÉPESSÉGE Érdekes kísérleteket folytatnak ausztráliai tudósok a bennszülött gyermekek intelligenciájának, felfogó és értelmi képességeinek vizsgálatára. Kiderült, hogy ezek semmiben sem kisebbek az európai gyermekek szellemi képességeinél, de természetesen a környezet nagy hatással van e képességek fejlődésére. Behatóbb tanulmányozás folyik most annak pontosabb megismerésére, hogy a környezet mely tényezői fejtik ki a legkárosabb hatást ilyenirányban. Legértékesebbek a hermannsburgi Missziós Iskola (Északi Terület)vizsgálatai, mert ott száz éve tartanak nyilván bennszülött családokat. NÖVÉNYEK LEVEGŐBEN, VÍZBEN A szobanövények vízkultúrája egyre jobban terjed. Svájcban ezen a téren oly nagymérvű a fejlődés, hogy üzemileg állítanak elő, magvetéssel vagy dugványozással megfelelő növényanyagot nagy választékban. Svájcban több mint 30 ezer vízkultúrás berendezést tartanak nyilván és szükségessé vált egy tanácsadó és értékesítő hálózat kiépítése. Így létesült az Interhydro munkaközösség, amely mint „vízkultúrás központ” a módszer továbbfejlesztésével, nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, az értékesítés és a propaganda koordinálásával foglalkozik. A munkaközösség további feladata a vízkultúrás növények terjesztése, a szaktanácsadás, és mindenféle vízkultúra-berendezés egyedi létesítése. A munkaközösségnek Baselben, Bernben és más vidéki városokban vannak fióktelepei. Zsiguli és társai Kevés példa • van rá az ipartörténetben, hogy egy olyan hatalmas üzem, mint amilyen a Togliattiba telepített autógyár — a Zsigulik „szülőotthona” — tervezéssel és építéssel, a gyártás megkezdésével együtt három év alatt létrejöjjön. Méreteire jellemző, hogy a szerelőszalagokat magába foglaló főépület 2 kilométer hosszú és 500 méter széles, a világ egyik legnagyobb gyári csarnoka. A gyárban hozzávetőleg 150 ezer (!) termelőberendezést állítottak munkáiba a három év alatt s pillanatnyilag mintegy 50 ezer dolgozója van a hatalmas üzemnek. A gyár mindössze 10— 15 százaléknyi más országból származó kooperációs terméket épít be a gépkocsikba, ami ugyancsak figyelemre méltó, tudva azt, hogy a nagy nyugati autógyárak 50 —80 százalékos kooperációval dolgoznak. A gyár jövőre már 600 ezer Zsigulit fog útjára bocsátani, de évi egymilliós a perspektivikus kapacitása. Azt hihetnénk, hogy az üzem hosszú évekig csupán a már jól ismert egyetlen típust fogja gyártani, a Zsiguli 124- est (VÁZ—2101-et). A Zsiguli kombit azonban máris „szalagra tették”, a tíz lóerővel nagyobb teljesítményű Zsiguli luxus 125 típus szalagja pedig már készül. A gyár ezután kétévenként hoz majd ki új modellt VAS NÉPK Néhány perc POLGÁRI VÉDELEM Ismeretközlő sorozat a lakosság számára Mint már arról korábban hírt adtunk, ebben az évben megkezdődik és 1975-ig folytatódik az ország lakosságának új rendszerű polgári védelmi felkészítése, kiképzése. Ebben a rovatunkban eddig jobbára a kiképzés végrehajtására hívatott szervek feladataival, teendőivel kapcsolatos írásokat közöltünk. Az ezután következők témáit a lakosság munkahelyen és lakóhelyen szervezett képzése, valamint az általános felkészítés tárgyköréből merítjük. A munkahelyi kiképzés kiterjed a népgazdaság minden ágára, azon belül minden üzemre, intézményre, hivatalra, stb., illetve azok dolgozóira. A munkahelyen az állampolgárok differenciált tartalmú képzésben részesülnek. A differenciált képzés logikusan következik abból az elvből, hogy mindenki olyan képzésben részesüljön, amilyenre háborús körülmények között munkakörénél fogva szüksége lesz. Például: a közlekedés, vagy a mezőgazdaság területén dolgozik-e. Természetszerűen mást kell oktatni az egyik , mást a másik esetben. Sőt, a kiképzést nemcsak népgazdasági ágazatonként, hanem azon belül iparáganként is differenciálni kell, mindaddig, amíg minden specifikum el nem jut sajátos feladatainak megismeréséhez. A lakóhelyen szervezett kiképzés a polgári védelmi kötelezettség alatt álló azon állampolgárok részére szerveződik, akik nem állnak munkaviszonyban, és a polgári védelem szakszolgálataiba, szakszolgálatai alakulataiba, önvédelmi szervezeteibe nem nyertek beosztást. Ez a kiképzési forma ugyancsak differenciált, nemcsak a téma és tartalom tekintetében, hanem a kiképzés módszereinek, eszköz- és formarendszerének tekintetében is. A korábbi években a lakosság egységesen azonos óraszámban részesült polgári védelmi képzésben, illetve tájékoztató oktatásban. Az ez évben induló képzés — az ide vonatkozó rendelet értelmében — össz-időtartamban 10—30 óráig terjedhet Tehát a lakosság nem azonos, hanem értelemszerűen szükséges óraszámban vesz részt a képzésben. Ez minden esetben függvénye a kiképzés témájának, tartalmának, azaz aszerint lesz több vagy kevesebb, hogy a képzésbe bevont dolgozó munkahelyén egyszerűbb, vagy bonyolultabb munkafeladatot lát el. Például egy termelőszövetkezeti állatgondozó kiképzésére kevesebb órát kell fordítani, mint egy olyan üzemi dolgozó képzésére, aki egy egész technológiai munkafolyamatot irányít. A munka egyszerűségét vagy bonyolultságát megítélni az adott üzem, intézmény, hivatal, stb. vezetője — mivel ő ismeri legjobban a munkaterületet — hivatott és képes. Ezért mondja ki a Polgári Védelem Törzspa- rancsnokának 5/1971. számú Végrehajtási utasítása, hogy a képzés időtartamát, óra- számát a polgári szerv veze- tője határozza meg. Az új rendszerű polgári védelmi kiképzés fentebb vázolt sajátosságai a kiképzés céljából, rendszeréből és módszeréből adódnak. Igen fontos tehát e sajátosságok helyes felismerése, egyértelművé tétele abból a szempontból is, hogy, a kiképzést egységes felfogásban lehessen előkészíteni és végrehajtani. Még egy sajátossága van az új rendszernek. Az, hogy a tudnivalók átadása, közlése a tömegkommunikációs eszközök — a Rádió, Televízió, az országos, a megyei, az üzemi lapok, folyóiratok stb. — útján történik, így az állampolgárok tehát nem szervezetszerű kiképzés keretében, — tanfolyamokon — kapják meg a tudnivalókat. Mint cikkünk elején jeleztük, olvasóink tehát lapunk e helyén kéthetenként —, ahogy eddig — polgári védelmi ismeretanyagot olvashatnak, amelyeket, biztonságuk érdekében el kell sajátítaniuk. Reméljük, az ismeretközlő cikkek olvasóinknak nemcsak az érdeklődésével találkoznak, hanem hasznos tudnivalók könnyen hozzáférhető forrásául is szolgálnak. . 1972. július 23. Vasárnap