Vas Népe, 1973. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
Heti világhíradó HÉTFŐ: Szadat átalakította az egyiptomi kormányt, maga vette át a kormányfői tisztet is. — Nimeri szudáni elnök tárgyalásai Londonban. KEDD: Megalakult az új chilei kormány. — Medici olasz külügyminiszter Jeruzsálemben Golda Meirrel tárgyalt. SZERDA: Nixon amerikai látogatásra hívta meg Tanaka japán miniszterelnököt. — Lemondott a francia kormány. — Kreisky osztrák kancellár Budapestre érkezett. CSÜTÖRTÖK: Nyilvánosságra hozták, hogy Brezsnyev moszkvai látogatásra hívta meg Tanaka japán miniszterelnököt. — Szabadon bocsátották az utolsó amerikai hadifoglyot, távozott Vietnamból az utolsó amerikai katona. — Nixon beszéde. PÉNTEK: La Celle—Saint—Cloud-ban újabb eredménytelen tárgyalás a két dél vietnami kormány képviselői között. — Párizsban a Renault-művekben sztrájk robbant ki. SZOMBAT: Thieu saigoni elnök az Egyesült Államokba utazott. — Echeverria mexikói elnök Kanadában tárgyal. Így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: La Celle-Saint Cloud kastélya Párizstól nyugatra, a saint-cloud-i erdőben nem tartozik a háromcsillagos idegenforgalmi látványosságok közé. Történelmi nevezetessége is csak az utóbbi negyedszázadban alakult, amikor hol a NATO-nagyságok ott tartózkodása miatt, hol egyes nemzetközi tárgyalások színhelyeként tűnt fel a kastély neve a krónikákban. Most a francia kormány itt ad otthont a két dél-vietnami fél tárgyalásainak. Amelyek — s ez nem meglepő! — egyelőre eredménytelenek. A saigoni rezsim küldöttsége a magáét hajtogatja „az északi csapatok kivonásáról”, az ideiglenes forradalmi kormány képviselője hiába emlékeztet újra meg újra arra, hogy a párizsi békemegállapodás értelmében itt dél-vietnam politikai jövőjéről kellene tárgyalniok Saigon pillanatnyi vezetői láthatólag időt akarnak nyerni. — aki időt nyer, életet nyer... Thieu végre útnak indulhat, elutazhatik Washingtonba, hogy Nixon elnöktől további támogatást kérjen. E nélkül Thieu elveszett... Persze az Egyesült Államok elnökében — legalább is egy ideig — lesz hajlandóság a saigoni szövetséges segítésére. Az aszózat”, amelyet ,,a béke első napján” a Fehér Ház ura valamennyi amerikai rádió- és tévéállomás műsorában elmondott, sok-sok békeszólam mellett néhány fenyegető mondatot is tartalmazott. Az amerikai politika ismerői arra következtettek ebből, hogy Nixon valamilyen jogi alapot teremt máris arra az esetre, ha egyszer újra beavatkozásra szánná el magát Vietnamiban. Az indokínai félszigeten komolyabb csatározások már csak Kambodzsában folynak. Az amerikai légierő folytatja a kambodzsai népi erők állásainak bombázását, bármennyire is tiltakozik ez ellen a washingtoni kongreszszus tekintélyes része. Nixon említett „szózatában” továbbra is igazolni igyekezett a kambodzsai terrorbombázásokat. Viszont Kissinger megint csak Ő! — a politikusok kisebb csoportja előtt bizalmasan kijelentette, hogy nincs sok hátra a kambodzsai tűzszünetig. Hol lennének a tűzszüneti tárgyalások? Ezeket is Párizsban rendeznék meg? Ha Párizsnál tartunk, említést érdemel, hogy Franciaországban ismét jelentkezik a szociális nyugtalanság, a március elején lezajlott választások előtt a békeharc a politikai küzdelemnek adta át a teret, most visszaigényli a teret a szakszervezeti mozgalom. Az első sztrájk a Renault művekben robbant ki. A Renault a francia dolgozóknak mindenkor utat mutat, követésre méltó példát szolgáltat. A betanított munkások bérének, munkakörülményeinek javítása a sztrájk célja, s következtetni lehet ebből, hogy a francia bérharcnak ez lesz a központi témája. E munkások között sok az úgynevezett vendégmunkás, sok a színesbőrű is. (E sorok írója 1961-ben, 1965-ben, 1963- ban járt a Renault telepein, minden alkalommal több és több külföldi munkással találkozott...) A francia szakszervezetek egész Nyugat- Európára szóló példának szánják a mostani akciót: az afrikai, arab, portugál, spanyol, délolasz, jugoszláv, görög, török vendégmunkásokat keményebben sújtja a kizsákmányolás. A Renault falai közt most a proletár nemzetköziség jegyében indult meg a harc. A francia kormány lemondott a héten. Ez csak formaság tulajdonképpen, de jelen esetben mód nyílik egyes miniszteri tárcák újraelosztására is. A választások tanulságait érvényesítheti Pompidou elnök. Igaz, a miniszterelnöki poszton meghagyta Pierre Messmer eddigi kormányfőt, de számos fontos miniszteri széknek új gazdája lesz. Kormányátalakítás volt a héten Egyiptomban és a déli félteke másik végében, Chilében is. Szadat döntése talált nagyobb visszhangra a világsajtóban: az egyiptomi elnök egyben átvette a miniszterelnöki teendőket is. Nyilatkozatában az erők összpontosításáról beszélt, amit egyesek úgy értékeltek, hogy talán Izrael elleni felkészülés diktálja ezt az új irányzatot. Más vélemények szerint azonban Szadat elnök csak ki akarja húzni az időt a nyárig, amikor Washingtonból diplomáciai kezdeményezést vár , és bizonyos mértékig az arab érdekek figyelembevételét is. A chilei új kormány összetétele szintén jelzéssel szolgálhat ahelyzet alakulására Dr. Allende elnök már nem tart igényt a három tábornok miniszteri szolgálatára, amire pedig nagyon is szükség volt a múlt év őszének viharos napjaiban. A reakció heves támadásai, a sorozatos tüntetések, a fegyveres merényletek láttán be kellett vonni a kabinetbe például Prats tábornokot, a vezérkar főnökét. E Ő kapta a belügyminiszteri tárcát, s ezzel együtt a köztársasági elnök helyettesítésének jogát is!) Most a tábornokok kivonulnak a kormányból, ami egyrészt a chilei népi egységkormány helyzetének megszilárdulására vall, másrészt azt bizonyítja, hogy a hadsereg valóban teljesen lojális, azaz fegyelmezetten engedelmeskedik a polgári hatalomnak. E napokban éppen három esztendeje, hogy magyar újságírókat fogadott dr. Allende — akkor még csak elnökjelöltként — és emlékszem, milyen meglepő volt számunkra, látni-hallani Allende magabiztosságát: „ha a népi egység győz, / a hadsereg támogatni fogja, a tisztikar lojális lesz!’ Az események a chilei szocialista államférfit igazolták. Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő tanácskozáson jól haladnak a dolgok, így nyilatkozott Walter Stoessel, az Egyesült Államoknak európai ügyekkel foglalkozó államtitkára is az amerikai lapkiadók, rádió- és tévékommentátorok egynapos értekezletén. Kijelentette, ha minden így megy tovább, akkor valószínűleg júniusban sor kerülhet a külügyminiszteri szintű konferencia munkájának megkezdésére. A hét még egy jellemzője: sok szó esett készülő utazásokról, meghívásokról. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtiktára levelet intézett Tanaka japán miniszterelnökhöz és meghívta moszkvai látogatásra, de még a levél tartalmának nyilvánosságra hozatala előtt közölték Tokióban, hogy Tanakát Nixon elnök is meghívta. Bonnban pedig kormánykörökben tudni vélik, hogy május közepén sor kerül Brezsnyev NSZK-beli látogatására is. Utoljára, de nem utolsó sorban számunkra jelentős esemény volt dr. Bruno Kreisky, osztrák kancellár magyarországi látogatása. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások után a közös közlemény is megerősíti hazánk és Ausztria további ■együttműködésre vonatkozó elképzeléseit. A közös közlemény ezt így fejezi ki: „A tárgyalások befejeztével a két kormányfő megerősítette azt a szándékát, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jószomszédi kapcsolatait a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve alapján tovább fejlesztik”. Koszigin szovjet kormányfő a Kremlben fogadta G. Kernst, az amerikai Export-Import Bank elnökét. (Telefoto) Az amerikai hivatalos látogatáson levő Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter felkereste Nixon elnököt és átadta neki B. V. Serbakov Téli táj Moszkva mellett című festményét. Képünkön (balról-jobbra): Kissinger, Furceva asszony, Nixon és Dobrinyin nagykövet. , (Telefoto) mis fiepe. A Kreisky-látogatás osztrák visszhangja Ausztriában kedvező sajtóvisszhangja van dr. Bruno Kreisky kancellár magyarországi látogatásának. Az osztrák lapok teljes egyöntetűséggel állapítják meg, hogy a látogatás jelentősen hozzájárult a két szomszédország további együttműködésének, baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung első oldalas tudósításában rámutat, hogy Budapesten hangsúlyt kapott a két állam közötti súrlódásmentes együttműködés. A lap egyébként szó szerint közli a közös közlemény szövegét. A Volksstimme azt hangsúlyozza, hogy az együttműködés kiszélesítésére még további lehetőségek varrnak. „Két jó szomszéd találkozott, hogy megállapítsa, kilenc év óta jók a kapcsolatai, amelyeket még tovább akar fejleszteni” — idézi az Arbeiter Zeitung, a szocialista párt lapja Kreisky kancellárt, aki elégedetten nyilatkozott budapesti látogatásáról és tárgyalásairól. Az első oldalas tudósításon kívül a lap harmadik oldalán két fényképet is közöl a látogatásról. A Die Presse ugyancsak vezető helyen foglalkozik a látogatással, kiemelve a két ország közötti jó viszonyt. A Kurier és a Kronen Zeitung a tudósításokon felül kommentárt is szentelt a magyar —osztrák kapcsolatoknak, amelyek a kommentárok szerint jól példázzák, hogy különböző társadalmi rendszerű országok között is kialakulhat baráti, jó viszony. A Grazban megjelenő Kleine Zeitung azt a széleskörű együttműködést méltatja, amely a budapesti látogatás nyomén tovább fog fejlődni. A Salzburger Nachrichten. ”A békés koegzisztencia modellje ’ cím alatt szintén arra mutat rá, hogy milyen építően fejlődnek a két ország kapcsolatai. Valamennyi osztrák lap kiemeli, hogy Kreisky kancellár viszontlátogatásra hívta meg Fock Jenő miniszterelnököt. Ez a meghívás is annak a jele, — írják a lapok, — hogy a magasszintű találkozókkal tovább mélyül a jószomszédi viszony. ...__ Nagyköveti szintű kínai—amerikai érintkezés Baracs Dénes, az MTI tudósítója írja: Huang Csen és Han Hszu személyében Kína két tapasztalt, egymást kölcsönösen kiegészítő diplomatát állított a washingtoni összekötő iroda élére, amely pekingi megfigyelőik szerint nevétől eltekintve minden tekintetben egy nagykövetség funkcióit fogja ellátni az amerikai fővárosban, akárcsak az amerikai összekötő iroda Pekingben. Huang Csen, aki 1964-től, a Kína és Franciaország között diplomáciai kapcsolatok felvételétől kezdve (bár a „kulturális forradalom” idején őt is hazahívták) Kína párizsi nagykövete volt, egyike a Kínai Népköztársaság legrutinosabb és legtekintélyesebb diplomatáinak. A népi felszabadító hadsereg egykori tábornoka a felszabadulástól kezdve vezető diplomáciai posztokat töltött be, nagykövet volt Magyarországon és Indonéziában, számos fontos delegációban vett részt és 1960-ban a külügyminiszter helyettesévé nevezték ki. Huang Csen tagja volt a kínai vezetők ama szűk csoportjának, amely Kissinger első pekingi látogatását és Nixon -nek meghívását előkészítette. A nagyköveti szintű síínai —amerikai érintkezés is rajta keresztül bonyolódott a francia fővárosban. Han Hszu eddig a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetőjeként a külföldi diplomaták első számú pekingi ismerőse volt, kitűnően beszél angolul. Nixon Timéül várja Thieu dél-vietnami elnök szombaton Saigonból elindult az Egyesült Államokba. Elutazása előtt a repülőtéren tett rövid nyilatkozatában kijelentette, hogy szeretne személyesen is köszönetet mondani Nixon elnökön keresztül az Egyesült Államoknak „azokért a nemes áldozatokért, amelyeket az amerikai fegyveres erők hoztak Vietnamban ...” 1958 óta, amikor Ngo Dihn Diem saigoni diktátor járt az Egyesült Államokban, Thieu az első dél-vietnami elnök, aki Washingtonba látogat. Saigoni amerikai források értékelése szerint a Nixon elnökkel hétfőn és kedden folytatandó tárgyalásokon Thieu milliárd dolláros nagyságrendű amerikai segélyért folyamodik, hogy rendszerét hatalmon tarthassa. Nixon elnök pénteken este a kaliforniai Sardómért tőbe érkezett, hogy felkészüljön a Thieu elnökkel való találkozóra. Nixonnal együtt érkezett a nyaralóba Henry Kissinger az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken megpróbálta cáfolni a VDK képviselői által nemegyszer hangoztatott vádat, amely szerint az Egyesült Államok mintegy húszezer polgári rüdte katonai személyzetet hagy Dél-Vietnamban a Thieu-rezsim támogatására. A szóvivő szerint csupán körülbelül 7200 amerikai marad Dél-Vietnamban, de kénytelen volt beismerni, hogy „sokan közülük esetleg korábban katonai tapasztalatra tettek szert”. Azt állította, hogy feladatuk elsősorban haditápszolgálat, hírközlés és automata adatfeldolgozás. Bray közlése szerint jelenleg kötseiízezeregyszáz, amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnamban, akik közül nyolcszázötvenen a négyoldalú katonai veavesbizottság amerikai tagozatát képezik és elhagyák az országot. EXPRESSZ------ K Argentínában pénteken este nyilvánosságra hozták a március 11-i általános választások hivatalos végeredményét, s eszert az Hector Campora, a peronista mozgalom, jelöltje a szavazatok 49, 61 százalékát szerezte meg. A szavazatszámláló bizottság közlése után az argentin katonai kormány hivatalos nyilatkozatot adott ki, melyben elismeri Campora győzelmét, akit május 25-én iktatnak be hivatalába ár Kairóban szombatom tanácskozásra ül össze az Arab Liga 18 tagállama, a hogy megvitassa a közelkeleti térség időszerű problémáit.ár A Palesztinai népi felszabadítási front bejrútiban kiadott közleményében magára vállalta a felelősséget a pénteken Jeruzsálemben és Hadarában végrehajtott bombamerényletekért. K Jichak Rabin tavany volt washingtoni nagykövete pénteken egy tel avivi gyűlésen kijelentette hogy az amerikai kormány eddig még minden alkalommal eleget tett Izrael fegyvervásárlási kérelmeinek, s hangoztatta, hogy ez a helyzet a Nixon-kormányzat mandátumának lejártáig nem is fog változni. 1973. április 1. Vasárig«