Vas Népe, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

A tervezettnél gyorsabban nőtt az ipari termelés A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal emelkedett A KSH adatai szerint 1973 első félévében az ipari ter­melés a tervezettnél gyor­sabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialis­ta iparban öszesen 6,6 száza­lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 százalékkal emelkedik. Az idén is általában azok az ipari ágazatok fejlődnek a leggyorsabban, amelyek va­lamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A dinamiku­san fejlődő ágazatok többsé­génél a termelés növekedé­sében közrejátszottak a kö­zelmúltban, vagy az idén be­lépett új kapacitások, rekonstrukciók, a fejlettebb gyártási eljárá­sok alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972. első félévit. Ezen belül a szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kő­olaj- és földgáztermelés 7,7 százalékkal emelkedett. Az alapenergia-hordozók fel­­használásán belü­l szénhid­rogének aránya az 1972. első félévi 55,9-ről 57,9 százalék­ra nőtt. A vaskohászat első félévi termelése 5,3, az alu­míniumkohászaté 6,6 száza­lékkal volt magasabb mint tavaly az első félévben. Az építőanyagipar 4,1 százalék­kal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt, a mész-, a cement­ipar termelésének 14 száza­lékos emelkedéséből adó­dott. A tégla-, cserép- és tűz­­állóanyagipar megközelítő­leg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gép­ipari ágazatok közül a köz­lekedési eszközök gyártása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 százalékkal nőtt. Nem érte el az átlagos fejlődési ütemet a gépek és gépi be­rendezések, valamint a villa­­mosipari gépek és készülé­kek gyártása. A vegyipar és könnyűipar csaknem valamennyi ágaza­ta gyors ütemben, 10—15 százalékkal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalék­kal termelt többet, mint ta­valy ilyenkor. A szocialista ipar ez év el­ső felében összesen 5,9 szá­zalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel korábban, a külkereskedelemnek azon­ban 13, a nagy- és kiskeres­kedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Ugyanak­kor a termelőágazatok részé­re két százalékkal többet, beruházási célokra pedig va­lamivel kevesebbet értékesí­tettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy fog­lalkoztatottra jutó bruttó termelés 5,3 százalékkal ha­ladta túl az egy évvel koráb­bi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három szá­zalékkal több munkát vég­zett, mint tavaly ilyenkor. A növekedési ütem némileg el­maradt az előirányzattól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négy-négy százalékkal emel­kedett. Az építőipari közös ,­ „vállalkozásoké csökkent. A­­ fél év folyamán a kivitele­­ző építőipar négy százalék­kal több lakást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesí­tettek, mint a múlt év első felében. 1973 június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 992 006 darab volt, 2,7 százalékkal több az egy év­vel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megközelítette a tavalyi ma­gas szintet. Az állományon belül nőtt a tehenek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi for­rásokból származó félévi pénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel ezelőtt, ezen belül a munkabérek összege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negye­dében négy, a második ne­gyedévben — az ipari és épí­tőipari munkásoknál végre­hajtott béremelések hatásá­ra — kilenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskedelmi forga­lom folyó árakon számítva 9,6 százalékkal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szin­tet. A növekedési ütem meg­felelt a tervezettnek. Leg­nagyobb mértékben (volu­menben 10,2 százalékkal) a vegyes iparcikkek eladása emelkedett. Az élelmiszerel­adás négy, a ruházati cikke­ké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A kiskereskedelmi forgalom ár­színvonala — a tervvel össz­hangban — 3,7 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében. A félév folyamán a nép­gazdaság szocialista szekto­rában kereken 40 milliárd fo­rintot fordítottak beruházá­sokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyedi nagyberuházások ösz­­szege túlhaladta a tavalyi el­ső félévit. Az export a folyó deviza­­árak alapján — 20 százalék­kal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behozatal — ugyancsak folyó devizaára­kon — négy százalékkal ha­ladta túl az egy évvel koráb­bit. A kivitel az 1973-ra elő­irányzott ütemnél nagyobb, a behozatal kisebb mérték­ben nőtt. forró munkahelyek (2.) ..És száll a tűz-ajtón az Élet...“ A kenyérgyár kemencéinél „Dalolni kezd a drága, hal­vány kenyér-darab. És száll a tűz­ajtón az élet...” Ahogy belépek a kenyér­gyárba, önkéntelenül a Rim­baud sorai jutnak eszembe. •Bár most már nem szén, ha­nem gőzfűtéses kemencékben sütik a pékek a kenyeret. A kemencék előtt azonban így is hatalmas a hőség. Kániku­lában nagyvenöt-ötven fok. Éjszakai és délelőttös műszak­ban dolgoznak, hogy friss ke­nyérrel lássák el az üzlete­ket, háztartásokat. Ebben a szakmában az ünnepek előt­ti, no meg hetente a pénteki, szombati műszak a leghosz­­szabb. Ilyenkor bizony túl­órázni kell, s gyakran tizen­két órát is dolgoznak a pé­kek egyvégtében. A szombathelyi kenyér­gyárban most egy műszakban annyit sütnek, mint a gyár üzemelése kezdetén az egész megyében együttvéve. A dol­gozók között vannak törzgár­­da-tagok, de sok fiatal arcot is látni. Pattannak a kemenceajtók, forognak a lapátok, szálik a friss rooo°ós ciné halomba. Nsoba-motott arcú fiatalem­ber Zséber Tibor sürög-fo­rog körülötte. Huszonötéves, s ki hinné, hogy már tizen­egy éve itt dolgozik. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki jól bírja a folyamatos, nagy meleget? — Akarat. — Mi a jó és mi a rossz a szakmában? — Jó, hogy sokat keresünk, meg jó a kenyérsütés, és rossz a nagy meleg. Odalép egy másik kemen­­cés fiatalember is, később megtudom, hogy ő egyúttal a gyár KISZ-titkára, tőle kér­dezem: — Ebben a nagy melegben mennyit iszik naponta? — Hét-nyolc liter szódát és két-három liter tejet egy éjszaka. Nappal még többet, mert akkor még melegebb van. — A meleget vagy a hű­vöst szereti? — A kemence mellett örü­lök, hogy meleg van, a ga­bona meg a kenyér minősége miatt. Éjszaka, illetve nap­pal (ez a műszaktól függ) — amikor nem dolgozom — jól esik a hűvös és az eső, mert akkor tudok aludni. Nem könnyű a kem­en­cések munkája, főleg a nagy hőség miatt. A szombathelyi ke­nyérgyárban azonban — úgy látszik — a közeljövőben si­kerül a szakmának ezt a legnehezebb részét felszá­molni. A gőzkem­encéket ugyanis francia licenc alap­ján készült alagút-rendszerű kemencékre cserélik. — Olyan időszak követke­zik be a kenyérgyári gépesí­tésben — mondja Tar János művezető —, amely megold­ja a létszámproblémákat, a túlórázást csökkenteni lehet, s megszünteti a kemencés nehéz munkáját. A Puskás Tivadar utcában felépült az új süteményes üzem, a gépek szerelése van még hátra. Mihelyt ez elké­szül — előreláthatólag de­cembertől — átmenetileg ott sütik a kenyeret. A kenyér­üzemet ezalatt felújítják, a kemencéket kicserélik. ★ Szívósak a forró munka­he­lyek emberei, bírják a rek­­kenő és embert próbáló hő­séget. A munkájuk egyre könnyebbé, jobbá tétele azon­ban áradó feladat. Káldi Judit lis népe 4­i •AZ OLVASÓK FÓRUMA. A sátortáborok védelmében A szomsathelyi Zrínyi Ho­na utcai Általános Iskola út­törőcsapatának 54 tagja tá­borozott Nadapon július 8-tól 17-ig. A gyerekeket 4 neve­lő és 2 szakácsnő kísérte el. Hazaérkezésünk után értesül­tünk az újságból, hogy a gyerekek „panaszáradattal” tértek haza. Ez a meg­állapítás sértő a gyermek fel­ügyeletét ellátó pedagógu­sokra nézve, akik sokat tet­tek azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Az valóság, hogy az első napokban a gyerekek is dol­goztak a felnőttekkel együtt. Megjavítottuk az étkezési kö­rülményeket, asztalokat, ülő­helyeket, 22 kerékpárt és hű­tőszekrényt szállítottunk a táborba. Előnyösen változtat­tuk meg a higiéniás körülmé­­nyeket is. Ha az előttünk táborozók is ezt teszik, nem nekünk kellett volna mindent felszá­molnunk. Mi, nevelők nem tapasztal­tuk, hogy a gyerekek kiáb­rándulta­k a táborozásból. Szívesen igazodtak a forma­ságokhoz, élvezték az őrszol­gálatot, játszottak, s nagy izgalommal készültek a tá­boryító- és záró tábortűzre. A barangolások, portyák ma­radandó élményt jelentettek a pajtásoknak. Aki látta őket a pákozdi emlékműnél, s lel­kesen résztvenni a hadijáté­kokban, nem beszélhet pa­naszáradatról, kiábrándult­ságról. Az ellátás is jó volt — a beszerzési nehézségek ellenére is. A nadapi tábor híre sok­kal rosszabb, mint maga a tábor. Az bizonyos, hogy a balatonberényi tábor meg­nyitását minden vasi úttörő­­csapat nagyon-nagyon várja. Enyhíti majd a táborozási gondokat, elkészültének azon­­ban elengedhetetlen feltétele a társadalmi összefogás. De minden vasi úttörőcsapat rendszeres, évenkénti táboro­zását Balatonberény sem tudja majd megoldani. Az egészséges életmódra és hon­védelemre nevelés is azt igényli, hogy a sátortábort ne száműzzük véglegesen az úttörőtáborozások sorából, ellenkezőleg, emeljük őket megfelelő színvonalra. Hernáth Mária 4418. sz. Zrínyi Miklós Úttörőcsa­pat vezetője. A telefon­könyvről Lapunk június 20-i számá­ban „Telefonkönyv” címmel megjelent írásukra a Soproni Postaigazgatóságtól kaptunk választ. A telefonkönyvek kézbesí­tése — tekintettel azok sú­lyára és az egy kézbesítőre eső nagy példányszámra — a kézbesítőknél lényeges több­letterhelésként jelentkezett. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy kevesebb a te­lefonkönyvre igényt nem tar­tó előfizetők száma azokénál akik meg kívánják azt vásá­rolni. A kézbesítők teher­mentesítésére irányuló törek­vés kívánt meg olyan irányú felmérést, melynek segítségé­vel megközelítőleg megálla­pítható a telefonkönyvre igényt nem tartó előfizetők száma. A szükséges adatok isme­retében már csak az igényelt példányszámok kerültek a kézbesítőknek kiosztásra. Tájékoztatásul közöljük még, hogy a távhívó viszony­latok mind szélesebb körű kiterjesztése lehetőséget nyújt arra, hogy az előfize­tők közvetlen tárcsázása út­ján — távbeszélő kezelő köz­bejötte nélkül — az automa­ta hálózatba kapcsolt előfize­tőket is tudják hívni. Eddigi tapasztalataink, felméréseink bizonyítják, hogy az előfize­tők ilyen beszélgetéseket is nagy számban folytatnak. Az ezirányú és egyre növekvő igények kielégítését szolgálja az új igazgatósági telefon­könyv kiadása is. Szükségesnek tartjuk még megeg­yezik, hogy a telefon­könyvek szerkesztése orszá­gos szinten egységesen, köz­ponti rendelkezés alapján történik. Ezért kizárólag szombathelyi előfizetőket tar­talmazó telefonkönyv kézbe­sítésére lehetőség nincs. Szeidl Lajos gazdasági igazgatóhelyettes Van már olcsó napvédő üveg Július 1-én „Vagyont érő szemüvegkeretek” címmel megjelent írásunkban kifogá­soltuk, hogy olcsó napvédő üvegeket nem lehet vásárol­ni. Tájékoztatásul a fentiek­re az OFOTÉRT Vállalat budapesti központjától az alábbiakat közölték: A múlt hónapban­­valóban kevés olcsó napvédő üveget kaptak boltjaink. A probléma azonban már megoldódott. Nagykereske­delmi raktárunkban van már zöld és sárgás-barna színű napvédő üveg darabonként 5,10, illetőleg 5,20 forintos árban. A közeljövőben vá­runk Csehszlovákiából zöld és kék színű napvédő üvege­ket, ezek ára 7,80 forint lesz darabonként, így az igényeket — az el­következő időszakban — ol­csóbb üvegből is ki tudjuk majd elégíteni. Fokozottabb elővigyázatosságra törekszünk „Kipattanó szikra, eldobott cigaretta okozott tüzet” cím­mel július 10-én megjelent cikkükre közöljük, hogy Vasútigazgatóságunk részéről az erdő és mezőgazdasági termény tűzvédelmével kap­csolatos szükséges intézkedé­seket megtettük. A bekövetkezett tűzeseteket minden esetben vizsgáljuk az érdekelt hatósági szervekkel közösen, az esetleges tapasz­talt hiányosságok esetén a mulasztóval szemben szigo­rúan eljárunk a hasonló tűzesetek elkerülése végett. Bed­ecs Károly MÁV Igazg. osztályvezető Szerkesztői üzenet G. J.-né, Csepreg A nyugdíjasoknak is van le­hetőségük üdülésre. Feltétele en­nek azonban a folyamatos szak­szervezeti tagság. A volt mun­kahely szakszervezeti bizottságá­nál kell az üdülési szándékot bejelenteni. A rendelkezések ér­telmében jelenleg szeptember 5- től június 5-ig terjedő időiben kaphatnak a nyugdíjasok beuta­lót. A nagy többség gyógyfür­dőbe kíván menni. Itt ugyan­azokat a szolgáltatásokat kap­ják, mint mások, más időpont­ban. Megfelelő hőmérsékletű fürdőmedencékben fürödhetnek, s a megfázástól sem kell tar­­taniuk, mert legtöbb gyógyfür­dőben a szállásokhoz vezető folyosók is fűtöttek, a pihenés­re, a gyógyulásra, kirándulá­sokra, s egyéb szórakozásra ek­kor is sor kerülhet. LEVELEINKBŐL Az Acsád Községi Közös Tanács végrehajtó bizottsága nagy gondot fordít az irá­nyítás alá tartozó három község: Acsád, Meszlen és Vasszilvágy szociális létesít­ményeinek rendbentartására. Az édén teljesen felújították mindhárom községben az or­vosi rendelőt és a váróhelyi­ségeket. E munkálatokra 160 ezer forintot költöttek. Ugyancsak felújították Acsá­­don a tanács épületét is. Fontos és igen jelentős mun­ka Vasszilvágyon az utak portalanítása. Ez évben mint­egy 2500 négyzetméteren végzik el az egészségügyi szempontból is lényeges por­talanítást. Ez egyben az utak felújítását, javítását is jelen­ti. (Vincze Péter.) ★ Elvesztettem motoros bőr­kabátomat Szombathelyen a Zsdánov utcában. A Vas Né­pében hirdetést tettem köz­zé, s kértem a megtalálót, juttassa vissza. A hirdetésem eredményes volt, egy isme­retlen fiatalember visszahoz­ta az elveszett holmit azzal a megjegyzéssel: becsületből hoztam el. Igen örülök an­nak, hogy egyre gyakoribbá válnak ezek a kifejezések: becsületből tettem, becsüle­tesnek tartom. Az ilyen egy­szerű és mégis nagyszerű — becsületes — cselekedetek mindenképpen a közösség ja­vát szolgálják, s előnyösen változtatják meg társadalmi­közösségi szemléletünket is. Én is becsületből köszönöm meg az ismeretlen fiatalem­ber jóságát és bízom abban is, hogy hasonló sok szépet és jót tapasztalhatunk még. (Dr. Farkas Károly, Szom­bathely.) * A napokban jártam a vá­rost, gyönyörködtem a sok újban, a változásokban, ame­lyek mind életünket könnyí­tik, szépítik meg. Mint ős­­szombathelyi igen örültem, hogy az építők keze nyomán új házak, új utcák, lakótele­pek születnek. Örömöm azon­ban nem volt teljes. Érthe­tetlen számomra — és bizo­nyára sokak számára még —, hogy miért éppen egyik jelentős épületünk kivétel a fentiek alól. A Savaria Mú­zeum épületéről van szó. Né­zelődésem közben az épület romosodó, lassan-lassan mű­emlékké váló külalakjára fi­gyeltem fel. Az állványerdőt még csak elviselnénk, ha az a felújítást szolgálná. Pilla­natnyilag inkább „védőrá­csozatnak” tekinthető. Ha hullik a vakolat, vagy a tör­melék, felfogja, nehogy vala­kiben kárt tegyen. Bízom ab­ban, hogy mielőbb meglát­hatjuk a városhoz, a lakók­hoz hozzánőtt épület megfia­talításának kezdetét — és végét is. (Korányi Ernő, Szombathely, Hunyadi­­út) ★ Több száz aláírással ellá­tott levelünket január 3-án közölte a Vas Népe — írja P. G. szombathelyi olvasónk. A Rumi út és környéke la­kóinak kérését tartalmazta, melyben gyógyszertár létesí­tését sürgetik. Azóta több hónap eltelt már, de sem gyógyszertárat, de még vá­laszt sem kaptunk. A bel­városban hét gyógyszertár van egymástól nem nagy tá­volságra. A Rumi út — és a körzetéhez tartozó területek — Szőllős, Gyöngyöshermán, Szentkirály, KISZ-lakótelep — közel tizenhatezer lakosa igen várja már egy gyógy­szertár megnyitását. De ad­dig is, míg erre sor kerül, legalább bíztató választ sze­retnénk kapni. 1973. augusztus 1. Szerda

Next