Vas Népe, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Ják Fürst Sándor portré szobrát a mártír 70. születésnapja alkalmából. A második napirend keretében Machó István, a Hazafias Népfront megyei titkára számolt be ez 1971 nyarán az országban elsőként Vas megyében alakult Nemzetiségi Bizottság munkájáról. Megyénk példáját azóta Baranya, Zala és Pest megye is követte. A beszámoló többek között arról szólt, hogy a körmendi és a szombathelyi járásban 18 községben mintegy 10 ezer nemzetiségi él, bár az 1970-es népszámláláskor ennél kevesebben vallották magukat horvát, szlovén, vagy német anyanyelvűnek, amiben a természetes asszimiláció mellett még szerette van a háború előtti nacionalista politikának is. ( A két és fél évvel ezelőtt alakult bizottságban négy horvát, egy-egy szlovén, német, illetve magyar anyanyelvű látott hozzá a működési szabályzatban rögzített feladatokhoz. Azóta a nemzetiségi lakosság a bizottságot sajátos érdekei tanácsi képviselőjének tekinti. Ülésein megvizsgálták az iskolák helyzetét, az innen kikerülők továbbtanulási lehetőségeit, a szlovén és német , községek gazdasági viszonyait, a lakosság és a határőrség kapcsolatát. Eddig nyolc határozati javaslatukat fogadta el a megyei tanács végrehajtó bizotsága, de emellet több tucat észrevételt, javaslatot küldtek különböző szerveknek. Javaslatuk nyomán a szlovén vidék földművelői évi 400 ezer forintos adókedvezményt kaptak, s határozatot hoztak az idős és ellátatlan személyek szociális helyzetének felülvizsgálására. A megyei vezetés intézkedései nagy megnyugvást keltettek az említett terület lakói között, fokozódott közéleti aktivitásuk. A bizottság közbenjárására javult az iszkolák tárgyi ellátottsága, valamint a községi könyvtárak állományának összetétele. Utóbbi egősorban a Művelődésügyi Minisztériumnak köszönhető, de emellett számottevő a tanácsi beszerzés és a nemzetiségi szövetségek ajándékozása is. A német nyelvű községekben például már az óvodában fejleszthetik otthonról hozott nyelvtudásukat a kicsinyek, sajnos, a másik két nyelvvel kapcsolatban megfelelő képzettségű óvónők hiánya miatt még nem számolhatnak be számottevő eredményről. A beszámolóból kitűnik, hogy egyre aktívabbak a nemzetiségi kultúrcsoportok e téren fokozódó igényesség és sok helyi kezdeményezés tapasztalható. A délszláv népdal és népzenei fesztiválon Vas megye együttesei rangos helyezéseket értek el, többen a TV szereplésig eljutottak. A Nemzetiségi Bizottság hozzászólásokkal kiegészített beszámolóját a megyei tanácsülés elfogadta, hozzáfűzve: a jövőben fordítson még nagyobb gondot a tanácshatározatok végrehajtásának ellenőrzésére, s az érintett vidékek lakossága kapjon bővebb tájékoztatást munkájukról. Dr. Gonda György megyei tanácselnök javaslatára úgy döntött a testület, hogy az anyanyelvi oktatás tárgyi feltételeinek megteremtésére a jövő évtől külön alapot létesítenek a nemzetiségi községek számára. A bizottságnak köszönetet mondott eddigi tevékenységéért, s további jó munkára buzdította. Ezután a megyei tanács jövő évi munkatervét tekintették át, illetve fogadták el a tanácstagok dr. Szabó István vb-titkár előterjesztése alapján, majd a folyó ügyek sorában jóváhagyták az időközi tanácstag választások kitűzésének időpontját tíz választókerületben. Ugyancsak e napirend keretében kapott helyet a megyei tanácsrendeletek felülvizsgálása, majd a testület személyi kérdésben döntött. Az 1971. évi I. törvény alapján Szele Ferencet, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Sárvári Területi Szövetségének titkárát a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjévé nevezte ki. Végezetül a legutóbbi tanácsülésen elhangzott felvetésekre reflektáltak az illetékesek, illetve újabb interpellációk hangzottak el. Pósffai H. János A munkaidőbeosztás és a bérfizetés rendje az évvégi munkaszüneti napok eloft Mivel december 25.-e és január 1.-e az idén keddre esik, s a megelőző vasárnaptól csak egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot az általános érvényű rendelkezés értelmében a közbeeső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidőbeosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, december 25—26 és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabad szombat lenne ezt 23-án, illetve 30-án kell kiadni. A munkaidőkiosztás ezeknél a vállalatoknál tehát a következő: December 22 és 29 (szombat) rendű munkanap, 23 és 30 (vasárnap) szabadnap, 24 és 31 (hétfő) heti pihenőnap, december,23. 23 és január 1. (kedd, szerda, illetve kedd) munkaszüneti nap. A rendelkezések nem alkalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatoknál. A kereskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok működési rendjét a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve a tanács határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben a következőképpen szabályozta a bérfizetési napokat: A december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket 20-án; a december 24-én és 25-én járó béreket 21-én; a december 26-án és 27-én esedékes béreket 22-én; a 30-án és 31-én járó fizetéseket december 23-án; a január 1- én és 2-án esedékes béreket december 29-én fizetik.Az állami és szövetkezeti építőipar december 22-i bérfizetési napja változatlan. Politika és tudomány A marxista-leninista politika kimunkálása és érvényesítése tudományos jellegű intellektuális tevékenység. A megismerő és következtetésekre jutó gondolkodásban, a döntések kimunkálásában, a végrehajtás megszervezésében a politika támaszkodik a különböző szaktudományok eredményeire. Az objektív társadalmi folyamatok törvényszerűségeit kutató, feltáró tudományok mind növekvő mértékben járulnak hozzá a politikai gondolkodás, döntés és cselekvés tudományos jellegének erősítéséhez. A politikai gondolkodást, döntést és cselekvést mégsem lehet minden megszorítás nélkül azonosítani a tudományos tevékenységgel. A politika nem a tudomány valamely speciális ága. Más minőség, sajátosságainál fogva ,„több” is, „kevesebb” is tarnál. A politika sajátos érdeklődési-működési körének legfőbb jellemzője a politikai hatalomhoz való viszony. Ez lehet helyeslő vagy tagadó. Attól függően, hogy az adott politikai szervezet a meglévő hatalmat erősíteni vagy megváltoztatni, megszerezni vagy megtartani akarja-e. A szocializmus építésének idején a forradalmi ■ munkáspárt politikai tevékenységének kiindulópontja és fő törekvése a többi dolgozó osztállyal és réteggel szövetséges munkásosztály hatalmának megőrzése, erősítése, fejlesztése. A szocialista hatalom külső és belső ellenségeinek kiindulópontja és végső törekvése e szocialista hatalom gyengítése, végső fokon megdöntése. A politikai harc lényegében mindig osztályharc, bár e két fogalom közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Az osztályharc jóval szélesebb, s nemcsak politikai harc formájában folyik. Másrészt pedig politikai harcnak vagyunk szemtanúi akkor is, amikor az azonos osztályokon belül folyik, például különböző burzsoá irányzatokérdekcsoportok harcolnak — gyakran igen kíméletlen eszközökkel —■ egymás ellen. Ez is hatalmi harc, még akkor is, haeredménye nem változtatja meg a hatalom (burzsoá) osztályjellegét. Felcserélheti viszont a kormányzás tényleges gyakorlásában résztvevő (s annak minden előnyét élvező) burzsoá csoportokat, irányzatokat, személyeket. A szocializmus építése idején a politikai döntések alapjául szolgáló Sokrétű ismeretekben egyre magasabb a tudományos elemek aránya. Ugyanakkor a minden tekintetben egzakt tudományos értékű politikai döntésekhez a tudományos információk, ismeretek olyan tömegére lenne szüksége a politikai vezetésnek, amit a szaktudományok ma még nem tudnak kellő mértékbeli és optimális időben rendelkezésre bocsátani. A politikai vezetésnek ezért számolnia kell döntései Végrehajtásánál előre nem látható, nem vért, nem kívánt következményekkel is. De nem csak erről van szó. A politikai döntéseket mindig konkrét, meghatározott körülmények között kell hozni és végrehajtani. A sajátos szituációk pedig sajátos döntéseket igényelnek. A politikai döntések szempontjából szinte nincs két azonos szituáció! A döntések a társadalmi valóság bonyolult és ellentétes — a döntés pillanatában ismeretlen vagy kevéssé ismert — tendenciáinak harcain-konfliktusain keresztül, sokféle objektív és szubjektív feltétel közepette, gyakran ellentmondásokkal terhelten érvényesülnek. — A politikai döntés sajátos természetéhez tartozik, hogy a végrehajtás során nemcsak megvalósul, de — két irányban — szükségszerűen korrigálódik is. Egyfelől a szükségszerűen torzuló végrehajtási gyakorlat mindig helyesbítésre szorul az eredeti döntés értelmében és szellemében. Másfelől az eredeti döntés egyes elemei is módosításra szorulhatnak, mivel időközben maga a társadalmi Valóság is változik. Ha egy-egy jelentősebb, hosszabb időszak alatt megvalósítható politikai döntést, a körülmények változásétól függetlenül, szó és szöveg szerint, minden szinten és szférában teljesen azonos módon akarnának érvényesíteni, könnyen megeshetne, hogy a valóságban az eredeti döntés céljának ellenkezője teljesülne. Már csak azért is, mert gyakran éppen a helyes döntés lényegileg helyes végrehajtása idézi elő menetközben a társadalmi valóság lényeges megváltozását. A politikai döntéseket tehát hosszabb távon csakis a döntés szellemében fogant, annak eredeti céljait szolgáló érdemi „helyesbítésekkel”, „pályamódosításokkal” lehet és szabad érvényesíteni. Politika és tudomány viszonyának sajátos oldalát képviseli a marxista-leninista politika viszonya a tudományos értékű marxista-leninista ideológiához. Az ideológia a politika számára a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez, a szükséges következtetések levonásához szolgál iránytűként. Minthogy az ideológia nem valamiféle mindig és mindenütt használható recept, az adott valóság elemzésének elmulasztása esetén nem óv meg a helytelen politikai döntésektől — mi több: a helytelen döntések sorozatától sem. Ez utóbbiak önmagukban még nem tehetik kétségessé az ideológia érvényes tudományos igazságát. Hiszen egy adott politika érvényességi köre lényegében nemzeti, az ideológia érvényességi köre viszont nemzetközi. Egy ország kommunista pártjának politikai döntései lényegében az adott ország viszonyai között érvényesülnek, az ideológia tudományos igazsága nemzetközileg , érvényesül. A kommunista pártok nemzeti keretek között vívják harcukat a közös cél: a szocializmus, a kommunizmus győzelméért. E harc sikere megköveteli egyfelől a nemzeti és nemzetközi érdekek elvszerű egyeztetését célzó politikai kompromisszumokat. Másfelől a marsizmus-leninizmus tudományának közös fejlesztését, terjesztését és védelmét, mindenféle ideológiai kompromisszum elutasítását. A nemzetközi kommunista mozgalom testvérpárjai a proletár internacionalizmus helyes értelmezése és hatékony fejlesztése révén, együttes erőfeszítéssel biztosíthatják tudományos érvényű és értékű ideológiájuk továbbfejlesztését, egységét és oszthatatlanságát, tekintélyét. Így érvényesülhet a nemzetközi kommunista mozgalomban együtt az eszmei érintetlenség és a politikai rugalmasság. Nádasdi József! 1973. december L. Szombat I A béke és szocializmus új száma A folyóirat cikkei közül a legnagyobb érdeklődésre Volodia Feitelboimnak, a Chilei Kommunista Párt Poltikai Bizottsága tagjának írása Számíthat. „A forradalom győzelméért, tanulva a drámai tapasztalatokból” című írásban a szerző elemzi a tragikus chilei eseményeket és vázolja a párt és a népi baloldal jövő teendőit. „Veszélyben a demokrácia a kontinensen” című cikkében Luis Carlos Prestes, a Brazíliai Kommunista Párt főtitkára egészíti ki a latn-amerikai politika, és gazdasági helyzetképet A Béke ésSzocializmus szerkesztősége nemrégiben Prágában nemzetközi szemináriumot szervezett, amelyen a kínai maoista külpolitika elméletét és gyakorlatát vették bonckés alá. A vitáról részletes beszámolót olvashatunk a folyóirat hasábjain. Ryszard Fredek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkárságának tagja Cikkében az 1873. évi krími találkozó jelentőségét és a szocialista országok békestratégiájának sikereit méltatja. Az elmélet rovatban jelent meg Ivan Kaprionovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága titkárának beszámolója a pártdemokrácia fejlesztésének lenini koncepcióiról A párt rovatban Gerry Cohen, az Angol Kommunista Párt PB tagja, a londoni pártbizottság titkára írt beszámolót az angol munkasmozgalom helyzetéről, a labourist politika várható fejleményeiről. Az indiai Kerala állam kommunista főminisztere, „Acuta Menen a baloldali demokratikus koalíció kormányzásának sikeréről és gondjairól írt. Érdeki beszámolót közöl a folyóirat Juszif Esz-Szibai egyiptomi politikustól, az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárától az erősödő szervezet működéséről. Ba Mamadu Alag Szan mauritániai miniszter tájékoztat az új élet építéséről, és a Mauritániai Nép Pártja politikájáról, arról a törekvésről, hogy elkerüljék a kapitalista utat A könyv rovatban többek között Görges Marchalnak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának most megjelent könyvéről „A demokratikus kihívás”-ról olvasható recenzió. (RS) Csak a hobbinak? Irodalma, talán világirodalmasa van már az öregkori, a nyugdíjas életformának. Orvosok, pszichológusok tanulmányozzák a kérdést, s vizsgálódásaik alapján dolgozzák ki javaslataikat arra, hogyan élhetnek sokáig azok, akik viszonylag jó egészégben érik meg nyugdíjaztatásukat, s hagyják abba aktív kereső foglalkozásukat. A családban pedig, a szűkebb környezetben, ahol nyugdíjasok élnek, meg éppen élő gond, probléma ez. A vélemények általában megegyeznek abban, hogy nyugdíjasként sem jó tétlenkedni. Erőhöz, egészséghez mérten foglalják el magukat az idősebbek, a nyugdíjasok is. Erről írtunk nemrég mi is lapunkban, kiemelvén, hogy a nyugdíjasok egy része régi munkahelyén vállal továbbra is munkát, van aki másutt. Megint mások a ház körül, a családban foglalják el magukat, s vannak olyanok is, akik csupán hobbijuknak hódolnak, horgásznak, barkácsolnak... E sorokat olvasván több hasonló képzettségű nyugdíjas társára is hivatkozva egy volt főkönyvelő ismerősöm így vélekedett: „Jó hogy éljünk a hobbinknak! De nekem a munkám volt a hobbim, s hányan vagyunk így! Jó hogy a helyünket beosztásunkat átadtuk, a fiatalabbaknak, az utánunk jövőknek. De vajon jó-e, hogy szakértelmünkre, tudásunkra egyik napról a másikra nincs szükség. Pedig sajnos, elég gyakran olvasni arról, hogy a laza ellenőrzés, a kevés szaktudás, vagy éppen az ellenőr-hiány következtében pénzügyi szabálytalanságok fordulnak elő, roszszabb esetben visszaélések, megkárosítása a közösségi, a társadalmi tulajdonnak. S akkor ittvagyunk mi, szaktudásunk, hozzáértésünk parlagon!” Nos az illető és azok, akik hasonlóan gondolkodnak, természetesen nem akarnak elhelyezkedni könyvelőnek vagy ellenőrnek. Még csak nem is nyugdíj kiegészítés céljából vállalkoznának egyegy ellenőrzés lefolytatására. Ezért is érdemes odafigyelni szavukra, javaslatukra. Ellenszolgáltatás nélkül,, akár mint pártszervezetüktől kapott feladat, megbíza tás bekapcsolódhatnának egy-egy célvizsgálatba. Évente egy, legfeljebb két alkalommal, hogy egészségük se lássa a kárát , hozzátehetjük, az ilyen megbízatás társadalmilag feltétlenül hasznos lenne, számukra pedig a szükséges sikerélményt, az önbizalmat jelentené. S persze nemcsak pénzügyi szakemberek vannak, akiknek a munkájuk volt a hobbijuk. Más területen is: egészségügy, pedagógia, stb. ismerhetünk ilyeneket. Érdemes felfigyelni rájuk? (mb!) A jó példa is ragadós Közeledik az év vége: estitalódnak a tanácskozások, értekezletek, taggyűlések. Sokszor keresztezik is egymást, ami azt jelenti, hogy egy embernek egy időben több helyen is meg kellene jelennie. Nemcsak arról van szó, hogy a tanácskozásokra vonatkozó éves tervet is teljesíteni kell, hanem valóban fontos megbeszélések követik egymást. Szó, ami szó, ezek nagy része fontos, de nem is ezt akarják most bizonygatni, hanem azt, hogy tanácskozni röviden is lehet jól. Most igazán érvényes az a régi magyar közmondás, hogy „sok beszédnek, sok az alja”. S hogy egy tanácskozáson a jó példa is mennyire ragadós, azt alátámasztotta a sok közül az az egyik értekezlet, amelyet a napokban Szombathelyen a Fegyveres Szervek Klubjában rendeztek. Az egyik rendőrtiszt felszólalása elején azt mondta, hogy csupán egy percet kér„ Persze senki sem mérte stopperórával, lehet, hogy másfél perc lett belőle, de , lényegében rövid, ügyes felszólalás volt, tele tartalommal és jó ötletekkel, javaslatokkal. A légkör mindig befolyásolja az embereket, mert ennnek hatására a többi felszólaló is azzal kezdte: „Én is csak egy percet kérek.” így a tanácskozás nem nyúlott el. Arra gondoltam akkor, jó lenne, ha minden tanácskozáson lenne egy ilyen kezdeményező, aki bejelentené, hogy csak egy percet kér. Átragadna ez a példa már sokra is és az értekezletek év végi hajrájában kevesebb lenne az üres fecsegés. Végül is, ha rövidebbek is, de értékesebbek lennének ezek a tanácskozások. F. L • 3 ■ vas népe