Vas Népe, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

A megyei tanács ülése­ ­ (Folytatás az 1. oldalról) Ják Fürst Sándor portré szobrát a mártír 70. szüle­tésnapja alkalmából. A második napirend kere­tében Machó István, a Haza­fias Népfront megyei titká­ra számolt be ez 1971 nya­rán az országban elsőként Vas megyében alakult Nem­zetiségi Bizottság munkájá­ról. Megyénk példáját azóta Baranya, Zala és Pest me­gye is követte. A beszámo­ló többek között arról szólt, hogy a körmendi és a szom­bathelyi járásban 18 község­ben mintegy 10 ezer nemze­tiségi él, bár az 1970-es nép­­számláláskor ennél keveseb­ben vallották magukat hor­­vát, szlovén, vagy német anyanyelvűnek, amiben a természetes asszimiláció mel­lett még szerette van a há­ború előtti nacionalista poli­tikának is. ( A két és fél évvel ezelőtt alakult bizottságban négy horvát, egy-egy szlovén, né­met, illetve magyar anya­nyelvű látott hozzá a műkö­dési szabályzatban rögzített feladatokhoz. Azóta a nem­zetiségi lakosság a bizottsá­got sajátos érdekei tanácsi képviselőjének tekinti. Ülé­sein megvizsgálták az isko­lák helyzetét, az innen kike­rülők tovább­tanulási lehe­tőségeit, a szlovén és német , községek gazdasági­­ viszo­nyait, a lakosság és a határ­őrség kapcsolatát. Eddig nyolc határozati javaslatukat fogadta el a megyei tanács végrehajtó bizotsága, de emellet több tucat észrevé­telt, javaslatot küldtek kü­lönböző szerveknek. Javasla­tuk nyomán a szlovén vidék földművelői évi 400 ezer fo­rintos adókedvezményt kap­tak, s határozatot hoztak az idős és ellátatlan személyek szociális helyzetének felül­vizsgálására. A megyei vezetés intézke­dései nagy megnyugvást kel­tettek az­ említett terület la­kói között, fokozódott köz­életi aktivitásuk. A bizottság közbenjárására javult az isz­kolák tárgyi ellátottsága, valamint a községi könyvtá­rak állományának összetéte­le. Utóbbi egő­sorban a Mű­velődésügyi Minisztériumnak köszönhető, de emellett szá­mottevő a tanácsi beszerzés és a nemzetiségi szövetségek ajándékozása is. A német nyelvű községekben például már az óvodában fejleszthe­tik otthonról hozott nyelv­tudásukat a kicsinyek, saj­nos, a másik két nyelvvel kapcsolatban megfelelő kép­zettségű óvónők hiánya miatt még nem számolhatnak be számottevő eredményről. A beszámolóból kitűnik, hogy egyre aktívabbak a nemzetiségi kul­túrcsoportok e téren fokozódó igényesség és sok helyi kezdeményezés tapasztalható. A délszláv népdal és népzenei fesztivá­lon Vas megye együttesei rangos helyezéseket értek el, többen a TV szereplésig el­jutottak. A Nemzetiségi Bizottság hozzászólásokkal kiegészített beszámolóját a megyei ta­nácsülés elfogadta, hozzá­fűzve: a jövőben fordítson még nagyobb gondot a ta­nácshatározatok végrehajtá­sának ellenőrzésére, s az érintett vidékek lakossága kapjon bővebb tájékoztatást munkájukról. Dr. Gonda György megyei tanácselnök javaslatára úgy döntött a testület, hogy az anyanyelvi oktatás tárgyi feltételeinek megteremtésére a jövő évtől külön alapot létesítenek a nemzetiségi községek számá­ra. A bizottságnak köszöne­tet mondott eddigi tevékeny­ségéért, s további jó mun­kára buzdította. Ezután a megyei tanács jövő évi munkatervét tekin­tették át, illetve fogadták el a tanácstagok dr. Szabó István vb-titkár előterjeszté­se alapján, majd a folyó ügyek sorában jóváhagyták az időközi tanácstag válasz­tások kitűzésének időpontját tíz választókerületben. Ugyancsak e napirend kere­tében kapott helyet a me­gyei tanácsrendeletek felül­vizsgálása, majd a testület személyi kérdésben döntött. Az 1971. évi I. törvény alap­ján Szele Ferencet, a Mező­­gazdasági Termelőszövetke­zetek Sárvári Területi Szö­vetségének titkárát a megyei tanács vb mezőgazdasági­ és élelmezésügyi osztályának vezetőjévé nevezte ki. Vége­zetül a legutóbbi tanácsülé­sen elhangzott felvetésekre reflektáltak az illetékesek, illetve újabb interpellációk hangzottak el. Pósffai H. János A munkaidőbeosztás és a bérfizetés rendje az évvégi munkaszüneti napok e­loft Mivel december 25.-e és január 1.-e az idén keddre esik, s a megelőző vasárnap­tól csak egy munkanap vá­lasztja el, a heti pihenőna­pot az általános érvényű rendelkezés értelmében a közbeeső munkanapon, vagy­is hétfőn kell kiadni. A munkaidőbeosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, de­cember 25—26 és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabad szombat lenne ezt 23-án, illetve 30-án kell kiadni. A munkaidőkiosztás ezeknél a vállalatoknál tehát a következő: December 22 és 29 (szom­bat) rendű­ munkanap, 23 és 30 (vasárnap) szabadnap, 24 és 31 (hétfő) heti pihenő­nap, december,23. 23 és ja­­­nuár 1. (kedd, szerda, illet­ve kedd) munkaszüneti nap. A rendelkezések nem al­kalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatok­nál. A kereskedelmi, a köz­lekedési és a lakosság ellá­tását szolgáló más vállalatok működési rendjét a felügye­letet gyakorló miniszter, il­letve a tanács határozza meg.­­ A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben a következőképpen szabályoz­ta a bérfizetési­ napokat: A december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket 20-án; a december 24-én és 25-én járó béreket 21-én; a december 26-án és 27-én ese­dékes béreket 22-én; a 30-án és 31-én járó fizetéseket de­cember 23-án; a január 1- én és 2-án esedékes béreket december 29-én fizetik.­­Az állami és szövetkezeti építőipar december 22-i bér­fizetési napja változatlan. Politika és tudomány A marxista-leninista poli­tika kimunkálása és érvé­nyesítése tudományos jel­legű intellektuális tevékeny­ség. A megismerő és követ­keztetésekre jutó gondolko­dásban, a döntések kimun­kálásában, a­­ végrehajtás megszervezésében a politika támaszkodik a különböző szaktudományok eredmé­nyeire. Az objektív társadal­mi folyamatok törvényszerű­ségeit kutató, feltáró tudo­mányok mind növekvő mér­tékben járulnak hozzá a po­litikai gondolkodás, döntés és cselekvés tudományos jellegének erősítéséhez. A politikai gondolkodást, döntést és cselekvést még­sem lehet minden megszorí­tás nélkül azonosítani a tu­dományos tevékenységgel. A politika nem a tudomány valamely speciális ága. Más minőség, sajátosságainál fog­va ,„több” is, „kevesebb” is tarnál. A politika sajátos érdek­lődési-működési körének leg­főbb jellemzője a politikai hatalomhoz való viszony. Ez lehet helyeslő vagy tagadó. Attól függően, hogy az adott politikai szervezet a meglévő hatalmat erősíteni vagy meg­változtatni, megszerezni vagy megtartani akarja-e. A szocializmus építésének idején a forradalmi ■ munkás­párt politikai tevékenységé­nek kiindulópontja és fő tö­rekvése a többi dolgozó osz­tállyal és réteggel szövetsé­ges munkásosztály hatalmá­nak megőrzése, erősítése, fejlesztése. A szocialista ha­talom külső és belső ellen­ségeinek kiindulópontja és végső törekvése e szocialista hatalom gyengítése, végső fokon megdöntése. A politikai harc lényegé­ben mindig osztályharc, bár e két fogalom közé nem te­hetünk egyenlőségjelet. Az osztályharc jóval szélesebb, s nemcsak politikai harc formájában folyik. Másrészt pedig politikai harcnak va­gyunk szemtanúi akkor is, amikor az azonos osztályo­kon belül folyik, például kü­lönböző burzsoá irányzatok­­érdekcsoportok harcolnak — gyakran igen kíméletlen esz­közökkel —■ egymás ellen. Ez is hatalmi harc, még ak­kor is, ha­­eredménye nem változtatja meg a hatalom (burzsoá) osztályjellegét. Fel­cserélheti viszont a kor­mányzás tényleges gyakorlá­sában résztvevő (s annak minden előnyét élvező) bur­zsoá csoportokat, irányzato­kat, személyeket. A szocializmus építése ide­jén a politikai döntések alapjául­ szolgáló Sokrétű is­meretekben egyre magasabb a tudományos elemek ará­nya. Ugyanakkor a minden tekintetben egzakt­ tudomá­nyos értékű politikai dönté­sekhez a tudományos infor­mációk, ismeretek olyan tömegére lenne szüksége a politikai vezetésnek, amit a szaktudományok ma még nem tudnak kellő mértékbeli és optimális időben ren­delkezésre bocsátani. A po­litikai vezetésnek ezért szá­molnia kell döntései Végre­hajtásánál előre nem látha­tó, nem vért, nem kívánt következményekkel is. De nem csak erről van szó. A politikai döntéseket mindig konkrét, meghatáro­zott körülmények között kell hozni és végrehajtani. A sa­játos szituációk pedig sajá­tos döntéseket igényelnek. A politikai döntések szem­pontjából szinte nincs két azonos szituáció! A döntések a társadalmi valóság bonyo­lult és ellentétes — a dön­tés pillanatában ismeretlen vagy kevéssé ismert — ten­denciáinak harcain-konflik­­tusain keresztül, sokféle ob­jektív és szubjektív feltétel közepette, gyakran ellent­mondásokkal terhelten ér­vényesülnek. — A politikai döntés sajátos természetéhez tartozik, hogy a végrehajtás során nem­csak megvalósul, de — két irányban — szükségszerűen korrigálódik is. Egyfelől a szükségszerűen torzuló vég­rehajtási gyakorlat mindig helyesbítésre szorul az ere­deti döntés értelmében és szellemében. Másfelől az ere­deti döntés egyes elemei is módosításra szorulhatnak, mivel időközben maga a tár­sadalmi Valóság is változik. Ha egy-egy jelentősebb, hosszabb időszak alatt meg­valósítható politikai döntést, a körülmények változásétól függetlenül, szó és szöveg szerint, minden szinten és szférában teljesen azonos módon akarnának érvényesí­teni,­­ könnyen megeshet­ne, hogy a valóságban az eredeti döntés céljának el­lenkezője teljesülne. Már csak azért is, mert gyakran éppen a helyes döntés lénye­gileg helyes végrehajtása idézi elő menetközben a tár­sadalmi valóság lényeges megváltozását. A politikai döntéseket tehát hosszabb távon csakis a döntés szel­lemében fogant, annak ere­deti céljait szolgáló érdemi „helyesbítésekkel”, „pálya­­módosításokkal” lehet és sza­bad érvényesíteni. Politika és tudomány vi­szonyának sajátos oldalát képviseli a marxista-leninis­ta politika viszonya a tudo­mányos értékű marxista-le­ninista ideológiához. Az ideológia a politika számára a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez, a szükséges kö­vetkeztetések levonásához szolgál iránytűként. Mint­hogy az ideológia nem va­lamiféle mindig és minde­nütt használható recept, az adott valóság elemzésének elmulasztása esetén nem óv meg a helytelen politikai döntésektől — mi több: a helytelen döntések sorozatá­tól sem. Ez utóbbiak önma­gukban még nem tehetik kétségessé az ideológia ér­vényes tudományos igazsá­gát. Hiszen egy adott politi­ka érvényességi köre lénye­gében nemzeti, az ideológia érvényességi köre viszont nemzetközi. Egy ország kom­munista pártjának politikai döntései lényegében az adott ország viszonyai között ér­vényesülnek, az ideológia tudományos igazsága nem­zetközileg , érvényesül. A kommunista pártok nemzeti keretek között vívják harcu­kat a közös cél: a szocializ­mus, a kommunizmus győ­zelméért. E harc sikere meg­követeli egyfelől a nemzeti és nemzetközi érdekek elv­­szerű egyeztetését célzó po­litikai kompromisszumokat. Másfelől a marsizm­us-le­­ninizmus tudományának kö­zös fejlesztését, terjesztését és védelmét, mindenféle ide­ológiai kompromisszum el­utasítását. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom testvérpárjai a proletár internacionaliz­mus helyes értelmezése és hatékony fejlesztése révén, együttes erőfeszítéssel bizto­síthatják tudományos érvé­nyű és értékű ideológiájuk továbbfejlesztését, egységét és oszthatatlanságát, tekin­télyét. Így érvényesülhet a nemzetközi kommunista mozgalomban együtt az esz­mei érintetlenség és a politi­kai rugalmasság. Nádasdi József! 1973. december L. Szombat I A béke és szocializmus új száma A folyóirat cikkei közül a legnagyobb érdeklődésre Vo­­lodia Feitelboimnak, a Chilei Kommunista Párt Poltikai Bizottsága tagjának írása Számíthat. „A forradalom győzelméért, tanulva a drá­mai tapasztalatokból” című írásban a szerző elemzi a tragikus chilei eseményeket és vázolja a párt és a népi baloldal jövő teendőit. „Ve­szélyben a demokrácia a kontinensen” című cikkében Luis Carlos Prestes, a Brazí­liai Kommunista Párt főtitká­ra egészíti ki a latn-amerikai politika, és gazdasági helyzet­képet A Béke és­­Szocializmus szerkesztősége nemrégiben Prágában nemzetközi szemi­náriumot szervezett, amelyen a kínai maoista külpolitika elméletét és gyakorlatát vet­ték bonckés alá. A vitáról részletes beszámolót olvasha­tunk a folyóirat hasábjain. Ry­szard Fredek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkárságának tagja Cik­kében az 1873. évi krími találkozó jelentőségét és a szocialista országok bék­estratégiájának sikereit méltatja. Az elmélet rovatban jelent meg Ivan Kaprionovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága titkárának beszámolója a pártdemokrácia fejlesztésének lenini koncepcióiról A párt rovatban Gerry Co­hen, az Angol Kommunista Párt PB tagja, a londoni pártbizottság titkára írt be­számolót az angol munkas­­­mozgalom helyzetéről, a la­bourist politika várható fej­leményeiről. Az indiai Kerala állam kommunista főminisz­­tere, „Ac­uta Menen a bal­oldali demokratikus koalíció kormányzásának sikeréről és gondjairól írt. Érdeki be­számolót közöl a folyóirat Juszif Esz-Szibai egyiptomi politikustól, az Afro­ázsiai Szolidaritási Szervezet főtit­kárától az erősödő szervezet működéséről. Ba Mamadu Alag Szan mauritániai minisz­ter tájékoztat az új élet épí­téséről, és a Mauritániai Nép Pártja politikájáról, ar­ról a törekvésről, hogy elke­rüljék a kapitalista utat A könyv rovatban többek között Görges Marchalnak, a Francia Kommunista Párt fő­titkárának most megjelent könyvéről „A demokratikus kihívás”-ról olvasható recen­zió. (RS) Csak a hobbinak? Irodalma, talán világiro­dalma­sa van már az öreg­kori, a nyugdíjas életformá­nak. Orvosok, pszichológu­sok tanulmányozzák a kér­dést, s vizsgálódásaik alap­ján dolgozzák ki javaslatai­kat arra, hogyan élhetnek sokáig azok, akik viszonylag jó egészégben érik meg nyugdíjaztatásukat, s hagy­ják abba aktív kereső fog­lalkozásukat. A családban pedig, a szűkebb környezet­ben, ahol nyugdíjasok él­nek, meg éppen élő gond, probléma ez. A vélemények általában megegyeznek abban, hogy nyugdíjasként sem jó tét­lenkedni. Erőhöz, egészség­hez mérten foglalják­ el ma­gukat az idősebbek, a nyug­díjasok is. Erről írtunk nem­rég mi is lapunkban, kiemel­vén, hogy a nyugdíjasok egy része régi munkahelyén vál­lal továbbra is munkát, van aki másutt. Megint mások a ház körül, a családban fog­lalják el magukat, s vannak olyanok is, akik csupán hob­bijuknak hódolnak, hor­gásznak, barkácsolnak... E sorokat olvasván több hasonló képzettségű nyug­díjas társára is hivatkozva egy volt főkönyvelő ismerő­söm így vélekedett: „Jó hogy éljünk a hobbinknak! De nekem a munkám volt a hobbim, s hányan vagyunk így! Jó hogy a helyünket be­osztásunkat átadtuk, a fia­talabbaknak, az utánunk jö­vőknek. De vajon jó-e, hogy szakértelmünkre, tudásunk­ra egyik napról a másikra nincs szükség. Pedig sajnos, elég gyakran olvasni arról, hogy a laza ellenőrzés, a ke­vés szaktudás, vagy éppen az ellenőr-hiány következté­ben pénzügyi szabálytalan­ságok fordulnak elő, rosz­­szabb esetben visszaélések, megkárosítása a közösségi, a társadalmi tulajdonnak. S akkor itt­­vagyunk mi, szak­tudásunk, hozzáértésünk parlagon!” Nos az illető és azok, akik hasonlóan gondolkodnak, természetesen nem akarnak elhelyezkedni könyvelőnek vagy ellenőrnek. Még csak nem is nyugdíj kiegészítés céljából vállalkoznának egy­­egy ellenőrzés lefolytatására. Ezért is érdemes odafigyel­ni szavukra, javaslatukra. Ellenszolgáltatás nélkül,, akár mint pártszervezetük­től kapott feladat, megbíza­­ tás bekapcsolódhatnának egy-egy cél­vizsgálatba. Évente egy, legfeljebb két­ alkalommal, hogy egészsé­gük­ se lássa a kárát , hoz­zátehetjük, az ilyen megbí­zatás társadalmilag feltét­lenül hasznos lenne, szá­mukra pedig a szük­séges si­kerélményt, az önbizalmat jelentené. S persze nemcsak pénzügyi szakemberek van­nak, akiknek a munkájuk volt a hobbijuk. Más terü­leten is: egészségügy, peda­gógia, stb. ismerhetünk ilye­neket. Érdemes felfigyelni rájuk? (mb!) A jó példa is ragadós Közeledik az év vége: esti­­talódnak a tanácskozások,­­ értekezletek, taggyűlések. Sokszor keresztezik is egy­mást, ami azt jelenti, hogy egy embernek egy időben több helyen is meg kellene jelennie. Nemcsak arról van szó, hogy a tanácskozások­ra vonatkozó éves tervet is teljesíteni kell, hanem va­lóban fontos megbeszélések követik egymást. Szó, ami szó, ezek nagy része fontos, de nem is ezt akarják most bizonygatni, hanem azt, hogy tanácskozni röviden is lehet jól. Most igazán érvényes az a régi magyar közmondás, hogy „sok beszédnek, sok az al­ja”. S hogy egy tanácskozá­son a jó példa is mennyire ragadós, azt alátámasztotta a sok közül az az egyik ér­tekezlet, amelyet a napok­ban Szombathelyen a Fegy­veres Szervek Klubjában rendeztek. Az egyik rendőrtiszt fel­szólalása elején azt mondta, hogy csupán egy percet kér„ Persze senki sem mérte stopperórával, lehet, hogy másfél perc lett belőle, de , lényegében rövid, ügyes fel­szólalás volt, tele tartalom­­mal és jó ötletekkel, javas­latokkal. A légkör mindig befolyá­solja az embereket, mert enn­nek hatására a többi felszó­laló is azzal kezdte: „Én is csak egy percet kérek.” így a tanácskozás nem nyúlott el. Arra gondoltam akkor, jó lenne, ha minden tanácsko­záson lenne egy ilyen kez­deményező, aki bejelentené, hogy csak egy percet kér. Átragadna ez a példa már sokra is és az értekezletek év végi hajrájában kevesebb lenne az üres fecsegés. Vé­gül is, ha rövidebbek is, de értékesebbek lennének ezek a tanácskozások. F. L • 3 ■ vas népe

Next