Vas Népe, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
Bécs „Politikai bomba” robbant kedden — egy nappal Franz Jonas szövetségi elnök temetése után — az osztrák fővárosban: az ellenzéki Néppárt elnöksége a korábbi tervekkel ellentétben nem Wilhelm volt alkancellárt, hanem dr. Alois Lugger innsbrucki polgármestert jelöli a júniusi 23-i elnökválasztásra. A legnagyobb ellenzéki erő, a Néppárt elnökségének döntése meglepetésként hatott, miután Wilhelm jelölését teljesen biztosra vették. Az utóbbi napokban a párt vezetői megerősítették nyilatkozataikban a volt alkancellár indítását. A bécsi Die Presse 16 keddi számában, akárcsak a Kronen Zeitung fényképpel Wilhelmot mutatta be, mint a Néppárt jelöltjét A váratlan fordulat mögött a nyugati tartományok szövetkezése áll a bécsi vezetéssel szemben. A kormányon lévő Szocialista Párt elnöksége ugyancsak ülést tartott kedden Bécsben. Ezen Kreisky kancellár előterjesztésére dr. Rudolf Kirchshläger jelenlegi külügyminisztert fogadták el a párt jelöltjének és ezt az ajánlást a délutáni órákban országos párttanácskozás is jóváhagyta. Közel-Kelet Izrael bejelentette, hogy kedden ismét bevetette légierejét az északi fronton és a Herman hegy körzetét támadta. A légi támadás fél óráig tartott, Tel Aviv közlése szerint valamennyi izraeli gép visszatért támaszpontjára. A Getan magaslatok térségében immár 50. napja folynak a harcok. Kissinger amerikai külügyminiszter algériai látogatásának befejeztével kedd délután Egyiptomba utazott,hogy Anvar Szadat elnökkel tárgyaljon. Kairói politikai körökben ■sbíztatónak tartják a Genfben megtartott Gromiko— Kissinger találkozóról kiadott közleménynek azt a bejelentését, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok összehangolja lépéseit a közel-keleti békés rendezés céljából és támogatja a genfi békeértekezlet mielőbbi felújítását. Az idézett körök arra számítanak, hogy Gromiko szovjet ésKissinger amerikai külügyminiszter genfi megbeszélései nyomán a részleges jelentőségű katonai-technikai intézkedések szakaszából az érdemi tárgyalások stádiumába lép a közel-keleti rendezés ügye. A moszkvai Vörös-téren folyik a színpompás felvonulás főpróbája. (Vas Népe képtávíró) ***** ---------------TTtttiiiiiiMiimmtm Időszerű ideológiai kérdésekről* A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei végrehajtó bizottsága az idén februárban megtárgyalta Az ideológiai munka helyzete és fejlesztésének feladatai című előterjesztést. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartotta, hogy szélesebb körben is ismertessük, elemezzükideológiai munkánk tapasztalatait. Ideológiai helyzetünk vonatkozásában az alábbiakban elsősorban a munkásosztály és a párt vezető szerepével, valamint a szocialista demokráciával kapcsolatos nézetekről, a kispolgáriság elleni harc kérdéseiről lesz szó. • Részletek Rácz János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának a megyei pártaktíva értekezleten elhangzott előadásából. Ismeretes, hogy az MSZMP X. kongresszusa és a kongresszust követő — 1972 novemberi és 1971 márciusi — központi bizottsági ülések igen nagy figyelmet fordítottak a munkásosztály helyzetének, vezető szerepe érvényesülésének vizsgálatára. Mielőtt a munkásosztály és pártja vezető szerepével kapcsolatos nézetekre rátérnénk, megállapíthatjuk, hogy megyénkben a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet vezető posztjain dolgozók többségükben jól, következetesen képviselik és valósítják meg pártunk célkitűzéseit, ily módon a munkásosztály politikai vezető szerepe minden területen érvényesül. Pártunk politikájának megítélésében a megye közvéleménye lényegében egységes, túlnyomó többsége helyesli és cselekvően támogatja is azt. Mindamellett a munkásosztály és a párt vezető szerepéről több téves felfogás is él a köztudatban. Nagy részük azzal kapcsolatos, hogy a gyakorlat új kérdéseket vet fel, vagy új módon teszi fel a régieket is. Emiatt van az is, hogy sokan nem látják a vezető szerep politikai tartalma és a megvalósulás konkrét formái közötti összefüggéseket, illetve különbségeket. Már néhány évvel ezelőtt is jelentkeztek is a termelésben a korszerű technológiák, a munkaszervezés és irányítás kérdéseinek előtérbe kerülésével, de a nyugati propaganda hatásaként is, főleg értelmiségi körökben teret hódítottak — olyan nézetek, hogy a társadalom vezető ereje nem a munkás■osztály és pártja, hanem a műszaki-gazdasági szakemberek rétege. A gazdasági vezetők, a műszaki értelmiség és az alkalmazottak egy részénél olykor tapasztalható is a szakértelem egyoldalú túlhangsúlyozása, a politikai összefüggések figyelmen kívül hagyása, ami valóban magában hordja annak veszélyét, hogy a munkásosztály és a párt vezető szerepe helyi szinten nem érvényesül kellő hatékonysággal. Esetenként — többnyire ugyancsak értelmiségi körökben — fellelhetők olyan nézetek, amelyek a társadalmi struktúra változásait abszolutizálva megszűnni látják a munkásság osztályvonásait, s ennek alapján kétségbe vonják forradalmiságát, történelmi hivatását is. Ezekben a véleményekben a nyugati „újbaloldali” mozgalmak közvetett ideológiai hatása nemegyszer éppúgy kitapintható, mint a kispolgáriság méreteinek eltúlzása, az anyagi érdekeltség szerepének meg nem értése. Gyakran megfogalmazódik az aggodalom a munkásosztály „felhígulása" miatt. Az ilyen vélemény kétségtelenül túlzó, de ugyanakkor arra is int, hogy a munkásosztálynak fejlődnie kell öntudatban, fegyelemben, politikai magatartásban. Ez megyénkben különösen azért is fontos, hiszen munkásosztályunk tömege, jöbb mértékben az utóbbi 10—15 évben alakult ki. Társadalmunk érdekviszonyainak ellentmondásai ugyancsak gyakran alapot szolgáltatnak túlzó véleményekhez. A valóságos érdekviszonyok nyílt kezelését látva sokan azt a következtetést vonják le, hogy a párt teret enged a liberalizálódási tendenciáknak, s nem tudja megfelelő hatékonysággal irányítani a gazdasági-társadalmi-ideológiai folyamatokat. A vitákat néha a párt vezető szerepének gyengüléseként értékelik. A munkásosztály és a párt vezető szerepének lényeges tényezője a munkásosztály szövetségi politikája. Parasztságunk elfogadja a munkásosztály vezető szerepét, s aktív részese a hatalom gyakorlásának. A párt politikája iránti bizalmat számos olyan intézkedés is elősegítette, amely a parasztság általános életszínvonalát, szociális helyzetét volt hivatott javítani. A pártnak és a munkásosztálynak az értelmiségre gyakorolt hatása, befolyása általában nőtt Különbösebb értelmiségellenes hamulát, amely zavarná szövetségi politikánkat, a munkásság körében nem’ tapasztalható, bizonyos értelmiségi rétegek és személyek élet- és szemléletmódja ugyanakkor ma is kritika tárgya. Az elmúlt évek szociálpolitikai, életszínvonalpolitikai intézkedései után megszűntek a munkásosztály „háttérbe szorításáról” a „parasztpolitikusról” és az „értelmiségi politikáról” korábban hangoztatott nézetek. Mindamellett sokan ma is hajlamosak a munkás—paraszt szövetség kérdéseiről egy-egy részterületet kiragadva véleményt nyilvánítani. A Szövetségi politikával kapcsolatban még egy aktuális kérdést említenék meg: a szövetségi politika és az ideológia viszonyának kérdését. Világosan látnunk kell — amiről sajnos gyakran megfeledkezünk —, hogy a szövetség politikai kérdésekre vonatkozik, az ideológiára nem. A politikai szövetség talaján a marxizmus —leninizmus pozíciójából vitát kell folytatnunk minden, a marxizmustól ideges KAS NÉPE Nixon Watergate-jegyzőkönyvet teszzőssé Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnalban fehér házi dolgozószobájából közvetített 35 perces rádió- és televízióbeszédben jelentette be, hogy kedden , válaszként a képviselőház jogügyi bizottságának idézésére — 1200 oldal terjedelmű jegyzőkönyvet bocsát az ellene alkotmányos vádemelési vizsgálatot folytató bizottság rendelkezésére. A 24 iratgyűjtőt megtöltő jegyzőkönyv azokat az elnök részvételével lefolyt, Watergate-vonatkozású bizalmas megbeszéléseket tartalmazza, amelyeknek eredeti hangfelvételeit követeli a jogügyi bizottság. „Holnap olyan intézkedéseket foganatosítok, amelyek egyszer s mindenkorra megmutatják, hogy amit tudtam és tettem a Watergate-betöréssel és eltussolásával kapcsolatban, az pontosan úgy volt, ahogyan kezdettől fogva elmondottam” — jelentette ki az elnök. Az íróasztala mögött feltornyozott 24 iratgyűjtőre mutatva Nixon közölte: a jogügyi bizottságnak való átadásukkal egyidejűleg az egész anyagot kedden nyilvánosságra hozza hogy az amerikainépnek is módja legyen véleményt alkotni a Watergateüggyel kapcsolatos személyes szerepéről. A jogügyi bizottság idézésében követelt 42 eredeti hangfelvétel helyett Nixon felajánlotta, hogy Peter Rodino, a jogügyi bizottság demokrata párti elnöke és Edward Hutchinson, a bizottság rangidős republikánus párti tagja a Fehér Házban hallgassa meg az eredeti hangfelvételeket, amennyiben szükségesnek találják ellenőrizni a jegyzőkönyvek szövegűőségeit. Az elnök nem tett említést azokról az anyagokról, amelyeknek kiadását a jogügyi bizottság a megidézett 42 hangszalagon felül kérte, sem arról a mintegy 70 magnószalagról (részben azonosak a jogügyi bizottság idézéséből felsoroltakkal) amelyek kiadását pénteken esedékessé váló idézésében Leon Jaworski, a Watergateügy köztörvényi vizsgálatát irányító különleges államügyész követelte. „Azt akarom, hogy egyetlen kérdőjel se maradjon azt a tényt illetően, hogy az elnöknek nincs rejtegetnivalója ebben az ügyben”. Az elnök elismerte, hogy a beszélgetések természetüknél fogva helyenként „brutálisan nyíltak” alkalmat adnak szenzációkeltésre, esetenként „zavarbaejtőek” és „különböző nézőpontból különbözőképpen értelmezhetőek”. Most először azt is elismerte az elnök, hogy John Deannel, volt főjogtanácsosával és H. R. Haldemmal, volt fehér házi főmunkatársával folytatott 1973. március 21-i megbeszélése során „megfontolta” azt az eshetőséget, hogy hallgatási pénzt fizessenek Howard Huntnak, a Wastergate-betörés egyik főszervezőjének, de azután ezt a gondolatot elvetette. Nixon elnök a továbbiakban John Dean ellen hegyezte ki fejtegetéseit: szavaiból úgy tűnt, hogy a 34 éves volt főjogtanácsos lett volna az egész Watergate-ügy főszervezője, irányítója és bűnpalástolója, aki saját szerepét mindvégig eltitkolta az elnök előtt. A Watergate-betörés után 3 nappal Haldemannal folytatott megbeszélést rögzítő magnószalag 18 perces folytonossági hiányáról szólva az elnök nyomatékosan kijelentette: sem személyi titkárnője, sem más munkatársa nem törölte le szándékosan a szalagról a hiányzó hangfelvételt Befejezésül Nixon elnök rámutatott, hogy „a Watergate-ügyben felemésztődő minden újabb nap elfecsérelt nap”. Reményét fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozandó, „meggyőző és perdöntő” jegyzőkönyv lehetővé teszi a Water gan&figg „gyors lezárását”, és hogy azután minden figyelmét a nemzetközi béke nagy kérdéseire — a közel-keleti békerendezésre, közelgő nagyfontosságú moszkvai látogatására —, illetve a sürgető hazai gazdasági—szociális problémák orvoslására összpontosíthatja. KOMMENTÁR Baráti munkalátogatás után Már az előjelek is kedvezőek voltak, amikor a mint hét végén Joszip Broz Tito és Kádár János, a magyar és a jugoszláv tárgyalócsoport élén találkozott egymással fő* városunkban. A jugoszláv lapok kiemelték, hogy Tito el* nök budapesti „baráti munkalátogatásán közvetlenül és kötetlenül cserélhetnek véleményt” a tárgyaló felek. A belgrádi Borba kiküldött munkatársa tudósításában nem csak az államfőnek kijáró, legnagyobb tiszteletadásról számolt be, hanem a meleg baráti hangulatról is. „Az általános benyomás, hogy a fogadtatásban megnyilvánult Kádár és Tito elvtárs személyes barátsága.” — jelentette lapjának. A legnépszerűbb belgrádi újság, a Politika „Az együttműködés tartós hídjai” címmel közölte a látogatás eseményeit. Tito elnök azóta hazautazott, s amagyar—jugoszláv tárgyalásról megjelent a közös közleménye. Ez rögzíti a Kádár János brioni látogatása óta a magyar—jugoszláv viszonyban bekövetkezett, örvendetes fejlődést, hangsúlyozva, hogy a két ország kapcsolata sokrétűen fejlődik, aminthogy szélesedik az MSZMP és a JKSZ együttműködése is. A kölcsönös megismerést segítik időről-időre a két ország vezetői közötti véleménycserék, s az eddigi,, kézzelfogható fejlődés kedves feltételeket alakított ki a hoszszútávú együttműködéshez. Része van ebben a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési bizottságnak. El ne feledjük a közelmúlt eseményei közül: a nemrég aláírt egyezmény az Adria olajvezeték megépítéséről nem az egyedüli jele gazdasági kapcsolataink bővülésének. A magyar—jugoszláv közlemény rámutat, hogy a szívélyes és elvtársi légkörben folytatott megbeszélés jól szolgálta a két párt, a két ország baráti együttműködésének ügyét. A két állam együttműködése megfelel a két szocialista ország és népe érdekeinek. Magyarország és Jugoszlávia tiszteletben tartja a szocializmus építése útjainak és a két ország nemzetközi helyzetének sajátosságait. Az alapvető nemzetközi kérdésekben a magyar és a jugoszláv álláspont megegyezik, vagy közel áll egymáshoz. A két tárgyaló csoport üdvözölte a nemzetközi feszültség csökkenését, de figyelmeztetett arra, hogy léteznek az enyhülést veszélyeztető gócok, amelyek felszámolásáért harcolni kell. Joszip Broz Tito, az eredményes tárgyalás után baráti látogatásra híva meg Kádár Jánost Jugoszláviába, a kölcsönös véleménycsere gyakorlatát tehát minden jel szerint tovább folytatjuk, úgy amint az megfelel népeink, a szocializmus, a béke oszthatatlan ügyének. (RS) , Portugáliát hazatér a KP titkára A portugál katonai junta hétfői rendeletével nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét. Egyben felhívta a lakosságot, hogy rendbontás nélkül, fegyelmezetten vonuljon fel A baloldali pártok és a szakszervezetek szintén felhívták tömegeiket, hogy minél nagyobb számban vegyék ki részüket a csaknem félévszázada első szabad május 1. megünnepléséből. És nyivánítsák ki támogatásukat a katonai junta imánt. Portugália katonai vezetői hétfőn hozzájárultak, hogy hazatérhessen száműzetéséből dr. Alvaro Cunhal, a Portugál Komunista párt főtitkára. A fasiszta rezsim még az ötvenes években bebörtönözte a kommunista politikusit, akinek 1961-ben sikerült megszöknie börtönéből és emigrálnia. A CFA értesülése szerint dr. Alvaro Omnihal kedden repülőgépen megérkezett Lisszaboniba. A katonai junta folytatta a fasiszta rezsim tisztségviselőinek eltávolításáit Leváltották Portugália,Guinea főkormányzóját, és funkcióit átmenetileg egy katonai triumvirátusra bízták. Egyben feloszlatták a helyi nemzetgyűlést, betiltották a pártokat és a tüntetéseket. A nemzet megmentésének, tanácsa (a katonai junta) a legrövidebb időn belül kinevezi az új polgári kormányt, a gyarmati területeik jövőjéről pedig az egész nép fog dönteni — mondotta kedden Joao Miaridz Fernandes őrnagy, a junta újanmai kinevezett szóvivője első sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy Amtonito de Spinola tábornok, a junta feje rövidesen, talán még ezen a héten, maga is sajtóértekezletet tart A szóvivő közölte, hogy Spinola tábornok folytatja tanácskozásait a politikái vezetőkkel, összehasonlíítva programjaikat, de még nem döntött arról, hogy kákfoca állítsa össze az ideiglenes kormányt. 1974.máj frte 1. Szerda