Vas Népe, 1974. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam 118. szám Ara 80 fillér 1914. augusztus 1. Csütörtök A tét Ciprus és a térség­ békéje Nyilatkozatok a megállapodásról Az Izvesztyija helyzetelemzése Mint jelentettük, kedden este Genf­ben, hatnapos tár­gyalások után Callaghan brit, Mavrosz görög és Günes török külügyminiszter a Nemzetek Palotájában aláírta a ciprusi garanciaszerződés megerősítéséről, valamint a tűz­szünetről és más , Ciprussal összefüggő kérdésekről szóló nyilatkozatot. Az aláírást követően sajtóértekezletet tar­tott a görög és a török külügyminiszter. Mavrosz görög külügymi­niszter elégedetten nyilatko­zott a megállapodásról, rá­mutatva, hogy a konferencia elérte a legsürgősebb kér­dés megoldását: véget vetett a katonai akcióknak és ily­­módon lehetővé vált az újabb vérontás elkerülése. Ciprus politikai jövőjét érintve emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értel­mében a tárgyalások újabb szakaszában a három szava­toló hatalom képviselőjén kívül részt vesz a sziget­köz­társaság két közösségének megbízottja is. Mint mondot­ta, a ciprusi görögöket Kle­­ridesz ügyvezető elnök, a török közösséget pedig an­nak vezetője, Denktas fogja képviselni. Mavroszt meg­kérdezték Makariosz esetle­ges visszatéréséről Ciprusra. A görög külügyminiszter ki­jelentette: „Számunkra még mindig Makariosz a törvé­nyes elnök, de nem reánk tartozik, hogy megoldjuk a tevékenységével kapcsolatos problémákat. Ha a ciprusi nép — egy független állam népe — úgy dönt, hogy visszahívja, Gö­rögországnak nem lesz sem­milyen ellenvetése. Günes török külügyminisz­ter sajtóértekezletén görög kollegájához hasonlóan mél­tatta a létrejött megállapo­dást, és kijelentette, hogy az „nem csupán a ciprusi prob­léma megoldása szempontjá­ból jelentős, hanem a Görög­ország és Törökország közötti baráti, sőt együttműködési kapcsolatok helyreállítása szempontjából is. Günest megkérdezték az Égei-tengeri kőolaj­források kiváltotta görög—török vi­szony további alakulásáról. A török miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy amennyi­ben a két ország között létre­jönnek a jó kapcsolatok, a légkör lehetővé teszi más kérdések megvitatását is. Ankarában megelégedéssel fogadták a „genfi nyilatko­zatot”. Ecevit miniszterelnök hangsúlyozta: „úgy vélem, hogy rendkívül pozitív ered­ményt értünk el. Törökor­szág a tárgyalóasztalnál meg­erősítette azt, amit fegyveres erői értek el Cipruson. A megállapodás megterem­ti az alapokat Ciprus új státuszának kidolgozásához”. Athénben Karamanlisz mi­niszterelnök, amikor méltat­ta a genfi megállapodást, rá­mutatott, hogy az egyezmény véget vet az ellenségeskedés­nek Cipruson. „Úgy vélem, hogy a megállapodás kiindu­lópontot jelent a ciprusi kér­dés igazságos rendezéséhez. Ennek megoldása biztosítaná (Folytatás a 2. oldalon) A genfi Ciprus-konferencia résztvevőinek kézfogása a meg­állapodás aláírása után. Balra Mavros görög, mellette Callaghan angol és Günes török külügyminiszter. Mögöttük, a kép szélén Gruyere, az ENSZ főtitkár-helyettese. (Telei oto—AP—MT I—KS) Tiltakozások a chilei hadbíróság törvénytelen ítéletei ellen A magyar közvélemény­ben széleskörű tiltakozást váltottak ki a chilei terror­­hadjárat legutóbbi fejlemé­nyei, a légierő hadbíróságá­nak törvénytelen és gyaláza­tos ítéletei. A magyar tár­sadalom felháborodását tol­mácsolva, különböző ma­gyar szervezetek Pinochet tábornokhoz és Jose Ber­­dichewski katonai bíróhoz tiltakozó táviratot intéztek. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság táv­irata hangsúlyozza: a haza­árulás vádja és a halálos ítélet Carlos Lazora, a Szo­cialista Párt tagjára, vala­mint három társára, a sú­lyos büntetések kiszabása a légierő tisztjeire, polgári személyekre , azokra, akik hűségesen szolgálták Salva­dor Allende alkotmányos kormányát, újabb arcátlan kihívás. A reakciós junta nem számol azzal, hogy ke­gyetlenkedései tovább fo­kozzák minden jószándékú és haladó erő együttérzését és rokonszenvét Chile sokat szenvedett népével. Közvé­leményünk nevében a leg­határozottabban követeljük, hogy az igazi vétkesek, a chilei nemzet véreskezű hó­hérai hagyjanak fel a bűnös és jóvátehetetlen erőszakkal. Követeljük az alapvető em­beri jogok biztosítását, és a legelemibb emberi méltó­ságot bemocskoló ítéletek azonnali felülvizsgálását, va­lamennyi haladó szellemű politikai üldözött azonnali szabadonbocsátását! A Magyar Országos Béke­tanács Elnöksége táviratá­ban megdöbbenésének ad kifejezést, hogy a chilei lé­gierő hadbírósága 67 hazafi felett ítélkezett, s csupán három személyt mentett fel. Az elítéltek nem hazaáru­lók! Az igazság és a béke­­szerető magyar nép nevében tiltakozunk a törvénytelenül kiszabott büntetések ellen. Követeljük az ítéletek meg­semmisítését, a jogsértő módon fogvatartott hazafi­ak szabadonbocsátását — hangzik a tiltakozás. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa táviratban szin­tén erélyesen követeli a chilei légierő katonai tör­vényszéke által hozott tör­vénytelen ítéletek megsem­misítését, az elítélt hazafi­ak azonnali szabadon bocsá­tását. Táviratban tiltakozott a chilei hadbíróság törvény­telen ítéletei ellen a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa is. Izzó munkahelyeken (Cikk az 5. oldalon) Két forduló között a buszban Németh László. Fotó: Jákfalvi Elemér Főszezon­i telítettség a Balaton partján A Balatonnál, a legtöbb üdülőhelyen, az idegenfor­galmi szervek irodáiban szerdán már kiakaszthatták a „megtelt” táblákat. Az idén kedd és szerda volt az első olyan hétköznap, ami­kor főszezoni telítetséget je­gyeztek. Az idegenforgalmi ____________________­_____ szervek irányítói negyedmil­liót meghaladó számú ven­dégsereget tartanak nyilván. Ez a szám a helyi lakosok révén több tízezerrel egészül ki. Siófokot ezekben a na­pokban az ország harmadik legnépesebb városa cím il­leti meg. Pirkadástól sötétedésig járnak az aratógépek. Az ideális aratóidő próbára te­szi a kombájnosokat. 2,4 millió ingatlan — 2,2 millió tulajdonos Vlést tartott az országgyűlés építési- és közlekedési bizottsága Kedvező fogadtatásra, po­zitív társadalmi visszhangra találtak azok a rendelkezé­sek, amelyek az állampolgá­rok telek-, lakás- és üdülő­­tulajdonát szabályozzák — állapította meg szerdai ülé­sén az országgyűlés építési­ és közlekedési bizottsága, mérlegre téve a paragrafu­sok végrehajtásának tapasz­talatait. A Gyarmati János elnökletével megtartott ta­nácskozáson részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, dr. Szilbereky Jenő igazság­ügyi miniszterhelyettes, dr. Villányi Miklós pénzügy­­miniszterhelyettes, dr. Buda Gábor, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese és Dudás János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának alosztály­vezetője. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter­­helyettes tájékoztatójában le­szögezte: a rendeleteknek az volt a céljuk, hogy bővítsék a telek-, lakás- és üdülőszer­zési lehetőségeket, ugyanak­kor megakadályozzák a munka nélküli vagyonszerzé­si törekvéseket. A jogszabá­lyok­ szinte alapelvként mondták ki, hogy egy sze­mély, illetőleg család legfel­jebb egy lakással, vagy la­kótelekkel, ezen felül egy üdülővel, illetve üdülőtelek­kel rendelkezhet első lépés­ként hozzáláttak a valóságos állapotokat rögzítő nyilván­tartások elkészítéséhez, en­nek érdekében a Pénzügy­minisztérium bejelentési kö­telezettséget írt elő az állam­polgárok­­ tulajdonában le­vő ingatlanokra. Az elkészült statisztika szerint 1974. már­cius 31-én az országban több mint 2,2 millió tulajdonos­nak 2,4 millió ingatlana volt. Az engedélyezettnél több in­gatlannal 1972-ben 185 ezren rendelkeztek (ingatlanaik száma elérte a 380 ezret) 1974-ben már csupán 160 ez­ren, 321 ezer „birtokkal”. Csö­kkent a mértéken felüli ingatlanok száma is: a lakó­telkeké 21 százalékkal, az üdülőtelkeké 36 százalékkal, a lakásoké 11 százalékkal, az üdülőké pedig 20 százalék­kal. A legfrissebb adatok sze­rint az ingatlantulajdonosok 7 százaléka birtokolja az összes ingatlanok 13 százalé­kát, kettőnél több ingatlana 34 ezer tulajdonosnak van. A megállapított mértéket lé­nyegesen meghaladó számú ingatlannal még mindig kö­rülbelül 3000 tulajdonos ren­delkezik. Jóllehet az információ nem teljeskörű, a statisztikáiból az is megállapítható, hogy tár­sadalmi rétegződés szerint a lakóházak és lakótelkek tu­lajdonosainak aránya meg­felel a népesség különböző rétegei közötti arányoknak. Az alkalmazotti és egyéb rétegek javára mutat eltoló­dást viszont az üdülő- és üdülőtelkek tulajdonosainak aránya: egy reprezentatív felmérés szerint az üdülők­és üdülőtelkek mindössze 20 százaléka van fizikai dolgo­zók tulajdonában. Ez a fel­mérés 21 jelentősebb üdülő­területtel rendelkező telepü­lésre terjedt ki. Az illetéke­sek felhívták a tanácsokat, hogy jelöljék ki azokat a te­lepüléseket, amelyeknek te­rületére — telektulajdon esetében — alkalmazni kell az elidegenítési és a tanácsi értékesítés elrendelésének kötelezettségét. Jelenleg az elidegenítési kötelezettség alá tartozó települések száma eléri a 760-at. Az ingatlanok pontos nyilvántartásának és telekkönyvezésének érdeké­ben a Minisztertanács új, egységes ingatlannyilvántar­tás vezetését rendelte el, s törvényerejű rendelet szabá­lyozza az ingatlanok nyilván­tartásának minden lényeges kérdését is. A gyakorlatban szerzett ta­pasztalatok azt bizonyították, hogy — az egyéni és a köz­érdek megfelelő összhangjá­nak biztosítása mellett — nem minden ügy bírálható el az új paragrafusok alkal­mazásával. Ezért a Minisz­tertanács — két esztendőre — felhatalmazta az építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztert: a rendelkezések al­kalmazása alól felmentést adhat olyan esetekben, ami­kor a paragrafus szerinti el­bírálás méltánytalanságra vezetne. Az ÉVM-hez május végéig 366 ilyen kérelem ér­kezett, előzetes adatok sze­rint a tulajdonosok önként — 1973 végéig 2506 többlet Folytatás a 3. oldalon) Nyűgért nyár 1974 — Befejeződtek az egyetemig főiskolai felvételik — Szóda — szódával Forradalom a mezőgazdaságban — Acélgyártásunk ma és holnap — Kommentár

Next