Vas Népe, 1974. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

Közel-Kelet Egyiptom meghívta Abdel Halim­ Khaddam szíriai külügyminisztert és a Pa­lesztinák Felszabadítási Szer­vezet képviselőit, az arab po­litika összehangolásáról Kai­róban folytatandó tárgyalé­­sokra­­­ jelentette ki szer­dán Iszmail Fahmi egyipto­mi külügyminiszter. Fahmi közölte, hogy Egyiptom a következő fő pontokat ja­vasolja a megbeszélések na­pirendjére: az arab politika összehangolása a genfi kö­zel-keleti békekonferencia felújítása előkészületeinek keretében, a palesztin ál­lam tervezett létrehozásával kapcsolatos kérdések meg­vitatása, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet önálló képviselete a genfi konfe­rencián, és a jordániai fron­ton a csapatszétválasztás problémája. Az egyiptomi külügyminiszter ugyanakkor nem utalt arra, mikor ke­rül sor a javasolt hármas konferenciára. Izrael szerdán ismét meg­erősítette, hogy egy Egyip­tommal kötendő jövőbeni békeszerződés keretében sem hajlandó lemondani a Sinai félsziget déli részéről. Az országnak ugyanis — ahogy az izraeli vezetők többször céloztak erre — a következő tíz év alatt fokozott telepí­tési és iparosítási céljai van­nak ezen a őrületen. Haim Bar Lev kereskedelem- és iparügyi miniszter ismét azt hangoztatta, hogy „Sharm el Sejk városa és az azt övező körzet rendkívül fontos Iz­rael biztonsága számára", ezért — mint mondotta — Izrael nem hajlandó átadni ezt a területet. Hasonlóan nyilatkozott szerdán Jichak Rabin izrae­li miniszterelnök is a Jor­­dán-folyó megszállt nyugati partjával kapcsolatosan. Az izraeli miniszterelnök par­lamenti beszédében ugyan­akkor célzott arra, hogy Iz­rael a Jordániával kötendő békeszerződés érdekében hajlandó a Jordán-folyó nyugati partja egy részének átadására. Peking : Csou En laj Két hónap óta először je­lent meg a nyilvánosság előtt Csou En-laj miniszter­­elnök. A kínai államtanács elnöke szerda este jelen volt azon a banketten, melyet a hadsereg napja alkalmából adtak Pekimgben. A rendez­vényen a KKP Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának 13 tagja vett részt. A bankett házigazdája Je Csien-jing, a Kínai KP KB katonai bizottságának alel­­nöke volt. A protokoll lis­tából egyébként kitűnik, hogy továbbra sincs betölt­ve a Lin Piao halálával megüresedett honvédelmi miniszteri, valamint a ve­zérkari főnöki tisztség. Csou En-laj május vége óta távol maradt a nyilvá­nosságtól. A Reuter tudni véli, hogy szívrohama volt. A varsói felkelés 30. évfordulója A PAP hírügynökség szer­dán rövid kommentárban emlékezett meg az 1944. au­gusztus 1-én kirobbant var­sói felkelés 30­ évfordulójá­ról. A kommentár, méltatva a felkelők hősiességét, meg­állapítja, hogy a londoni emigráció irányítása alatt álló honi hadsereggel együtt a szovjet hadsereggel szövet­ségben küzdő lengyel nép­hadsereg katonái és más baloldali erők is részt vet­­tek a küzdelemben, jelen­tős ellenséges erőket kötöt­tek le és komoly vesztesége­ket okoztak a megszálló né­meteknek. A PAP a továbbiakban így ír: a varsói felkelés tra­gikusan végződött. Miköz­ben az ország felszabadítá­sáért küzdő tízezrek óriási véráldozatokat hoztak, az augusztus 1-én kirobbant fegyveres felkelés kezdemé­nyezői egészen más célokat követtek. A londoni emig­­rációs kormány és az irá­nyítása alatt álló honi il­legális erők a felkelést fegyveres demonstrációnak szánták a szovjet hadsereg és a szovjet erőkkel váll­vetve harcoló lengyel nép­hadsereg ellen. A rövid had­műveletnek tervezett felke­lés véres küzdelemmé fa­jult, amelyben több mint kétszázezren vesztették éle­tüket és Varsó teljesen el­pusztult. VAS NÉPE 2 Nyilatkozatok a genfi megállapodásról (Folytatás az 1. oldalról) a kapcsolatok helyreállítá­sát Görögország és Törökor­szág között és szavatolná a békét a világnak ebben a térségében" — mondotta. A Londonban tartózkodó Makariosz ciprusi elnök óvatos fenntartással fogadta a genfi nyilatkozatot. Kije­lentette, örömére szolgál, hogy a genfi tárgyalások tűzszüneti megállapodást eredményeztek, ami véget fog vetni a vérontásnak és a további szenvedéseknek. „Ugyanakkor nem mondha­tom el, hogy elégedett len­nék a megállapodás teljes tartalmával. Annak legfonto­sabb részében — a török csapatok Ciprusról történő kivonását illetően. A meg­állapodás nagyon homályos. Mindenesetre remélem, hogy az egyezmény az első lépés lesz a Biztonsági Tanács jú­lius 20-i határozatának tel­jes egészében történő meg­valósításában”. Washington a Fehér Ház rövid nyilatkozatban üdvö­zölte a genfi megállapodást. Warren szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy az Egyesült Államok megítélése szerint a genfi nyilatkozat fontos lépés a ciprusi béke helyreállítása mellé. A szerda esti moszkvai la­pok első oldalas jelentésben számoltak be Anglia, Görög­ország és Törökország kül­ügyminisztereinek deklará­ciójáról, amely a tűzszüneti megállapodás erősítésére hi­vatott. Szovjet részről magát a deklarációt még nem kom­mentálták, de az esti lapok idézték Makariosz elnök nyi­latkozatát arról, hogy ez az okmány alkalmas a haszta­lan vérontás beszüntetésére, noha néhány pontjának meg­fogalmazása meglehetősen határozatlan. Az Izvesztyija havi külpo­litikai összefoglalója ,A cip­rusi dráma tanulságaival” foglalkozik. A Ciprus elleni összeeskü­vést, a szovjet kormánylap szerint, az athéni junta a NATO katonai vezetésével együttműködve tervezte az imperialista intervenciók és puccsok régi sémája alapján. A tervet azonban nem sike­rült végrehajtani úgy, ahogy eredetileg elgondolták. E­b­­ben nagy szerepe volt a Szov­jetunió és a szocilaista or­szágok, valamint más béke­szerető országok erélyes fel­lépésének a görök agresszió ellen, az alkotmányos rend­szer védelmében. „Az aktív, világos és határozott szovjet állásfoglalásnak óriási szere­pe van az utóbbi évtized egyik legélesebb európai vál­ságnak megoldásában” — ál­lapítja meg az Izvesztyija. A lap határozottan kétség­be vonja, hogy az Egyesült Államok valamiféle „különle­ges missziót” töltene be a ciprusi válság megoldásá­ban. Szerdán a már életbe lé­pett genfi megállapodásnak megfelelően, Ciprus egész te­rületén betartották a tűzszü­netet. Az éjszaka folyamán csupán szórványos lövöldözé­sek voltak hallhatók. Az élet kezd visszatérni normális ke­rékvágásába, az üzletek mel­lett kinyitottak a bankok is, és beindult a közlekedés. Az ENSZ Cipruson állo­másozó békefenntartó erői­nek egy szóvivője szerdán közölte, hogy a partszállt tö­rök alakulatok a keddi nap folyamán — a genfi megál­lapodás aláírása előtt — újabb erősítést kaptak. A Reuter hírügynökség egy ma­gas rangú nyugati diploma­tára hivatkozva azt írja, hogy a Cipruson levő török erők létszáma mintegy 40 000-re tehető. Magyar - jugoszláv cellulózipari együttműködés A Lignimpex Külkereske­delmi Vállalat székházában szerdán hosszúlejáratú ma­gyar—jugoszláv cellulózipa­ri együttműködési szerző­dést írta­k alá magyar rész­ről a Papíripari Vállalat és a Lignimpex Külkereskedel­mi Vállalat vezérigazgatói, jugoszláv részről a Krskoi Djuro Szalaj Cellulóz és Papírgyár, valamint a Slo­­vanijales Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatói. Egy­idejűleg aláírásra került a Djuro Szalaj gyár és a Ljubljanska Banka, vala­mint a Magyar Külkereske­delmi Bank RT. között az a hitelszerződés is, amelynek alapján a magyar fél mint­egy 13 millió dollár hosszú­­lejáratú hitelt nyújt a gyár bővítéséhez és korszerűsíté­séhez. A hosszúlejáratú együttműködési szerződés alapján a magyar fél 25 éven keresztül évi mintegy 280 ezer űrméter papírfát szállít a jugoszláv partner­nek, utóbbi pedig évi 40 ezer tonna cellulózt szállít Magyarországra. Bonni kormányülés Nyugat-Berlin ügyében Győrffy Tibor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A bonni kormány szabad­ságon nem levő tagjai szer­dán délelőtt Genscher al­­kancellár, külügyminiszter elnökletével kétórás kabi­netülést tartottak. A szokásos heti miniszter­­tanács középpontjában, mint várható volt, a Nyugat-Ber­­linben jogellenesen felállított környezetvédelmi szövetségi hivatallal kapcsolatos prob­lémák állottak. Mint ismeretes, az NDK foganatosította előre beje­lentett intézkedését és hét­főn éjjel az NDK határőrsé­ge a nyugat-berlini környe­zetvédelmi hivatal egyik munkatársának nem engedé­lyez­i a városba vezető tran­zit út használatát. A bonni kabinet ülésén megtárgyalt, a kérdéssel kap­csolatos nyugatnémet állás­pontot Klaus Bölling kor­mányszóvivő szerdán délután nyilatkozat formájában is­mertette a sajtóval. A nyilatkozatban a kor­mány arra hivatkozik, hogy a nyugat-berlini környezetvé­delmi szövetségi hivatalt a négyhatalmi szerződést alá­író három nyugati hatalom jóváhagyásával hívták élet­re. Ugyanakkor a három hatalom biztosítékot kapott, hogy a hivatal „nem hajt végre közvetlen államhatalmi aktusokat Nyugat-Berlinben.” A nyilatkozat úgy tüntet­­ti fel, mintha az NDK lépé­sei sértették volna meg a négyoldalú megállapodást és veszélyeztetnék az enyhü­lést. Bölling utalt ezzel össze­függésben a NATO júniusi ottawai miniszteri tanácsülé­sére, amelyen az atlanti szövetség külügyminiszterei kiemelték az enyhülés előre­haladása és „a berlini (értsd: nyugat-berlini) megállapo­dás szigorú betartása és teljes alkalmazása” közötti „elválaszthatatlan kapcso­latot” különös tekintettel a tranzitközlekedés zavarta­lanságára. A bonni kormányszóvivő a továbbiakban kijelentette, hogy a tranzitszerződés alap­ján, a vitás kérdések rende­zésére létesített vegyesbizott­ságot összehívó javaslatára Bonn ezideig nem kapott választ az NDK-tól. Remé­lik azonban, hogy erre még sor kerül. Ha nem kapná­nak választ, akkor —ugyan­csak a szerződés értelmében — „kormányszintű lépésre kerülne sor a konzultáció felsőbb szintű megindításá­ra a vitás kérdésben”. Helmut Kohl, a CDU el­nöke pártjának kőnyomato­­saban — még a kabinet szerdai ülését megelőzően — éles támadást intézett a ko­alíciós kormány és személy szerint Schmidt kancellár ellen, azt állítva, hogy „nem tiltakoztak erőteljesen az NDK intézkedései ellen”. A kormány magatartása — Kohl szerint — tápot ad annak a feltételezésnek, hogy a Schm­idt-kormány a kör­nyezetvédelmi szövetségi hi­vatal nyugat-berlini felál­lításának kérdésében „meg­ijedt a saját bátorságától”. Watergate Három vádpont Nixon ellen Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága kedden be­fejezte a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádemelési tör­vényjavaslat-tervezet feletti vitát. Mint jelentettük, a keddi napon a bizottság 21 szavazattal 17 ellenében jóváhagy­ta a törvényjavaslat-tervezet harmadik cikkét is, amely a kongresszussal szembeni engedetlenséggel vádolja az elnö­köt. A bizottság ugyanakkor elvetette két további cikk be­lefoglalását a törvényjavaslat-tervezetbe. Az elnök állító­lagos adóvisszaélésével kapcsolatos cikket és az 1969-es kambodzsai bombázások törvénytelen elrendelésére vonat­kozó cikket — egyaránt 26 szavazattal 12 ellenében — a jogügyi bizottság elvetette. Az alkotmányos vádemelési törvényjavaslat-tervezetet a jogügyi bizottság — a megfelelő bizonyítékok és a bi­zottság jelentésének mellékelésével — várhatóan egy hé­ten belül terjeszti a képviselőház elé. Megfigyelők szerint az augusztus közepén kezdődő képviselőházi vita két—há­­rom hétig fog tartani. Mint ismeretes, a képviselőház dörté­­sétől függ, hogy a szenátus később alkotmányjogilag vád alá helyezheti-e Nixon elnököt. Köszöntjük Sierra Leone államfőjét Hazánkba látogat az af­rikai Sierra Leone-i állam­fő, dr. Slaka Stevens köz­társasági elnök, hogy viszo­nozza Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének ta­valy őszi hivatalos látogatá­sát. Személyében a mai Af­rika egyik legérdekesebb személyiségét látjuk vendé­gül, aki határozott belpoli­­tájával és haladó, el nem kötelezett külpolitikájával mindinkább felkeltette a vi­lág közvéleményének érdek­lődését és a felszabadulá­sért, a gazdasági megerősö­désért küzdő afrikai népek elismerését. Losonci Pál tavalyi láto­gatása alkalmából a Sierra Leonei sajtó méltatta annak jelentőségét, hogy ő az első államfő, aki országunkba lá­togat. A magyar államfőt és kíséretét a Sierra Leone-i nép mindenütt nagy lelkese­déssel fogadta. A tárgyalá­sokon megállapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapokmá­nyának rendelkezéseivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a köl­csönös érdekek alapján bővültek. (Sierra Leone exportjának 65 százalékát az ott bányászott­­gyémánt je­lenti, további tíz százalékát a vasérc, és bíznak a mo­­libdén-, platina- és krómérc­­bányák feltárásában.) A bá­nyászatban dr. Sinka Ste­vens határozottan, állami közbeavatkozással serkenti a fejlődést. Most Magyar­­ország és Sienna Leone g­az­dasági kapcsolatainak erő­södésére számítha­tun­k. Semmi kétségünk, hogy kedves vendégünk látoga­tása megerősíti a tavaly ki­alakult személyes kapcsola­tot hazánk vezető politiku­saival. Dr. Siafca Stevens, aki élvezi az afrikai, har­madik világhoz tartozó országok bizalmát és meg­becsülését, s aki a világ nagy nemzetközi kérdései­ben a miénkhez oly közeli nézeteket vall — maga mondta egy nyilatkozatá­ban, hogy külpolitikájának alapja: nyitás­t m­indenfelé. Magyarország népe hason­lóképpen — nyitott szívvel, barátsággal, köszönti ma­gasrangú vendégét. (RS) KOMMENTÁR Ciprus: Genf az első lépés A Centropress szerda esti kommentárja: Érthető módon a világ közvéleményét kedd este óta elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen fogadtatásra ta­lál a Genfben aláírt ciprusi megállapodás. Miközben a szi­getországból nem érkeztek nyugtalanító hírek, vagyis a szembenálló felek nem szegték meg a tűzszünetet, a gen­fi, háromhatalmi nyilatkozat vegyes visszhangot váltott ki. Callaghan angol külügyminiszter szerda reggel a lon­doni repülőtéren egyetlen szóval, szokatlanul tömören fe­jezte ki véleményét, amikor megkérdezték, sikeresnek te­kinti-e a genfi tanácskozásokat. Válasza így hangzott: „Igen”. Jól jel, hogy Cipruson az élet lassan visszatér a normális kerékvágásba, kinyitottak a bankok és megin­dult a közlekedés. Denktas, a ciprusi török közösség veze­tője „jó hírnek” nevezte a genfi megállapodást. Egyben hangsúlyozta: a ciprusi probléma rendezésében továbbra is a föderatív megoldás híve marad. Kleridesz ügyvezető cip­rusi elnök üdvözölte a genfi megállapodást, amely véget vetett a harcoknak. Nagy figyelmet keltett Ecevit török miniszterelnök szer­dai üzenete a török fegyveres erők vezérkari főnökéhez. A kormányfő szerint a genfi megállapodás megteremtette „a ciprusi törökök jogait biztosító új ciprusi rend alapját”. Véleménye szerint Törökország Genfen tanúsított szilárd­ságának a legfőbb forrása a török fegyveres erők Cipruson aratott győzelme volt. Ugyanakkor a szélsőjobboldali tö­rök nemzeti jólét pártjának vezetője — Ecevit miniszter­­elnök koalíciós partnere — bírálta a megállapodást. Ag­godalmát arra alapozta, hogy a genfi megállapodás bizo­nyos cikkelyeinek helytelen értelmezése esetén Törökor­szág mindent elveszíthet Cipruson. Karamanlisz görög kormányfő első nyilatkozatában hangsúlyozta: a megállapodás kiindulópontot jelent a cip­rusi kérdés igazságos rendezéséhez. „Ennek megoldása biz­tosítaná a kapcsolatok helyreállítását Görögország és Tö­rökország között és szavatolná a békét a világnak ebben a térségében” — mondta a miniszterelnök. Makariosz ciprusi elnök — aki Londonban tartózkodik — óvatos fenntartással fogadta a genfi megállapodás hí­rét. Örömének adott kifejezést, hogy a tűzszüneti megálla­podás véget vet a vérontásnak, ugyanakkor rámutatott: a török csapatok Ciprusról történő kivonásáról rendkívül ho­mályosan intézkedik a megállapodás. Genf tulajdonképpen az első lépés a ciprusi rendezés útján. Ez derül ki a nyilatkozatok többségéből, mint ahogy a reális adottságok is további tárgyalásokat, az érdekeltek újabb eszmecseréit feltételezik. (RS) 1974. augusztus 1. Csütörtök

Next