Vas Népe, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Pártiórumon a közművelődésin Átgondoltabb terv alapján fokozhatók az eredmények a VASÉP-nél A X. Pártkongresszv Soft megfogalmazódott már, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapvető kérdése a dolgozók általános műveltségének emelése és szakképzettségük növelése. Azóta számos határozat, intézkedés segítette, sürgette e nem mindennapi feladat megoldását. Ez év márciusában a párt Központi Bizottsága széleskörűen elemezte a közművelődés helyzetét, s még hathatósabb cselekvésre szólított. A pártfórumokon ennek nyomán került előtérbe ez a téma, s a megyei, járási pártbizottságokon már konkrét intézkedési terveket dolgoztak ki. Egyik nagyvállalatunk a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt tűzte napirendre e speciális terület, az építőipar közművelődési gondjait. A vállalatnál korábban is törődtek a dolgozók képzésével, továbbképzésével, különösen az utóbbi négy év hozott említésre méltó eredményeket Üzemi akadémia keretében évente 20—25 dolgozójuk végzi el az általános iskola VII—VIli. osztályét. Felújító korszerűsítő tanfolyamokon, minősítő hegesztői, ismeretibővítő, kisgépkezelői,brigádvezetői és úgynevezett telepszakmasító tanfolyamokon évente ugyancsak mintegy 250—200 dolgozó tanul. Élénk a szakmunkás-vizsgát tett fiatalok érdeklődése a továbbtanulás iránt. Ezt sajnos nehezíti,, hogy Szombathelyen nincsenek olyan szakközépiskolák, technikumok, amelyek szakmájuknak megfelelő továbbképzést nyújtanának. Ezért kénytelenek Székesfehérvárra, Győrbe, Zalaegerszegre járni, vagy megelégedni az általános gimnáziummal, illetve olyan szakközépiskolával, amely nem segíti közvetlenül szakmai előrehaladásukat. A pártszervezetek maguk is sokat tesznek azért, hogy a dolgozókat megnyerjék az ismeretgyarapító alkalmaknak. Alapszervezetenként felmérték, hogy például a párttagok és a vezetők körében milyen szintű továbbképzés indokolt, másutt pártmegbízatásként egy-egy személy foglalkozik az általános iskolával nem rendelkezőkkel. Sajnos a vállalatnál soknak nincs meg az általános iskolai végzettsége. A legutóbbi felmérés szerint 647 ilyen dolgozója van a vállalatnak, közülük 280 negyvenöt éven aluli és meglehetősen sok a KISZ korosztályai E statisztikai adat is érzékelteti, hogy az építőipar ilyen értelemben is speciális terület. Az általános iskolákban végzők közül, sajnos, nem a legjobb átlageredménynek választják az építőipari szakmákat. Másrészt — főleg a kisegítő állományba - állandó jelleggel kerülnek olyanok, akik az általános iskolát nem fejezték be. Más üzemekhez, vállalatokhoz képest is nagyobb itt az általános iskolával nem rendelkezők újratermelődése. A pártbizottsági ülésen széles körű vita bontakozott ki akörül: vajon kötelessége-e a vállalatnak gondoskodni ezek tanulásáról, a hiányzó iskolai végzettség pótlásáról. Egyáltalán bírja-e a vállalat ezt anélkül, hogy ne menne a termelés rovására? A vállalat az igényeknek megfelelően segíti dolgozói művelődését, tanulását. A kötelezően előírt kedvezményeken túl ingyen tankönyveket, pótszabadságot juttat. A helyes arányok megtartása mellett a jövőben is ezt teszi, ám a kötelességmulasztásból elmaradt hiányok tömeges pótlására nem vállalkozhat. Magyarán szólva: nem vállalhatja, hogy a hatszáznál több nyolc általánossal nem rendelkezőt rövid idő alatt megfelelő iskolai végzettséghez juttatja. Úgy tűnik, erre egyelőre igény sincs. Pontos és jól kimunkált terv alapján — a már említett helyes arányok tartásával — azok számára nyújt kedvezményt, azk a tanulást valóban, szükségnek érzik, s akik az ismeretgyarapítást megfelelően kamatoztatják. A pártbizottság értékelte a területi jelleggel működő, ám a vállalathoz szorosan tartozó Derkovits Művelődési Otthon közművelődési tevékenységét is. A művelődési otthon az országban először kapott engedélyt kihelyezett építőipari technikum működtetésére, illetve megszervezésére. Rövid idő alatt kialakult a stabil, felkészült oktatói gárda is. A kihelyezett technikumi osztályok ma már nem maradnak el nagyon a győri intézet nappali tagozatától. Egy-egy évfolyamon 12—14 dolgozó tanul a VASÉP-től. Az így szerzett tapasztalatok és eredmények alapján engedélyt kaptak arra is, hogy hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, érettségizett fiatalokat különbözeti vizsgára felkészítsenek. A sikeres vizsga után az építőipari technikum harmadik osztályában folytathatják a tanulást. A művelődési otthon szakmai továbbképző tanfolyamai ugyancsak eredményesek. A vállalattól négy év alatt mintegy 320-an vettek részt könnyű- és nehézgépkezelői, valamint más tanfolyamokon. Ismeretterjesztő előadásokat szerveztek házon kívül is, például a vállalat munkásszállójában. Legutóbb 34 résztvevővel alapfokú művezetői tanfolyamot, 30 fővel pedig újabb gépkezelői tanfolyamot szervezett. Az olvasási kedv, a könyvtári forgalom évről évre nő. Tizenhárom letéti könyvtára mintegy 4 és fél ezer kötettel áll a majd 700 rendszeres olvasó szolgálatára. A Szocialista brigádokkal szerződéseket kötnek az általános műveltség gyarapítására. A pártbizottság jónak értékelte a művelődési otthon munkáját, de egyben felhívta a figyelmet a színvonal további emelésére, a közművelődési feladatok következetesebb megoldására. Számba vette a szakszervezet és a KISZ tennivalóit, a párttagok körében végzendő tevékenységet. Intézkedési tervet dolgozott ki a közművelődés vállalati fejlesztésére, amely kimondja, hogy januártól közművelődési tanács koordinálja ezt a munkát. A vállalat anyagi eszközeit átgondolt közművelődési terv alapján használják fel, a felsőbb pártszervek iránymutatásával mozgósítják a tömegszervezeteket is ezekre a feladatokra. Pósfai H. János A sajtó kötelessége a szocializmus, a nép szolgálata Megkezdődött a MÚOSZ közgyűlése Csütörtökön a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságának épületében megkezdődött a magyar újságírók szövetségének kétnapos közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Kerüly András, a szövetség főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt vett a tanácskozáson diri Kubica, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára, és Oleg Zaglagyin, a NUSZ titkára. Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgatója megnyitójában szólt arról, hogy az eltelt időszakban a magyarújságírók külön belpolitikai téren egyaránt jó munkát végeztek. Nagy segítséget jelentett, hogy a párt az újságírás fejlesztését, színvonalának emelését mindenkor fontos politikai ügynek tekintette. A szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta eltelt öt esztendő munkájáról írásos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bel- és külpolitikai újságírás helyzetéről. Megállapítja, hogy a sajtó, a rádió, a televízió tevékenységével sikeresen járult hozzá szocialista építőmunkánk eredményeinek, hazánk nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Király András a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte: mindaz, amit az újságírás adhat, amivel gazdagíthatja társadalmi életünket, a politikánkat szolgálja- A szocialista sajtó munkásainak pártos, elkötelezett embereknek kell lenniük. Legfőbb feladatuk, hogy a párt útmutatásait követve, a gyakorlati élet ismeretében hirdessék, magyarázzák politikánkat, formálják a közvéleményt, felhívják a figyelmet a pozitív jelenségekre. Hangsúlyozottan szólt arról a felelősségről, amellyel az újságírók tartoznak pártunknak, egész népünknek, hazánknak. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Győri Imre bevezetőiben tolmácsolta a közgyűlésnek, a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegtájékoztatás minden dolgozójának az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét. — A közgyűlés olyan időpontban tanácskozik — mondotta —, amikor nagy eseményekre készülődik népünk, pártunk, közeledik hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, és a közeljövőben lesz a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő XI. kongresszusa. Kiemelkedő események ezek, s fokozott felelősséget jelentenek a tömegtájékoztatás számára is. A X. kongresszus óta a párt alapvető céljainak megfelelően tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás—paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, szilárdult a szocialista nemzeti egység. A szocializmus felépítése nemzeti programjának megvalósításában a Magyar Szocialista Munkáspárt betöltötte és betölti vezető szerepét. A szocialista újságírók megtisztelő feladata, hogy tollal, mikrofonnal, kamerával és fényképezőgéppel hiteles képet adjanak népünk munkájáról, elért eredményeinkről, terveinkről, céljainkról, és azokról a gondokról, problémákról is, amelyek különféle okokból olykor nehezítik, lassítják előrehaladásunkat. Ez ugyan állandó feladata a sajtónak, de a következő hetekben, hónapokban, erre megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk - mondotta. A Központi Bizottság titkára ezután emlékeztetett arra, hogy az alkotmány is a szocializmus, a nép érdekeinek szolgálatára kötelezi a sajtót, a X. kongresszus határozata pedig növekvő jelentőségűnek mondotta a sajtó, a rádió és a televízió szerepét a tömegfelvilágosító munkában és a műveltség terjesztésében. A magyar sajtó jó politikát szolgált az elmúlt négy évben, s ezzel nemcsak a pártunk, szocialista rendszerünk iránti bizalmat és megbecsülést növelte a tömegekben, hanem egyúttal a saját tekintélyét is öregbítette — mondotta Győri Imre. A SZOT Társadalonbiztosítási Főigazgatóság közleménye Értesítjük az érdekelt munkáltatókat és nyugdíjasokat, hogy az árvízvédelem rendkívüli helyzetére tekintettel, illetőleg a rendkívüli időjárás következtében előállott lemaradások pótlása érdekében azokat a nyugdíjasokat, akik a) Az árvízvédelemmel kapcsolatos mentési munkákban részt vesznek vagy b) A mezőgazdasági termékek betakarításában 1974. október 1-től november 30-ig fizikai munkát végeznek, ezen tevékenységükre tekintve a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben mentesítettük a nyugdíj folyósításának korlátozása alól. (MTI) „Romlott“ cumi! Felháborodott fiatal apa nyitott rám a szerkesztőségben. Kezében egy papírzacskót szorongatott. Izgatott hangon kérdezte: Ehhez mit tetszik szólni? Kibontottam a csomagot, penetráns bűz csapott az orromba. A bűz pedig egy ebédszedett cumiból áradt. Rövidesen megtudtam a történetét. Néhány héttel ezelőtt vásárolták a szombathelyi Köztársaság téri illatszerből!:-" ban. Tetszett, mert nem sima cumi volt, hanem a szopóka mögött még egy piros színű gömböcske is helyet kapott, abban pedig zörgött valami. Afféle cumi-csörgő kombináció volt. Valamivel drágább a hagyományos cuminál, hiszen a piros gömböcske — az alkotó fantáziája szerint legalább is — egy cicafejet szimbolizált. S mit meg nem vásárol egy ifjú atya első gyermekének. A baj nem is ott kezdődött, hanem amikor észrevették, az újszülött testén a kiütéseket. Akkor mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy a kiütések a cumitól származnak. Már pedig attól kapta mint később bebizonyosodott. A cumit ugyebár tisztán kell tartani, gyakran mosni. Ezt tették a macskafejű cumi-kreációval a szülők is, egészen addig míg a cumiból olyan bűz áradt, hogy azt már nem lehetett elviselni. Ekkor az apa szétszedte a „macskafejet”. Meglepetve tapasztalta, hogy a benne zörgő valamik lencse nagyságú magvak, vagy ahhoz hasonlók. Ezek rohadtak el, innen a penetráns bűz. (A kisgyermek később megbetegedett emiatt.) Az apa reklamált az illatszerboltban. Az eladók sem tudhatták természetesen, milyen árut hoznak forgalomban, hiszen azt részükre Zalaegerszegről a Somogy— Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szállította. Az üzlet vezetője azonnal megszüntette a „romlott” cumi árusítását és az egész készletet visszaküldte a nagykernek, amely zokszó nélkül vissza is vette. (Feltehetően azért, mert máshonnan is érkezhettek panaszok a cumi ügyben.) Az ügy itt tulajdonképpen be is fejeződne, ha nem gyanítanánk, hogy talán a megye más üzleteiben is akad a macskafejű cumi-csörgőből. Még csak annyit. Nem sikerült megállapítani, ki is gyártja a szóban forgó alkalmatosságot, ugyanis — lehet hogy előrelátásból — a gyártó cég nem tüntette fel márkáját. De valakinek, mielőtt a kereskedelembe került az ominózus cumi, csak át kellett vizsgálnia, s megállapítani nem káros-e az egészségre. Úgy látszik, ezúttal a vizsgálók selejtes munkát végeztek. —stentai— Tűnjön fel! Szó sincs arról, hogy a fényképet egy szeméttelepen készítettük. Szombathelyen a Szőllős út és a Népfront utca találkozásánál „fedeztük” fel ezt a jókora szemétkupacot. Nem hiszem, hogy csak nekünk tűnt fel! Ha Szombathelyről beszélnek idegenek, mindig szóba kerül, hogy tiszta város. Ehhez hozzájárul az is, hogy nagyszerűen van parkosítva, többek között ezért is kapta a „Pro Urbe” kitüntetést, melyet az egész város kiérdemelt. A kitüntetés kötelez, s egyébként sem hiszem, hogy túlságosan nagy munkába kerülne a szemétkupac eltüntetése. — Cser Kovács ■— Fotó: Tóth Imre Falukrónikák, helytörténeti vetélkedők a sárvári járásban Diafilmeken a községek 30 éves fejlődése A Hazafias Népfront sárvári járási bizottságának kezdeményezésére tanácskozást tartottak a falukrótika-író csoportok vezetői Sárváron. A honismereti és helytörténeti munka időszerű kérdéseiről, Bejczy Károly művelődésügyi osztályvezető tartott vitaindító előadást. Ennek során kitért azokra a konkrét feladatokra, amelyek megvalósítása lehetőséget ad a járás községeinek arra, hogy méltóképpen ünnepelhessék hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ennek érdekében folytatják a már korábban elkészített falukrónikák írását. A krónikaíráson kívül körzeti és járási honismereti és helytörténeti vetélkedőt rendeznek. Elhatározták, hogy azonosítják a meglevő műemlékeket és műemlék jellegű tárgyakat, valamint felkutatják a jegyzékben nem szereplőket. Több község szeretné diafilmen megörökíteni községe 30 éves fejlődését, tervezik azt is, hogy nyilvántartásba veszik a járásban levő szobrokat, emléktáblákat. Ugyancsak a célkitűzések között szerepel az, hogy öszszegyűjtik és megfelelő helyen ki is állítják a járásban fellelhető régi használati tárgyakat és eszközöket. Mindezen munkák és tevékenységi körök irányítását és koordinálását a Hazafias Népfront járási, honismereti és helytörténeti bizottsága vállalta. A tanácskozáson résztvevők szívesen vállalták azt a munkát, hogy felkutatják szűkebb hazájuk múltját és jelenét, megörökítik azt és propagálják is. Dr. Fülöp József tudósító wmmmVAS NÉPE