Vas Népe, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

Pártiórumon a közművelődés­in Átgondoltabb terv alapján fokozhatók az eredmények a VASÉP-nél A X. Pártkongresszv­ Soft megfogalmazódott már, hogy társad­almunk szocia­lista fejlődésének egyik alapvető kérdése a dolgozók általános műveltségének emelése és szakképzettségük növelése. Azóta számos ha­tározat, intézkedés segítette, sürgette e nem mindennapi feladat megoldását. Ez év márciusában a párt Közpon­ti Bizottsága széleskörűen elemezte a közművelődés helyzetét, s még hathatósabb cselekvésre szólított. A párt­fórumokon ennek nyomán került előtérbe ez a téma, s a megyei, járási pártbizott­ságokon már konkrét intéz­kedési terveket dolgoztak ki. Egyik nagyvállalatunk a Vas megyei Állami Építőipa­ri Vállalat pártbizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt tűzte napirendre e speciális terület, az építőipar közmű­velődési gondjait. A válla­latnál korábban is törődtek a­ dolgozók képzésével, to­vábbképzésével, különösen az utóbbi négy év hozott említésre méltó eredménye­ket Üzemi akadémia kereté­ben évente 20—25 dolgozó­juk végzi el az általános is­kola VII—VIli. osztályét. Felújító korszerűsítő tanfo­lyamokon, minősítő hegesz­tői, i­smeretibővítő, kisgépke­­z­elői,­­brigádvezetői és úgy­nevezett telepszakmasító tanfolyamokon évente ugyan­csak mintegy 250—200 dol­gozó tanul. Élénk a szakmunkás-vizs­gát tett fiatalok érdeklődése a továbbtanulás iránt. Ezt sajnos nehezíti,, hogy Szom­bathelyen nincsenek olyan szakközépiskolák, techniku­mok, amelyek szakmájuknak megfelelő továbbképzést nyújtanának. Ezért kényte­lenek Székesfehérvárra, Győrbe, Zalaegerszegre jár­ni, vagy megelégedni az ál­talános gimnáziummal, illet­ve olyan szakközépiskolával, amely nem segíti közvetle­nül szakmai előrehaladásu­kat. A pártszervezetek maguk is sokat tesznek azért, hogy a dolgozókat megnyerjék az ismeretgyarapító alkalmak­nak. Alapszervezetenként felmérték, hogy például a párttagok és a vezetők kö­rében milyen szintű tovább­képzés indokolt, másutt párt­­megbízatásként egy-egy sze­mély foglalkozik az általá­nos iskolával nem rendelke­zőkkel. Sajnos a vállalatnál soknak nincs meg az álta­lános­ iskolai végzettsége. A legutóbbi felmérés szerint 647 ilyen dolgozója van a vállalatnak, közülük 280 negyvenöt éven aluli és meg­lehetősen sok a KISZ kor­osztályai E statisztikai adat is érzékelteti, hogy az építőipar ilyen értelemben is speciális terület. Az általános isko­lákban végzők közül, sajnos, nem a legjobb átlageredmé­nynek választják az építő­ipari szakmákat. Másrészt — főleg a kisegítő állomány­ba - állandó jelleggel kerül­nek olyanok, akik az álta­lános iskolát nem fejezték be. Más üzemekhez, vállala­tokhoz képest is nagyobb itt az általános iskolával nem rendelkezők újratermelődé­se. A pártbizottsági ülésen széles körű vita bontakozott ki akörül: vajon kötelessé­ge-e a vállalatnak gondos­kodni ezek tanulásáról, a hiányzó iskolai végzettség pótlásáról. Egyáltalán bír­ja-e a vállalat ezt anélkül, hogy ne menne a termelés rovására? A vállalat az igényeknek megfelelően segíti dolgozói művelődését, tanulását. A kötelezően előírt kedvezmé­nyeken túl ingyen tanköny­veket, pótszabadságot juttat. A helyes arányok megtartá­sa mellett a jövőben is ezt teszi, ám a kötelességmulasz­tásból elmaradt hiányok tö­meges pótlására nem vállal­kozhat. Magyarán szólva: nem vállalhatja, hogy a hat­száznál több nyolc általános­sal nem rendelkezőt rövid idő alatt megfelelő iskolai végzettséghez juttatja. Úgy tűnik, erre egyelőre igény sincs. Pontos és jól kimun­kált terv alapján — a már említett helyes arányok tar­tásával —­ azok számára nyújt kedvezményt, azk a tanulást valóban, szükségnek érzik, s akik az ismeretgya­rapítást megfelelően kama­toztatják. A pártbizottság értékelte a területi jelleggel működő, ám a vállalathoz szorosan tartozó Derkovits Művelődé­si Otthon közművelődési te­vékenységét is. A művelődé­si otthon az országban elő­ször kapott engedélyt kihe­lyezett építőipari technikum működtetésére, illetve meg­szervezésére. Rövid idő alatt kialakult a stabil, felkészült oktatói gárda is. A kihelye­zett technikumi osztályok ma már nem maradnak el nagyon a győri intézet nap­pali tagozatától. Egy-egy év­folyamon 12—14 dolgozó ta­nul a VASÉP-től. Az így szerzett tapasztalatok és eredmények alapján enge­­délyt kaptak arra is, hogy hároméves szakmai gyakor­lattal rendelkező, érettségi­zett fiatalokat különbözeti vizsgára felkészítsenek. A sikeres vizsga után az építő­ipari technikum harmadik osztályában folytathatják a tanulást. A művelődési otthon szak­mai továbbképző tanfolya­mai ugyancsak eredménye­sek. A vállalattól négy év alatt mintegy 320-an vettek részt könnyű- és nehézgép­kezelői, valamint más tanfo­lyamokon. Ismeretterjesztő előadásokat szerveztek há­zon kívül is, például a vál­lalat munkásszállójában. Legutóbb 34 résztvevővel alapfokú művezetői tanfo­lyamot, 30 fővel pedig újabb gépkezelői tanfolyamot szer­vezett. Az olvasási kedv, a könyv­tári forgalom évről évre nő. Tizenhárom letéti könyvtára mintegy 4 és fél ezer kötet­tel áll a majd 700 rendsze­res olvasó szolgálatára. A Szocialista brigádokkal szer­ződéseket kötnek az általá­nos műveltség gyarapítására. A pártbizottság jó­­nak értékelte a művelődési otthon munkáját, de egyben felhívta a figyelmet a szín­vonal további emelésére, a közművelődési feladatok kö­vetkezetesebb megoldására. Számba vette a szakszerve­zet és a KISZ tennivalóit, a párttagok körében végzen­dő tevékenységet. Intézke­dési­ tervet dolgozott ki a közművelődés vállalati fej­lesztésére, amely kimondja, hogy januártól közművelő­dési tanács koordinálja ezt a munkát. A vállalat anyagi eszközeit átgondolt közmű­velődési terv alapján hasz­nálják fel, a felsőbb párt­szervek iránymutatásával mozgósítják a tömegszerve­zeteket is ezekre a felada­tokra. Pósfai H. János A sajtó kötelessége a szocializmus, a nép szolgálata Megkezdődött a MÚOSZ közgyűlése Csütörtökön a budapesti pártbizottság oktatási igaz­gatóságának épületében megkezdődött a magyar újságírók szövetségének kétnapos közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztályá­nak vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány tájé­koztatási hivatalának elnöke, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Kerüly­ András, a szövetség főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtit­kára, Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt vett a tanácskozáson diri Kubica, a Nem­zetközi Újságíró Szervezet főtitkára, és Oleg Zaglagyin, a NUSZ titkára. Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazga­tója megnyitójában szólt ar­ról, hogy az eltelt időszak­ban a magyar­­újságírók kül­­ön belpolitikai téren egy­aránt jó munkát végeztek. Nagy segítséget jelentett, hogy a párt az újságírás fej­lesztését, színvonalának eme­lését mindenkor fontos poli­tikai ügynek tekintette. A szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta el­telt öt esztendő munkájáról írásos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bel- és külpolitikai újságírás helyzetéről. Megállapítja, hogy a sajtó, a rádió, a te­levízió tevékenységével sike­resen járult hozzá szocialis­ta építőmunkánk eredmé­nyeinek, hazánk nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Király András a beszámo­lóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítésében kiemelte: mindaz, amit az újságírás adhat, amivel gazdagíthatja társa­dalmi életünket, a politi­kánkat szolgálja- A szocia­lista sajtó munkásainak pár­tos, elkötelezett embereknek kell lenniük. Legfőbb felada­tuk, hogy a párt útmutatá­sait követve, a gyakorlati élet ismeretében hirdessék, magyarázzák politikánk­at, form­álják a közvéleményt, felhívják a figyelmet a po­zitív jelenségekre. Hangsú­lyozottan szólt arról a fele­lősségről, amellyel az újság­írók tartoznak pártunknak, egész népünknek, hazánk­nak. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Győri Imre bevezetőiben tolmácsolta a közgyűlésnek, a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegtájékoztatás minden dolgozójának az MSZMP Központi Bizottsága üdvöz­letét. — A közgyűlés olyan idő­pontban tanácskozik — mon­dotta —, amikor nagy ese­ményekre készülődik né­pünk, pártunk, közeledik hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, és a közel­jövőben lesz a Magyar Szo­cialista Munkáspárt soron következő XI. kongresszusa. Kiemelkedő események ezek, s fokozott felelősséget jelen­tenek a tömegtájékoztatás számára is.­­ A X. kongresszus óta a párt alapvető céljainak megfelelően tovább szilár­dult a munkásosztály hatal­ma, a munkás—paraszt szö­vetség, fejlődött a szocialis­ta demokrácia, szilárdult a szocialista nemzeti egység. A szocializmus felépítése nemzeti programjának meg­valósításában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt betöl­tötte és betölti vezető sze­repét.­­ A szocialista újságírók megtisztelő feladata, hogy tollal, mikrofonnal, kamerá­val és fényképezőgéppel hi­teles képet adjanak népünk munkájáról, elért eredmé­nyeinkről, terveinkről, cél­jainkról, és azokról a gon­dokról, problémákról is, amelyek­­ különféle okok­ból olykor nehezítik, las­sítják előrehaladásunkat. Ez ugyan állandó feladata a sajtónak, de a következő he­tekben, hónapokban, erre megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk - mon­dotta. A Központi Bizottság tit­kára ezután emlékeztetett arra, hogy az alkotmány is a szocializmus, a nép érde­keinek szolgálatára kötelezi a sajtót, a X. kongresszus határozata pedig növekvő jelentőségűnek mondotta a sajtó, a rádió és a televízió szerepét a tömegfelvilágosító munkában és a műveltség terjesztésében. A magyar sajtó jó politi­kát szolgált az elmúlt négy évben, s ezzel nemcsak a pártunk, szocialista rendsze­rünk iránti bizalmat és megbecsülést növelte a tö­­­megekben, hanem egyúttal a saját tekintélyét is öregbí­tette — mondotta Győri Im­re. A SZOT Társadalon­­biztosítási Főigazgatóság közleménye Értesítjük az érdekelt mun­káltatókat és nyugdíjasokat, hogy az árvízvédelem rend­kívüli helyzetére tekintettel, illetőleg a rendkívüli időjá­rás következtében előállott lemaradások pótlása érdeké­ben azokat a nyugdíjasokat, akik a) Az árvízvédelemmel kapcsolatos mentési munkák­ban részt vesznek vagy b) A mezőgazdasági termé­kek betakarításában 1974. ok­tóber 1-től november 30-ig fizikai munkát végeznek, ezen tevékenységükre tekint­ve a Munkaügyi Minisztéri­ummal egyetértésben mente­sítettük a nyugdíj folyósítá­sának korlátozása alól. (MTI) „Romlott“ cumi! Felháborodott fiatal apa nyitott rám a szerkesztőség­ben. Kezében egy papírzacs­kót szorongatott. Izgatott hangon kérdezte­: Ehhez mit tetszik szólni? Kibontottam a csomagot, penetráns bűz csapott az or­romba. A bűz pedig egy ebédszedett cumiból áradt. Rövidesen megtudtam a tör­ténetét. Néhány héttel ezelőtt vá­sárolták a szombathelyi Köz­társaság téri illatszerből!:-" ban. Tetszett, mert nem si­ma cumi volt, hanem a szo­­póka mögött még egy piros színű gömböcske is helyet kapott, abban pedig zörgött valami. Afféle cumi-csörgő kombináció volt. Valamivel drágább a hagyományos cu­minál, hiszen a piros göm­böcske — az alkotó fantá­ziája szerint legalább is — egy cica­fejet szimbolizált. S mit meg nem vásárol egy ifjú atya első gyermekének. A baj nem is ott kezdődött, hanem amikor észrevették, az újszülött testén a kiütéseket. Akkor mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy a kiütések a cumitól származnak. Már pedig attól kapta mint később bebi­zonyosodott. A cumit ugye­bár tisztán kell tartani, gyakran mosni. Ezt tették a macskafejű cumi-kreációval a szülők is, egészen addig míg a cumiból olyan bűz áradt, hogy azt már nem le­hetett elviselni. Ekkor az apa szétszedte a „macskafe­jet”. Meglepetve tapasztalta, hogy a benne zörgő valamik lencse nagyságú magvak, vagy ahhoz hasonlók. Ezek rohadtak el, innen a penet­­ráns bűz. (A kisgyermek ké­sőbb megbetegedett emiatt.) Az apa reklamált az illat­szerboltban. Az eladók sem tudhatták természetesen, mi­lyen árut hoznak forgalom­ban, hiszen azt részükre Za­laegerszegről a Somogy— Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szállította. Az üzlet vezetője azonnal megszüntet­te a „romlott” cumi árusí­tását és az egész készletet visszaküldte a nagyker­nek, amely zokszó nélkül vissza is vette. (Feltehetően azért, mert máshonnan is érkez­hettek panaszok a cumi ügyben.) Az ügy itt tulajdonképpen be is fejeződne, ha nem gya­nítanánk, hogy talán a me­gye m­ás üzleteiben is akad a macskafejű cumi-csörgő­ből. Még csak annyit. Nem si­került megállapítani, ki is gyártja a szóban forgó al­kalmatosságot, ugyanis — lehet hogy előrelátásból — a gyártó cég nem tüntette fel márkáját. De valakinek, mielőtt a kereskedelembe került az ominózus cumi, csak át kellett vizsgálnia, s megállapítani nem káros-e az egészségre. Úgy látszik, ezúttal a vizsgálók selejtes munkát végeztek. —stentai— Tűnjön fel! Szó sincs arról, hogy a fényképet egy szeméttelepen készítettük. Szombathelyen a Szőllős út és a Népfront utca találkozásánál „fedeztük” fel ezt a jókora szemétkupacot. Nem hiszem, hogy csak nekünk tűnt fel! Ha Szombathelyről beszélnek idegenek, mindig szóba kerül, hogy tiszta város. Ehhez hozzájárul az is, hogy nagy­szerűen van parkosítva, többek között ezért is kapta a „Pro Urbe” kitüntetést, melyet az egész város kiérdemelt. A kitüntetés kötelez, s egyébként sem hiszem, hogy túl­­ságosan nagy munkába kerülne a szemétkupac eltüntetése. — Cser Kovács ■— Fotó: Tóth Imre Falukrónikák, helytörténeti vetélkedők a sárvári járásban Diafilmeken a községek 30 éves fejlődése A Hazafias Népfront sár­vári járási bizottságának kezdeményezésére tanács­kozást tartottak a falukró­ti­­ka-író csoportok vezetői Sár­váron. A honismereti és helytörténeti munka idősze­rű kérdéseiről, Bejczy Ká­roly művelődésügyi osztály­vezető tartott vitaindító elő­adást. Ennek során kitért­­ azokra a konkrét feladatok­ra, amelyek megvalósítása lehetőséget ad a járás köz­ségeinek arra, hogy méltó­képpen ünnepelhessék ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ennek érdeké­ben folytatják a már koráb­ban elkészített falukrónikák írását. A krónikaíráson kívül kör­zeti és járási honismereti és helytörténeti vetélkedőt ren­deznek. Elhatározták, hogy azonosítják a meglevő mű­emlékeket és műemlék jel­legű tárgyakat, valamint fel­kutatják a jegyzékben nem szereplőket. Több község szeretné dia­filmen megörökíteni közsé­ge 30 éves fejlődését, terve­zik azt is, hogy nyilvántar­tásba veszik a járásban le­vő szobrokat, emléktáblákat. Ugyancsak a célkitűzések között szerepel az, hogy ösz­szegyűjtik és megfelelő he­lyen ki is állítják a járás­ban fellelhető régi haszná­lati tárgyakat és eszközöket. Mindezen munkák és tevé­kenységi körök irányítását és koordinálását a Hazafias Népfront járási, honismereti és helytörténeti bizottsága vállalta. A tanácskozáson résztve­vők szívesen vállalták azt a munkát, hogy felkutatják szűkebb hazájuk múltját és jelenét, megörökítik azt és propagálják is. Dr. Fülöp József tudósító­­­­ wmmmVA­S NÉPE

Next