Vas Népe, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

A párt XI. kon­gresz­szusát jó előkészítő évégi beszámoló taggyűlések megtartásában félidőhöz érkeznünk. Me­gyénk több mint 750 párt­szervezete közül 311-ben számoltak be a vezetőségek a párttagságnak. A taggyűléseket jó szerve­zettség, kedvező hangulat jellemezte. Ez annak is kö­szönhető, hogy pártszerveze­teink jól, kellő időben készí­tették elő taggyűléseiket. Széles körben igényelték a párttagság véleményét, íté­letét arról a munkáról, ame­lyet az elmúlt négy évben a X. kongresszus határozatai­nak megvalósításáért végez­tek. Hol egyéni beszélgeté­seket folytattak hol pedig, a pártcsoport-értekezleteken vitatták meg tevékenységü­ket. Azt mondhatjuk, hogy a pártcsoport-munka gyümöl­csei beértek! Általában az volt jellemző, hogy a párt­tagság szívesen mondta el véleményét. Sok szó hang­zott el arról, hogy az elért ereményekkel általában elé­gedettek, de­­ látják a párt­munka, a pártirányítás gyen­geségeit is. Arról sem feled­keztek meg, hogy a pártta­gok egyenkénti tehervállalá­sát pártmegbízatásai teljesí­tését értékeljék. Ez a mód­szer már hagyománynak számít pártszervezeteinkben, hiszen évek óta rendszere­sen megtörténik a pártmeg­bízatások teljesítésének, a párt belső életével össze­függő kérdéseknek a megta­­nácskozása. Mindezt komoly ered­ménynek, a pártmunka jobb végzését segítő körülmény­nek lehet tekintenünk. A munka sokoldalú elemzése, közös vizsgálata pontosabbá tette a mérlegeket. A pártvezetőségek a párt­tagság nagy többségének vé­leményét ismerve láttak hoz­zá a beszámolók megírásá­hoz. Ebben a munkában is érvényesült a kollektivitás elve. A pártvezetőségek több helyen előzetesen és végle­ges formájukban is megtár­gyalták a beszámolókat. A taggyűlési beszámolóknak volt egy közös és általános jellemzőjük. Ez a konkrét­ság, az egyes kérdések poli­tikai megközelítése és elem­zése. Joggal tekintjük ezt a munka egyik nagy eredmé­nyének, hiszen a végzett munka politikai értékelése a legalapvetőbb követelmény a pártban Jórészt ennek is köszönhető hogy csak elvét­ve — valóban egy-két eset­ben — hangzottak el olyan beszámolók, amelyek inkább termelési tanácskozásb­a való beszámolóhoz hasonlítottak. Az is kedvező tapasztalat, hogy a pártszervezetek nem egyforma súllyal adtak helyt minden kérdésnek a beszá­molókban. Hiszen az effajta arányosságra törekvés nem lehetett egyetlen pártszerve­zetnek sem célja. Az egyes kérdések a terület, a munka sajátosságait alapul véve kaptak nagyobb hangsúlyt. Érthető, hogy azok a párt­­szervezetek, amelyek üze­meinkben, termel­őszövet­ke­­zeteinkben dolgoznak rész­letesebben és terjedelmesen szóltak a párt gazdaságpoli­­tikájának végrehajtásáról, a termeléssel esetleg konkré­tan is összefüggő kérdések­ről, a termelést sz­rtő moz­galmakról, az üzemi és a­­szövetkezeti demokrácia kér­déseiről, a kád­erődíti­ka megvalósulásáról, a­­pártépí­­tő munka kérdééiről, a KISZ és a szakszervezet pártirányí­tásáról, a nőpoliti­kai és az ifjúságrpolitikai munkáról. Egy valamiről azonban a kelleténél keve­sebb szó esett több párt- S­zervezetben is, az ideológiai nevelőmunka kérdéseiről kultúrpolitikánk megvalósu­lásáról­ Kétségtelen, hogy a beszámolókban taglalt kér­dések mindegyike igen fon­tos volt a termelő munka­helyek pártszervezeteiben, de ez mégsem mentesíti pártszervezeteinket a fele­lősség alól az utóbb említett kérdésekben. Hosszabb idő óta jogosan emlegetett kriti­ka tárgya ez a gond, sokat és kielégítően léptek előre a pártszervezetek egy jelentős hányadában, ezért időszerű, indokolt más helyeken is felzárkózni Egyes helyeken még ma is zavarólag hat, hogy az ideológiai kérdése­ket elvieskedésnek, elvont­ságnak tartják. Pedig min­den pártszervezetünk napon­ta foglalkozik ilyen kérdé­sekkel is. A vezetőségi beszámolók mindenütt jó vitaalapot szol­gáltattak. A párttagok több mint 34 százaléka szólalt fel, mondott véleményt olyan kérdésekben is, amelyek a beszámolókban nem is sze­repeltek, így aztán a kép mindenütt teljessé vált. A párttagság öntudatosan, ma­gabiztosan, higgadtan, oly­kor szenvedélyesen mondta­­ el véleményét. Az volt jel­lemző, hogy a négy év mun­káját a legtöbb helyen ró­­mák eredményesnek­­ítélték . U­gyam akkor ,hel­yenként, azt is elmondták, hogy a párt erőinek még jobb összefogá­sa több eredmény elérését tette volna lehetővé. És ezek a vélemények nem a min­denben­­ elégedetlenek, a minden eredményt lefitymá­­lók hangjai voltak, hanem­ a reális számvetésé. Mert kétségtelen, hogy je­lentős eredményeink ellené­re voltak gondok, meg nem értések, kényelmeskedések is. Pártunk tagjai egyönte­tűen elítélő véleményt al­kottak a szocializmustól ide­gen erkölcsi felfogás és ma­gatartás, a haszonlesés meg­nyilvánulásairól. Hangsú­lyozták a közösségért érzett felelősséget a párt tömeg­­kapcsolata sokoldalú fejlesz­tésére való törekvésüket. A tapasztalatok alapján úgy­ ítélhetjük meg, hogy az év végi beszámoló taggyűlé­sek általában fejlődésről ad­hattunk számot. Tovább erő­södtek pártszervezeteink egységük, cselekvőképessé­­gük és a párt politikája vég­rehajtásának dolgában. Erő­södtek példaadó munkában, a társadalmi munkamegosz­tás fejlesztésében, a párt ve­zető szerepe erősítésében. Azok a pozitív eredmények, amelyekről a pártalapszerve­­zetek egyenként is beszá­molhattak, egyben az irányí­tó pártszervek munkájának is eredményei. Az irányító pártszervek sok, igen-igen sok közvetlen segítsége­­nyújtottak az utóbbi évek­ben és most az előkészítő munkában is az alapszerve­­zeteknek. A párt­test­ül­etek tagjai a pártapparátus, a pártakt­ivisták együttesen igen sokat­­dolgoztak, fára­doztak a pártszervezetek se­gítésében-Az irányító pártszervek eredményesen végezték a pártalan szervezeti munka­­minősítését. Valamennyi­pártszervezet vezetőségének módja volt a beszámolóba beépíteni a kritikai észrevé­teleket, javaslatokat. A párt­taggyűlések előtt viszont a vezetőségek mun­kájáról mondtak véleményt az irá­nyító pártszervek képviselői Alapos munkára, körültekin­tésre vall, hogy a pártszer­vezetek ezekkel általában egyetértettek. Igaz, volt pél­da arra is hogy egyes kér­désekben eltértek a megíté­lések. Ebben nincs semm­ai meglepő. Hasznos, közös ta­nulságot szolgáltattak az ilyen esetek is és ezekből is látszik, hogy a pártfórumo­kon igen is van és fejlett­­ a vitaszabadság, ha erre szükség van. " E nagy munka kedvező tapasztalatai már elég bizo­­nyítékot szolgáltattak arra hogy a hátralévő időszak kedvező menetét lássuk. A pá­rt­szervezetek munkája azonban ezzel csak elkezdő (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 281. szám Ara­d Sorius 1974. december – Vasárnap Fock Jenő visszaérkezett indiai és burmai látogatásáról Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, aki Indira Gandhi miniszterelnök­ meg­hívására hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaság­ban, majd azt követően a Ne Win-nek, az államtanács elnökéhnek és U Sein Win miniszterelnöknek a meghí­vására Burmába látogatott, szombaton visszaérkezett Budapestre. Fock Jenővel együtt ha­zaérkezett felesége, valamint a miniszterelnök kíséretének tagjai: dr. Horgos Gyula kohó­ és gépipari miniszter, dr. Hetényi István, az Or­szágos Tervhivatal államtit­kára, Rácz Pál külügymi­niszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Lakatos Er­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök­helyettese, dr. Kos Péter, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Nagy Lajos, a külügyminisztérium pro­­tokol­losztályának vezetője, Kovács Sándor, a Miniszter­­tanács elnöke titkárságának vezetője. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Hu­szár István és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Pója Fri­gyes külügyminiszter, Rödö­­nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, az orszá­gos vízügyi hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, dr. Gál Tivadar, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt az érke­zésnél C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság nagykö­vete, valamint B. D. Sevi­­kin, a Szovjetunió nagykö­vetségének követtanácsosa. Budapesten ülésezik az UEFA végrehajtó bizottsága December 6-7-én Buda­pesten tartja soron követke­ző ülését az UEFA végrehaj­tó bizottsága. A két napos tanácskozáson részt vesznek: dr. Artemio Fanchi az UEFA olasz elnöke, Barcs Sándor, A. Dahl Engelbrechtsen (Dá­nia), és dr. Heinz Gerő (Ausztria) alelnökök, Jac­ques Georges (Franciaor­szág), dr. Vaclav Jira (Cseh­­szlovákia) Roger Petit (Bel­gium), Nyikolaj Kjazencev (Szovjetunió), Lucien Schmidlin (Svájc), Sir Ha­rold Thompson (Anglia), a vb tagjai, valamint Hans Ban­­gerter (Svájc) az UEFA fő­titkára Egészségház épül Gencsapátiban A körség lakói százezer forint érték­ű társadalmi munkát vállaltak Mozgalmasan zajlott az élet tegnap Gencsapátiban. A Fel­­szabadulás utcában, az új művelődési ház mellett egy egészségház alapjait ásta mintegy negyven ember, köztük a tanács, a Hazafias Népfront helyi vezetői, az is­kola igazgatója, tanácstagok, a nőbizottság tagjai. A kétszintes épület föld­szinti részén körzeti orvosi, fogorvosi rendelőt, a kisgyer­mekes és terhes anyák ré­szére pedig tanácsadó helyi­séget alakítanak ki. Az eme­leten lesz a körzeti orvos három szobás szolgálati la­kása. Az épület berendezésével együtt mintegy kétmillió forintba kerül, amihez a me­gyei tanács 300 ezer forint­tal hozzájárul. Gencsapáti lakói az MSZMP XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordu­lója tiszteletére százezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát vállaltak az építkezésnél. A hét végén s a jövő szom­baton és vasárnap a község kétszáz-háromszáz lakója segíti elő az alapozást. A jövő hét munkáiból kiveszik a részüket a KISZ-alapszer­­v­ezet tagjai is. A gencsapáti társadalmi munkavállalás szép példája a közös célért való összefo­gásnak. Az egészségház va­lamennyi lakó érdekét, a jó orvosi ellátást szolgálja. A terv szerint 1975 no­vember 7-én adják át ren­deltetésének az épületet. (Káldi) Fotó: Tóth Imre Tegnap negyven ember szorgoskodott az alapok ásásánál ­ December 6-án: A MEGYEI TANICS ülése Vas megye Tanácsa december 6-án, pénteken délelőtt f­él 9 órai kezdettel Szombathelyen ülést tart. Napirend előtt tájékoztató hangzik el a lejárt határ­idejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról. A vb a következő, napirendet javasolja a tanácsülés­nek: " A Hegyhát tájegység helyzete és fejlesztésének le­hetősége. Előadó: Máthé Sándor tanácselnök-he­lyettes. A megyei tanács 1975. évi munkatervének­ megállas­­ítása. Előadó: dr. Szabó­­István vb-titkár. Folyó ügyek­: az Ügyrendi Bizottság javaslatai. Ezután ismertetik a legutóbbi tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokat. Pécs, 300© néző, vezette: Kőrös. Haladás: Pálinkás —­ Ko­vács, Horváth Á., Kereki, Balogh — Halmosa, Németh Lajos, Bokor — Király, Far­kas, Hauser. Edző: Sáros­ László. PMSC: Katzirz — Kin­cses, Kocsis, Maurer, Iványi,­­ Gárdos P., Konrád, Zom­­bori — Kiss, Juhász, Ben­­csik. Edző: dr. Dunai János. Csere: Maurer helyett Bá­lint (a szünetben), Király helyett Horváth Z. (a 49. percben), Hauser helyett­ Németh J. (az 56. percben), Gárdos P. helyett Kardos (a 75. percben). Kellemes, napsütéses idő­ben, kezdődött a mérkőzés. A pécsiek újoncot avattak Katzirz személyében, aki most védett életében először NB I-es mérkőzésen. Az el­ső 10 perc mezőnyjátékot hozott, majd az első ese­mény a 14. percben történt. Iványi Maurerhez továbbí­tott, akinek távoli lövését Pálinkás szögletre ütötte. Ezekben a percekben többet kezdeményezett a pécsi csa­pat. A 21. percben Bencsik lövését védte a Haladás ka­a­pusa, majd öt perccel ké­sőbb Maurer lőtt — az ötös­ről nagy helyzetben — fölé. Fokozatosan feljavult a (Folytatás a 6.­­Mason) Heti világhíradó Irodalom — művészet Tudomány — technika Az üdültetés új térítési rendszeréről törvényen rend erősítéséért — tryalogolni go — Minden rendben a négyes ikrek körul _ Humanizált jutásza­ngok - Tárlatról-tár­atra - Új pavilonnal bővül a körmendi kórház

Next