Vas Népe, 1975. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Nyikólaj Podgornir, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke átnyújtotta a Népek Barátsága Érdemrendet Harilaosz Florakisznak, a Görög Kommunista Párt KB­­ első titkárának 60. születésnapja alkalmából, a kommunista mozgalomban kifejtett érde­meiért. (Telefotó — — TASZS-2 — MTI — KS) Genf-SALT Eduard Bászkákov, a ■TASZSZ szemleírója írja: Pénteken Genfben felújí­tották azokat a szovjet—ame­rikai tárgyalásokat, amelyek célja a stratégiai támadó fegyverek korlátozására vo­natkozó szerződés szövegé­nek előkészítése. Ennek a megállapodásnak fontos mér­földkővé kell válnia az eny­hülés további megszilárdítá­sának, a népek biztonsága megerősítésének útján. A szovjet—amerikai kap­csolatokban a politikai eny­hülés — az eltérő társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése el­vének kölcsönös elismerése eredményeként — realitássá vált. Ezt a politikai enyhü­lést alá kel támasztani a ka­tonai enyhüléssel, vagyis elsősorban a stratégiai fegy­verek korlátozását szolgáló nagy horderejű intézkedé­sekkel. Pontosan ezt követe­lik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, valamennyi állam és nép közvetlen és hosszútávú érdekei. A TASZSZ szemleírója az utóbbi években elért szovjet —amerikai megállapodások felsorolásával támasztja alá azt a megállapítást, hogy a genfi tárgyalások egyáltalán nem „nullpontról" indulnak ki. A Vlagyivosztokban Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök által aláírt közös nyilatkozatban a két fél aláhúzta, milyen nagy jelentőséget tulajdonít, mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozásá­nak. Kifejezték meggyőző­désüket, hogy a kérdésben létrehozandó hosszútávú megállapodás — amely a fe­lek egyenlőségének és azonos biztonságának elvén alapul — jelentős mértékben hozzá­járulna a két ország közötti kapcsolatok javításához, a háború veszélyének csök­kentéséhez és a nemzetközi béke megszilárdításához. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat alképzés tamolyamd­al indul: festő-mázoló, tetőfedő, vízszigetelő, hőszigetelő, műkő, vasbeton előregyártó, hidegburkoló, kőműves szakmákban. Szakmunkás tanfolyam­ra beiskolázzuk, annak költségeit vállaljuk Jelentkezni lehet Zala­egerszeg, Kossuth u. 11 Munkaerőgazdálkodás, valamint főépítésvezető­­ségeinken Nagykanizsa, Vár u. 6. Keszthely Kossuth u. 103. Szakképzetlen férfiak jelentkezését várjuk, akik építőipari szak­munkások akarnak lenni (1991 Gromiko ma indul a Közel-Keletre Szombaton újabb közel-ke­leti utazásra indul Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter. A moszkvai hivata­los közlemények szerint Gro­miko előbb Szíriában, majd Egyiptom­ban tesz baráti lá­togatást. A látogatással kapcsolat­ban a moszkvai megfigyelők főként két körülményre hív­ják fel a figyelmet. Elsősor­ban arra, hogy miként a kül­­ügyminszter korábbi utazásai is igazolták, a szovjet diplo­mácia elsőrendű célja ebben a térségben a béke fenntar­tása, s ennek megfelelően a közel-keleti rendezés átfogó szovjet tervének előmozdí­tása az összes érdekelt felek bevonásával újból összehí­vandó genfi értekezlet fel­használásával. Másodsor­ban: a szovjet diplomácia vezetője a Szovjetunió és a vezető arab államok közöt­ti baráti kapcsolatok meg­szilárdítása céljából látogat el Damaszkuszba és Kairó­ba. Wilson Forddal tárgyalt Az európai biztonsági és együttműködési konferen­ciával összefüggő kérdések, energetikai problémák és a közel-keleti fejlemények voltak Harod Wilson brit miniszterelnök hivatalos wa­shingtoni látogatásának első napján az angol—amerikai megbeszélések homlokteré­ben. A brit kormányfő csütör­tökön több mint másfél órán át tárgyalt Gerald Forddal, az Egyesült Álla­mok elökével- A megbeszé­lésen jelen volt a két or­szág külügyminisztere, Ja­mes Callaghan és Henry Kissinger is. Utána Kissin­ger munkaebédet adott a brit kormányfő tiszteletére, majd Wilson az amerikai szenátus és a képviselőhöz külügyi bizottságának első ■ napja azzal a díszvacsorával­­ zárult, amelyet Ford elnök­­ adott angol vendége tiszte­­­­letére a Fehér Házban. A nap folyamán Kissinger­­ amerikai és Csillagban brit­­ külügyminiszter külön meg­­­­beszólást is folytatott. Az­­ AFP értesülése szerint ezen­­ az eszmecserén nagy súllyal szerepelt az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia , kérdése, valamint Wilson februári moszkvai látogatása. Brit források szerint a két külügymi­niszter derűlátóan ítélte meg annak esélyeit, hogy a har­mincöt ország részvételével folyó konferenciát Helsin­kiben a legmagasabb szin­ten fejezzék be Giscard átalakította kabinetjét Meneszlelte hadügym­iniszterét A kabinetben történt vál­tozásokról az elnöki palota szóvivője tájékoztatta a saj­tót, Giscard d.Estaing és Jacques Chirac miniszterel­nök péntek reggeli másfél­órás eszmecseréje után. Tá­jékoztatásából kitűnt, hogy az államfő menesztette az ország eddigi hadügyminisz­terét, valamint posta- és távközlésügyi államtitkárát A hadügyminiszteri tiszt­ségben Yvon Bourges (UDR) lett Jacques Souffret utóda. Bourges az előző kormányok­ban többször volt államtit­kár és miniszter. Kivált a kormányból Pi­erre LeLong posta- és táv­közlésügyi államtitkár is, tárcáját Aymar Achille Fo­­uld kapta meg. Norbert Segard külkeres­kedelemügyi államtitkárt külkereskedelem­ügyi minisz­terré léptették elő. További változások: Mar­cel Bigeard tábornokot had­ügyi államtitkárrá, Jean Francois Deniau-t pedig föld­művelésügyi államtitkárrá nevezték ki. Giscard d.Estaing hivatal­ba lépése óta ez volt az első kormányátalakítás Francia­­országban. Valéry Giscard d.Estaing francia köztársasági elnök pénteken átalakította a kor­mányt. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat építőipari szakmákban felvesz szakmunkás tanú lo­kát. Kedvezményeket, tovább­tanulást biztosítunk. Részletes felvilágosítást ad a Munkaügyi Osztály. Zalaegerszeg, Kossuth u 11. földszint 16-os szoba, valamint főépítésvezető­ségeink: Nagykanizsa Vár u. 6. (Kuti József ea.) Keszthely: Kossuth u 103. (Barna István ea.) (998) Magyar—szovjet árucsere (Folytatás az 1. oldalról) terv a magyar kereskedelmi kormányküldöttség vezetője is. A most lezárult tárgyalá­sok —- mondotta dr. Bíró Jó­zsef — ismét azt bizonyítják, hogy ki tudjuk használni gazdaságaink növekvő lehe­tőségeit, következésképp együttműködésünk tovább bővíthető. Tárgyalásainkat az inter­nacionalista szellem jel­lemezte. Amikor a szük­ségleteket és a lehetősé­geket vetettük össze, ak­kor mindkét fél érdekei­nek figyelembevételével zártuk le a kérdéseket. Hazánk életében 1975. ki­emelkedő esztendő — állapí­totta­ meg a miniszter. " Ez év tavaszán ünnepeljük fel­­szabadulásunk 30. évforduló­ját, ugyancsak tavasszal ke­rül sor az MSZMP XI. kong­resszusára és idén fejezzük be a negyedik ötéves tervet. Felszabadulásunk, évfordu­lója egyben a magyar-szovjet kereskedelem háromévtize­des jubileumával is egybe­esik. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban részlete­sen beszélt arról, hogy a szovjet áruszállítások a ma­gyar gazdasági élet vala­mennyi területére kiterjed­nek. Méltatta, a behozatalra kerülő szovjet nyersanyagok és fűtőanyagok, gépek és be­rendezések szerepét népgaz­daságunk fejlődésében utalt arra is, hogy egyre kereset­tebbek hazánkban a szovjet fogyasztási cikkek, például a személygépkocsik, fényképe­zőgépek.­­ A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szorosabbra fűzte a gazdasági szálakat. Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben várhatóan mintegy 56 százalékkal múlja felül az 1971-es szintet. Dr. Bíró József a gazdasági együttmű­ködés kiemelkedő példáiként említette az olefin progra­mot, a Testvériség gázveze­téket, a Barátság olajvezeté­ket, az épülő 750 kilowattos nagyfeszültségű elektromos távvezetéket. Gazdasági együttműködé­sünknek különösen nagy je­lentősége van a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben, ami­kor nyugaton válságjelensé­gek érezhetők. A Szovjetunió hazánk gazdaságában meghatá­rozó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső inflációs hatásokat minimálisra tudjuk csökkenteni vagy teljesen kivédhetjük, — állapította meg a minisz­ter. Mindennek tükrében érté­kelhetjük a most aláírt jegy­zőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság változatla­nul hozzájuthasson a szük­séges alapanyagokhoz, ener­-r­giahordozókhoz, termékeink pedig továbbra is megfelelő piacot találhassanak a Szov­jetunióban. A most aláírt megállapodás ilyenformán nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is nagy erőt jelent a kongresszusra való felkészülés közepette. Biztosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazdasági élet a politikai fejlődéssel összhangban haladhasson előre. Dr. Biró József ezt kö­vetően részletesen ismertette az idei évre előirányzott magyar behozatal tételeit. A már említett tételek mellett jelentősen bővül gépimpor­­tunk. A légiközle­­edés fej­lesztésére 3 TU—154-es tí­pusú repülőgépet vásáro­lunk, 35 ezer személygépko­csit — ebből több mint 30 ezer Zsigulit — valamint mintegy 5 ezer teherautót szerzünk be a Szovjetunió­­tól. A mezőgazdasági gép­igények kielégítésére 4500 darab MTZ—50-es típusú traktor, 1350 db nagytelje­sítményű gabonakombájn érkezik. Növekszik a szá­mítástechnikai eszközök, va­lamint az univerzális és speciális szerszámgépek be­hozatala. Az idei évre előirányzott magyar szállításoknak meg­közelítően 50 százalékát a gépek­ és berendezések exportja tesz ki. Kiemelt programunknak megfelelően most is fontos helyen szerepel az autóbuszok­­eladása. Szovjet megrendelésre az idén 5701* Ikarus ké­szül. Az idén húsz korszerű, négyrészes motorvonatot szállítunk a Szovjetunióba, a szovjet gáz- és olajveze­tékekhez a magyar üzemek is szállítanak különféle automatikai, mérőműszere­ket. Tovább bővítjük a konzervgyártó­ gépsorok, a lakk- és festékgyártó gépek, valamint a vákuum­ techni­­kai berendezéseit exportját, lehetőségeink­khez képest hazáink is kiveszi részét a szovjet életszínvonal-prog­ram magvalósításában. Ezt a célt szifinálják könnyűipa­ri termékeink és élelmiszer­­készítményeinkk:. növekvő szállításai. Az idén 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Mintegy 20 sz­alékkan­ emelkedik a kötöttáruk ex­portja. Élelmi­szer-kivitelünk­ből kiemelkedik a friss­­ mölcs, melyből összesen ,230 ezer tonnát adunk el. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel mintegy a százalékát gyógyszeripari termékek alkotják. Tovább folytatódnak a magyar szállítások a KGST országok együttműködése ke­retében szovjet területen épülő objektumok kivitele­zéséhez. Hazánk többek kö­zött részt vesz az uszty­­ilimszád papír- és cellulóz­­ipari, valamint a karemba­­jevi azbeszt-dúsító kombatér létrehozásában. Meggyőződés­ünk — jelen­tette ki végezetül dr. Biró József külkereskedelmi mi­­niszter —, hogy a most alá­írt árucsereforgalmi jegy­zőkönyv végrehajtását vál­lalataink maradéktalanul biztosítják és az előző évek­ gyakorlatához hasonlóan le­hetőség nyílik a kölcsönös áruforgalom t°vábbi bővíté­sére évközben is. A minisz­ter köszönetet mondott: szovjet kollégájának , Nyi­­kolaj Patolicsevnek, vala­mint a szovjet szakemberek­nek együttműködési készsé­gükért az árucserefor­galmi jegyzőkönyv előkészítése folyamán végzett eredmé­nyes munkáért. Moszkvai értekezlet Moszkvában január 20—30- án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszterhelyetteseinek tanácskozását, amelyen részt­­vettek: a Bolgár Népköztár­saság részéről Andon Traj­­kov, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság részeiről Fran­­tisek Krajcic, a Lengyel Nép­­köztársaság részéről Stanis­law Trepczynski, a Magyar Népköztársaság részéről Mar­jai József, a Német Demok­ratikus Köztársaság részéről Herbert Krolikowski, a Ro­mán Szocialista Köztársaság részéről Cornel Pacoste, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége részéről Nyikolaj Rogyiomov. A tanácskozáson, amely a gyümölcsöző együttműködés, testvéri barátság és kölcsö­nös megértés légkörében, zajlott le, véleménycserére került sor egyes kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről. 3. Van-e kiút csak Nyugat felé? 1942—43 tel­én Sztálingrád­nál Hitler elszenvedte legna­gyobb vereségét. Megfordult a kocka. Ettől kezdve a Vö­rös Hadsereg győzelmet győ­zelemre halmozott De nem­csak Hitlert, hanem „szö­vetségeseit” is kiheverhetet­­len csapás érte a Volga és a Don partján. Köztük volt Magyarország is, hisz a Don­­kanyarbarv, Voronyezs térsé­gében elpusztult a­­ ma­gyar hadsereg. A súlyos vérveszteség, a fronton „a magyar nép ön­érzetét vérig sértő német magatartás” ismertté válása, a növekvő német igények mi­att az ország gazdasági hely­zetének gyors romlása min­denekelőtt a háború eleni és a társadalmi elégedetlenség erőteljes jelentkezésében mutatkozott meg. A kor­mány szembetalálta magát az „oktalan béke utáni vá­gyakozással”, a „fertőző kis­hitűséggel”, az államférfiak szavainak „kétségbe vonásá­val”, s főként a nácik győ­zelmében való kételkedés növekedésével. A csendőri, rendőri jelentések egész so­ra a munkások nyugtalansá­gáról, az állandó bérkövete­lésekről, elégedetlenségről, ,,a baloldali eszmék”, „a kommunista tanok” gyors terjedéséről, a „robbanás” veszélyeiről írnak. 1918— 1919: a forradalmak lidérce egyre gyakrabban jelenik meg a magyar uralkodó osz­tályok előtt. A fronton és az országban végbement változások az uralkodó osztály körében is, főként ellentéteik kiéleződé­sében éreztették hatásukat. A nácik feltétlen, hívei, az imrédysták és nyilasok újabb katonai és gazdasági segítsé­get követel tele, mindent a frontnak, meggyőződést han­goztattak. A helyzettel reáli­san számolok —, ide tarto­zott maga a miniszterelnök Kállay Miklós is —, belát­ok, ha nyáran nem is mond­ták ki, hogy Hitler elvesz­te­t­ 1975. február 1. Szombat

Next