Vas Népe, 1975. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

Kirilenko éll enyhülésről Andrej Kirilenko, az SZKP KB politikai bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára pénteken át­nyújtotta a Munka Vörös Zászló érdemrendet a „Szov­­jetszkaja Enciklopedija” kia­dónak, a szovjet tudomány eredményeinek propagálása terén szerzett érdemeiért. Kirilenko a kitüntetés át­­nyújtása alkalmából rende­zett ünnepségen elhangzott beszédében kijelentette: " Országunk már 30 esz­tendeje békében él. Ez egyik legfőbb eredménye a hábo­rúban aratott nagy győzel­münknek, a lenini párt és a szovjet állam helyes, mesz­­sze tekintő külpolitikájának.­­ Az egész haladó embe­riség elismeri az SZKP XXIV. kongresszusán kidol­gozott békeprogram kiemel­kedő jelentőségét, a Szovjet­unió és a testvéri szocialis­ta országok együttes erőfe­szítéseinek eredményekép­pen a nemzetközi kapcsola­tokban bekövetkezett a for­dulat a hidegháborúból az enyhülés felé. Andrej Kirilenko hangsú­lyozta, hogy minden nehéz­ség ellenére befejezéshez kö­zeledik az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet munkája. Sok ország vezetői kifejezték: egyetér­tenek azzal, hogy legmaga­sabb szinten rendezzék meg az értekezlet harmadik, zé­ró szakaszát . Mi továbbra is nagy erőfeszítéseket teszünk a kö­zel-keleti kérdés igazságos rendezése érdekében­, mu­tatott rá Kirilenko. — A Szovjetunió folytatja a ka­pitalista országokkal való békés egymás mellett élés továbbfejlesztésének irány­vonalát, amit tanúsítanak Leonyid Brezsnyev Gerald Ford amerikai elnökkel, Va­lery Giscard d,Estaing fran­cia elnökkel való találkozá­sainak eredményei. Harold Wilson angol miniszterelnök nemrégiben tett moszkvai látogatása és a lezajlott szov­jet-angol tárgyalások.­­ Természetes, hogy a bé­ke megszilárdításában min­den siker a reakció és az agresszió erői ellen vívott szívós küzdelemben születik. Országunk a jövőben is azok mellett a népek mellett áll majd, amelyek védelme­zik szabadságukat és füg­getlenségüket az imperialis­ta merényletekkel szemben, védelmezik azt a szent jo­gukat, hogy saját földjük gazdái legyenek, törekszenek az új, jobb életre ", hang­súlyozta végezetül Andrej Kirilenko. Ke*e! .KeVi A PFSZ nem megy Kairóba „Sajnálatosnak** minősítet­te csütörtökön a késő esti órákban Bej­rútban Faruk Kaddami, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet politi­kai osztályának vezetője An­var Szadat egyiptomi elnök PFSZ-szel kapcsolatos dön­tését Az egyiptomi állam­fő közölte, hogy nem fogad­ja a PFSZ vb küldöttségét , ehelyett azt követeli, hogy a teljes végrehajtó bizottság, élén Jasszer Arafat elnök­kel utazzék Kairóba, ha tár­gyalni kíván vele a Palesz­tinai problémáról, s a közös egyiptomi-palesztínai poli­tikáról. „Szerettük volna, ha Sza­dat elnök előbb alaposan megfontolta volna e kényes döntést.. — mondta Kad­dami.’* Egyetértett azonban azzal, hogy „a jelenlegi légkör nem alkalmas az egyiptomi-pa­lesztínai párbeszéd megin­dítására.” Ezért a PFSZ ma­ga is úgy döntött hogy „ké­sőbbi időpontra halasztja a dialógust” E fejlemények előzményei­hez tartozik, hogy a PFSZ végrehajtó bizottságának a hét elején Beirutban tartott tanácskozásáról kiadott köz­lemény a kissingeri politi­kát „az arab üggyel szem­beni bűnös összeesküvésnek” minősítette, s figyelmeztet­te az arab kormányokat, „ke­rüljék el az amerikai csap­dát” vagyis akadályozzák meg az Egyiptom, Szíria és a PFSZ egységének megbon­tására, a részmegoldásokra, az arab területek izraeli megszállásának szentesítésé­re irányuló mesterkedéseket. Jólértesült jeruzsálemi for­rások szerint Izrael nem zár­ja ki a PFSZ tagjainak rész­vételét a genfi közel-keleti békekonferencia „bizonyos szakaszában, való részvéte­lét, feltéve, hogy e tagok „egy meghívott állam, pél­dául Jordánia delegációjá­hoz tartoznak­ Ugyanebből a forrásból hozzáfűzték, hogy Izrael „semmiképpen sem fogja elismerni a PFSZ-t a palesztínaiak egyedüli kép­viselőjének”. Észak-Íror­szág: lö­v­öldözés Az ODA nevű észak-írországi fegyveres szervezet és néhány vele együttműködő protestáns csoport azzal fe­nyegette meg a brit hatósá­gokat hogy barikádokkal zár­ja el a tartomány városainak protestáns negyedeit, ha a rendőrök nem mennek vissza a katolikus környezetbe. Mint emlékezetes a katoli­kus IRA és az angol kormány közöt­ti tűzszünet egyik hallgatólagos feltétele volt hogy a rendőrök beszüntették tevékenységüket a katolikus kisebb­ség lakta kerületekben. Az ODA vezetősége három órán át tanácskozott Bel­fastban a tartomány ügyeiben illetékes angol minisztéri­um képviselőivel, ezután közölte: terveit módosítja ugyan, de mindenképpen végrehajtja. Az UDA most saját „rend­őri” őrjáratokat indít a protestáns kerületekben, anélkül, hogy kirekesztené onnan a hivatalos rendőrség embereit A tűzszünet ellenére Belfastban péntekre virradóra folytatódott a lövöldözés, előbb egy protestáns járókelőre lőttek rá, a város nyugati részén, azután egy katolikus polgári személyt ért­­lövés. Mindkét ember súlyosan meg­sebesült. vai­rsus Nyurgil.bfrHail Imbrrunhf­ife lorenzért a Bader-McInkof bandát l­ l letartóztatták és elítéltek szabadon bocsátását köve­teli Peter Lorenz nyugat­­berlini CDU elnökért cse­rébe a „Június 2-a mozga­lom”, amelynek három tagja csütörtökön rabolta el a nyugat-berlini politikust. A DPA nyugatnémet hír­ügynökség nyugat-berlini irodájához pénteken dél­­előtt eljuttatott közlemény szerint az emberrablók 24 órán belül követelik azok­nak a szabadonbocsátását, akiket a Holgar Meins ha­lála után rendezett tünteté­sek alkalmával tartóztattak le Nyugat-Berlinben, továb­bá 72 órán belül az úgyne­vezett Bader Meinhof cso­porthoz tartozó, Nyugat- Né­metországban bebörtön­zött hat személy szabadon bocsátását és — személyen­ként 20 ezer márka átadása után — szabad eltávozását Nyugat-Berlinből egy Boe­ing—­707-es utasszállítógé­­pen, s végül, mint közéleti személyiség Heinrich Al­berts polgármester kíséreté­ben. Az emberrablók bejelen­tik, hogy emberségesen bán­nak Lorenzzel, „nem kínoz­zák” csupán „kihallgatják" őt „a gazdasági élethez és a kormányhoz fűződő kapcso­latairól”. Követelik egyút­tal azt is, hogy a rendőrség részéről „teljes fegyvernyug­vás” legyen. A hatóságok válaszát rádió és televízió útján várják az emberrab­lók, akik üzenetükben kije­lentik, hogy valamennyi kö­vetelésük egyformán fontos, s ezek nem teljesítése, vagy becsapási kísérlet esetén „veszélybe kerül a fogoly ((Lorenz)”. A nyugat-berlini „válság­csoport” Klaus Schütz pol­­gármester vezetésével és a nyugati szövetségesek nyu­gat-berlini városparancs­­noksági képviselőinek be­vonásával tanácskozik a kö­vetelések teljesítéséről, s véleményüket az estére ösz­­szehívott bonni tanácskozá­son szintén figyelembe fog­ják venni. A tanácskozástól egyes megfigyelők azt várják, hogy az emberrablók követelése­inek teljesítéséről vagy el­utasításáról is döntenek. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa vitát kezdett a cipru­si kérdés tartós rendezéséről. A ciprusi török „szövetségi állam” egyoldalú kikiáltása az athéni katonai junta ösz­tönzésére a ciprusi nemzeti gárda által kirobbantott ál­lamcsíny nyomán előállott válság következménye. En­nek állomásai röviden a kö­vetkezők voltak: 1974. július 15. — A Nem­zeti Gárda államcsínyt haj­tott végre Makariosz törvé­nyes ciprusi elnök ellen. Makariosz elmenekült a szi­getről. 1974. július 20. — Török csapatok szálltak partra Cip­ruson. 1974. július 25—30. — A Ciprus függetlenségét szava­toló három ország — Nagy- Britannia, Görögország és Törökország — genfi tanács­kozásán elfogadott nyilatko­zat hangsúlyozza: a szigetor­szágon két autonóm közigaz­gatás létezik, és kijelenti, hogy az alkotmányos törvé­nyességre való visszatérésről Ciprus két közösségének kel­ tárgyalnia 1974. augusztus ?1. — A Szovjetunió ja­vasolta, hogy a ciprusi kérdés megoldására az EN^y keretén belül hív­­janak össze széleskörű nem­­értekezletet. 1914. novem*ber 1. — Az közgzülése követette, hogy tartsák t'«v*«'ethen Cip­rus szuverenitását. Leszö­gezi hogy a szigetország két közössége illetékes a válság rendezését célzó tárgyalások­ra. —1974. december 7. — Ma­kariosz érsekelnök visszatér Ciprusra. 1975. január 14. — A gö­rög és a török közösség kép­viselői tárgyalásokat kezdtek az ország jövőjéről. 1975. február 9. — Malda­­r­isz elnök a Ciprusi Nem­zeti Tanács elé terjesztett javaslatában indítványozta, hogy a szigetországban erős központi kormánnyá­ műkö­dő, kanton jellegű szövetsé­get hozzanak létre. 1975. február 10. — A tö­rök közösség képviselője a két fél soron következő tár­gyalását lemondta. 1975. február 13. — Rauf Denktas, a ciprusi török kö­zösség vezetője által kikiál­tott török ,,szövetségi állam” a török hadsereg egységei ál­tal megszállt területek — 9251 km 2 területű szigetor­szág — 40 százalékán jött létre. A ciprusi török közösség — a 650 000 főnyi lakosság 13%-a — ellenőrzi a sziget gazdaságának­­ részét, az ország életében fontos szere­pet játszó mezőgazdasági ter­melést és az idegenforgal­mat is. A háború előtt Cip­rus 165 millió font deviza tartalékkal rendelkezett, az egy főre jutó jövedelem 1200 dollárt tett ki. A gazdasági élet romlását a hosszú szá­razság következtében a me­zőgazdasági termelés vissza­esése és a 15 százalékos inf­láció segítette elő. A háború következtében török meg­szállás alá került a termé­keny északi síkság, az északi part olajfái, Morhou és Fa­magusta narancsligetei, Ky­­rénia és Famagusta fontos vízforrásai, kikötői, Nicosia ipari létesítményeinek nagy része, és a sziget állatállo­mányának 70 százaléka. A török katonaság ellenőrzi az ország korábbi exportjának eevneeredét adó citrus-ter­­melés 65 százalékát is. A há­borús károkat több száz mil­lió ciprusi fontra becsülik, az idegenforgalom és a hoz­­zákapcsolódó létesítmények (szállodák) veszteségei 100 millió ciprusi fontnál na­gyobbak A háború követ­keztében kb. 200 000 turista kerülte el a szigetet, az így kiesett devizamennyiség to­vább növelte az­­ország ne­hézségeit Török Szövetségi Állam* Cipruson Elnapolák­ a BT­­,lprosi viláját A többség elítéli a török önkényt Benktas tovább fenyegetőzik Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön folytatta a ciprusi kérdés vitáját, majd kellő egyetértés és általános elfogadható határozattervezet híján meghatározatlan időre elnapolta ülését. Az eddigi viták során ki­kristályosodott néhány véle­mény, amelyek munkaok­­mányokban öltöttek testet. A ciprusi küldöttség által felvázolt dokumentum java­solja, hogy a Biztonsági Ta­nács követelje az ENSZ ha­tározatainak végrehajtását, különösen az idegen csapa­tok Ciprusról történő mi­előbbi kivonását és vala­mennyi menekültnek szülő­helyére való visszatérését Ciprus ezen kívül javasol­ta, hogy a Biztonsági Tanács nevezzen ki saját kebeléből egy tárgyaló­csoportot, amely közvetlenül részt venne a válság megoldására irányuló tárgyalásokon. Törökország és NATO körök azonban he­vesen ellenzik ezt a javas­latot. A csütörtöki vitában fel­szólalt egyebek között Tan­zánia, Románia, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjet­unió képviselője. Ion Datcu román delegá­tus javasolta, hogy a BT ke­ressen új utakat az érdekelt felek tárgyalási sikerének biztosításához. Felvetette azt a lehetőséget, hogy célszerű lenne bevonni a balkáni és a földközi-tengeri országo­kat,­­mint amelyek közvetle­nül érdekeltek a térség biz­tonságában. John Scali ame­rikai'' fődelegátus üdvözölte Waldheim főtitkár szándé­kát, hogy hozzájárul a tár­gyalások új körülmények között való előmozdításához. Scali sajnálkozását fejezte ki a ciprusi török közösség vezetőinek egyoldalú döntése miatt, ami a közösségek tár­gyalásainak megszakadásá­hoz vezetett Huang Hua kínai fődelegá­tus megpróbálta elvonni a BT figyelmét a tárgyalt probléma lényegéről. Ismét elcsépelt szovjetel­lenes ko­holmányokkal hozakodott elő, és támadta a Szovjet­unió külpolitikáját Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ- képviselője visszautasította rágalmait, és rámutatott, hogy a kínai küldött ezekkel a kirohanásokkal csupán azt akarja leplezni, hogy nem óhajtja keresni a ciprusi kérdés igazságos megoldását. Peking örül a helyzet bármi­lyen kiéleződésének, mert abban reménykedik, hogy összeütközésre történik az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között Ezek­­viszont hiú remények. A BT ciprusi vitájában a 15 résztvevő állam közül 11- nek képviselője szólalt fel. Túlnyomó többségük kiállt a Ciprusi Köztársaság füg­getlensége, szuverenitása és területi sérthetetlensége mel­lett és támogatta a Makari­­osz elnök vezette törvényes kormányt Glavkosz Kleridesz, a cip­rusi képviselőház elnöke az­zal vádolta Törökországot hogy semmibe veszi az ENSZ határozatait és fegyveres erővel akarja saját megoldá­sát rákényszeríteni ciprusi­akra. Athén: példás büntetés vár a összeesküvőkre Az ellenzék kérésére a görög parlament pénteken vitát kezdett a napokban meghiúsított katonai puccs­kísérletről. Averoff hadügy­miniszter nyilatkozatában el­mondotta, hogy összesen 37 katonatiszt kihallgatása fo­lyik a puccskísérlettel kap­csolatban. A tisztek meg akarták dönteni a kormányt, hogy kiszabadítsák a bukott fasiszta rezsim vezetőit, akik ellen az igazságügyi hatósá­gok hazaárulás címén vádat emeltek. Az összeesküvők egyúttal elejét akarják ven­ni, hogy nyugállományba he­lyezzék és felelősségre von­ják őket a katonai rezsim idején elkövetett cselekmé­nyeiket Averoff a továbbiakban arról beszélt, hogy hét hó­nappal ezelőtt, amikor a pol­gári kormány átvette a ha­talmat, Athén környéke tele volt a kormány iránt ellen­séges katonai egységekkel. A készülő katonai puccskí­sérletekről szóló hírek jófor­mán mindennaposak voltak azóta Athénban, és a novem­beri választások idején sok politikus volt kénytelen egyik napról a másikra la­kóhelyet változtatni, hogy elkerülje a letartóztatást. A hétfői puccskísérlet szerve­zői a ciprusi válságot és az Éged tengeri olajkutatási jo­gok ügyében kirobbant gö­rög-török vitát akarták ürü­gyül felhasználni a hata­lomátvételre, mert szerintük a kormány „balra tolódott”. A hadügyminiszter végül példás büntetést helyezett kilátásba az összeesküvők­nek, Georgiosz Mavrosz a leg­nagyobb ellenzéki párt, a „Centrum Unió — új erők” vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy nem lép fel erélyesen a régi rezsimhez húzó katonatisztekkel szem­ben Andreasz Papandreu, a pánhellén szocialista moz­galom vezére úgy véleke­dett, hogy az államcsíny­­kísérletet a NATO és a Pen­tagon tervelte ki. (Reuter, AP/MTI) W­ashington— Antalf& Su­ns a N4T04 • félti Joseph Lotus a NATO fő­titkára az amerikai kormány és a kongresszus vezetőivel folytatott három napos meg­beszéléseinek befejeztével csütörtök este sajtóértekezle­tet tartott Washingtonban. Hangoztatta ugyan, hogy sem ő maga, sem pedig az észak-atlanti tanács tagjai nem foglalnak állást a Cip­rus kapcsán Görögország és Törökország között támadt konfliktusban, de a Török­országnak nyújtott amerikai katonai segély leállításáról szólva megjegyezte: „a NA­TO maga is gyengül azáltal hogy egyik tagja gyengült.. .** Úgy vélekedett, hogy a NA­TO szemszögéből,, sajnálatos” lenne Törökország és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak lazulása Lánffi, március, v. Szossbgs

Next