Vas Népe, 1975. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
Aratási hónap a június is. Ne téveszsen meg bennünket a természet zsenge állapota, az óvodáikban, az általános iskolákban, a szakmunkásképzőkben, de a közép- és a felsőfokú tanintézetekben is júniusban érik be a „szeptemberi tavaszszal” kezdődő szellemi magvetés eredménye. A hosszú, fárasztó, sok önmegtagadást követelő, de természetes áldozatoknál — hiszen ember voltunk velejárója a többé válás belső parancsa — sokszorosan magasabb rendű a sikeres vizsgák utáni, jóérzés: többek lettünk. Nem szállt felettünk hiába az idő. Nemcsak megtartott, növelt is. Ezt a szellemi-tudatú növekedést köszönjük ilyenkor, pedagógusnap alkalmával azoknak a nőknek és férfiaknak, akik tudásukkal, szeretetükkel együtt életüknek egy hányadát is átadják tanítványaiknak, hiszen embert nevelni teljes odaadás nélkül nem lehet, nem sikerülhet. Nevelésünk központi alakja a pedagógus, a mindenkori új nemzedékek értelmének kibontogatója, a tudással felvértező, a szerszámkészítésre oktató, a munkás, erkölcsös életre elindító, a tanító ember. Nem kevesebbet kíván a társadalom, a pedagógusoktól, mint azt, hogy olyan közéleti indíttatású szocialista amolyan közéleti indítatású szocialista embereket neveljenek, akikben a hazaszeretet eltéphetetlenül összeforr a nemzetköziséggel. Aki ezt akarja, a legtöbbet akarja, de aki adni is tudja azt, ami magatartásban kell, hogy anyagi feltételeinkkel szocialista módon élni tudjanak a holnap felnőttjei, a jövőbeni alkotó mozdulatokhoz teremti meg a képességet és a szándékot. Talán soha nem nyugodott meg hasonlóan nagy, szép és megtisztelő feladat a pedagógusok vállán. A tudat gondozásával, táplálásával, a tudatos lét iránti igény megteremtésével, az okos, a sokoldalú és fizikailag is erős közösségi ember nevelésével közvetlen építőivé válnak a szocialista jövőnek. Ám amennyire szép és fontos, olyanynyira áldozatos is ez a hivatás. Egész embert és életet kíván az első cserezséntől az utolsóig. A pedagógus nemcsak fogalmakat tanító, ismereteket adó, készségeket örökítő ember, hanem a felnőtt világ mindenkori képviselője a gyermek, az ifjú mellett A nevelő, aki az érzésvikág karmestere, ítéleteivel teremt egyen-súlyt az először tapasztalt világ kavargó dolgaiban, akarva-akaratlan példakép is, gyakran egy életen át , amilyen a nevelés — családi, környezeti, munkahelyi — olyan lesz a gyer-mek, a fiatal, ezt követően a jövő. Am is mert a jóra, szépre, rosszra vagy rútra is mutató ítéleteink iskolai fogantatásnak, a mai sikereinknek a tegnapi, s jövőre reményeinknek a mai pedagógiai munka az alapja. Máig való nagy sikereinket harminc év számlálja: köszönet, tisztelet és hála is érte a lekiismeretesen dolgozó pedagógususok nagy-nagy táborának. Jövő feladata- m inkat a XI. pártkongresszus összegezte, s ami ebből a tanító emberre tartozik, ahhoz és azért kívánunk a XXIV. Pedagógusnap alkalmával sikert és örömet ad, munkában, boldogulást az egyéni életben, erőt és pihentető nyarakat a szeptemberi és minden elkövetkező csengetés előtt Farkas Imre Újfajta nyereség Sághegyalján A Sághegyalja Termelőszövetkezetben az idén már különböző pénzpótlékokat kapnak az emberek. Nem egyformán, persze, hanem olyan mértékben, ahogyan azt a tagság vezetőséggel egyetértésben jóváhagyta az 1975. évi tervtárgyaló közgyűlésen. Néhány példa: tagjaikat az évenkénti 8 munkaszüneti napon is megilleti az átlagkereset, ha ledolgoztak 250 tízórás munkanapot. Az alapítókat személyenként ezer forinttal jutalmazták meg. Pénzt és jutalomszabadságot kapnak a kitüntetettek. Például miniszteri kitüntetés esetén legalább kétezer forintot és 3 nap szabadságot A téesz a betegségi és gyermekápolási segélyt az ipari dolgozókéval azonos mértékben folyósítja tagjainak. 700 forintra kiegészíti havi ellátásuk összegét azoknak a nyugdíjasoknak és já-radékosoknak, akik ennél kevesebbet kaptak a rendelkezések szerint Továbbá anyagi megbecsülés: a nyugdíj korhatárhoz legközelebb állók részére 10 százalékkal megnövelve számolják el, illetve fizetik ki havi átlagkeresetüket A 10 százalék pótlék addig marad érvényben, míg az új nyugdíjtörvény alapján — 1980-ig — a nyugdíjra jogosító korhatár — 55., illetve 60. életévre — leszáll az ipari dolgozókéval egyező időtartamra. Minden kedvezmény, pótlék valamilyen munkateljesítmény vagy hosszabb időn át kifejtett tevékenység pénzbeni elismerése a téeszben, amely egyébként a celldömölki járásban elsőnek tudta — megfelelő anyagi és termelési fedezet alapján — bevezetni tagjainak, nyugdíjasainak s még járadékosainak is az előbb említettek szerinti pénzpótlékolásukat Példás törekvés. S rögtön hozzáfűzzük: ilyen elhatározásra csak a jól működő téeszek legjobbjai juthatnak. A sorrend ebben ezután is változatlan: először megfelelő tartalékalapokat, fedezeteket kigazdálkodni, csak ezután jöhet a jövedelmek növelése. A jók törekvése, köztük a celldömölki Sághegyalja TSZ-é is, így követendő. Keményen megdolgoztak érte. (Kék) AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, I-7. szám, Ara 1 forint 1975. Június – Vasárnap Az országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzéke A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára az Országos Választási Elnökség elfogadta az 1975. június 15-i képviselőválasztás jelöltjeit. Az országgyűlési képviselőjelöltek a következők: (Névjegyzékünk a következő adatokat tartalmazza: választókerület, név, eredeti foglalkozás, jelenlegi foglalkozás). BUDAPEST 1. I. kerület: Barcs Sándor újságíró, az MTI vezérigazgatója; 2. I. kerület: Inokai János technikus, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat igazgatója; 3. II. kerület: dr. Prieszol Olga munkás, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtiktára; 4. II. kerület: dr. Trautmann Rezső mérnök, nyugdíjas, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke; 5. I. kerület: dr. Pesta László orvos, nyugdíjas, a Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke; 6. III. kerület: Boros Béla munkás, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára; 7. III. kerület: Dési Zoltánné munkás, a Budapesti Harisnyagyár munkása; 8. III. kerület: Mezei László mrunkás, a budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője; Németh Endre munkás, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára csoportvezetője; 9. II. kerület: Korpát Jánosné munkás, a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyárának csoportvezetője; 10. IV. kerület: Németh Károly munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; 11. IV. kerület: Varga István munkás, az Újpesti Gépelemgyár lakatosa; 12. IV. kerület: Pióker Ignác munkás, nyugdíjas; 13. V. kerület: dr. Horváth Richárd rk. lelkész, a Katolikus Szó főszerkesztője, az Országos Béketanács Katholikus Bizottságának főtitkára; 14. V. kerület: dr. Nezvál Ferenc munkás, nyugdíjas; 15. VI. kerület: Sarlós István tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; 16. VI. kerület: Petrovics Emil zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára; 17. VII. kerület: Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője; 18. VII. kerület: Avar István színművész, a budapesti Nemzeti Színház tagja; 19. VII. kerület: Darvasi István újságíró, a Magyar Hírlap főszerkesztője; 20 VIII. kerület: Szalai Géza munkás, a Ganz-Mávag Gyár vésnöke; 21. VIII. kerület: dr. Vida Miklós mérnök, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója; 22. VIII. kerület: dr. Kaposvári Júlia orvos, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem adjunktusa; 23. VIII. kerület: dr. Udvardi Károlyné munkás, a Taurus Gumiipari Vállalat MSZMP Bizottságának titkára; 24. IX. kerület: dr. Bognár József közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója; 25. IX kerület: Horváth Sándorné munkás, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár csoportvezetője; Tanács Ferencné munkás, a Budapesti Csokoládégyár gépmestere; 26. IX kerület: Tóth István munkás, a Közlekedési és Szállítási dolgozók Szakszervezetének főtitkára; 27. X kerület: Csömör Ferenc munkás, a X kerületi munkásőrség parancsnoka; 28. X kerület: dr. Orbán László jogász, kulturális miniszter; 29. X. kerület: Lakatos Józsefné munkás, a Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat műszaki ügyintézője; 30. XI. kerület: dr. Hongrácz Kálmán munkás, nyugdíjas; 31. XI. kerület: dr. Király István tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára; 32. XI. kerület: Katona Imre munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; 33. XI. kerület: Vass Istvánné munkás, nyugdíjas, az Országos Béketanács alelnöke; 34. XI. kerület: Berezi Károly munkás, az Április 4. Gépipari Művek csoportvezetője; 35. XII. kerület: dr. Tóth János tanár, az MSZMP XII. , kerületi Bizottságának első titkára; 36. XII. kerület: dr. Szabó Kálmán közgazdász, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára; 37. XII. kerület: Bíró Imre rk. lekész, a farkasréti lelkészség vezetője; 38. XIII. kerület: Kádár János munkás, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; 39. XII. kerület: Tóth Rozália munkás, a Szék és Kárpitosipari Vállalat munkása; 40. XII. kerület: Kovács Károly munkás, az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkára; 41. XIII. kerület: Venéczi János munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára; 42. XIII. kerület: Kelen Béla munkás, az Esti Hírlap főszerkesztője; 43. XIV. kerület: Gajdos Ferenc munkás, a Danuvia Szerszám- és Készülékgyár marósa; Oláh Sándor munkás, a Telefongyár csoportvezetője; 44. XIV. kerület: Gyurkó László író, a Huszonötödik Színház igazgatója; 45. XIV. kerület: Kaszai Imre munkás, a MÁV, Hámán Kató Vontatási Főnökség mozdonyvezetője, 46– XIV. kerület: Bodonyi Pálné munkás, a Hazafias Népfront (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken: twp&vpt tanács?tfp* Vas megye Tanácsa legközelebbi ülését június 6-án, pénteken délelőtt fél 9 órai kezdettel tartja a megyei tanács nagytermében Szombathelyen. Az ülés napirendje: f) A lakosság egészségügyi ellátása és a feladatai. Előadó: dr. Molnár László, az egészségügyi osztály vezetője. CTJ Vas megye Tanácsa 1974. évi költségvetési és fejlesztési alapja zárszámadása. Előadó: dr. Horváth Sándor pénzügyi osztályvezető. Napirenden kívül tájékoztatás hangzik el a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról, ismertetik a legutóbb elhangzott interpellációkra írásban kiküldött válaszokat. Továbbra is az NB I ben a Haladás labdarúgó csapata Békéscsabai Előre Spartacus—Haladás 0:0. Békéscsaba, 20 000 néző. V: Bana (Maczkó I., Pádár). NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba: Tóth — Dobó, Kerekes, Vágási, Schneider — Láza, Pásztor, Paróczai — Királyvári, Németh, Bánáti. Megbízott edző: Szita László. Haladás: Szarka — Fischer, Horváth A., Kereki, Kovács — Halmosi, Bokor, Kulcsár — Horváth Z., Farkas, Háti-,zer. Edző: Sárosi László. Csere: Királyvári helyett Zielbauer a 65. percben, Paróczai helyett Moós a 78. percben. öt perccel 5 óra előtt adott jelt Bana játékvezető a mérkőzés megkezdésére. Ideges, kapkodó játékkal teltek az első percek. Az első eseményt Bánáti középre emelése jelentette, de Kereki kifejelte a labdát a csapatok csak „kóstolgatták” egymás játékerejét. A 8 percben Pásztor távolról mellé lőtt A két együttes biztonsági játékra törekedett jobbára csak mezőnyjáték folyt A 18. percben Pásztor szögletrúgása után meleg helyzet adódott a Haladás kapuja előtt de Szarkának sikerült megszereznie a labdát. A 23. percben Bana játékvezető magához kérette a két csapatkapitányt és aktívabb játékra buzdította őket A közönség némán figyelte a játékot Németh beadása után Paróczai léc alá tartó lövését Szarka ismét hárítot(Folytatás a 6. oldalon) Keserves intézkedés — Kártékony kerékpárok — Nyugatomba vonult a Sághegy — Könyvhéti kalendárium — Jelentkezés az óvodákba, bölcsődékbe