Vas Népe, 1975. november (20. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

„Fogászati és testápolási hónap” november 3-tól december 6-ig f Ez évben nyolcadik alka­lommal rendezzük meg or­szágosan, így megyénkben is a „Fogászati Hónap”-ot, mely testápolási programmal is bővül. Bár folyamatos tevé­kenységről van szó, mégis szükség van a kampány-jel­legre, hogy törődésünket, lelkiismeretünket ébren tart­­sa. Bár a „Fogászati és testi ápolási hónap” elsődleges célja nem a fogászati és bőr­­gyógyászati szakrendelések igénybevételére való ösztön­zés, hanem az egyéni meg­előzés eredményességének növelése, mégis az a tapasz­talat, hogy növeli a szakren­deléseket felkeresők számát is. Erre ez évben is számí­tunk. Az emberek nagy része ma már ismeri az egészsé­ges életmód feltételeit, de sajnos gyakran mégsem aszerint él. Tudjuk pl. hogy káros a fogazatra, ha sok szénhidrátot eszünk, mégis magas a szénhidrátfogyasz­tásunk. Tudjuk, hogy étke­zés után fogat kell­ mosni, de azt mégis elhanyagoljuk. Tudjuk, hogy sokat kellene , rágnunk, mégis pépes étele­ket eszünk. Pedig konyha­technikánk puha, pépes éte­leivel elsősorban felelős a ma emberének fogatlanítá­­sáért. Minél idősebb korban kez­dődik az egészséges életmód­ra nevelés, hatásfoka annál kisebb. A tradíciókból kiala­kult élettani gátat akkor már nehéz lerombolni. Két­szeresen nehéz, ha az élet­tani jószokások helyett hely­telen tradíciók, rossz szoká­sok érvényesülnek. Legjobb hatást gyermekkorban érhe­tünk el, amikor következe­tes ráhatás, szoktatás révén a kívánatos higiénikus jól szokások kialakíthatók. A Megyei Egészségnevelé­si Csoport az érdekelt szer­vekkel egyeztette a legfon­tosabb teendőket A legki­sebbek részére ez évben dia- és mozgófilmeket vetítenek, fogászati és testápolási báb­játékokat rendeznek. Az el­­múlt két év jó tapasztalata alapján a Megyei Művelődés­ügyi Osztály, a Megyei Vö­röskereszt, a Megyei Úttörő Elnökség és a Megyei Egész­ségnevelési Csoport az álta­lános iskolák felsőtagozatos tanulói részére már megyei vetélkedőt hirdetett Az is­­kolai vetélkedők legjobbjai területi- ,járási-, városi-elői döntők után juthatnak be a megyei döntőbe. A legjob­bak komoly díjazásban ré­szesülnek. Célunk, hogy mi­­nél többen vegyenek részt az iskolai vetélkedőkön. Hi­szen az egyéni helyes isme­reten és magatartáson túl a tömegek helyes magatartá­sának fokozatos kialakítása a legfontosabb. Mindinkább érvényesül az az indirekt hatás is, melyet a jó fogászati szemléletű és helyes magatartású fiatalok gyakorolnak a felnőttekre. A szakmai hátteret a fog­orvosok, körzeti orvosok elő­adásaikkal, beszélgetéseik­kel fokozottabban igyekez­nek érvényesíteni. Előadás­­vázlatok, ismertetők, külön­böző plakátok nagyobb pél­dányszáma lehetővé teszi, hogy eljussanak a legkisebb falvakba is. A járásokban és városokban az Egészség­­ügyi Osztályokon rendszere­sített filmdepókban fogásza­ti témájú filmek is vannak. Így azok hozzáférhetősége javult. A társadalmi összefogást példázza az, hogy az Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat kijelölt üzletében fogászati és testápolási cikkek rész­leges árleszállításával segíti a mozgalmat. Emellett a me­gyei vetélkedő résztvevőinek ajándékcsomagot is ad. Ez a „Fogászati és test­ápolási hónap” akkor lesz igazán eredményes, ha to­vább segít bennünket tuda­tos, állandó, helyés egész­ségügyi magatartásunk ki­alakításában. Dr. Horváth Miklós főorvos Szombathelyen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban rendezték meg a Siketek és Nagyothallók Szövetségének jubileumi ün­nepségét abból az alkalom­ból, hogy 25 évvel ezelőtt alapították meg a Szövetsé­get Az összejövetel első részé­ben Török Tibor ügyintéző megnyitója után Újvári Jó­zsef, az országos szövetség­­ küldötte emlékezett az el­múlt negyed évszázadra, ezen belül a szövetség mun­kájára, s hozzászólt ehhez dr. Nagy János, a szombat­helyi városi tanács osztály­­vezetője is. Ezután emlék­lapokat és jutalom tárgyakat adtak át a szövetségben te­vékenyen közreműködő ak­tivistáknak, illetve az alapí­tó tagoknak, majd a jubi­leumi ünnepség második ré­szeként három siketnéma színjátszócsoport szórakoz­tatta a szövetség megjelent tagjait és a családtagokat. Felléptek a szombathelyi, a győri és a soproni csoport színjátszói. A szombathelyi­ek Illyés Gyula: Tűvé-tevők című népi komédiáját mu­tatták be Tóth Zsuzsa és Mezős Gábor narrátorok közreműködésével. ★ A színjátszás, a színpad nemcsak a legnagyobb fe­gyelmet, hanem elsősorban a pontos összjátékot igényli, a színjátszás kollektív mű­faj, a szó, a mozgás, a lát­vány alappilléreivel. Hogyan oldották meg ezt a kollek­tív munkát a siketnéma ön­tevékeny színjátszók? — er­ről beszélgettem Benk­e Éva főiskolai tanárral, aki a cso­port művészeti vezetője, ren­dezője, s aki tavasszal Nagy Lajosné, a szövetség megyei titkárának felkérésére vál­lalta el ezt a feladatot. — Az első dolog a darab jó megválasztása volt. Rö­vidnek, frappánsnak, moz­galmasnak és áttételek nél­külinek kellett lennie, így esett a választásom a Tűvé­­tevőkre. Az 50 oldalas da­rabot meg kellett húzni 16 oldalra úgy, hogy megma­radjon a cselekmény és a mondanivaló: a kapzsiság és a fösvénység milyen csúnya dolog. — A próbák során milyen volt a munkamódszer? — A szombathelyi Nagy­kar utcai kis helyiségben próbáltunk, s a módszerem a következő volt: megkér­tem, hogy a gépelt példány­ban húzzák alá azokat a szavakat, amelyeket nem ér­tenek, nem ismernek. S az­tán így, a szómagyarázaton elindulva összeállt az egész, hiszen végszót nem hallva mindenkinek minden szere­pet kellett ismernie, rend­kívül pontosan kellett az előadás „koreográfiáját” megszerkeszteni. Hogy mi­lyen ismeretlen szavakat kaptam először vissza? Szé­naboglya ... hamuláda... remény. A fogalmak okoz­ták a legtöbb nehézséget, bár igyekeztem, hogy a leg­egyszerűbb szavak maradja­nak meg, hogy kevés legyen az áttétek — S milyen volt a han­gulat? — Nagyon megszerettem ezt a közösséget. Derűsek, kedvesek, tudnak és szeret­nek együtt lenni, s remek szakemberek. Korunk zaj­ártalma rájuk nem hat, s egyre inkább olyan munka­­területre kerülnek, ahol nagy a zajártalom. A sze­replőgárda különben korban és nemben változatos: asz­talosok, lakatosok, fényké­pészek, több műszakban dol­gozók, bizony a próbák egyeztetése nem volt köny­­nyű, de ez a lelkesen és készségesen vállalt munka, a színjátszás, az együttjátszás öröme, emberformáló hatása próbáról próbára mérhető volt. S nemcsak én gazda­godtam általuk, velük, ha­nem a közös játékkal, az új fogalmakkal ők is. Végsza­vak hallása és ritmusérzék nélkül sikerült egy húszper­ces, pergő produkciót létre­hoznunk ... — Amellyel aztán eljutot­tak az országos döntőbe is. — Igen, a MOM székház­ban volt szeptemberben az országos döntő, ahol a gaz­dánét játszó Somlai Erzsi megnyerte a legjobb női ala­kítás díját. A pesti csoport például a Pomádé király új ruháját játszotta, de láttunk ezen a kulturális szemlén párnatáncot pontosan, szé­pen táncoló siketnéma együt­test is... — Az öntevékeny művé­szeti mozgalomnak, s ezen belül a színjátszásnak tehát van rehabilitáló hatása. — Óriási. Hiszen a pro­dukció betanulása nem ido­­mítás, a színpadig való el­jutás folyamata felemelő és embert gazdagító. ★ Az Illyés mű sikere Szom­bathelyen sem maradt el, viszont éppen az évforduló kapcsán két gondolatot kell felvetnünk: a Nagykar ut­cai kis helyiség használata is veszélyben forog, s mivel Benke Éva megválik a cso­porttól a játszás, a színját­szás további sorsa is bizony­talan. Szakály Éva A játék rehabilitáló hatása 25 éves a Siketet és Nagyothallók szövetsége Ünnepség Szombathelyen UKMK 4 Szakmai tapasztalatcsere — Ösztöndíjasok találkozója — Előadások — Kiállítások A Szovjet Kultúra és Tudomány Napjainak eseményeiből Értékes szakmai eszmecse­rék, baráti találkozások jel­lemzik a Szovjet­­ Kultúra és Tudomány Vas megyei rendezvényeit. Szerdán Cell­­dömölkön a MÁV Vontatá­si Főnökségén a Bajkál— Amur vasútvonal építésével kapcsolatban alakult ki iz­galmas szakmai beszélgetés. Csütörtökön Szombathelyen a Megyei Művelődési és If­júsági Központban azok az értelmiségiek találkoztak, akik a Szovjetunióban sze­reztek diplomát. Igényelték, hogy rendszeresen tarthas­sanak hasonló összejövetelt. Ehhez a Szovjet Kultúra Háza a továbbiakban is se­gítséget fog adni azzal, hogy előadókat, szakmai anyago­kat küld a vasiaknak. A szovjet tudományos­ és irodalmi életet bemutató előadásoknak is nagy a si­kerük. A szentgotthárdi gimnazisták Solohovról hal­lottak csütörtökön, a kör­mendi főiskolások a szovjet­magyar tudományos együtt­működésről. Pénteken a szombathelyi Latinka Sándor Gépipari Szakközépiskolában nyílt ki­állítás a szovjet űrkutatás­ról, amelyet előadás is kí­sért. J. A. Akimov, a Szov­jet Tudomány és Kultúra Háza munkatársa beszélt az űrkutatás perspektíváiról. Bogáton, a megyei pártisko­la hallgatóinak Dasztembek Raimbekov, a szovjet nagy­­követség első titkára tartott előadást a Szovjetunió kül­politikájáról. Ugyancsak pénteken, Kőszegen a LA­TEX Posztógyárában fotóki­állítás nyílt Moszkváról. A szovjet fiatalok életéről teg­nap Nádasdon, ma a kősze­gi gimnáziumban hallanak tájékoztatót a diákok. Szombaton a BM klubban, Szombathelyen a szovjet nagykövetség katonai lég­ügyi attaséja tart előadást Hétfőn a szombathelyi Ta­nárképző Főiskolán a megye orosz szakos tanárainak kon­ferenciáját rendezik meg. A Hazafias Népfront megyei klubjában délután 2-kor a szovjet asszonyok életéről, munkájáról kapnak tájékoz­tatást az érdeklődők. A kő­szegi Béke és Barátság klub­ban este 7-kor, kedden este 7-kor pedig Nagysimonyiban beszélgethetnek erről a té­máról a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának előadói­val a klubtagok. Az űrhajózás történetét szemléltető kiadványokat nézik a szombathelyi Gépipari Szakközépiskola diákjai. _ fotó: Tóth Imre C­sipetnyi bors Charles Boyer francia filmszínész mondta nemrégi­ben: — Szörnyű dolog ez az öregedés. A feleségem tizen­öt évvel ezelőtt ünnepelte legutóbbi születésnapját­. ★ Alfred Hitcock neves ame­rikai filmrendező panaszko­dott társaságban, hogy az emberek beskatulyáztá­k, mindig csak bűnügyi filme­ket várnak tőle. — Biztos vagyok benne — mondta keserűen —, hogy ha történetesen elvállalnám egy musical rendezését, a nézők elkívánnák, hogy a primadonnát­ meggyilkolják benne... Kedden a celldömölki kesztyűgyárban délután 2- kor a szovjet fiataloknak az SZKP kongresszusára való készüléséről hangzik el tá­jékoztató. Este hatkor a celli KERIPAR klubjában Solo­­hov élete és munkássága kerül az érdeklődés előteré­be. fbri­ Pályázat a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira Mindazok az ifjak, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják, és a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni, amennyiben középiskolai tanulmányaikat 1975/76. tanévben befejzik, il­letőleg korábban már befe­jezték, katonai főiskolára jelentkezhetnek. 1. A jel­entkezés feltételei: a) büntetetlen és feddhetet­len előélet, b) erkölcsi-politikai meg­bízhatóság, c) magyar állampolgárság, d) hivatásos szolgálatra va­ló egészségi és fizikai alkal­masság, e) középiskolai érettségi, f) nőtlen családi állapot, g) 21 évnél nem magasabb életkor. 2. A katonai főiskolára pá­­lyázó tanulók jelentkezési la­pot a megyei hadkiegészítési területvédelmi parancsnok­ságtól kapnak. A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: a) saját kezűleg írt rész­letes önéletrajzot, b) erkölcsi bizonyítványt, c) a korábban végzettek­nek az érettségi bizonyít­ványt. 3. A jelentkezők pályázhat­nak: — a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola gépesített lö­vész, páncélos, csapatfelderí­tő, rakétatüzér, műszaki vagy határőr; — a Zalka Máté Katonai Főiskola légvédelmi rakéta, vegyivédelmi, híradó, rádió­­lokátor, jármű, fegyverzeti vagy hadtáp; — a Kilián György Repü­lő Műszaki Főiskola repülő műszaki, vagy repülőgép-ve­zetői szakára. 4. A pályázók 1976. már­ciusában felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, amelynek időpontjáról érte­sítést kapnak. A felvételi vizsga tárgyai: — egészségi alkalmassági vizsgálat, — képességvizsgálat, — matematika (repülő-ve­zető jelölteknek helyette orosz nyelv), fizika( szakkö­zépiskolát végzők esetében az azt helyettesítő géptan, elektrotechnika, mechanika, stb.) ismeretek felmérése. A felvételi vizsgán részt vett pályázókat a főiskolák parancsnokai döntésükről 1976. május 31-ig írásban ér­tesítik. Azok a pályázók, akik a főiskolán nem nyertek fel­vételt, ha egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkeztek, ott felvételi vizsgát tehetnek. 5. A katonai főiskolák I. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: 1976. augusztus 1.—5. 6. A tanulmányi idő négy év. A harmad­ik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók — zászlósi rend­fokozatba kerülnek kineve­zésre. A főiskolát sikeresen befejező és felavatott hall­gatók a Magyar Néphadse­reg, illetve a Belügyminisz­térium Határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A katonai főiskola — ka­tonai szakképesítéssel egyide­jűleg — meghatározott sza­kon üzemmérnöki, üz­emgaz­­dászi vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt­­. Pályázati határidő: 1976. január 31. 1975. november – Szombat

Next