Vas Népe, 1976. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
mélyek elleni erőszak emelkedett. Szerencsére a mi megyénkben nem növekedett e cselekmények súlyossága. Mivel e magatartások az államigazgatás rendjét támadják, az államapparátus szabályszerű működése a hivatalos személy tekintélye ellen irányulnak, visszaszorításukra határozott intézkedések szükségesek. Változatlanul gond, hogy az élet és testi épség ellen irányuló cselekmények, különösen a testi sértések száma évek óta emelkedik. E cselekményeknek mintegy felét családi, rokoni, baráti körben követik el. A nyilvános helyeken alkoholos állapotban harag, bosszú, szerelemféltés, vélt vagy valódi sérelem által motivált elkövetés is elég gyakori! A testi sérüléssel ugyan nem járó, de annak veszélyét mindig magában rejtő verekedések annak ellenére, hogy a felelősségrevonás évről évre szigorúbb, elég gyakoriak. E verekedések többsége vendéglátóipari egységek környékén, falusi mulatságok, búcsúk alkalmával fordul elő. Viszonylag magas számuk, másrészt különösen Szombathelyen az éjszakai órákban előfordult csendháborítások miatt jogos az a társadalmi igény, amely a határozottabb fellépést sürgeti. A visszatartó hatást növelő következetesebb intézkedéseket az is indokolja, hogy e cselekmények híre a lakosság körében gyorsan terjed, gyakran megbotránkozást, riadalmat, átmenetileg a közbiztonság hiányának érzetét kelti. Tapasztalataink szerint az erőszakos, garázda magatartások és az alkoholfogyasztás között szoros az összefüggés. Számos más körülmény mellett ez is jelzi, hogy az alkoholizmus elleni állami, társadalmi intézkedések nem bizonyultak eredményesnek. Erre utal az is, hogy az egy főre jutó alkoholfogyasztás tiszta szeszre átszámítva az elmúlt tíz évben országosan — s nem kétséges, hogy a megyében is — 6,6 literről tíz literre emelkedett. A megyében több száz veszélyeztetett alkoholista van. A gyámhatóságok által számontartott veszélyeztetett helyzetben levő kiskorú mintegy felénél mutatható ki a szülők mértéktelen alkoholfogyasztása. Az alkoholelvonó kezelések eddigi gyakorlata nem járt a várt eredménynyel. Sok a visszaeső. A zárt intézeti elvonókezelés a feltételek megléte ellenére is az indokoltnál kisebb számban, s túl vontatottan halad. A jövőben a szükséges esetekben bátrabban kell élni a munkaterápiás elvonókezelésre való utalás lehetőségével. Jobban érvényt kell szerezni az ittas emberek kiszolgálására vonatkozó tiltó rendelkezéseknek is és hatékonyabban fellépni a lerészegítést mind gyakrabban elősegítő és az utóbbi években különösen Szombathelyen elszaporodott zugkimérések felszámolásáért Mindezt az is indokolja, hogy az elmúlt évben a megyében a bűnelkövetők 29,1 százaléka alkoholos állapotban követte el cselekményét Ha a megye közbiztonsági viszonyait, a vagyonbiztonság oldaláéról vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az állampolgárok javai és a társadalmi tulajdon, ellen elkövetett ismertté vált bűncselekmények száma, ha nem is egyenlő mértékben, de csökkent. Figyelmet érdemel viszont, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, ezen belül a betöréses lopások, továbbá a sikkasztás és családok száma növekedett. Ezáltal 1975-ben a társadalmi tulajdonban, 12,7 millió forint kár keletkezett. A bűncselekmények 72 százalékánál az okozott kár nem haladta meg az 5000 forintot. Ugyanakkor növekedett az olyan bűncselekmények száma, amelyeknél a kár 50 ezer forintig terjedt. Az elmúlt évek adatai alapján megállapítható, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére okozott kárból a mezőgazdaság 30—25 százalékban, a kereskedelem 20— 25 százalékban, az ipar 10— 15 százalékban „részesedett”. Ez egyben jelzi, hogy a közvagyon megóvását mely területeken kell elsősorban erősíteni. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket ma is leggyakrabban a számviteli rend és bizonylati fegyelem lazasága, az alapos belső ellenőrzés hiánya, vagy szakszerűtlensége, a felügyeleti ellenőrzések elmaradása, felszínessége, a biztonsági berendezések, felszerelések hiánya, a gondatlanság, hanyagság teszi lehetővé. Egyegy bűncselekmény nyomozása kapcsán néha a szakértők az adott gazdálkodó szerv számvitelében olyan rendetlenséget találnak, mintha ott nem is szakképzett könyvelők dolgoznának. A gondatlanságot jelzi többek között, hogy szinte minden évben valamely termelőszövetkezetben a nem megfelelő tárolás miatt a szarvasmarhák megeszik a karbamidot és elpusztulnak, ezáltal többszázezer forint kár keletkezik. A biztonsági berendezések hiánya összefügg beszerzésük nehézségével, gyenge minőségükkel és azzal a káros szemlélettel is, amely gyakran abban jut kifejezésre, hogy „nem érdemes ezzel foglalkozni, hisz a betöréses lopással okozott kárt a biztosító úgyis megtéríti”. Az állam, a nagyközösség károsodása ma még nem mindenkinek okoz problémát Néha nehezíti a szükséges intézkedések megtételét az a fajta szemlélet is, amely a közvagyon védelmét kizárólag a bűnüldöző szervek feladatának tekinti. A személyek javait károsító bűncselekmények száma évenként 600—700 között mozog, az okozott kár 1975- ben 885 ezer forint volt A lopás, a betöréses lopás és csalás e területen is emelkedett. A személyek javait károsító bűncselekmények elkövetése gyakran összefügg az értékesebb és kevésbé értékes használati tárgyak, pénzek gondatlan, felületes kezelésével, a megfelelő elhelyezés, vagy elzárás hiányával. Éppen ezért e javak elleni bűncselekmények viszszaszorítását jelentős mértékben segítené, ha a lakosság egy része saját vagyontárgyainak megőrzésére, biztonságba helyezésére a jelenleinél nagyobb gondot fordítana. Az elmúlt években a népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények csökkentek, amelyben jogszabályi változásoknak (vám- és devizabűntettek értékhatárának felemelése) is szerepük van. Természetes a csökkenés, összefügg a felderítés helyzetével is, hisz e bűntettek elkövetési módjainak bonyolultsága gyakran a hozzáértés hiányából adódó jogértelmezési bizonytalanság itt okozza a legtöbb problémát. Mindezek mellett három körülmény feltétlen figyelmet érdemel. Mind gyakrabban fordul elő egyes kisiparosok, s néha termelőszövetkezeti vezetők részéről elkövetett adócsalás. A vásárlókat, a fogyasztói érdekeket sértő károsítások, az árdrágítások száma növekedett. E cselekmények felfedezése, az elkövetők felelősségrevonása, az állampolgároktól és ellenőrző szervektől is nagyobb aktivitást igényel. Mind gyakoribb a külföldiek részvételével elkövetett vámbűncselekmény. A népgazdaság elleni bűncselekményeket döntően az egyéni és csoportérdeknek a népgazdasági érdek fölé helyezése motiválja. A közrend szerves részét képező, az állampolgárok biztonságérzetét egyre jobban érintő közlekedési bűncselekmények száma az elmúlt években jelentősen növekedett. Az előfordult esetek jelentős hányadánál szándékos magatartással állunk szemben, például az ittas vezetés miatti büntető eljárások száma az elnúlt három évben 57,3 százalékkal emelkedett Hogy a balesetet még nem okozó, de ittas állapotban gépjárművet vezetők lelepleződnek, az jórészt a fokozódó közúti ellenőrzés következménye. Ennek ellenére az elmúlt éviben minden ötödik balesetnél volt megállapítható a szeszesital fogyasztás közreható szerepe. A közúti közlekedés rendkívül gyors ütemű fejlődése (a megye gépjárműparkja öt év alatt 39 százalékkal növekedett, az átmenő gépjárműforgalom megduplázódott) maga után vonta a közlekedési bűncselekmények növekedését is. Az elmúlt öt évben 128-an vesztették életüket a megye közútjain, s mintegy ezren szenvedtek súlyos sérülést. Az 1976. január 1-én életbe léptetett új KRESZ, és hozzá kapcsolódó jogszabályok megteremtették a közlekedésbiztonság jogi kereteit. Emellett azonban folyamatosan végzett tudatformálásra, ismeretterjesztésre és ezzel párhuzamosan az ellenőrzés, a differenciált szigor akalmazására van szükség a közlekedésbiztonság további javítása érdekében. Minél hamarabb el kell érnünk, hogy a közlekedők széles rétegeinél belső, önként vállalt és alkalmazott normává váljék a közlekedési morál írott és íratlan szabályainak tiszteletben tartása. A fentiekből adódik, hogy a közrend és köznyugalom erősítésére, az élet elleni, az erőszakos, garázda jellegű, a közvagyont és személyek javait károsító bűncselekmények megelőzésére, visszaszorítására a közlekedés rendjének javítására a jövőben is nagy gondot kell fordítanunk. A társadalmi és gazdasági fejlődésből, a bűnözés változásából fakadó magasabb követelmények megoldására kell a bűnüldöző szerveknek felkészülni. . .. a közbiztonság megyénkben feketében rá- Akkor különösen nehéz volt ötödmagával ellátni az ügyeletet. Ma 19 nővér dollgozik ugyanitt. Így is fárasztó. Délelőtt, délután, éjjel, hétköznapokon és ünnepeken a perceket, felelősséget emberkékre osztó műszakokban-Számolta-e vajon hány szülő kérte aggódva eddig. Ugye, nagyon vigyáz majd Lacikára, Pistikére, Mártikéra, Évikére? Ugye ott lesz helyettem is mindig az ágya mellett? Ugye vigyázza, óvja, vigasztalja? Nem, dehogy számolta. Hisz úgyszólván naponta ismétlődik mindez. Ez, a szüntelen újrakezdés nagyszerű izgalma, öröme ejti rabul, erre mondja: ha most kezdeném, újra ezt választanám ! — És mások választják-e? — Kevesen sajnos- Nagy az elfoglaltság, fárasztó a leköttség, ami a mai lányoknak nem nagyon tetszik- Meg köztudott, a kereset sem itt a legnagyobb. • Teréz néni is másban méri leginkább a fizetséget. — Régi kis betegeim közül, ha visszakerül egy-egy, kéri, hogy hozzám, az én szobámba jöhessen újra. S számolják, ha elmegyek szabadnapra, mikor látnak megint. Várnak. Úgy mondják, akkor nem fáj a szűrsem, ha én adom... Édesanya, 22 éves fia autóvillamossági szerelő- („Megajándékozott két aranyos unokával.”) Leánya két évvel fiatalabb- („Kalkulátor a járműben”) A férje gépkocsivezető— Van már egy hónapja Egyik délelőtt felhívott telefonon, hogy expressz levél jött az Egészségügyi Minisztériumból- Pestre kell mennem. kitüntetést kapok. Nem hittem. Sokszor tréfál velem. •Néhány nap múlva Les Lajosné ott állt meghatottan a Szakszervezetek Székházának Semmelweis termeiben- ott érte az újabb köszönet. A hivatalos- És a megérdemelt elismerés a fáradságos évtizedekért. Teréz néni július 1-től az Egészségügy Kiváló Dolgozója-Lakatos Ferenc Fotó: Horváth László 1976. augusztus 1. Vasárnap A közbiztonság további szilárdítása azt követeli valamennyiünktől, hogy feladatainkat minden területen szakszerűen, kulturáltan, a társadalmi erőkkel és becsületes állampolgárokkal együttműködve a társadalmi követelményeknek megfelelőenteljesítsük. Dr. Kuti Béla rendőr ezredes , a Vas megyei Rendőrfőkapitányság vezetője A nyíltság nem titoksértés! Megyénk egyik nagyközségi tanácsánál kopogtatott nemrégiben e sorok szerzője. Kevéssé jelentős közügyben szerette volna pontosítani a már megszerzett adatokat, ám az illetékes ügyintézőnél zor-idén elutasításra talált: nyilatkoznia csupán a tanácselnöknek van joga Az elnök éppen tárgyalt, megbízatásához méltó, fontos kérdésekről, illetékes vezetőkkel, így az újságírót nem fogadhatta. Következésképpen a cikk sem jelent meg.• Nem kár érte — vélhetné az olvasó, ha nem találkoznék lépten-nyomon maga is ezzel a teljesen felesleges, fontoskodó titkolódzással ,az állampolgárok ügyeit hivatásszerűen intéző tisztségviselők munkájának ködösítésével, misztifikálásával- Az újságíró hivatkozhat törvényekre, rendeletekre, amelyek biztosítják a hírközlés szabadságát s általában a sajtó jogait. Többnyire meg is kapja a kívánt információt, ha csak egy kicsit is „rámenős”. De mit tehet az idős téesz-tag, a nyugalmazott óvónéni, vagy éppen a kiérdemesült éjjeliőr, ha azt mondják neki, hogy jogos kérelmének elbírálása ügyében jöjjön vissza két hét múlva, holott azon nyomban alá lehetne írni azt a papírt, s rá lehetne nyomni a bűvös pecsétet is? Néni, bácsi egyaránt békés belenyugvással veszi tudomásul a hivatal packázását, s jobb híján visszatér abban az időpontban, amikorra rendelték-Tanácsaink választott tagjai, vezetői rendszereisen beszámolnak a választópolgárok előtt arról, hogy mit végeztek a köz ügyeiben. A jelek szerint nem ártana, ha ezt a „nyílt módszert” egyikmásik hivatal nem választott, hanem kinevezett, de feltétlenül „visszahívható” dolgozóira is kiterjesztenék! — Kár . Kell-e még bölcsőde? Egyes üzemekben és szövetkezetekben felmerült a kérdés: miért adunk újabb pénzeket óvodák és bölcsődék építésére. Eleget adtunk már az elmúlt években, biztosan több már a bölcsőde, mint a gyerek. Igazuk van-e ezeknek a kételkedőknek? Nézzük először a tényeket- Valóban sok óvoda és bölcsőde épült az elmúlt években Szombathelyen és a megye több településén, de még mindig nem elég- Legalább is ezt mutatják a számok. Szombathelyen a napokban döntöttek arról, hogy kiket vegyenek fel a bölcsődékbe. Kiderült, hogy nemcsak az egyetemekre nehéz bejutni, hanem a bölcsődékbe is Figyelembe vették azt is, hogy a Derkovits városrészen — ha az építők tartják a határidőt — újabb 80 személyes bölcsődét adnak át. Tehát a jelentkezők közül 80 gyereket elvileg már ide is beutaltak, bár még hónapokig kell várni a tényleges elhelyezésre A szülők azonban már nyugodtak, mert rövid időn belül megoldódik gyermekük elhelyezésének a problémája. Mindezen felül azonban 64 gyereket — pontosabban szülőt — még így is el kellett utasítani- Ennyi nem nyert felvételt a bolt csődökbe. Mindjárt hozzátehetjük, hogy az óvodákban is hasonló a helyzet. Még egyszer feltesszük tehát a kérdést: igazuk van-e azoknak, akik azt mondják, hogy már eleget adtunk gyermekintézményekre. Úgy gondolom, hogy az olvasó is leszűri a következtetést; további erőfeszítések szükségesek, a gyermekintézmények fejlesztésére, hogy ne legyen elutasított gyerek- F. L. Nincs ihlet.. (Lakatos Ferenc karikatúrája)