Vas Népe, 1977. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Expressz ★ Vance amerikai kül­­ü­gyminiszter márciusban Moszkvába utazik, és ar­ra számít, hogy vala­mennyi, még nyitott kér­dés napirendre kerül majd a folytatódó SALT- tárgyalásokon. K­ Bukarestben közle­ményt hoztak nyilvános­ságra ,miotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök Romániában tett hivata­los látogatásáról. A kor­mányfők konkrét intéz­kedéseket fogadtak el az együttműködés és a ter­melési szakosodás fejlesz­­tesztésére, a kereskedel­mi árucsere kiszélesítésé­re. •Jo Pietro N­enni, az Olasz Szocialista Párt 85 éves elnöke egy nemzetközi bi­zottság nevében szomba­ton üzenetet küldött tarter elnöknek azzal a követeléssel, hogy vizsgál­ják felül a Sacco és Van­­zetti olasz Bevándorlók ellen 1921-ben hozott és végrehajtott halálos íté­leteket. Mint ismeretes világszerte, így az Egye­sült Államokban és Olaszországban is évtize­dek óta követelik az ár­tatlanul kivégzett Sacco és Vanzetti rehabilitását. Jé Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap Milá­nóban egy politikai gyű­lésen ismét azt javasolta, hogy az OKP részvételé­vel hozzanak létre széles, demokratikus alapokon nyugvó koalíciós kor­mányt. Az ország súlyos gazdasági nehézségeiből csak úgy lehet kilábalni — mondotta — ha egy demokratikus és népi egységkormány létrehozá­sával keresik a kibonta­kozást. A Zsenmin Zsipao a „négyek” bírálatáról A hétfői Zsenmin Zsipao említést tett „elvtársak egy kis csoportjáról” kiknek ál­lítólag elegük van a „négyek bandájának” bírálatából, s úgy vélekednek, hogy Mao Ce-tung özvegye és „össze­esküvő” társai már amúgy­­is teljesen lelepleződtek. A KKP központi lapjának a népi felszabadító hadse­reg Hopej tartománybeli pa­rancsnokságának négy kom­munista harcosa kel ki az effajta nézetek helytelensé­ge ellen. Valójában — hangsúlyoz­zák a pártlap szerkesztőihez intézett nyílt levelükben a katonák — „a négyek sok éven át tartották kezükben klikkjüket a párton belül és ennek súlyos következmé­nyei vannak. A négyek ban­dája befolyása nem szűnik meg azzal, hogy megbuktak. Soha nem szabad lebecsül­nünk azokat a károkat, ame­lyeket a pártnak, az állam­nak és a népnek okoztak”. A pekingi Tienanmen té­ren rendezett falragaszkam­pány óta most esik szó elő­ször olyanokról, akik ellen­zik a négyek bandájának fo­lyamatos bírálatát. Angolában megalakul a Dolgozók Élcsapat Pártja­­ Az Angolai Népi Köztár­saságban létrehozzák a Dol­gozók Élcsapat Pártját — jelentette be Luandában közzétett nyilatkozatában az Angolai Népi Felszabadítá­­si Mozgalom (MPLA) Köz­ponti Bizottságának Politi­kai Bizottsága. A párt ide­ológiai alapjául a marxiz­­mus-leninizmus szolgál. Az MPLA küszöbönálló kongre­sszusán megalakí­tandó új párt olyan irányító erő lesz, amely mozgósítja a dolgozókat a szocialista társadalom építésében vál­lalt feladatok megoldására. A munkásosztály, a paraszt­ság és a forradalmi értelmi­ség szövetsége a párt irányí­tásával az angolai forrada­lom végső győzelméhez fog vezetni. Gazdasági téren — mint a nyilatkozat hangsúlyozza — az ország jelenlegi fejlő­dési szakaszának fő célja a szocializmus anyagi-műsza­ki bázisának megteremtése, az ipar és a mezőgazdaság tervszerű fejlesztése, az an­golai nép szükségleteinek kielégítéséhez elengedhe­tetlen anyagi feltételek meg­teremtése. Az MPLA Központi Bi­zottsága 1977-re célul tűzte ki a gazdasági élet további helyreállítását, az 1973-as termelési szint elérését, a munka termelékenységének fokozását és valamennyi gazdasági ágazat rekonstruk­ciós tervének megvalósítá­sát. Elsőrendű és állandó fel­adat a termelési viszonyok átalakítása abból a célból, hogy létrehozzák a kizsák­mányoló osztályok nélküli társadalmat, megszüntessék a falu és a város, a szelle­­­mi és a fizikai munka kö­zötti különbséget. A párt — mutat rá a nyi­latkozat — irányítja az an­golai népnek a nemzeti de­mokrácia és a dolgozók ha­talmi szerveinek megszilár­dítására irányuló tevékeny­ségét. A népi hatalom leg­magasabb szerve a nemzet­­gyűlés lesz, amelynek össze­hívására már megkezdődtek az előkészületek. a­­­vas népe Az SZKP KB határozata az Októberi Forradalom 60. évfordulójáról Az SZKP Központi Bi­zottsága hétfőn határozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. A jubileumi dokumentum részletes, átfo­gó elemzést ad a győzelmes szocializmus országának fejlődéséről, az októberi for­radalom világtörténelmi je­lentőségéről, a szovjet tár­sadalom, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom helyzetéről, általában a nemzetközi viszonyokról. A határozat áttekintést nyújt a szovjet állam és a társadalom, az SZKP törté­nelmi fejlődésének jelentő­sebb eseményeiről. Hangsú­lyozza, hogy az októberi for­radalom országának hat év­tized alatt elért eredményei meggyőzően bizonyítják: a szocializmus a történelem­ben eddig példátlan ütemű haladást biztosított társada­lom életének minden terüle­tén. A Szovjetunióban végbe­ment szociális változások méreteit jelzi, hogy ma az országban kétévenként any­­nyi lakást építenek, ameny­­nyivel a cári Oroszország városai összesen rendelkez­tek. Hatalmas jelentőségű feladatokat oldottak meg a kultúra az oktatás az egész­ségvédelem területén, gya­korlatilag korlátlan lehető­ségeket teremtettek a tudo­mány fejlődése számára. A szovjet nép önfeláldozó munkájának legfontosabb eredménye — állapította meg a Központi Bizottság — a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtése volt, amelyben mindinkább fel­tárulnak a szocializmus al­kotó lehetőségei, humánus lényege. Ezt a társadalmat, amely törvényszerű fejlődé­si szakasz a kommunista társadalomhoz vezető úton, a tudományos-műszaki for­radalom és a társadalmi­gazdasági rendszer előnyei­nek egyesítése jellemzi. A szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi szaka­szát a szocialista­­állam to­vábbi erősödése, a szocialis­ta demokrácia szüntelen fej­lődése jellemzi. Ebben a szakaszban tovább erősödik a párt vezető szerepe a tár­sadalomban. Óriási jelentő­sége van a Központi Bizott­ság és annak Leonyid Brezsnyev vezette Politikai Bizottsága tevékenységé­nek. Az SZKP KB dokumentu­ma a világban hatvan esz­tendő alatt végbement válto­zásokra utalva kiemeli, hogy a fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása a második világháborúban, a szocialista forradalom győ­zelme egész sor európai or­szágban meggyorsította a fejlődést, a szocialista vi­lágrendszer kialakulásához vezetett. A nemzetközi erőviszo­nyokban bekövetkezett gyö­keres változások az utóbbi években lehetővé tették a „hidegháborútól” a fordula­tot a feszültség enyhülésé­hez, valamint a termonuk­leáris világháború veszélyé­nek elhárítását. A tőkés országok vezető körei ma már kénytelenek figyelembe venni, hogy nem alapozhatják számításaikat a szocializmus feletti katonai győzelemre. Ugyanakkor az SZKP nem téveszti szem elől, hogy a nemzetközi hely­zet alakulásának jelenlegi szakaszában erősödik a nemzetközi méretekben fo­lyó osztályharc. A dokumentum a továb­biakban méltatja a kommu­nista és munkáspártok 1969. évi moszkvai, a latin-ameri­kai kommunista pártok 1975. évi havannai, az európai kommunista és munkáspár­tok 1976. évi berlini tanács­kozásának, valamint a test­vérpártok más regionális ta­nácskozásainak jelentőségét, s megállapítja, hogy tovább szilárdulnak a nemzetközi kommunista mozgalomnak, korunk legbefolyásosabb po­litikai erejének pozíciói. Az SZKP Központi Bizott­sága — hangoztatja befeje­zésül a határozat — kinyil­vánítja szilárd meggyőződé­sét, hogy a szovjet emberek még szorosabban tömörülnek a lenini párt köré, a kom­munista építés nagyszerű terveinek megvalósításáért folyó küzdelemben, s kiemel­kedő munkasikerekkel kö­szöntik a Nagy Október hat­vanadik évfordulóját. r­ a­d Ford mint tv-kommentátor Gerald Ford, az e hó­napban leköszönt ameri­kai elnök a jövőben mint tv-kommentátor jelenik meg a képernyőn. A volt elnök hosszú időre szóló szerződést írt alá az NBC amerikai tv programban való szerepléséről. Hírek szerint ez majd alkalmat ad neki utódja, Carter gyakori megbírálására, mivel olyan műsorokban fog résztvenni, kommen­tárokat mondani, amelyek „az elnöki intézménnyel foglalkoznak”. A most Kaliforniában pihenő Ford másik új állása a michigan­i egyetem lesz, ahol a politikai tudomá­nyok karán ad majd elő mint meghívott profesz­­szor. ______________ Chnoupek a helsinki megállapodásokról­ ­ Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentuma nagy táv­latokat nyit az államok kö­zötti realista, felelősségteljes kapcsolatok kialakítása előtt, elsősegíti a feszültség enyhü­lését, a katonai konfliktusok megszüntetését vagy megelő­zését, a különböző társadal­mi rendszerű országok kö­zötti békés egyenjogú együtt­működés fejlesztését — hangsúlyozta a CTK hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. — Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az erópai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei továbbra is a reakciós erők és a béke el­lenfelei állandó heves táma­dásainak középpontjában állnak. Ezek az erők tagad­ják az összeurópai találkozó jelentőségét, s az egész záró­­dokumentumnak csak egyes fejezeteit hangsúlyozzák.­­ Mi kezdettől fogva azon a véleményen voltunk, és azt valljuk ma is, hogy a kon­ferencia eredményei új sza­kaszt jelentenek Európa éle­tében és kiindulópontként szolgálhatnak a nemzetközi feszültség további enyhítésé­hez a világ más térségeiben is. A magunk részéről készek vagyunk aktívan hozzájárul­ni ehhez. — Csehszlovákia ratifikál­ta az emberi jogokról szóló nemzetközi megállapodást, intézkedéseket hozott a gaz­dasági információcsere ki­­szélesítésére és az idegenfor­galom továbbfejlesztésére. Elvi döntést hoztunk a csa­ládok egyesítésére vonatko­zóan és megvizsgáljuk az egyéni kiutazási kérelmeket. Megjavítottuk a külföldi új­ságírók munkafeltételeit, szélesítjük a kulturális kap­csolatokat, a külföldi sajtó­termékek terjesztését. A csehszlovák külügymi­niszter ezután rámutatott:­­ a csehszlovák külpoli­tika egyre növekvő tekinté­lyéről tanúskodnak a követ­kező tények: Csehszlovákia 1976. elején­­ 111 országgal tartott fenn diplomáciai kap­csolatokat, most pedig 118-at. Tavaly több mint 90 két­oldalú és 30 sokoldalú meg­állapodást és szerződést kö­töttünk. Képek - események • • A Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— jugoszláv hivatalos tárgyalások. A képeit (jobbról a má­sodik): Fuja Frigyes külügyminiszter, a magyar kül­döttség vezetője és­­­alról a második­ Milos Minit®, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság kormányának elnökhe­lyettese, JMJttgytöröiszter, a jugoszláv szövetségi delegá­ció vezetője. A Csad Köztársaságban tevékenykedő gerillák szaba­don bocsátották, » három év óta fogságukban lett FrjMK&lse Claustr« fronet» geelógusnőt és férjét, aki *K3-be« « felesség keresése közben esett fogságba. A házaspár — képünkön — megérkezett a líbiai fővá­­a­dnt. P­ősze idén, a tenger szi­­gonyos istene megcsil­lapodott, mire odaértünk. Még erősen gyűrte tenger­homlokán a ráncokat, hul­lámokat, de már nem dü­höngött; mintha érezte, tud­ta volna, hogy az ilyesmi il­letlenség, hogyha barátok, magyar vendégek érkeznek. Várna, Aranyhomok, ten­gerpart. Az Ambassador Szálló köz­vetlenül a Fekete-tenger partján épült, mint megany­­nyi más szálloda, este későn érkeztünk ide, hogy meg­szálljunk benne, dolgaink végeztével. Kiálltam az er­kélyre úgy éjféltájban. Há­tam mögött és oldalt min­denütt fény, cirill neon és zene. Alattam és szemközt pedig valami félelmes és végtelen sötétség: a tenger! Még egy akkora fény sem villant fel sehol, mint egy jánosbogárka. Előttem merő fekete vakság a leghatvá­­nyozottabb fokon. És — mondom — a tenger istene már nem dühöngött, most már csak kifújta magát. Harsogó ütemességgel, sza­kadatlanul verte ki r, partra az embernyi hullámokat. Mindegyik hullám egy nagy, monoton robogás, Poszeidón elvégezte haragos dolgát: mielőtt odaérkeztünk, több mint száz kilométeres szél kíséretében széttépte a par­ti védőfalakat, lépcsőket, ke­rítéseket, parti, kisebb mel­léképületeket és egyebeket. A kár jelentékeny, de a bolgárok egy-kettőre kijavít­ják, már erőteljesen dolgoz­nak rajta. A tenger kincs Várnának, Bulgáriának! M­ég ha megdühödik és rombol is időnként. Az Aranyhomokon túl a nap minden szakában hajókürtök rivallnak, óriási daruk emel­getik roppant terheiket úgy­szólván mindenféle nemzet hajóira és hajóiról. És ez pénzt hoz, nem is keveset. Ide Konstanta, a Román Szocialista Köztársaság ugyancsak nagy tengeri ki­kötője mindössze 143 kilomé­ter, a hős város, Ogyessza, a Szovjetunió nagy déli kikö­tője 445 kilométer, Burgasz bolgár kikötőn át Isztambul mintegy 350 kilométer. És a Dunával is össze van kap­csolva a várnai tengeri ki­kötő. Várnát elsősorban a ten­ - tenger istenei ger tette, most már nyugod­tan mondhatjuk, hogy — naggyá! Mintegy háromszáz­ötven­ezer lakosa van, de ha így halad, hamarosan több mint fél millió lakosa lesz. Várna jelenleg eléggé magasan építkező város, új magasépületei messzire el­látszanak. És cirill-fényei, cirill-neonjai immár nagyvá­rosiak. A tengerparton szál­loda szállodát ér. Csupán ezen az üdülőtéren nyaran­ként nyolcezer vendéglátói­pari alkalmazott dolgozik, nem számítva a zenészeket és takarítókat, karbantartó­kat. Ez Várna egyik nagyü­zeme! És a városban külön vendéglátóipari iskola mű­ködik, hogy minél jobb, kulturáltabb legyen az ellá­tás, a kiszolgálás. Most már úgyszólván mindenütt talál­kozni lehet több nyelven be­szélő felszolgálókkal. Nem­csak a szigonyos Poszeidón istennel lehet találkozni itt, hanem Afroditével is, a szép, termékeny istennővel, aki a mitológia szerint azért oly nagyszerű, mert a tenger habjaiból született. Kelleme­sek a felszolgálók között. Mondale Tokióban Vasárnap este kétnapos lá­togatásra Tokióba érkezett Walter Mondale amerikai alelnök. Mondale hétfőn ké­ső délután találkozott Fuku­­da Takeo miniszterelnökkel. A megbeszélés két legfonto­sabb napirendi pontja a ja­pán-amerikai csúcstalálko­zó előkészítése, valamint an­nak megvitatása, hogy hol és mikor rendezzék, meg a fejlett tőkés országok soron következő gazdasági csúcs­­értekezletét. Tokiói megfigyelők bi­zonyosra veszik, hogy az ázsiai helyzet megvitatása­kor a két államférfi érinte­ni fogja azt az amerikai ter­vet is, hogy Dél-Koreából fokozatosan kivonják az Egyesült Államok szárazföl­di csapatait. Fukuda Takeo, azzal, hogy kijelentette, a csapatkivonások kérdése az Egyesült Államokra és Dél- Koreára tartozik és Japán nem kíván beleavatkozni, elébe ment az amerikaiak­nak ebben a kérdésben. Ter­mészetesen, a Mondale— Fukuda találkozón olyan problémák is szőnyegre ke­rülnek, mint például az Egyesült Államok Japánnal szemben mutatkozó 5,3 mil­liárd dolláros külkereskedel­mi deficitje, valamint az az amerikai igény, hogy Japán vállajon nagyobb terheket a kapitalista világ gazdasági és pénzügyi problémáinak rendezésében. Mindkét fél aláhúzta, hogy a tárgyalások „őszinték és nyíltak” lesznek, de nem tö­rekszenek arra, hogy bár­melyik megvitatott kérdés­ben döntésre jussanak. A döntés meghozatala a koráb­bi évek gyakorlatának meg­felelően — a japán kor­mányfő és az amerikai elnök feltehetően március végén sorra kerülő csúcstalálkozó­jára vár. 1977. február 1. Kedd

Next