Vas Népe, 1977. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Egyszerűbb létszámgazdálkodást Karakas László tájékoztatója Karakas László munkaügyi miniszter az 1976. évi munkaügyi helyzetről és a további feladatokról aktívaértekezleten adott tájékoztatást. — Az idén is a munka hatékonyságának emelése az egyik legalapvetőbb feladat — mondotta. — 1977-ben mindössze 15—20 ezer új munkaerővel lehet számolni, erre azonban mindenekelőtt a szolgáltató ágazaton van, továbbá azoknál a vállalatoknál van szükség, ahol az alapanyagtermelés fokozása, az export növelése, a lakosság jobb ellátása, a termelő berendezések hatékonyabb, több műszakos kihasználása, a kiemelt fontosságú beruházások kivitelezése újabb munkaerők beállítása nélkül nem lehetséges. A vállalatoknak tehát folytatniuk kell azoknak a területeknek a feltárását, ahol a létszám csökkenthető. Az ésszerűbb létszámgazdálkodás leglényegesebb eszköze az üzem- és munkaszervezés, s ezzel öszszefüggésben a veszteségidő csökkentése, az anyagmozgatás gépesítése. A vállalatok fokozottan igyekezzenek igénybe venni pályázat útján az anyagmozgatás gépesítésére nyújtott állami támogatást. A miniszter rámutatott, hogy még mindig sok a vállalatoknál az egésznapos és a tört napi hiányzás, elsőrendű feladat tehát a fegyelmezetlenség, a liberalizmus felszámolása. Egyes vállalatok az 1976—80-as évekre szóló kollektív szerződésben nem csökkentették, hanem éppen növelték a jutalomszabadságra jogosító eseteket, és különböző jogcímeken a jutalomszabadságok mértékét, ami tovább ronthatja a munkaidő kihasználást. Indokolt tehát, hogy az ilyen vállalati jogszabályokat vizsgálják felül. Szólt arról is, hogy a valóban gazdaságos munkahelyek munkaerő szükségletét csak akkor lehet kielégíteni, ha a korszerűtlen, alacsony hatékonysággal működő kapacitások egy részét és az ezekhez kapcsolódó munkahelyeket legalább részben fokozatosan felszámolják. Az átcsoportosítás miatt munkahelyet változtató dolgozókat mentesíteni kell az ezzel járó hátrányok alól. A miniszter kitért arra is, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének a múlt évinél gyorsabb ütemével számolva, az idén a reálbérek és a reáljövedelmek is valamivel gyorsabban növekedhetnek, mint tavaly. Fokozott anyagi elismerésben kell részesíteni mindenekelőtt azokat, akik az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között, illetve akik folytonos, vagy többműszakos munkarendiben dolgoznak. Az idén a műszakpótlék felemelését és egységesítését is tervezik az iparban, az élelmiszer kiskereskedelemben és vendéglátóiparban. Az ehhez szükséges adatfelmérés a napokban fejeződik be. A vállalati bértarifarendszer módosításáról szólva kifejtette: a bértételek fokozatos érvényesítése során azt kell elérni, hogy a többletbér mögött többletteljesítmény is legyen. Felül kell tehát vizsgálni a besorolásokat, s végrehajtani a szükséges átsorolásokat. A teljesítménykövetelmények felülvizsgálatával, az ösztönzőbb bérformák szélesebb körű alkalmazásával is elő kell segíteni a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást — mondotta a miniszter. Együttműködés,ellenőrzés A mezőgazdasági bizottság üléséről A termelő tevékenység nélkülözhetetlen velejárója a megfelelő ellenőrzés, így van ez az élet minden területén, a mezőgazdasági üzemekben is. A megyei tanács mezőgazdasági bizottsága ennek egyik módját elemezte legutóbbi ülésén. Dr. Hollósy István, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Vas megyei Szövetségének titkára ismertette a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének helyzetét. Elmondotta: az utóbbi években sokat javult a gazdálkodási fegyelem, s ebben részes az ellenőrzés hatékonyabbá válása is. Különösen az 1971- ben létrehozott revizori iroda tevékenysége segített sokat. Az ellenőrzés jelentőségét a szövetkezetek többsége felismerte, a hibák megelőzésének, a közös tulajdon védelmének, a vezetés jó eszközének tekinti. Az önálló gazdálkodásnak egyébként is fontos eleme a belső ellenőrzés, nélküle az intézkedések végrehajtása bizonytalan, a várt eredmény elmarad, a termelés növelésének lehetőségei kihasználatlanul maradnak. Jól szolgálja e feladat megoldását a függetlenített belső ellenőrök alkalmazása. Megyénkben jelenleg tizenhárom gazdaság foglalkoztat ilyen beosztású embert, felmérés szerint ez harminc gazdaságban lenne indokolt. A munkakörök létesítésének akadálya, hogy a vezetők nem foglalkoznak a kérdéssel. Sokat fejlődött a különféle ellenőrző szervek összhangja, s örvendetes, hogy elmondhatjuk: teljesen megszűnt már a téeszek „mérlegjavító” ügyeskedése. Ahol viszont még nincs rend, öthat termelőszövetkezetben prémium előleget(!) vesz fel az elnök, de gyakori a meg nem érdemelt prémiumok kifizetése is. Ezek az esetek arra is mutatnak, hogy sok helyen nem eléggé konkrét az ügyrend, nem megfelelő a bizonylati fegyelem. Ahol pedig a vezetők szabálytalankodnak, ott tulajdonképpen nem is lehet érdemi ellenőrzést várni a közvetlen termelésirányítóktól, de a középvezetőktől sem. Máthé Sándor, a bizottság elnöke felvetette: senkitől nem kérték még számon, ha pár napot késett a gazdaság a vetéssel, holott ezzel is csökkent a hozam. Azt sem szokás megvizsgálni, miért kisebb néha húsz mázsával is a termés az egyik táblán, mint a mellette fekvőn. Aztán arra is volt példa, hogy egy vállalkozás vezetői negyedévvel a csőd bejelentése előtt még prémiumot vehettek fel. Az örvendetes, hogy a vasi termelőszövetkezetek kétharmadában jó az ellenőrző tevékenység, viszont a többiben még rengeteg a tennivaló. Az is elhangzott: a revizori iroda jelezte Vasaszszonyfán: bizonyos számlacsoportoknak nézzenek utána. Elmulasztotta a vezetőség, ez is közrejátszott a félmilliós sikkasztásban... A bizottság foglalkozott a mezőgazdasági szövetkezetek és az ezekkel kapcsolatban álló, felvásárló, vagy forgalmazó vállalatok kapcsolatával is. Együttműködésük jó Vas megyében, évről évre csökken a panaszok száma mindkét fél részéről. Pillanatnyi gondok adódnak, ezen az érdekelt vállalatok és szövetkezetek évente tartott egyeztető tanácskozása segíthet. Mivel ez mindkét félnek érdeke, ezért a bizottság ilyen értelmű határozatot is hozott, idén március 15-ig kerül ezekre a megbeszélésekre sor. A gépellátás problémái Vas megyén kívül is jelentkeznek, ezt a MÉM-nek jelezték már az illetékesek. Végezetül a bizottság idei munkatervéről határozott. Kremser Statisztikai kiadványok A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL szerkesztésében, a STATISZTIKAI KIADÓ VÁLLALAT gondozásában jelent meg az IDEGENFORGALMI STATISZTIKA, 1975 A kiadvány számot ad Magyarország nemzetközi és hazai idegenforgalmának fejlődéséről. Bemutatja az egyénileg, valamint az utazási irodák szervezésében hazánkba látogató külföldiek, illetve a külföldre látogató magyar állampolgárok útirányára, úticéljára stb. vonatkozó jellemző adatokat. Az összeállítás a részletes területi és nemzetközi adatokon kívül közzéteszi az idegenforgalmi piackutatások legújabb eredményeit is. Közérdeklődésre számottartó kiadvány A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA 1960—1975 A KSH Közgazdasági Főosztálya által összeállított kiadvány bemutatja a lakosság jövedelmi helyzetében és a növekvő jövedelmek felhasználásában bekövetkezett fejlődést. Részletes elemzést ad a fogyasztás színvonalának és szerkezetének változásáról. Foglalkozik a lakosság lakásépítésre fordított kiadásainak alakulásával és a pénztakarékosság adataival. A jövedelmi arányok ismertetésén kívül, az egyes rétegeken belüli jövedelmi különbségeket és ezek főbb okait is elemzi. Kitér az egyes társadalmi rétegek fogyasztására, a fogyasztási struktúra alakulására. A kiadványt részletes táblaanyag egészíti ki. Ugyancsak a SKV gondozásában jelent meg a BERUHÁZÁSI ADATOK, 1970—1975 A kiadvány a IV. ötéves tervidőszak részletes beruházási adatsorait tartalmazza, az érvényben levő ágazati rendszernek megfelelően. Külön fejezetet képeznek a népgazdaság egészére és a szocialista szektorra vonatkozó beruházási adatok. A táblázatok a különféle beruházások értékadatait és volumenindexeit anyagi-műszaki összetétel, döntési jogkör és terület szerint csoportosítják. A befejező rész a szocialista szektorban 1970—1975- ben üzembehelyezett fontosabb beruházások természetes mértékegységű adatait foglalja össze. Schrey József vas népe . ■ Az Elnöki Tanács — 1977. április 1-i hatállyal — 23 település egyesítéséről, 75 új közös községi tanács szervezéséről, 53 közös községi tanács egyesítéséről, valamint Bonyihád, Dunakeszi, Marcali és Siklós nagyközségek városi rangra emeléséről határozott. Ezzel egyidejűleg egyes városokhoz 182 városkörnyékiközség tartozik. A rendelettel hazánk városainak a száma 87-re emelkedik. BONYHÁD: 7120 hektár területű, 14 264 lakosú, élénk forgalmú járásszékhely. A törökök idején elnéptelenedett községet a 18. században németekkel telepítettek be. Itt működik a megye legrégiibb középiskolája, itt született Perczel Mór (1811—99), a szabadságharc honvédtábornoka, itt volt nevelő Vörösmarty Mihály. A korábban szarvasmarha tenyésztéséről ismert Bonyhád az elmúlt évtizedben Tolna megye fontos ipari központjává alakult. A leendő város jóhírét ma cipő- és zománcedénygyárának termékei öregbítik. Változások hazánk közigazgatási térképén ■■■■■■ DUNAKESZI, a főváros körül elhelyezkedő övezet egyik fontos települése. A 3101 hektár területű, több mint 23 ezer lakosú település az elmúlt években gyorsan fejlődött, városiasodott. Ipari üzemeinek (Járműgyár, Konzervgyár stb.) vonzáskörzete túlterjed a megyehatáron is. MARCALI: Somogy megye északnyugati részének gyorsan fejlődő központja. Területe 10 148 hektár, lakossága 11 ezer fő. Innen indult forradalmi útjára Noszlopy Gáspár (1820—53.) az 1848— 49-es szabadságharc megyei kormánybiztosa. SIKLÓS: a Villányi-hegység déli oldalán elterülő 5113 hektár területű, közel 10 ezer lakosú település. A tatárjárás után épült erős vára révén a középkortól országos jelentőségre tett szert. A múlt században ellenzéki magatartásáról híres választókerület volt, itt választották országgyűlési képviselővé Jókai Mórt és Táncsics Mihályt. A település és környéke századokon át megőrizte agrárjellegét. A feltörő gyógyvíz alapját képezi a leendő város idegenforgalmi és üdülőhelyi fejlődésének. Jobb körülmények között dolgoznak a kefe- és seprűkötők. Átalakul, fejlődik a Vegyesipari Vállalat Szombathelyen a vakokat foglalkoztató vegyesipari vállalat 330 dolgozója közül mindössze 70 a vak, a többi rehabilitált, más ok miatt csökkent képességű dolgozó. A Dunántúl egyetlen ilyen célvállalatát, a Vas megyeit új feladataihoz fejlesztik. Természetesen fenntartják a vakok foglalkoztatására a kefe-söprűkötőüzemet. Korábban ezek a részlegek egészségtelen, alagsori helyiségekben voltak, de most már egy földszinti térerősaját beruházásból géptermet és raktárt építettek a papírfeldolgozónak. Így az idén már ebben a részlegben kétmillió dobozt, a Magvető és a Móra Ferenc Könyvkiadóval és a megyei nyomdavállalattal „kooperációban” pedig 240 ezer leporellót és mesekönyvet készít a papírfeldolgozó üzem. A vállalat dolgozói az idén 9,5 százalékkal növelik az árbevételt. Az átalakulással, fejlesztéssel — zemébten, megfelelőbb körülmélik — 47 millió forintos nyék között dolgoznak a vak eredményt érnek el, kok. Ebben a részlegben nem gépesítenek, hogy a vak dolgozóknak megfelelő munkaalkalmat adhassanak. A rehabilitáltak számára pedig — a helyi iparvállalatok igényeinek kielégítésére is gondolva — papírfeldolgozót létesítettek. (Kék) Fotó: Horváth László Csapóeső ellen Szimetál A házgyári lakásoknál gyakori panasz, hogy a panelek közötti hézagok mentén beázás tapasztalható. Ennek hatékony elhárítására dolgozta ki a kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat és a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat kollektívája az úgynevezett Szimetál gumiszigetelőt. Az úgynevezett csapóeső, vagyis a szél által oldalról a falnak préselt esővíz okozza az egyik legnagyobb kárt a házak homlokzatában. Ennek nyomán ugyanis az ablakok repedésein és a panelhézagokon a szél szinte bepaszírozza a vizet. Ennek megakadályozására kezdte meg a Szimetál gyártását a kalocsai vállalat. Korábban is alkalmaztak hasonló szigetelőt, ennek az élettartama viszont többszöröse az eddigiekénél, 15 évig is ellenáll az időjárás viszontagságainak. A következő években széles körben alkalmazzák a lakótelepeknél a Szimetált. 1977. március 1. Kedd